Néptanítók lapja 13. évfolyam, 1880
1880-07-15 / 13. szám
Kiadja a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. ministerium az óvodák, elemi, felső nép- és polgári iskolák s egyéb népoktatási intézetek számára. A „Néptanítók Lapjá"-t megkaphatja minden magyarországi népoktatási intézet egy példányban ingyen. A mely intézetek e lapot még nem kapják, de birni óhajtanák, küldjék be ezt tárgyazó folyamodványukat az iskola létezését igazoló hatósági bizonyitványnyal együtt a „Néptanítók Lapja" szerkesztőségéhez vagy kiadó hivatalához Budapest, I. kerület, Országház-utcza 117. — A helységmegye és utolsó posta neve világosan kiírandó. — Minden küldeményt a szerkesztőséghez kérünk czimezni. — Klőfizetési íbr . egész évre 3 l rt. félévre 1 frt Ír. str. Tartalom : Csengery Antal — A reális irány túlsúlya közoktatásunkban. — A polgári iskoláink és az ipartanműhelyek. — Gyermeki hibák. — Könyvismertetés. —• A számvetés a felsőbb népiskolák számára. A német néptanítók és népnevelők gyűlései. — Értesítések. Tanképesitési vizsgálatok a budapesti elemi és polg. isk. t.-képezdében. — Tanitóképezdék hirdetései a felvételt illetőleg. — Nagy megdöbbenéssel vesszük épen lapunk zártakor a szomorú hírt, hogy Csengery Antal, hazánk legnagyobb államférfiainak egyike, ki mint tudós és pedagógus is egyike volt legelső nagyságainknak, e hó 13-án hosszas szenvedés után megszűnt élni. Jellemfenség tekintetében a Deák Ferenczek és Széchenyi Istvánok színvonaláig emelkedett ki kortásai közül. Az ilyen emberek kidőlése oly országos veszteség, mely felett az egyszerű, munkás nép, és ugy fog gyászolni, mint azok, kik a szellemi és világi hatalom legfőbb polczán állanak. Mert kik e haza szeretetében egyesülnek, azok egyesülnek egyszersmind a haza e legjobb és leghűbb fiának elhunyta feletti fájdalomban is. Hogy mily része volt neki a magyar közoktatásügynek a kiegyezés utáni újjáteremtésében, ezt ki fogja majd mutatni a történelem. Erre nézve mély hazafiúi bánatunk indokolásául csak anyit mondunk, hogy nagyobb tényező volt ő mindezekben, mint ahogy azt a működésétől távol álló nagy közönség csak sejthetné is; mert mint minden valódi nagy jellemnél, úgy nála is azt találjuk, hogy minden gondja csak a haza javának, de nem egyszersmind a maga hírnevének, népszerűségének emelésére volt irányozva, ritkák mai nap az ilyen jellemek; az ilyen veszteségnek könynyel áldoz minden igaz hazafi : ezzel áldoznak tehát neki a magyar néptanítók is. Gy. 1. Kite« a *£.iiuliO£ egy egén. A reális irány túlsúlya közoktatásunkban. Második közlemény. A kérdés elméleti átalános kifejtése után átmegyek annak gyakorlati oldalai kimutatására, miben nyilatkozik t. i. nálunk máris ezen túlsúly káros hatása, mi az, amitől a magyar közoktatásügy valódi barátjának tartania kell, következőleg mi a teendője elemi és polgári iskolai tanítóképezdeink tanárainak és egykor szintén tanítóvá és tanárrá leendő lelkes növendékeinek ? Első, amit mindazok tapasztalhattak, kik a mi közoktatásügyi mozgalmainkat, tanuló ifjúságunk lelki irányát bíráló figyelemmel kisérik, s velök tanári, vagy más hivatalos viszonyoknál fogva gyakrabban érintkeznek, az uralkodó szellemnek elanyagiasodása. Az élet valódi szükségei fedezésének kényszerűségét tényül veszem; álmodozásra és ábrándos idealizmusra sem akarom utalni családi kötelékek közé jutott néptanítóinkat és tanárainkat; élni és övéiket fentartani, gyermekeiket nevelni és neveltetni szivük vonja s a természet kötelezi. De még is sok az, amit a tanügyi lapokból oly gyakran olvasunk, kormányi körökben látunk s az életben tapasztalunk. A tanitói, nevelői s más rokon gyülekezetek egyik állandó tanácskozási, értekezési és közvégzési tárgya a fizetéskérdés, fölemelés, pótlás, segélyezés s ezek különböző változatai. Kimerül ebben a kormány, a községek áldozatképesége kifárad, s maga, a legfelségesebb hivatás, szellemi és erkölcsi zománczat veszítve, igen földi, igen világias szorgoskodássá és töprengéssé törpül. Sursum C or da! Föl a szívvel a magasba, a szellemiség, a fensőbb erkölcsi szép és jó szent birodalmas égi tájai felé. Legnemesb hivatásától teriti el a lelket az anyagiakra való nagy sulyfektetés. Szellemünk istentől van s felé vonz. Az a sok áldott férfia az emberiség neveik' melléklet van csatolva.