Néptanítók lapja 17. évfolyam, 1884
1884-10-18 / 75. szám
—«§1686 Ki sebben pedig olyan régiségtani, ásvány-, kőzet-, növény- és állattani gyűjtemények, melyek az illető megye vagy vidék területéről valók, ugy szintén olyan készítmény-minták, melyek az illető megye története vagy földrajza szempontjából érdekesek, b) Iparosok, könyvárusok, könyvkiadók s nyomdászok olyan küldeményei, melyek 1. a tanítás eszközeire, 2. az írási vagy nyomtatási módszerekre, 3. elemi iskolai vagy paedagógiai kézikönyvekre, 4. a tanulók munkaanyagára vagy az iskolák bútorzatára, 5. a tornázószerekre vagy a katonai gyakorlatokra, s végül 6. az iskolai épületekre, termekre és fölszerelésre vonatkoznak. II. Saint-Omerben, hol csak Pas-de-Galais département népiskolái vehettek részt, a kiállításnak három főcsoportja volt, u. m. : 1 a département nyilvános iskolái, 2. a magániskolák, és 3. iskolai épületek és fölszerelések, úgyszintén az oktatás eszközei. Ide köteles minden tanító és tanítónő beküldeni : a) minden osztályból 10 növendékig 2—2 s tizen felül minden új tíz után 1 — 1 rendes dolgozati füzetet, melyekben az év elejétől kezdve a beküldés napjáig minden feladat meglegyen; b) a leányok részéről ezen felül különösen a leggyakorlatibb hasznú kézimunkákat (mint Epernayben); c) a felső népiskolákból a 15 éven aluli növendékek csak elemi népiskolai bizonyítványuk kíséretében küldhették be készítményeiket; a 15 évnél netalán idősebbek készítményei egy pótlék - szakaszba osztattak be. A tanítók minden osztályból s minden tanítási tárgyból legalább két-két, s legfölebb öt-öt növendék dolgozati füzetet tartoztak kiállítani. (A füzetek egy része mindennapi, más része pedig heti füzet nevet visel). Tetszés szerinti kiállítási tárgyak : A) a tanulók részéről : a heti fogalmazványok, rajzok, térképek, fiúiskolai kézimunkák, s általában minden olyan készítmények, melyeket a tanítók vagy tanítónők érdemesnek tartottak kiállítani. E tárgyak három alcsoportba voltak beosztva a szerint, amint gyermekkertekből, elemi- vagy felső népiskolákból valók voltak. A tanítók a következő hét osztálybeli tárgyakkal versenyezhettek : 1. a község, járás vagy megye elemi oktatásügyének története; 2. a tanítás különféle ágaihoz való falitáblák és térképek, iskolai múzeumok s különféle gyűjtemények ; 3. a tanítást az időbeosztást illető tervek, tervrajzok, szervezeti javaslatok, iskolai statisztika, paedagógiai munkák (kézirat- avagy nyomtatásban), paedagógiai könyvtárak; 4. gazdasági oktatás : a tanfolyamok kijelölése, rovar-, növény- és növénymag-gyűjtemények; 5. a felnőttek oktatását illető javaslatok, iskolai könyvtárak, iskolai takarékpénztárak, állatvédő egyesületek; 6. a rajztanítás, e tanítás szervezése, domború művek, iskolai épülettervek; 7. énektanítás, e tanítás módszere, tervrajzok, iskolai énekgyűjtemények, dalkönyvek, tornázás és katonai gyakorlatok. A magániskolák tanítói szintén kiállíthatják növendékeik különféle dolgozatait. Az elsorolt tárgyakon kívül elfogadtattak még a kiállításra : 1. iskolák és iskolacsoportok tervrajzai; 2. iskolai bútorok (táblák, padok, rajzterem-berendezés stb.); 3. fűtő- és szellőztető-készülékek; 4. tanítási eszközök : olvasás-és íráshoz való falitáblák, fekete táblák, történelmi táblák, térképek és földgömbök, összehasonlító táblák, számológépek, kézikönyvek, geometriai alakok, physikai és természetrajzi eszközök és készülékek, stb.; 4. rajzminták, gipszöntvények; 5. tornázó eszközök és iskolai puskák, s végül 5. mindenféle elemi iskolai könyvek, füzetek, rajz- és írószerek, stb. A kiállítás e részében építők, gyárosok, könyvárusok stb. is részt vehettek, de csak, ha francziák. Íme rövid vázlatban ez a két érdekes kiállítás, melyekről vajha személyes tapasztalatok alapján, ne pedig idegen hírlapok után lehetne módunk e lapok olvasóit értesíteni! Hazai és külföldi eseményük. Király Ő felsége f. hó 20-án d. e. 10 órakor legfelsőbb kihallgatást ad a budai várpalotában ; a beiratkozás ugyanott történik az irodában. — Rudolf trónörös meg alig érkezett vissza az erdélyi vadászatokról Bécsbe, már megint nagy útra kelt, Berlinbe ment a német császár meghívására, hogy a frieslandi udvari vadászatokon részt vegyen. Vilmos herczeg, a német császár unokája, trónörökösünk kortársa s barátja várta az indóháznál, ott voltak a hatóságok főnökei és az osztrákmagyar követség. De úgy látszik, az idő márnem kedvez a vadászatoknak. Hiszen már nálunk is hideg és esős őszi idő állott be, az Alpesek vidékein meg havaz, tehát Frieslandban, Németország északi vidékein sem lehet kellemes idő. Tisza ministerelnök e napokban kétszer volt Gödöllőn s fogadtatott királyi felsége által. Bizonyosan előterjesztett egy más fontos ügyet, de ezekről nem írnak. Az országgyűlés képviselőházában is már megkezdődtek a felirati viták. Öt javaslat terjesztetett elő. Ha a szüret is ilyen bő lenne, akkor jó dolgunk lenne. A szabadelvű párt, vagyis a többség javaslata említendő elől, amely bizonyosan elfogadtatik, de csak akkor ismertetjük bővebben, talán egészen, ha megszavazták, előadója volt Berzeviczy Albert. A függetlenségi és 48-as párt felirati javaslata mellett Irányi Dániel, e párt elnöke, szólalt fel, szokása szerint tiszteletreméltó nyugodtsággal, de több pontban eltérőleg az előbbitől. Aztán gr. Apponyi Albert terjesztette elő a mérsékelt ellenzék feliratát, megelőző beszéddel, melynek legfontosabb eltérő pontja az, hogy a megyei tisztviselőket is a kormánynak kellene kinevezni. Még az antisemita párt is külön feliratot csinált, s azt dr. Andreánszky terjesztette elő. Legkülönösebb az, hogy Simonyi Iván szintén antise-