Néptanítók lapja 8. évfolyam, 1875

1875-09-16 / 17. szám

-«×* 291 Id»— Nem elég rajzolás végett egy mintát egysze­rűen a gyermekek elé állítanunk, vagy a táb­lára rajzolnunk, hanem abban a fekvést, nagy­ságot, alakot, irányt, távolságot, részeket s az ezekből előálló egészet illetőleg alapos szemlél­tetést kell végeznünk, élőszóval reprodukáltat­nunk s igy a szépészeti képzeteknek egész vi­lágát tárnunk föl lelkük előtt. Ezen képzetek lassanként megalakuló harmóniája s az azok megtestesitésében elérendő képesség nyújtja azon benső gyönyört mit­ a rajzoktatásban* kedély­képző erőnek nevezünk. A tanitásban való biztos eljárás a következők szem előtt tartását teszi szükségessé. a) a gyakorlatok ugy osztassanak be, hogy min­den következő a megelőzőben előkészíttessék s ez alabban tovább gyakoroltassék, ujabb alkalmazást leljen. b) Az alakok képződését előrajzolás által szem­léltessük. c) Mindig előre bocsátjuk, h­ogy a megjelölt ala­kok, hasonló kisebb vagy nagyobb­­mekkoraságban állítandók-e elő. S ezek mindenike gyakorlandó. d) A begyakorlott alakokról lassanként ezeknek megfelelő valódi tárgyakra megyünk át. e) Jól felfogott és begyakorolt alakok koronként emlékezet után rajzolandók. KOZMA FERENCZ: Utazás a szobában. (Folytatás.) Zoltán: A távirdán akárhányszor megtörté­nik, hogy sokáig várakozik az emberek sürgö­nye a feladó­hivatalnál, ismét azt is hallottam a főnöktől, mikor haragosan emlegette, hogy némely tudósítását nagyon későn kapják meg Budapesten. Aztán az is megtörténik, mint a főnök említi, hogy a sürgönyt máshova küldik, mint a­hova volt szánva. Apa. Ilyen veszedelmek nem történnek a mi idegtávirdánkban. Az igaz, hogy nem minden ingert vesznek fel a mi távirda-állomásaink, de a­melyet fölvesznek azt egyenlő gyorsasággal szállítják és mindig egy helyre, a központba az agyvelőbe, a nem főben­ járó tudósításokat a ge­rinczvelőbe. Az is igaz, hogyha a főnök a köz­pontban igen el van foglalva a tudósítások le­olvasásával, vagy egyébbel, kissé késik az átvé­tel , de rendesen az a késedelem csekélység a távirdai késedelmekhez képest. Például tapasz­talhattad este lefekvés után mindjárt, vagy éj­jel éberalváskor azaz félálomban, hogy az óra üt és te csak a harmadik-negyedik ütésnél ve­szed észre és kezded el számlálni. Ámde után tudod számlálni az elhangzott kettőt-hármat is melylyel a főnök szundikálása miatt maradtál hátralékban. Aztán a tudósítás nem veszhet sőt nem is tévedhet el máskor csak abban az eset­ben, ha az idegfonal el van szakadva, vagy meg van rongálva. A tudósításokat azért nem éri ily veszedelem, mert mindannyian egy helyre jut­nak, a főnök irodájába. Ha pedig egyről más­ról még sem tudnánk számot adni a tudósítások közül, az onnan van, mert a kevésbé fontosak, mint előbb mondom, megállanak a gerincz­velő­ben, vagy a nyúlt­ agyban, s azok elintézik a dolgot és mint azzal a diákkal szokott történni, akivel éjjel főre társai lábujjai közé tett égő papírral ,csillagot rúgatnak". Az égő papír ha­tása azaz ingere ilyenkor csak a gerincvelőbe jut, s az a főnököt álmából felzavarni nem akar­ván tudomásul veszi az ingert és intézkedik a baj elhárítására nézve. Ha tehát egy központba siető ingert veszünk pl. egy teljesen kinőtt czethalnál, melynek far­kába a halászok szigonyt vertek, egy teljes má­sodperc­ telik el, míg erről a nem éppen kelle­mes idegingerről való tudósítása a 80—90 láb hosszú vízi óriás agyvelejébe jut. Még azonban ez sem elég, mert még egy másodpercznek körülbelül egy tizedrésze kell, a főnök kiadja a parancsot a mozgásra, a kelle­metlen inger elhárítására. Aztán ismét egy egész másodpercz kell míg a parancs az illető helyre jut. Szóval a halászok a bárkában, legalább is még két másodperc­ig biztonságban vannak a czet megsebesítése után. 7. Ebből eléggé világos, hogy az inger a gyorsaságban csak a gőz­mozdonynyal meg a sassal versenyezhet, de bizony a vilanynyal egy nap sem lehet gyorsaságukat említeni. Vájjon egyebekben is úgy elmarad az inger a vil­lanytól.? A. Meg kell vallanom, hogy ha gyorsaság te­kintetében hasonlítjuk össze az ingert és a vil­lámot , amazt csak gyorslábúnak emelt gyors­szárnyúnak nevezhetjük. Ámde több oly tulaj­donsága van a távsodronynak, melyekre nézve az idegfonalakkal megegyezik. A föld- és víz­alatti távsodrony áll egy rézdrótból, mely a vil­lanyt vezeti és egy elszigetelő kaucsukburokból. Hasonlóan az idegfonal egy központi tengelyfo­nalból áll, melyet körülabroncsoz a velőburok. Továbbá a távsodronyon a távírás alatt semmi külső változás nem látszik, s akárhogy nézzük, vagy halgatódzunk mégsem árulja el egyetlen jegyét sem az ő sürgönyének. Szintúgy van a dolog az idegfonalakkal. Inger-vezetéskor telje­sen némák, sőt ahol többen összejőnek, az ideg­dacokban is síri csend uralkodik. Némelyek vizsgálatai szerint az idegerő villanyos termé­szetű, s ez az idegerőt és a villanyt közel ro­konságba hozza. Államainkban az oly távírda hivatalokban, hol több sodrony jő össze, a titoktartásra semmi hivatalos esküvel nem bírnak rászorítni némely hivatalnokot, s ezért titkos jelekkel, számokkal szoktak némely nevezetes dolgokat táviratoztat-

Next