Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-31 / 26. szám

\ / N­I­A­r­V­I NÉPSZAVA I "7 2024. január 31., szerda I / Attal rögtön a mély vízben PÁRIZS későbbi politikai pályafutását is kerékbe törheti, ha a fiatal francia miniszterelnök nem tudja kellőképpen teljesíteni a gazdák követeléseit, akik már a fővárost is blokád alá vették. RÓNAY TAMÁS Átfogó reformokat hirdetett meg több szférában a három héttel ezelőtt kinevezett francia miniszterelnök, Gabriel Attal a francia parlamentben elhangzott programalkotó beszédé­ben. Minden idők legfiatalabb francia kormányfőjének azonban nem volt sok ideje a kormánynyilatkozatra való felkészülésre, mert folyamato­san egyeztetnie kellett a gazdákkal, akiket múlt héten megpróbált meg­nyugtatni, de nem járt sikerrel, így hétfő óta már Párizst is blokád alá helyezték. A mezőgazdasági dolgozók megmozdulása még nagyobb támo­gatásnak örvend Franciaországban, mint Németországban: minden tíz­ből nyolc megkérdezett egyetért a gazdákkal. Az okok hasonlóak, mint Berlinben: miközben a járványt, illet­ve az energiaválságot követően meg­nőtt az infláció, amiből a mezőgaz­dasági szféra profitált, az árak tavaly stabilizálódtak az élelmiszerpiacon, így a nyereség is csökkent. Francia­­országban szintén el akarták törölni az agrárdízelt, tehát a mezőgazdasági munkához szükséges üzemagyagot, Attal azonban múlt héten az intéz­kedés feloldását helyezte kilátásba. Emellett 100 millió eurós gyorsse­gélyt ígért azoknak a gazdáknak, akik súlyos anyagi károkat szenvedtek a viharok következtében. A minisz­terelnök a túltermelési válság miatt szenvedő szőlősgazdáknak is támo­gatást helyezett kilátásba. Attalt tehát rögtön bedobta a mély vízbe Emmanuel Macron el­nök, hiszen egy olyan problémát kel­lene megoldania, ami még a tapasz­talt politikusok számára is szinte reménytelen kihívást jelentene. Ám más gondok is felmerülnek az or­szágban, a munkanélküliség ismét növekszik, a lakhatási válság súlyos­bodik. Nem a legszerencsésebb elő­jelek a közelgő, júniusban esedékes európai parlamenti választás előtt. Pedig Attal legfőbb feladata éppen az lenne, hogy új lendületet adjon az elnök pártjának, az Újjászületés­nek, amely egyre jobban lemaradt a közvélemény-kutatásokban a Ma­rine Le Pen által fémjelzett Nem­zeti Tömörülés (RN) mögött. Mint a konzervatív Le Figaro keddi szer­kesztőségi cikkében megjegyezte, a miniszterelnökök jönnek, mennek, de a problémák megmaradnak. Attal keddi program­nyilatkozata nem úgy ala­kult, ahogy eredetileg remélte. Attal és kormánya mindenképpen meg akarja akadályozni, hogy a sár­ga mellényesek négy évvel ezelőtti akciójához hasonló mozgalom jöjjön létre. Ehhez azonban mielőbb egy ar­culatmentő megoldást kellene talál­nia a gazdákkal folytatott vitában. A kormány igen nagy, 15 ezer fős rend­őri kontingenssel próbálta elháríta­ni a mezőgazdasági szervezetek által hétfőn bejelentett blokádot, több-ke­vesebb sikerrel. Párizs irányába nyolc autópályát zártak le traktorokkal. A két nagy gazdaszervezet a főváros „ostromára” szólított fel. „Tartjuk a távolságot, nem akarunk erőszakot” jelentette ki Arnaud Rousseau, a legnagyobb mezőgazdasági termelői szervezet, az FNSEA elnöke az RTL rádióban. Ugyanakkor a blokád egyik résztvevője, Benoit Durand gazda nem sok jót sejtetően a BFM televízi­ós csatornában kijelentette: „Ki fog­juk éheztetni Párizst”. Válaszként a csendőrség páncélozott