Néptanítók lapja 8. évfolyam, 1875
1875-09-16 / 17. szám
-«×* 291 Id»— Nem elég rajzolás végett egy mintát egyszerűen a gyermekek elé állítanunk, vagy a táblára rajzolnunk, hanem abban a fekvést, nagyságot, alakot, irányt, távolságot, részeket s az ezekből előálló egészet illetőleg alapos szemléltetést kell végeznünk, élőszóval reprodukáltatnunk s igy a szépészeti képzeteknek egész világát tárnunk föl lelkük előtt. Ezen képzetek lassanként megalakuló harmóniája s az azok megtestesitésében elérendő képesség nyújtja azon benső gyönyört mit a rajzoktatásban* kedélyképző erőnek nevezünk. A tanitásban való biztos eljárás a következők szem előtt tartását teszi szükségessé. a) a gyakorlatok ugy osztassanak be, hogy minden következő a megelőzőben előkészíttessék s ez alabban tovább gyakoroltassék, ujabb alkalmazást leljen. b) Az alakok képződését előrajzolás által szemléltessük. c) Mindig előre bocsátjuk, hogy a megjelölt alakok, hasonló kisebb vagy nagyobbmekkoraságban állítandók-e elő. S ezek mindenike gyakorlandó. d) A begyakorlott alakokról lassanként ezeknek megfelelő valódi tárgyakra megyünk át. e) Jól felfogott és begyakorolt alakok koronként emlékezet után rajzolandók. KOZMA FERENCZ: Utazás a szobában. (Folytatás.) Zoltán: A távirdán akárhányszor megtörténik, hogy sokáig várakozik az emberek sürgönye a feladóhivatalnál, ismét azt is hallottam a főnöktől, mikor haragosan emlegette, hogy némely tudósítását nagyon későn kapják meg Budapesten. Aztán az is megtörténik, mint a főnök említi, hogy a sürgönyt máshova küldik, mint ahova volt szánva. Apa. Ilyen veszedelmek nem történnek a mi idegtávirdánkban. Az igaz, hogy nem minden ingert vesznek fel a mi távirda-állomásaink, de amelyet fölvesznek azt egyenlő gyorsasággal szállítják és mindig egy helyre, a központba az agyvelőbe, a nem főben járó tudósításokat a gerinczvelőbe. Az is igaz, hogyha a főnök a központban igen el van foglalva a tudósítások leolvasásával, vagy egyébbel, kissé késik az átvétel , de rendesen az a késedelem csekélység a távirdai késedelmekhez képest. Például tapasztalhattad este lefekvés után mindjárt, vagy éjjel éberalváskor azaz félálomban, hogy az óra üt és te csak a harmadik-negyedik ütésnél veszed észre és kezded el számlálni. Ámde után tudod számlálni az elhangzott kettőt-hármat is melylyel a főnök szundikálása miatt maradtál hátralékban. Aztán a tudósítás nem veszhet sőt nem is tévedhet el máskor csak abban az esetben, ha az idegfonal el van szakadva, vagy meg van rongálva. A tudósításokat azért nem éri ily veszedelem, mert mindannyian egy helyre jutnak, a főnök irodájába. Ha pedig egyről másról még sem tudnánk számot adni a tudósítások közül, az onnan van, mert a kevésbé fontosak, mint előbb mondom, megállanak a gerinczvelőben, vagy a nyúlt agyban, s azok elintézik a dolgot és mint azzal a diákkal szokott történni, akivel éjjel főre társai lábujjai közé tett égő papírral ,csillagot rúgatnak". Az égő papír hatása azaz ingere ilyenkor csak a gerincvelőbe jut, s az a főnököt álmából felzavarni nem akarván tudomásul veszi az ingert és intézkedik a baj elhárítására nézve. Ha tehát egy központba siető ingert veszünk pl. egy teljesen kinőtt czethalnál, melynek farkába a halászok szigonyt vertek, egy teljes másodperc telik el, míg erről a nem éppen kellemes idegingerről való tudósítása a 80—90 láb hosszú vízi óriás agyvelejébe jut. Még azonban ez sem elég, mert még egy másodpercznek körülbelül egy tizedrésze kell, a főnök kiadja a parancsot a mozgásra, a kellemetlen inger elhárítására. Aztán ismét egy egész másodpercz kell míg a parancs az illető helyre jut. Szóval a halászok a bárkában, legalább is még két másodpercig biztonságban vannak a czet megsebesítése után. 7. Ebből eléggé világos, hogy az inger a gyorsaságban csak a gőzmozdonynyal meg a sassal versenyezhet, de bizony a vilanynyal egy nap sem lehet gyorsaságukat említeni. Vájjon egyebekben is úgy elmarad az inger a villanytól.? A. Meg kell vallanom, hogy ha gyorsaság tekintetében hasonlítjuk össze az ingert és a villámot , amazt csak gyorslábúnak emelt gyorsszárnyúnak nevezhetjük. Ámde több oly tulajdonsága van a távsodronynak, melyekre nézve az idegfonalakkal megegyezik. A föld- és vízalatti távsodrony áll egy rézdrótból, mely a villanyt vezeti és egy elszigetelő kaucsukburokból. Hasonlóan az idegfonal egy központi tengelyfonalból áll, melyet körülabroncsoz a velőburok. Továbbá a távsodronyon a távírás alatt semmi külső változás nem látszik, s akárhogy nézzük, vagy halgatódzunk mégsem árulja el egyetlen jegyét sem az ő sürgönyének. Szintúgy van a dolog az idegfonalakkal. Inger-vezetéskor teljesen némák, sőt ahol többen összejőnek, az idegdacokban is síri csend uralkodik. Némelyek vizsgálatai szerint az idegerő villanyos természetű, s ez az idegerőt és a villanyt közel rokonságba hozza. Államainkban az oly távírda hivatalokban, hol több sodrony jő össze, a titoktartásra semmi hivatalos esküvel nem bírnak rászorítni némely hivatalnokot, s ezért titkos jelekkel, számokkal szoktak némely nevezetes dolgokat táviratoztat-