Néptanítók lapja 19. évfolyam, 1886
1886-01-13 / 04. szám
XIX. évfolyam 4. szám. Budapest, 1886. január 13. Közlöny a magyarországi népoktatási intézetek számára. Kiadja a vallás- és izokzatasngi/i magif. kir. minmermm. Megjelenik e lap minden szerdán és szombaton egy f'livnyi ki /'edelemben. Megkaphatja e lapot minden magyarországi népoktatási intézet, tehát az összes óvodák, elemi,, felső népin ..ol'/mn iskolái, és tanítóképző intézetek egy példányban ingyen. A lap megküldése iránti rohamodványok az iskola létezését igazoló hatósági bizott/itványnyal együtt, a ,,éntanitók Lapja" szerkesztőségéhez küldendők. A helység (1 megye megjelölésével) és az utolsó posta világosan kiírandó. Előfizetési ár : egész évre. .'{ frt. félévre 1 frt 10 kr. 'fjg. Kéziratok nem küldetnek vissza. "39953 A HIRDETÉSEK A RISK A15 JI, Y A : A pályázati hirdetéseknél mividen egyes sióért 3 kr. fizetendő. Az ily módon mindenki által kiszámítható hirdetési díj előre küldendő be. Egyéb hirdetéseknél az egész oldal egy hatvannégyes részét tve garmondin/om tm és erpi hasiíbu soráért lálag 50 kr. számíttatik. A nagyobb vagy kisebbnyomású hirdetések az elfoglalt tér arámidban, a fentebbi egy--és. árszabály szerint számíttatnak. A (Ujak előre, beküldendők. Minden, küldemény a szerkesztőséghez ffrudanes, /. kerület. Országház-utcza le tt rzimezendő. Az iskolai takarékpénztárak viszonya a m. kir. posta-takarékpénztárhoz. Ezen lap hasábjain már sokszor volt szó az iskolai takarékpénztárakról s azok, mint a takarékosság nagyfontosságú gyakorlati erényére szoktató és nevelő intézmények, e helyütt minden alkalommal melegen ajánltattak a tanítók figyelmébe. Most, midőn ezen intézménynek Magyarországon való meghonosítása mögött tiz éves mult áll, érdekes lesz. Weisz B. F.-nek, az intézmény buzgó harczosának, a „Nemzet" 1885. évi decz. 30-iki esti számában közzé tett jelentéséből néhány érdekes adatot átvenni s azokhoz néhány megjegyzést fűzni. A legutóbbi 1885. évben 517 iskolában 775 tanitó vezette az iskolai takarékpénztárakat, 23,496 tanuló 152,474 frt összeget takarított meg. A lefolyt tiz év alatt, 1876-tól 1885-ig, 119,339 tanuló gyakorolta a takarékosság erényét és az összes megtakarított összeg 773,000 írtra ment. Ez az eredmény azonban nem lehet teljesen megnyugtató akkor, ha tekintetbe veszszük, hogy Magyarország népoktatási intézeteinél több, mint 23,000 tanító működik s az iskolák száma meghaladja a 16,000 ezret, ezen nagy számokhoz képest a fentebbi adatok bizony csak töredéket képeznek. Annál inkább mögötte maradnak Francziaország példájának, hol 23.000 iskolában van az isk. takarékpénztár meghonosítva s 11 millió frankra megy a megtakarított összeg. S még a többi európai kulturállamok is követendő példát nyújtanak e tekintetben. Pl. az angol kormány nyilatkozata szerint csak az az iskola tekinthető megfelelőnek és tökéletesnek, ahol az isk. takarékpénztár fel van állítva. Nálunk is a kormány és az „Orsz. gazdasági egyesület" melegen felkarolták az iskolai takarékpénztárak ügyét, a közoktatásügyi- és a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszer urak a múlt évben is mintegy 3000 frtot adományoztak az isk. takarékpénztárakat kezelő tanítók megjutalmazására. H ha meggondoljuk, hogy ezen jutalmazások sorsolás útján már évek óta folyamatban vannak és hogy az iskolai takarékpénztárak körül szerzett tapasztalatok mind megegyeznek abban, hogy az intézmény erkölcsi hatása mind a tanulókra mind a szülőkre kedvező , ismét csak csodálkoznunk kell a feltüntetett s távolról sem kielégítő eredmények felett. Az igaz, hogy az intézmény meghonosítása hazánkban nagy ellenkezéssel találkozott, hogy pro- és contra nagy tollharczok folytak le ügyében a tanítói gyűléseken s mintha ezekkel teljesen meghozatott volna minden áldozat az ügynek, a szép szavak elhangzása után a tettek elmaradtak. A bőbeszédű theoria leggyakrabban használt lövegei voltak : „Hogy a gyermekekben hiányozván a productiv képesség, ennélfogva náluk megtakarításról szó sem lehet, mert a takarékosság igazi értelme szerint csak az takaríthat, aki valamit keres s csak ilyen esetben hathat a takarékosság erénye a munkaszeretet erényére és viszont". Más esetben meg az volt az ellenérv, hogy csak ott állíthatók fel az isk. takarékpénztárak, hol valami háziiparral van kapcsolatban az iskola, mert itt nyílik a gyermekeknek alkalom munkájuk után némi pénzkeresésre. Mondatott az is, hogy az iskolát nem szabad kiragadni az ő eszményi, idealisztikus légköréből s belevinni .Az anyagi élet gondjait és küzdelmeit, vagy bibliai nyelven szólva : a kufárkodásnak nincs helye az Úr templomában. Ha van is valami erő ezen érvekben, az csak igen csekély mérvbe is talál