Pomurski Vestnik, 1957 (2. évfolyam, 1-19. szám)

1957-01-17 / 1. szám

A tömbpolitika álláspontjairól Egyes nyugati lapok hírma­­g­yarázatokat fűznek Tito el­nöknek amerikai meghívásá­hoz. . . , ,, A józanabb hirmagyarázók megelégedéssel beszélnek és írnak erről az utazásról, mert ujjuk lehetőséget nyújt a bé­ke és az országok közötti együttműködés elmélyítésére, a nemzetközi időszerű kérdé­sek megtárgyalására, és az amerikai—jugoszláv viszony megvizsgálására is. E­zzel egyi­­dejűleg azonban azok, akik elvetnek mindent, ami a szo­cializmussal bármilyen kap­csolatban is van, elkeseredett támadásokat indítottak Jugo­szlávia ellen, így például a Hearst lapok, a szélsőjobboldali politikusok és a fasiszta emigránsok fel­teszik a kérdést: vajon miért kell Titonak Amerikába jön­nie?. Tito elnök kilátásba he­lyezett amerikai útja vissz­hangot keltett a Novoje Vrem­­ja című szovjet folyóirat­ban is. Mindkét részről bírálják Jugoszláviát, pusztán azért, mert független politikát foly­tat. Mindkét részről a tömb­politika álláspontjairól bírá­lják hazánkat. Nekünk pedig éppen az a véleményünk , hogy ez a ju­goszláv politika a kis és nagy országok széleskörű együtt­működésén alapuló egyenjo­gú politika példát mutat a bé­kés koegzisztenciára, amely­nek érdekében a Novoje Vrem­­ja is gyakran nyilatkozik. Hogyan egyeztethető össze akkor ezekkel az elvekkel az a gunyoros hangnem, amely­­lyel ez a folyóirat olvasói elé tálalja Tito elnök amerikai utazásának hírét, noha az a nemzetközi együttműködés továbbfejlesztésének érdeké­ben történik? Csodálatos az is, hogyan egyezik a Hearst lapok és­­a Novoje Vremja álláspontja Tito elnök tervezett amerikai meghívásáról. Albánia kiutasított eg­y jugoszláv diplomatát Az Albán Népköztársaság 1957 január 8-án értesítette Arso Milatovicsot Jugoszlávia albániai követét, hogy az al­bán kormány Stevan Vucsics Jugoszlávia albániai követsé­gének első titkárát nem kí­vánatos személynek tartja és követeli, hogy minél előbb hagyja el Albánia területét. Az albán külügyminisztérium minden indokolást megtaga­dott. Jugoszlávia képviselője e határozattal kapcsolatban tiltakozni fog az albán kor­mánynál. A fizetés a jöved­elemmel arányban emelkedik Kiindulva a Szövetségi kép­viselőház az 1957-es társadal­mi tervéről szóló határozatai­ból és a Szövetségi Végrehaj­tó Tanács javaslataiból, azaz, hogy minél rövidebb idő alatt elvégezzék azokat a változta­tásokat az elosztás módjában, amelyekkel nagyob mérték­kel ösztönöznék a munka ter­melékenységét és kibővülne az önigazgatás anyagi alapja a gazdasági szervezetekben és helyi közösségekben — a na­pokban Beográdban megtar­tott értekezleten elfogadták ezeket az alapelveket, amely­­lyek alapul szolgálnak majd a további változásokra vonat­kozó javaslatoknak is. Mivel azonban az egész elosz­tási rendszer alaposabb vál­toztatása hosszabb előkészí­tést igényel, elhatározták, hogy az elosztásban most csak olyan kiigazításokat vé­geznek, amelyeket már tanul­mányoztak és amelyeket közvetlenül ösztönöznek a termelékenység növelésére, a jövedelem emelkedésére és amelyeket az év elejétől al­kalmazni is lehet. A változtatás azért átmene­ti jellegű azzal, hogy mégis megoldja a legsürgősebb fe­ladatokat, és az év folyamán lehetővé válik részleteseb ta­nulmányozása az egész társa­dalmi termelés elosztása rend­szerének. Mivel jelenleg nem lehet jelentősebb változtatást esz­közölni a társadalmi terv alap­arányaiban, illetve a nem­zeti jövedelem a tervben fel­tételezett általános elosztás­ban, más-más megoldást kell alkalmazni azokban a gazda­sági ágazatokban, amelyek­ben a jelenlegi elosztáson va­ló jelentősebb változtatás a terv alapirányainak nagyobb változtatását feltételezi, és ott, ahol a szabadabb viszonyok ezt nem teszik szükségessé. - ---------------------­ „KÖZÖS LAKÁS“ A két műsoros est után a s­zvobodai munkáskultur­­egyesület magyar színjátszó csoportja január 12-én és 15-én bemutatta D. Dobricsa­­nin Közös lakás« című há­­romfelvonásos vígjátékát. Az öreg Bogoszov bácsit Varga József alakította. Sze­repe nagy játszótehetséget kívánt, mert eddig többnyire csak fiatal szerepeket játszott. Mivel a szerepet az előadás előtt csak egy héttel kapta, természetesen nem adhatott tökéletes alakítást. A szerep­változtatás nagy kárára volt a darabnak. De még így is nagyszerűen alakította az ö­­reg nyugdíjast, aki lendülete­sen vezette az előadás mene­tét. Pepit, az örökös joghallga­tót az együttes egyik legtehet­ségesebb tagja Varga László játszotta nagy sikerre­l ő volt a darab főszereplője. Miodrag orvostanhallgatót Szekeres Vili alakította, ki­nek szerepe nagyon sokat kí­vánt. Hajduk Marika Natasát és az egyik kőművest jól ala­kította Simonka Jenő. Natasa leányának, Ljubicának szere­pében Deutsch Judit megmu­tatta, hogy nemcsak nagy­ sze­repeket lehet jól játszani. Já­tékát jellemzik a kiszabott, kiszámított mozdulat, és a jó beszéd. A többiek sikeresen megol­dották a feladatukat. A darabot jól rendezte Bo­kros Károly, az együttes ren­dezője. Ez nagy­ feladat volt számára, mert rövid idő alatt nagy igényű és nehéz darabot nagyon nehéz rendezni. A díszleteket Varga József készítette. Reméljük, hogy a ledavai »Szvoboda« színjátszó csoport­ja rövidesen új, komolyabb darabbal lepi meg a közön­séget. a lendavai színpadon Új többlakásos épület Lendaván Meghalt Jozse Plecsnik December 7-én délelőtt Ljubljanában 85 éves korá­ban meghalt Jozse Plecsnik professzor, neves szlovén épí­tész, a Szlovén Tudományos Akadémia tagja. Ljubljaná­ban született, iskoláit Graz­­ban, Bécsben, Olaszország­ban és Franciaországban vé­gezte. 1920-ban kinevezték a ljubljanai építészeti fakultás professzorává, néhány évvel később pedig beválasztották a Szlovén Tudományos Aka­démiába. Plecsnik professzor nevéhez fűződik számtalan középület tervrajzának elké­szítése Beográdban, Bécsben, Prágában stb. Pomurjen a szép bogojinai templomot szintén Plecsnik professzor tervezte. A felszabadulás után több emlékművet tervezett, és az ő elgondolásai alapján épült a ljubljanai nyári szín­ház is. POMURSKI VESTNIK, 17. jan. 1957

Next