Néptanítók lapja 17. évfolyam, 1884
1884-02-23 / 8. szám
um évfolyam 8. szám. Budapest, 1884. február 23. NÉPTANÍTÓK LAPJA Heti közlöny a magyarországi népoktatási intézetek számára. Kiadja a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. ministerium. Megjelenik e lap minden szombaton egy ivnyi terjedelemben.. Megkaphatja e lapot minden magyarországi népoktatási intézet, tehát az összes óvodák, elemi, felső népes polgári iskolák és tanítóképző intézetek egy példányban ingyen. A lap megküldése iránti folyamodványok az iskola létezését igazoló hatósági bizonyítványnyal együtt, a „Néptanítók Lapja" szerkesztőségéhez küldendők. A helység (a megye megjelölésével) és az utolsó posta világosan kiírandó. Előfizetési ár : egész évre 3 frt, félévre 1 frt 50 kr. I kéziratok nem küldetnek vissza. A HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLYA : Pályázatoknál az első két hasábos petitnyomdsa 5 sorért 1 frt, s azontúl minden következő sorért 10 kr. fizetendő. Egyéb hirdetéseknél az egész oldal egy hatvannegyed részét tevő garmondnyomásu és egy hasábu soráért átlag 50 kr. számíttatik. A nagyobb vagy kisebbnyomásu hirdetések az elfoglalt tér arányában, a fentebbi egységi árszabály szerint számittatnak. A dijak előre beküldendők. Minden küldemény a szerkesztőséghez (Budapest, I. kerület, Országház utcza 13) czimezendő. Egészségtan az iskolában. Az iskola egészségi ügye nem csekély fontosságú s ennek javítása hova tovább mind szélesebb körben foglalkoztatja a tanítókat, az iskolai hatóságokat s a tanügy barátait. Csak nem rég figyelmeztetett dr. Gellé párisi fülorvos azon figyelemre méltó jelenségre, miszerént az iskolás gyermekek 20—25%-je nagyot hall s ezen állítását más tekintélyes orvosok is megerősítik. Ezen tapasztalat a már eddigiek mellett még csak sürgősebbé teszi azon intézkedéseket, melyeket az iskolai egészségügy érdekében tenni kell. A múlt évben megtartott orsz. képviseleti tanítógyűlés tárgysorozatába fel volt véve e kérdés tárgyalása is, azonban ez alkalommal elmaradt. Oly fontos kérdés, mint ez, alig akadhat, mert arról van szó, miként akadályozzuk meg a gyermekek már ijesztővé vált nagy halandóságát, miként törekedjünk oda, hogy a jövő nemzedék ép és erős legyen. Nem csak a nemzedék jóléte, de az államok felvirágzása is függ ettől s így e tekintetben bizonyos felelősség, hogy ne mondjam erkölcsi kötelesség, hárul a tanítókra. Nem mondom, hogy e kérdés megoldása tisztán az ő működésüktől függ, de hogy érdekében sokat tehetnek, senki sem tagadhatja. A gyermek oly zsenge korában kezdi meg az iskolázást, hogy minden csekélység befolyással van úgy lelki állapotára, mint testi fejlődésére. S ez a körülmény különös figyelmet érdemel. Ha nincs meg a kellő átmenet a vidám, gondtalan gyermekkorból a komolyabb iskolai élethez, ez eljárás csakhamar megboszulja magát; komorrá, idegessé teszi a még tegnap, élénk gyermeket, mert az iskolai fegyelem, a szokatlan munka, a folytonos ülés nincs összhangban előbbi életével. Az a gyermek, ki eddig csak játékainak élt, most naponként órákig van elfoglalva, kénytelen hosszabb ideig egy dologra irányítani figyelmét. Mi minden tekintetben kell a tanítónak minden egyes tanítványát megfigyelni! Úgyszólván, tanulmányának tárgyává kell, hogy tegye azokat egyenként, mert csak így vehet tudomást azok fogyatkozásairól, s csak aztán teheti meg a kellő intézkedéseket. Aki nagyot hall előbbre ülteti, aki rövidlátó, figyel rá, hogy baját közelről való írás- vagy olvasással ne fokozza. Talán egyéb fogyatkozásai vannak, melyek kielégítésére a tanítónak kell őt figyelmeztetni, nehogy bátortalansága miatt ez még veszélyesebb jelleget öltsön. Maga az iskolaépület szintén sok tekintetben veszélyezteti a tanulók egészségét s e tekintetben a tanitó is keveset tehet. Rosz tantermek nem csak falvakon, de városokban is vannak s a falvakon hozzájárul ezek túltömöttsége is. Némely helyt az a rosz szokás van, hogy téli időben a kora reggeli órákban már ott van a tanulók legnagyobb része s az egész napot ott tölti, mert a sár, vagy meszszeség miatt haza nem mehet. A behordott utczai sár, az eldarabolt ételhulladék, a kilehelt vízpára, szénsav szinte mérgező hatásúvá teszik a levegőt, melynek felfrissítéséről ha nem gondoskodik a tanitó, előbb-utóbb magát is betegségbe dönti, a gyermek sereg beteges, elcsigázott lesz s magába szedi számos betegség csiráját, mely nem egy fiatal életet tört le virágjában. A czélszerűtlen padok, a IOSN/. világitás szám