járművei fel­ügyelték a párizsi Rungis nevű nagy­bani piacra vezető bekötőutakat. Összesen 25 autópálya-bloká­dot számoltak össze országszerte. Az Unité SGP rendőri szakszerve­zet főtitkára, Jean-Christophe Cou­­vy felszólította a kormányt, „vegye elő a szociális tűzoltó készüléket”. A tűzoltásra már csak azért is mielőbb szükség lenne, mert a köztisztviselők energiáját igencsak leköti majd az öt hónap múlva esedékes olimpia, úgy­hogy rá kellene pihenniük a nem csak a főváros számára komoly erőpróbát jelentő, tízmilliónál is több érdeklő­dőt vonzó megmérettetésre. Miközben tehát Attal keddi parla­menti beszédében új energiákat, po­zitív jövőképet akart volna kölcsö­nözni honfitársainak, azt sugallva, hogy a biztató, Németországot bizo­nyos tekintetben felülmúló gazdasá­gi adatok is derűlátásra adnak okot, kormánya ehelyett most egy újabb társadalmi tűzvész veszélyével néz szembe. Annál is inkább, mert újabb ága­zatok is kiálltak a gazdák mellett. Hétfőn a taxitársaságok is spontán módon csatlakoztak a megmozdulá­sokhoz, és lezárták az A13-as autó­pályát, amely Normandiát köti össze a fővárossal. Bordeaux-ban és Tou­­louse-ban is tüntettek. A taxisok a be­tegszállítás költségtérítésének csök­kentése ellen tiltakoznak, amit az állami egészségbiztosítási rendszer átszervezése érdekében rendeltek el. Emmanuel Macron elnök eddig visszafogottságot tanúsít a válság napjaiban. Az Elysée-palotában a tár­sadalmi konfliktust minden jel sze­rint a fiatal miniszterelnök első ko­moly próbatételének tekintik, tehát úgy vannak vele: próbálja meg egye­dül átvágni a gordiuszi csomót, mert ha ez sikerül, akkor még jobb esélye Politikailag veszélyes a miniszter­elnök szá­mára, hogy Marine Le Pen pártja a gazdák nagy pártfogója­ként lép fel, lenne arra, hogy ő legyen az Újjászü­letés elnökjelöltje 2027-ben. Mac­ron mostanában amúgy is keveset tartózkodott otthon, múlt héten In­diában vett részt hivatalos látogatá­son, hétfő este tervezett svédországi látogatására indult, csütörtökön pe­dig Brüsszelben részt vesz az uniós csúcstalálkozón. A kabinet hétfő délutáni ülésén állítólag igen feszült volt a hangu­lat. Attal kormányának teljes listá­ját továbbra sem hozták nyilvános­ságra, hiszen az Európa-ügyi, illetve az energiáért felelős tárcát még nem töltötték be, emlékeztetett a Frank­furter Allgemeine Zeitung. Marc Fesneau mezőgazdasági mi­niszter a France 2 televíziós csator­nán azt közölte, a kormány meg akar felelni a gazdáknak, ezért a követke­ző 48 órában javaslatokat tesz arra, milyen további eszközökkel lehetne támogatni őket. Sok gazda a bürok­rácia és a csökkenő jövedelmek ellen tiltakozik. A francia gazdák megmoz­dulásának másik fő témája az Ukraj­nából érkező termények kérdése. A háború sújtotta országból származó mezőgazdasági importra 2022 nya­ra óta már nem vetnek ki vámot, ami hátrányosan érinti a francia cukor- és búzatermelőket, valamint a csirke­tenyésztőket. A gazdák attól is tarta­nak, hogy a károsanyag-kibocsátással kapcsolatos franciaországi vállalások hátrányosan érintik őket. A kormány ugyan úgy véli, hogy a kettő nem ös­­­szeegyeztethetetlen egymással, de lépéseket tehet Brüsszelben azért, hogy a mezőgazdasági ágazatot ke­vésbé érintsék ezek az előírások. „Na­gyon is lehetséges egyszerre kiállni a környezetért és a fenntartható jö­vőért” - mondta Attal. „Amíg nem teljesítik követelése­inket, addig marad a teljes