Néptanítók lapja 23. évfolyam, 1890

1890-03-26 / 25. szám

-lex 195 )­ egyaránt alkalmazhatók. A bizottság ismerte ez intézkedést; tudta, hogy sietve hozatott meg, a­nélkül, hogy előre megkérdezték volna czél­ját. Hiába kutatott okok után, melyek ily fontos rendszabályt képesek indokolni. A nők felügye­leti hatáskörét védelmező szónokok nem voltak képesek álláspontjukat eléggé komoly okokkal támogatni, míg ellenben a női felügyelet ellen­ségei, főleg Stanley, a londoni School Board elnöke, meggyőző érveket tudott felsorolni. A felügyelettel járó minden teendők, administra­tív tanácskozások, gyakori és hosszas utazások, irodai munkák összeegyeztethetők-e a nőnek természetével és családi kötelmeivel? Rendelke­zik-e a nő mindig a helyi administrác­ióval szemben sikeres közbenjáráshoz szükséges tekin­télylyel ? Nem kívánatosabb-e fenntartani a paedagogiai vezetésnek egységes voltát a nép­oktatás ügye körében ? — Beszélnek kényes ter­mészetű körülményekről, de, néhány ritka esetet kivéve, az egyetlen kényes körülményeket csak azon összetűzésekben találjuk, melyek egy leányiskola tanítónői között felmerülhetnek, és ezen esetekben a férfi tudvalevőleg inkább képes, mint a nő, arra, hogy távol tartson magától bizonyos érzékenységet; hidegebb vérrel, több részrehajlatlansággal, nagyobb kiegyező szellem­mel és tekintélylyel képes ítélni, mint a fel­ügyelőnő. Ezen okok helyességét elismerték nagy többséggel a bizottságnak nemcsak férfi, hanem nőtagjai is, s az utóbbiak egyike találóan jegyezte meg, hogy nincs oly kényes körülmény, melyben tisztességes nő nem tudna mindent megmondani egy tisztességes férfiúnak. A bizottság azután logikai szempontból vizs­gálja a kérdést. Némelyek még csak azt kíván­ják, hogy a nők a népiskolai felügyelet terén alkalmaztassanak; ma­holnap részökre a tanító­nőképezdék és felső leányiskolák főfelügyeletét fogják követelni, s ezen követelmény logikus leend. Azután sorra fog kerülni a tankerületi administráczióra, melyet tanárnők és tudornők fognak elfoglalni, úgy hogy végre minden megye székhelyén egy tankerületi felügyelő és felügyelő­nőre leend szükség.*) Ezeket megfontolván, a bizottság a mindkét nembeli elemi népiskolák és gyermekosztályok fölötti felügyeletet a férfiaknak kívánja fenntar­tani. Csupán az anyai iskolákra nézve, melyek különlegesen vannak szervezve és melyeket igen zsenge korú gyermekek látogatnak, szükséges, hogy a felügyelőnők közreműködése támogassa a felügyelő hatását. Ennélfogva meghagyandó­nak véli az anyai iskolák megyei és országos felügyelőnőinek intézményét. A bizottság tehát a következő tételeket aján­lotta elfogadásra: 1. Figyelemmel arra, hogy népes gyermek­osztályokban a tanítónő egyedül nem képes ele­get tenni a tanításnak és az igen fiatal gyer­mekek követelte testi ápolásnak, ki kellene mondani, hogy legalább 50 bekit növendékkel bíró gyermek­osztályokban a tanítónő mellé szolgáló nő adassék, kit a községi alap fizessen. 2. Figyelemmel arra, hogy a helyiségektől függ az, váljon az anyai iskolához vagy az elemi leányiskolához csatoltassék-e a gyermek­osztály, ki kell mondani, hogy a gyermek­osztály, a helyiségbeli viszonyok szerint, vagy az anyai iskolához, vagy a leányiskolához csatolandó és a szünidők tekintetében ugyanazon szabá­lyoknak vetendő alá, melyek azon iskolára nézve érvényesek, melyhez csatoltatott. 3. Figyelemmel arra, hogy a fiatal fiúk okta­tását és nevelését illetőleg a nőnek nincsen ke­vesebb képessége mint a férfinak, s hogy gyak­ran kívánatos lehet, hogy a fiúiskolák elemi tanfolyamai nőkre bízassanak, ki kellene mon­dani, hogy a fiúiskolákban az elemi osztályokat tanítónőkre lehet bízni. 4. Figyelemmel arra, hogy a tanítónőképez­dékben és felső leányiskolákban a növendékek oktatása és nevelése elvben tanítónőkre bízandó, mindazonáltal azonban kívánatosnak mutatkozik, hogy ezen iskolákban egyes tárgyakat férfitaná­rok tanítsanak, ki kellene mondani, hogy a tanítónő-képezdékben és felső leányiskolákban bi­zonyos tárgyak tanítását férfitanárokra lehet bízni. 5. Figyelemmel arra, hogy tanítónő képes ugyan eredménnyel vezetni egy kisebb vegyes iskolát, azonban népesebb ily iskola vezetéséhez nem rendelkezik a kellő erővel és erélylyel; — figyelemmel továbbá arra, hogy nem tud a köz­ségi élet követelményeinek úgy megfelelni, mint a férfitanító, sem pedig a községi jegyző teen­dőit végezni; — figyelemmel végre arra, hogy a felsőbb osztályokban levő fiuknak a köztár­saság polgáraivá neveléséhez szükséges tekin­télynek hijjával van, ki kellene mondani, hogy a vegyes iskolákat elvileg férfitanítókra kell bízni; mindazonáltal a kormányzat, ha hasznos­nak ítéli, ily iskolákban nőket is alkalmazhat. 6. Figyelemmel arra, hogy ötvennél több nö­vendékkel bíró vegyes iskolákban kívánatos a tanítót az oktatás egy része alól fölmenteni, hogy több időt szentelhessen a középső és felső tanfolyam növendékeinek, ki kellene mondani, hogy ily iskolákban, melyeket férfi tanító vezet, a női kézimunka tanítónőjét, ha a képesítést megszerezte, meg kell bízni az alsó tanfolyam növendékeinek oktatása egy részével. 7. Figyelemmel arra, hogy népes iskolákban kívánatos, hogy a vezetőnő föl legyen mentve az osztálytanítás alól, hogy több érkezése legyen a tanítónők munkáját és a tanulmá­nyok menetét figyelemmel kísérni, mindazonáltal azonban kívánatos lévén, hogy az oktatásban bizonyos mérvű része legyen, ki kellene mon­dani, hogy a legalább öt osztályból álló isko­lák igazgatónői osztály­ tanítás alól mentessenek föl, de az oktatásban vegyenek részt. 8. A mindkét nembeli elemi iskolák és gyer­mek­iskolák felügyeletét a férfiak számára kell fentartani. 25* *) A franczia oktatásügy szervezetét illetőleg v. ö. a Néptanítók Lapja ez évi folyamában közölt czikkemet.

Next