Néptanítók lapja 24. évfolyam, 1891
1891-09-16 / 74. szám
XXII. évfolyam 74. szám. Budapest, 1891 szept. 16. NÉPTANÍTÓK LAPJA. Közlöny a magyarországi népoktatási intézetek számára. Kiadja a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. ministerium. Megjelenik e lap minden szerdán és szombaton egy félimnyi terjedelemben. Megkaphatja e lapot minden magyarországi népoktatási intézet, tehát az összes óvodák, elemi, felső nép-és polgári iskolák és tanítóképző intézetek egy példányban ingyen. A lap megküldése iránti folyamodványok az iskola létezését igazoló és az illetékes kir. tanfelügyelő által láttamozott községi elöljárósági bizonyítványnyal együtt, a „Néptanítók Lapja" szerkesztőségéhez küldendők. A helység fa megye megjelölésével és az utolsó posta világosan kiírandó. Előfizetési ár : egész évre 4 frt, félévre 2 frt, 3 hóra 1 frt. Kevesebb ülőre nem fogadtatnak el előfizetések. IttgT* Kéziratok nem küldetnek vissza. "9Q A HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLYA: A pályázati hirdetéseknél minden egyes szóért 3 kr. fizetendő. Az új móron mindenki által kiszámítható hirdetési dij előre küldendő be. Egyéb hirdetéseknél az egész oldal egy hatvannegyed részét tevő garmorainyomásu és egy hasábu soráért átlag 50 kr. számíttatik. A nagyobb vagy kisebbnyomásu hintetések az elfoglalt tér arányában, a fentebbi egységi árszabály szerint számíttatnak. A dijak előre beküldendők. Minden küldemény a szerkesztőséghez (Budapest, I. kerület, Krisztinaváros, tanitóképezdes czimzemle. HIVATALOS RÉSZ. Értesítések. — Ő császári és apostoli királyi Felsége a kis-idai r. kath. hitközségnek iskolaépitkezési czélokra 100 frtot méltóztatott magánpénztárából legkegyelmesebben engedélyezni. — Ő császári és apostoli királyi Felsége a damaki helv. hitv. ev. hitközségnek iskolaépitkezési czélokra 100 frtot méltóztatott magánpénztárából legkegyelmesebben engedélyezni. Ő császári és apostoli királyi Felsége a hosztoviczai gör. kath. hitközségnek iskolaépitkezési czélokra 100 forintot méltóztatott magánpénztárából legkegyelmesebben engedélyezni. — A császári és apostoli királyi Felsége a brassói róm. kath. hitközségnek iskolaépitkezési czélokra 100 frtot méltóztatott magánpénztárából legkegyelmesebben engedélyezni. — A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister a kassai községi polgári leányiskolát az 1892-ik tanévtől kezdve felsőbb leányiskolának nyilvánította és az ötödik osztály megnyitását elrendelte. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Szobissek József lőcsei állami felsőbb leányiskolai rendes tanárt és Gantz Zsófia máramaros-szigeti , állami felsőbb leányiskolái segédtanitónőt szolgálattételre a kassai községi felsőbb leányiskolához rendelte. — A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister a znióváraljai állami tanitóképezdében megüresedett segédtanári állásra egyelőre ideiglenes minőségben Kutnyánszky Jenő oki. polgári iskolai tanítót és zenetanárt nevezte ki. NEM HIVATALOS RÉSZ. A rómaiak iskolaügyéről. (Folytatás.) A rómaiak praktikus szelleme mindazt felkarolta, ami csak az állam fönhatósága terjesztésére szolgált. Igy mikor belátták, hogy a görög tudományok közül a szónoklat a gyakorlati élet czéljaira minő alkalmas, siettek azt is a tantárgyak közé felvenni s annak tanítását a jeles görög szerzők nyomán eszközölték. Cicero is igy képezte magát. A történelem tanúsága szerint a rómaiak nem egy szónoka túlszárnyalta a görög szónokokat s látjuk azt is, hogy a szónoklattannak nemcsak a háborúkban, de a közéletben is mennyire hasznát vették. A magasabb rhetori iskolákban a tanulók teljesen beleavattattak a szónoklat minden csinyjabinjába, még külsőségeibe is, minek a testtartás, gestikuláczió, hanghordozás s az arczkifejezés változatai. Petronilla már arról panaszkodik, hogy a tanulók ilyeténkép romlott ízlésre tesznek szert s valóban, a szónoklat utóbb nem is szolgált másra, mint a senatusban a Caesarok kegyének hajhászatára s egyéni érdekek támogatására. A törvénytudomány a polgári hivatalok elnyerésére elengedhetlen volt. Már Augustus korában találunk jogiskolákra, a melyek közül később a római, konstantinápolyi és belgtusi tűnt ki. Ámde a jogtudomány is arra használtatott, hogy ugy a császárok mint egyesek érdekeit szolgálja s a később elszaporodott jogászság valósággal isten csapása lett a népnek. A római jogtudomány máig is alapja az egész jurisprudentiának. A császárok korában bekövetkezett nagymérvű 72