Néptanítók lapja 11. évfolyam, 1878
1878-07-15 / 13. szám
XI. évfolyam II. szám. Budapest, 1878. julius 15.OOO,OOO Kiadja a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. minisztérium az óvodák, elemi, felső nép- és polgári iskolák s egyéb népoktatási intézetek számára. A szerkesztőség és A „Néptanítók lapját" megkaphatja minden magyarországi népkiadóhivatal a magy. oktatási intézet ingyen és pedig: azon intézetek, melyekben egy kir. egyetemi nyom- vagy két, legfölebb három tanitó működik egy példányban ; azon ha épületében van intézetek, melyekben négy vagy öt legfölebb hat tanitó foglalkozik, iskolatér 125. szám két példányban ; azok pedig, melyekben hatnál több tanító műalatt működik, három példányban. Minden küldeményt a szerkesztőséghez kérünk czimezni. Elv fizetési ár: egész évre 3 frt, félévre 1 frt 50 kr. A méréstan a népiskolában. 11. A tanítási eljárás. 1. A tulajdonképpeni méréstan oktatásában három tényezőt kell megkülönböztetni, melyek egymástól különbözőleg tárgyalandók: t. i.: a méréstani fogalmak kifejlesztését, a méréstani igazságok vagy tantételek levezetését s végre ezeknek alkalmazását, vagyis magukat a méréstani feladatokat. Ezen tényezők mindegyikére külön-külön fogjuk megtenni a magunk megjegyzéseit, előbb azonban még néhány szót kell szólanunk a méréstani előkészítő tanítás (I. czikkem 3. 4.) viszonyáról a tulajdonképeni méréstani oktatáshoz. Az előkészítő kurzusban a tanuló megtanult geometriai alakokat látni, képzeteket nyert ezen alakokról, talán neveket is megtanulta és megtartotta. Ezek a képzetek szolgálnak a későbbi oktatásban alapul, kiindulópontul, melyekből a tanító mindenekelőtt a méréstani fogalmakat kifejleszti. Míg az előkészítő kurzusban a tanulók a tárgyalt testeket bonczolták, részeikre bontották és e részeket az egésztől elválasztották, addig most ezen elválasztás által nyert képzetek összehasonlítása s csoportosítása által előbb geometriai fogalmakat, majd igazságokat és tantételeket nyernek. A két kurszus tehát lényegesen különböző eljárást követ: az előkészítő kurszus analytikai (részletező), a második főleg synthetikai (fejlesztő). De csakis főleg, mert az analytikai mód, a synthetikai mód előtérbe lépése után sem marad ki egészen az oktatásból , sőt ellenkezőleg az analytikai módnak folyvást alkalmaztatnia kell minden oktatás kezdetén, s pedig azért, hogy a synthetikailag tanítandó új anyagnak a könnyű apperceptiót biztosítsa. Tegyük fel, hogy a tanító valami újhoz, például egy fogalomnak vagy egy tantételnek tanításához akar fogni. Hogy szándékát jól teljesíthesse, szüksége lesz az előbbi oktatásból egyrészt oly képzetekre, melyek az uj képzet apper-Ezon sxijinho/ Hogjcilceptiójául szolgáljanak, szüksége lesz másrészt oly képzetekre, melyekkel az ujat, ennek jobb megvilágosíttatása végett összehasonlíthassa, szüksége lesz végre olyan igazságokra, melyeket talán már tanult, s melyekre az új igazság levezetésénél hivatkoznia kell. A figyelem fentartása s az oktatás által keltett érdek ébrentartása érdekében pedig az oktatásnak olyannak kell lennie, mely egyenesen czélja felé halad s mellékutakra nem tér. Ezért a tanitó, mielőtt hozzá fogna az uj anyag tanításához, előbb fel fogja ébreszteni a tanulóban ama régebbi képzeteket, melyek az alakitandóval rokonok, s amaz ismert igazságokat, melyek az utat érthetővé teszik. Ha észrevenné e közben, hogy a korábbi oktatásban nyert képzetek s igazságok, melyekre szüksége lesz, elhomályosodtak vagy elfelejtettek vagy más képzetekkel oly összeköttetésekbe vegyültek volna, melyek a jelen esetben való használatukat gátolják , akkor azokat előbb újból feleleveníti s kiigazítja. Ez az előkészítés azért szükséges minden új anyag tanítása előtt, hogy a tanító biztosítva legyen egyrészt afelől, hogy amit újonnan tanít, azt a tanulók helyesen és gyorsan meg fogják érteni; másrészt meg afelől, hogy az újnak tanításában fennakadások és kitérések nem fognak előfordulni. Igy, ha minden mellékes magyarázatot és emlékeztetést a tanítás ha tisztában vagyunk az ujaink tudják, ismerik azhoz szükséges képzeteket, oktatás, mely az uj anyagzik, háboritlanul haladhat elején elvégeztünk, iránt, hogy tanítvány anyag megértéseakkor a synthetikai tanításával foglalkozésja felé. Miután az analytikai oktatás eképpen a synthetikai oktatásnak az útját elkészítgette, következik az új képzet alkotása. Eljárásunk itt ahoz képest fog különbözni, hogy valamely fogalmat akarunk-e képezni, vagy valamely igazságot akarunk levezetni. Mindkét esetről külön kell szólanunk. 2. A legczélszerűbb eljárás, melylyel a tanulv illelléktí van csatolva.