Néptanítók lapja 21. évfolyam, 1888
1888-01-14 / 4. szám
-1X 26 nak, a filinek nincs mindig módjukban a gazdasági foglalkozás. Reájuk nézve az iskola nehéz szellemi munkája után nincs egészségesebb, üdítőbb, hasznosabb szórakozás, mint az okszerűen gyakorolt kézimunka. Ez igen czélszerű szer a városi élet idegessége ellen és hozzájárulhat ahhoz, hogy megszerezze számukra a városi elem zömének a tanítóval rendesen nem túlságosan rokonszenvező polgárságnak becsülését. A tanítói hivatás terhes voltának legerősebb színezése az a régi latin közmondás, hogy akit gyűlölnek az Istenek, azt nevelőnek rendelik. Ezt azonban ellensúlyozni látszik az a még régibb szólás, hogy az Istenek csak verejték fejében adják az erényt. E szerint a tanító az Istenek kegyeltje volna, mert bizonyos, hogy neki bőven kijut az izzadásból, ami az erény szabott ára; az azon szerzett erény pedig az égieknek kétségtelenül legbecsesebb adománya ! De hát az erény magában legyen a tanító egyedüli jutalma? Hát csak a munka maga s a munkálkodás lehetősége legyen a munka díja? Vagy másképen mondva, a tanító csak magában, öntudatában, a teljesített kötelesség érzetében bírja fáradságának egyedüli hasznát? Ez nem igazság, nem méltányosság, nem is tekintve azt, hogy az ember nemcsak az isten igéjéből él. Az emberi társaság kölcsönösségen alapul, abban az állapotban azonban nem volna semmi reciprocitás. A néptanító oly sokat adjon a népnek s oly keveset kapjon tőle? A közfelfogás szerint ez a viszony igenis egyoldalú volna. A tanító testét, lelkét, egész életét, minden erejét nyújtja a népnek, megadja neki a megélhetés főbb eszközeit, lerakja jövője alapjait, vezére, tanácsadója marad. S mit nyer cserében? Egy darab kenyeret! Sőt mi több! A néptanító teszi részesévé a népet a nemzeti műveltség áldásainak, részben ő a képviselője a nemzeti szellem folytonosságának váltakozó emberöltőkben, ő a közbenjáró nemzet és nép közt. S a tanító emeli az egyes embert az emberiség színvonalára, köti össze a serdülő nemzedéket a hanyatlóval, kifejti a múltból a jövőt s meghaladtatja a jövővel a múltat. És miféle erkölcsi egyenértéket, lelki viszonzást nagy szellemi váltságot kap mindezek fejében? Semmit. Ha nem kap, hát vegyen magának. Mert csak rajta áll. Azaz hogy kapna ő bizony, csak fogadja el. Tőle függ, hogy kétoldalúvá tegye ezt az oly egyoldalúnak látszó viszonyt, hogy érvényre juttassa a kölcsönösséget, a viszonosságot, hogy ne csak gyakorolja, hanem elfogadja is a jótékony hatást, hogy ne csupán termékenyítsen, hanem termékenyedjék is, hogy ne csak a nemzet és a nép, az emberiség és az egyén között legyen közbenjáró, hanem viszont, másik irányban, megfordítva is közvetítsen nép és nemzet, egyén és emberiség közt, hogy oktatva tanuljon, azaz ne csak oktassa a népet, hanem tanuljon is a néptől. Mit és hogyan Hazai és külföldi események. A képviselőház utóbbi ülésén báró Orczy Béla belügyminiszer beterjesztette a monarchiánk és Románia közt fenforgott határvillongások kiegyenlítése végett a határvonal újabb megállapítása tárgyában Romániával kötött egyezmény beczikkelyezésére vonatkozó törvényjavaslatot. Ezen egyezmény értelmében a két állam közti mintegy 700 km. hosszú határvonal határkövekkel és határoszlopokkal igen pontosan meg fog jelöltetni. Magyarország 11,665 hold elfoglalt területet visszaenged Románia birtokába, míg ez 1185 hold területet ad vissza Magyarországnak. A képviselőház tárgyalta továbbá a monarchia és Uruguayval a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása iránt kötött szerződést. Végül Helfy Ignácz és Perczel Miklós interpellációkat adtak be a külpolitikai helyzetet illetőleg. A politikai helyzet lényegében változatlan:a Mindenfelől békebiztosítások és hadi készülődések hírei érkeznek. Úgy látszik, hogy már csak is teljesen háborúra készen akarnak a hatalmak egymással tárgyalni. A szultán a tartalékosokat zászló alá akarja hívni. A czártól az orosz újév alkalmával nyilatkozatot várnak az európai helyzetről és Oroszország szándékairól. A német kormány az új védtörvény életbeléptetésére, nevezetesen ruházati, felszerelési és fegyverzési czikkekre 100 millió márka kölcsönt fog kérni a birodalmi gyűléstől. A porosz közoktatásügyi miniszer elrendelte, hogy a lengyel nyelvet a lengyel népiskolákból kitiltó rendelete szigorúan hajtassék végre. Így bánnak el Németországban a más nemzetiségűekkel és mégis nálunk a nemzetiségek, kivált pedig a szászok folyvást panaszkodnak, holott állapotuk isteni a németországi lengyelek állapotához képest. Szent-Pétervárott állítólag a czár élete ellen irányzott merényletnek jöttek nyomára, mely a nihilisták műve. Több tiszt is bele van keverve. Számos elfogatás történt. Braziliának San Paulo tartományában a rabszolgák fellázadtak és családjaikkal elmenekültek. Az üldöző rendőröket lefegyverezték. Az ültetvényesek védelmére a kormány katonai segélyt küldött. A rabszolgaságot ez államban csak katonai erővel lehet még fentartani s ideje volna, hogy itt is az emberiség történelmének e szégyenletes állapota megszüntessék. Oroszország pénzügyei igen rosz állapotban vannak. 1886-ban bevételei 721,7 millió rubelt, kiadásai 818'3 millió rubelt tettek, a deficzit tehát 97'6 millió rubelre ment fel. 1885-ben volt 71'8 millió rubel deficzitje. Kiadásai legnagyobb részét a hadügyre és az tanulhat a néptanító a néptől? Ennek a kifejtése a jövő számra vagy számokra marad. Dr. H. A. (Folytatása következik.)