Néptanítók lapja 19. évfolyam, 1886

1886-01-13 / 04. szám

XIX. évfolyam 4. szám. Budapest, 1886. január 13. Közlöny a magyarországi népoktatási intézetek szá­mára. Kiadja a vallás- és izokzatasngi/i magif. kir. minmermm. Megjelenik e lap minden szerdán és szombaton egy f'livnyi k­i /'edelemben. Megkaphatja e lapot minden magyarországi nép­oktatási intézet, tehát az összes óvodák, elemi,, felső nép­in ..ol'/mn iskolái, és tanítóképző intézetek egy példányban ingyen. A lap megküldése­ iránti roh­amodványok az iskola létezését igazoló hatósági bizott/itványnyal­ együtt, a ,,­én­tanitók Lapja" szerkesztőségéhez küldendők. A helység (1 megye meg­jelölésével) és az utolsó posta világosan kiírandó. Előfizetési ár : egész évre. .'{ frt. félévre 1 frt 1­0 kr. 'fjg. Kéziratok nem küldetnek vissza. "39953 A HIRDETÉSEK A RISK A15 JI, Y A : A pályázati hirdetéseknél mividen egyes sióért 3 kr. fizetendő. Az ily mó­don mindenki által kiszámítható hirdetési díj előre küldendő be. Egyéb hird­etéseknél az egész oldal egy hatvannégyes részét t­ve garmondin/om tm és erpi hasiíbu soráért lálag 50 kr. számíttatik. A nagyobb vagy­ kisebbnyomású hirdetések az elfoglalt tér arámidban, a fentebbi egy--é­s. árszabály szerint számíttatnak. A (Ujak előre, beküldendők. Minden, kü­ldemény a szerkesztőséghez ffrudanes­, /. kerület. Országház-utcza le tt rzimezendő. Az iskolai takarékpénztárak viszonya a m. kir. posta-takarékpénztárhoz. Ezen lap hasábjain már sokszor volt szó az iskolai takarékpénztárakról s azok, mint a ta­karékosság nagyfontosságú gyakorlati erényére szoktató és nevelő intézmények­, e helyütt min­den alkalommal melegen ajánltattak a tanítók figyelmébe. Most, m­időn ezen intézménynek Magyarországon való meghonosítása mögött tiz éves mult áll, érdekes lesz. Weisz B. F.-nek, az intézmény buzgó harczosának, a „Nemzet" 1885­. évi decz. 30-iki esti számában közzé tett jelentéséből néhány érdekes adatot átvenni s azokhoz néhány megjegyzést fűzni. A legutóbbi 1885. évben 517 iskolában 775 tanitó vezette az iskolai takarékpénztárakat, 23,496 tanuló 152,474 frt összeget takarított meg. A lefolyt tiz év alatt, 1876-tól 1885-ig, 119,339 tanuló gyakorolta a takarékosság eré­nyét és az összes megtakarított összeg 773,000 írtra ment. Ez az eredmény azonban nem lehet teljesen megnyugtató akkor, ha tekintetbe vesz­szük, hogy Magyarország népoktatási intézetei­nél több, mint 23,000 tanító működik s az iskolák száma meghaladja a 16,000 ezret, ezen nagy számokhoz képest a fentebbi adatok bi­zony csak töredéket képeznek. Annál inkább mögötte maradnak Francziaország példájának, hol 23.000 iskolában van az isk. takarékpénztár meghonosítva s 1­1 millió frankra megy a meg­takarított összeg. S még a többi európai kultur­államok is követendő példát nyújtanak e tekin­tetben. Pl. az angol kormány nyilatkozata szerint csak az az iskola tekinthető megfelelőnek és tökéletesnek, a­hol az isk. takarékpénztár fel van állítva. Nálunk is a kormány és az „Orsz. gazdasági­­ egyesület" melegen felkarolták az iskolai takarék­pénztárak ügyét, a közoktatásügyi- és a föld­mivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszer urak a múlt évben is mintegy 3000 frtot adományoz­tak az isk. takarékpénztárakat kezelő tanítók megjutalmazására. H ha meggondoljuk, hogy ezen jutalmazások sorsolás útján már évek óta folyamatban vannak és hogy az iskolai takarék­pénztárak körül szerzett tapasztalatok mind megegyeznek abban, hogy az intézmény erkölcsi hatása mind a tanulókra mind a szülőkre ked­vező , ismét csak csodálkoznunk kell a feltün­tetett s távolról sem kielégítő eredmények felett. Az igaz, hogy az intézmény meghonosítása ha­zánkban nagy ellenkezéssel találkozott, hogy pro- és contra nagy tollharczok folytak le ügyében a tanítói gyűléseken s mintha ezekkel teljesen meghozatott volna min­den áldozat az ügynek, a szép szavak elhang­zása után a tettek elmaradtak. A bőbeszédű th­eoria leggyakrabban használt lövegei voltak : „Hogy a gyermekekben hiányozván a productiv képesség, ennélfogva náluk megtakarításról szó sem lehet, mert a takarékosság igazi ér­telme szerint csak az takaríthat, a­ki valamit keres s csak ilyen esetben hathat a takarékos­ság erénye a munkaszeretet erényére és viszont". Más esetben meg az volt az ellenérv, hogy csak ott állíthatók fel az isk. takarékpénztárak, hol valami háziiparral van kapcsolatban az iskola, mert itt nyílik a gyermekeknek alkalom mun­kájuk­ után némi pénzkeresésre. Mondatott az is, hogy az iskolát nem szabad kiragadni az ő eszményi, idealisztikus légköréből s belevinni .Az anyagi élet gondjait és küzdelmeit, vagy bibliai nyelven szólva : a kufárkodásnak nincs helye az Úr templomában. Ha van is valami erő ezen érvekben, az csak igen csekély mérvbe is talál

Next