Néptanítók lapja 9. évfolyam, 1876

1876-06-30 / 12. szám

IX. évfolyam. 12. szám. dr. Budapest, 1876. Junius 30. K­iadja a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. minisztérium az óvodák, elemi, felső nép- és polgári iskolák s egyéb népoktatási intézetek számára. A szerkesztőség és a kiadó-hivatal a vall.-és közoktatásügyi m. k. minisztériumnál az országházban van Bu­dapesten a várban. Minden küldeményt a szerkesztőséghez ké­rünk czímezni. A „Néptanítók lapját" megkaphatja minden magyarországi nép­oktatási intézet ingyen és pedig: azon intézetek, melyekben egy vagy két, legfölebb három tanító működik egy példányban; azon intézetek, melyekben négy vagy öt legfölebb hat tanitó foglalkozik. Előfizetési ár: egész két példányban ; azok pedig, melyekben hatnál több tanitó mű­­évre 3 frt, félévre kötlik, három példányban.­­ 1 frt 50 kr. Nevelési irodalmunk megindulása a XVIII-ik század kezdetén.*) A magyarul szóló nevelési irodalom első ter­méke Fran­eke „Oktatás a gyermek nevelés­ről" című dolgozatának lefordítása, mely 1711-ben jelent meg. Nevelési irodalmunk teh­át e művel indul meg, s másol, fordit, átdolgozásokat készít s igy megy végig az egész XVIII-száza­don s fájdalom ezt a jelleget magán viseli még ma is. 1711 előtt tulajdonképen a pad. mű nem ada­tott ki, legalább az irodalom­történet ilyet nem ismer. Ha azonban az erkölcstant, mint a mely az ember célját határozza meg, a pad. tudomá­nyok körébe fölveszszék, akkor már 1711-et előzőleg is sorolhatunk fel némi irod. mozzana­tokat, melyeket pad. irodalmunk előzményeiül elfogadhatunk. Tudva van p. o. hogy már az első magyar király, nemzetünk lételének s fönmaradásának bölcs biztositója, intő szózatot irt fiának s „e gyönyörű szózat, e szintoly gyöngéd atyai intés, mint mély bölcseségű királyi utasítás" (Horváth) amint egyrészrül a legmagasabb jellegű állam­irat, másrészrül, etnicai vonatkozásainál fogva, valódi pad­­mű is. Az etnicai elem fölkarolása által lehetségessé válik továbbá az Árpád-ház egy másik tagjáról is, mint pad­­iróról szólanunk. Ugyanis IV. Béla királyunk szent leánya Mar­git, ki a nyulak szigetén, a legendák tanúsága szerint, hajnaltól egész délig szent munkák közt foglalatoskodott, s kit ugyancsak a legendák ugy festenek mint a vallásos tárgyakról elmél­kedni, társalogni s azokat tanitni szerető nőt tehát a szó teljes értelmében tani­tót, egy műve felfedezésének következtében Toldy által szintén az etnicai irók közzé iktattatott. E mű az »Együgyű lelkek tüköre" egy erkölcsi irányú munka, mely eredetileg deák nyelven íratott, s olasz fordításban csak napjainkban lett isme­retessé. Épen ily okokból föl lehetne itt sorolnunk egyes köztünk élt idegen tudósok műveit is, igy p. v. Galeott azon művét, melyet „Mátyás király jeles bölcs és elmés mondá­sai és tettei" felől irt s „a fönséges János herczeghez" intézett. Az ajánlatban Galeott igy nyilatkozik: „Elmémben forgatván mi volna gyermeki korodhoz illő, ami téged erényre serkentene eszembe jutának királyi atyád­nak némely jeles, elmés s bölcs tettei s mondá­sai. Ezt gondolom korodnak leginkább megfele­lőnek. Mert az atyák és ősök családi p­él­d­á­i anynyira lelkesítik s buzdítják erényre az utódokat, hogy családi példákkal eltelve, ha már férfi korra juttatt­ak, tilalmasnak tartják eltérni az elődök erkölcseitől, ugy hogy súlyos és nehéz dolgokra serény lélekkel válalkoz­nának" (Kazinczy G.)*) Grasse Brutus Já­nos Mihálytól is említ egy művet a nőnevelésről (Antwerp 1555), melyet a XVI. századi kath. pädagogia egyik legjelesb darabjának tart, de Brutus ismét idegen, s csak később lesz Báthori István hívására a miénk és e munkája is olasz nyelven van irva. Az eddigiekhez hasonló jogcímen ideszámít­hatjuk még Szepsi Csombor Márton „Udvari­­Schóláj­át", (Bártfa, 1632. 121. 201 lap.) melyet növendéke Nyári Ferencz szá­mára irt. „Ez ma is egyik legépítletesebb er­kölcs-irat, jó nyelven, ízes magyarsággal. Ebben Csombor nevelői tapintatot és közlékenységét is jelez nagyon rendén, mert hisz életbölcseségre akará vezetni tanítványát." (Erdélyi János.) Es *) Felolvastatott a budapesti I. kerületbeli tanitói kör f. é. junius hó 11-én tartott gyűlésében. 197 *) Egészben véve e mű azon a pu­d. elven alapszik, melyen Smilesnek K. Thóth Kálmán által hazai viszonyainkhoz alkalmazott, „Ö­n s­e­g­é­l­y­e" és „Je 1-t­e m­e." Példák által akar hatni mindenik.

Next