Néptanítók lapja 29. évfolyam, 1896
1896-03-26 / 13. szám
13 NÉPTANÍTÓK LAPJA. 12. szám lást meríthetnek belőle mindazok, felekezeti s egyéb iskolafentartó jelleg nélkül, akik hasonló munkával foglalkoznak. Dezső Lajos írta ezt a népiskolai tantervet a Sárospataki Irodalmi Kör megbízásából.*) Számos bírálaton ment keresztül e mű, míg a könyvpiacon napvilágot látott. Dezső Lajos negyedszázad óta a pedagógia tanára és igazgatója a sárospataki állami tanítóképző-intézetnek. Kitűnő elméleti képzettségénél és hoszszas gyakorlati tapasztalatánál fogva valóban kiválóan hivatott ily tantervkészítésre, hiszen egész tanítónemzedéket nevelt már s igy ő ismerheti legjobban , mennyire s miként várhat tökéletes és sikeres munkát egy új tanterv alapján a tanítói kartól. A mű szerkezete egyesíti magában a földolgozandó anyagot, a módszertani eljárás tömör formába öntött lényegét; közel háromféle óratervet (A) egy tanítójú, B) két tanítójú, 6 oszt. népiskola számára és átmenetül C) egy tanítójú négy osztályú népiskola részére); bemutat két óratervet (egy és két tanítójú isk. számára). Az egyes tantárgyaknál különkülön bevezetésül ismerteti az általános czélt és oktatási eljárást; az egyes osztályoknál az illető tantárgyalkotó részeivel kapcsolatban mindig előre bocsátja: a) a tanítási czélt, b) tanítási eszközöket, c) tanítási időt, d) tanítási anyagot és tanítási menetet és végül e) befejezi a tanítási eljárás ismertetésével. A helyi körülményekre való tekintetből, a fölvett tanítási anyag részletezése közben, mindig csillaggal jelzi az elvégzendő minimumot. Reformmunka ez a maga nemében. Egyik fő problémája annak megoldása: miként kell a beszéd- és értelemgyakorlat — mint külön álló tantárgy — kihagyásával a beszédet, értelmet, gondolkodást fejleszteni? Bátorság kellett ehhez, meg aztán bizalom a tanítók ügyességében, methodikai képzettségében, lelkiismeretes munkásságában. Mert, lám! az 1868. évi XXXVIII. törvényczikk nem említi föl a beszéd- és értelemgyakorlatnak mint külön tantárgynak a tanítását, mégis az államkormány iratta vezérkönyvet a legtöbb tanító külön tantárgy tanítására irt utasításnak tekinti, sőt a ministeri tanterv is külön időt fordíttat a beszéd- és értelemgyakorlatok, mint külön tantárgy tanítására. Pedig lényegében ugy áll a dolog, hogy jóformán minden tantárgy tanításánál a „beszédgyakorlat" és „értelemfejlesztés" szolgálatában kell állanunk. Dezső Lajos munkáját is ez a vezérelv hatja át s igy az ő készítette tantervben a beszéd- és értelemgyakorlat eszméje az öszszes tantárgyak kezelésében nyer kifejezést. Ily irányáért is méltán nevezhetjük úttörő, reform-munkának, mely minden gondolkodni tudó s öntudatos működésre hivatott tanítónak figyelmére méltó. A világ halad; viszonyaink javulnak, méltán számíthatunk reá, hogy oktatásunk intenzivitása, tudatossága, methodikai becse is fokozatosan emelkedni fog. Ennek a nagy törekvésnek szegődik szolgálatába ez a gondosan kidolgozott tanításterv. Ily zsinórmérték szerint haladva, ha megfelelő tankönyvek is rendelkezésre állanak, lehetetlen az illető iskoláknak jó eredményt el nem érniök. Igaz, hogy a tanító öntudatos munkásságát ez a tanterv megköveteli; de vájjon nem kell-e egész erővel törekednünk a lelketlen verbalismus kiküszöbölésére s e helyett az igazán értelemfejlesztő oktatás és nevelői tapintat meghonosítására . Ily utasítás szerint a tanítónak egész erővel oda kell állania tanítványai elé s velük együtt gondolkodva, az értelmet kifejtve, dolgoznia. Háttérbe kell *) Tanterv a tiszáninneni ev. ref. egyházkerület népiskolái számára. Készitő Dezső Lajos. Sárospatak, 1895. Ára 30 kr. Kapható Trócsányi Bertalan könyvkereskedésében Sárospatakon.