mozgósí­tás” - közölte Arnaud Rousseau az FNSEA részéről. A gazdaszövetség összesen 122 követelést terjesztett a kormány elé. Ami politikailag szintén veszé­lyes a miniszterelnök számára, hogy Marine Le Pen pártja a gazdák nagy pártfogójaként lép fel, a Nemzeti Tö­mörülés politikai tőkét próbál ková­csolni a válságból. Látványos megol­dásokból sincs hiány: Marine Le Pent lencsevégre kapták, amint egy piros traktort vezetett. Az RN frakcióveze­tője az EU-t hibáztatta a gazdák hely­zetének rosszabbodásáért. A francia gazdák egyik tagja szerint „ki fogják éheztetni Párizst" C Q Q|<C <Co Meloni az afrikai vezetőknek udvarol RÓMA Igen jó hírt kapott Tiraná­ból Giorgia Meloni olasz miniszter­­elnök, mivel az albán alkotmánybí­róság jóváhagyta Róma és az albán kormány azon tervét, miszerint két befogadóközpontot hozzanak létre bizonyos menekültek számára a bal­káni országban. A szavazás igen szo­ros volt, a kilenc bíróból öt voksolt mellette és négy ellene, így az albán parlament várhatóan zöld utat ad a megállapodásra. Albánia azokat a a menekülteket veszi fel, akiket még Földközi-tengeren helyeznek biztonságba az illetékes hatóságok hajóikkal. Giorgia Meloni alig több mint két hónappal ezelőtt írt alá er­ről egyetértési megállapodást albán kollégájával, Edi Ramával. Az albán megállapodás azonban csak egy része Meloni azon törekvé­sének, hogy visszaszorítsa az Itáliá­ba tartó menekültek számát. Mig­rációs politikájának másik fontos eleme az afrikai országokkal való megállapodás. Ennek keretében hétfőn több mint 20 afrikai állam- és kormányfőt fogadott Rómában, az Afrika-csúcstalálkozó keretében. A kormányfő új együttműködést helyezett kilátásba a kontinenssel, ahogy fogalmazott, „egyenlő felté­telek mellett”. Olaszország fontos hídként akarja magát pozícionálni Európa és Afrika között. Emellett „több mint 5,5 milliárd eurós beru­házási tervet” jelentett be az afri­kai energia, mezőgazdaság, vízügy, egészségügy és oktatás területén. A finanszírozásban nemzetközi pénz­ügyi intézmények, az EU és más or­szágok is részt vesznek. A konferencián Meloni bemu­tatta a „Mattei-tervet”, amely arról rendelkezik, hogy visszatoloncol­­hatják hazájukba azokat a mene­külteket, akiknek menedékkérel­mét Olaszországban elutasították. Természetesen az intézkedés csak azokba az országokba lehetséges, amelyekkel az olasz kormány meg­állapodást köt. A Politico portáljának értéke­lése szerint Meloni megkésett ud­varlása az afrikai vezetőknek nem is olyan bizarr, mint amilyen­nek elsőre tűnik. Úgy kell érteni, mint az illegális bevándorlás elle­ni nagyobb küzdelme részét. „Most megoldásokat kell kínálnia válasz­tóinak, akik számára a bevándorlás komoly problémát jelent” - érté­kelt Leo Goretti, a római Nemzet­közi Ügyek Intézetének (IAI) olasz külpolitikai szakértője. Meloninak a júliusi európai parlamenti válasz­tásokra is pozícionálnia kell magát. A Politico szerint Meloni dekla­rált célja az Afrikából való kiván­dorlás okai - például a munkanél­küliség és a szegénység - leküzdése beruházások révén. Ugyanakkor azt is reméli, hogy sikerül meg­győznie az afrikai állam- és kor­mányfőket, akadályozzák meg a menekültek útnak indulását Euró­pába, és vegyék vissza az elutasított menedékkérőket. R. T. Un puente porai*. ndmi­rtocwnmn January 2024 ctttcitacoii­fica< < Giorgia Meloni nagyszabású beru­házási tervvel igyekezné fékezni a menekültáradatot

Next