Népújság, 1959 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1959-01-17 / 1. szám

m­ r­* j. i­?i •• •• i leli teendők a gyümölcsösben A múlt esztendőben a gyümölcsfák rend­kívül nagy termést adtak, amilyen csak igen ritkán adódik. De amilyen örömmel figyel­te évközben a gyümölcsész a fejlődést és a bő termést, annyira elkedvetlenítette ősszel a gyümölcs kedvezőtlen értékesítési lehető­sége. Ezzel kapcsolatban szidjuk a kereske­delmet, hogy nem volt képes piacról gondos­kodni és hogy a fogyasztó központokban a gyümölcs ára túl magas­­volt a felvásárló ár­hoz viszonyítva stb., stb. Bizonyos, hogy a vádakban sok igazság volt a kereskedelmet illetőleg, de azért nem szabad a termelőknek arra a kényelmes álláspontra helyeszkedni­­ök, hogy mindig más az oka minden bajuk­nak, nehézségüknek. Gondoljunk arra, hogy a jó minőségű gyümölcsöt minden nehézség nélkül tudtuk értékesíteni és még­hozzá megfelelő áron. Bajok voltak ellenben a gyenge minőségű gyümölcs értékesítésénél. Szóval volt hiba a termelőknél is, mert sok­kal több rossz minőségű gyümölcsöt termel­tek, mint jót. Itt volt a hiba é­s a nehézségek eredete. Az őszi értékesítési nehézségekkel és az alacsony felvásárlási árral kapcsolatban na­gyon sok gyümölcstermelő gazda elveszítet­te kedvét és nem törődik a gyümölcsössel, mert hát nem fizetődik ki. Az ilyen állás­pont nagyon helytelen. A piaci viszonyok állandóan változnak és meg vagyunk győ­ződve, hogy megint lesz idő, amikor nagy lesz a kereslet és ennek megfelelően jó ár is. De az a gazda, aki most elhanyagolja gyü­mölcsösét, nem tudja majd kihasználni a kedvező alkalmat. Ne felejtsük el azt sem, hogy gyümölcsfáinkban több éves vagy év­tizedes befektetés van és ezt most elhanya­golni nagy pazarlást jelentene. A tavalyi ritka bő termés a gyümölcsfák életerejét, a végletekig igénybe vette. Azért most fokozott gondot kell rájuk fordíta­nunk, hogy ne menjenek tönkre. Ezzel kap­csolatban most télen át a következő teendő­ket ajánljuk gazda olvasóinknak. A bő termés folytán nagyon sok ág leha­sadt, letöredezett, sőt sok esetben az egész fa kettérepedt. Az ilyen majdnem teljesen tönkrement fákat, valamint az öreg, több­nyire már száraz fákat el kell távolítani a gyümölcsösből. Az életképes, még termő fáknál meg a koronát kell ritkítani. A ritkí­tásnál ki kell vágnunk minden beteg, száraz ágrészt, továbbá a korona belsejében növő, egymást keresztező suruló ágaikat, valamint a lecsüngő, igen vékony galyakat is, mert ezeken úgysem fejlődhet egészséges gyü­mölcs. A ritkítási munkánál az ágakat tő­ből vágjuk le, cson­kot soha ne hagyjunk. A csonk ugyanis beszárad és azon keresztül keletkeznek a törzsön és vastagabb ágakon az elhaló, odvasodó részek. A lefűrészelt, nagyobb ágak sebhelyeit éles késsel, simára vágjuk, majd oltóviasszal vagy egyébb er­­revaló anyaggal bekenjük. A korona ritkítása mellett a törzstiszto­­gatást is el kell végezni, amikor is a felsza­kadozott, cserepes kéregrészeket eltávolít­juk. Idősebb fáknál ezt a munkát kaparó­vassal végezzük, a fiatal ágrészeknél meg drótkefével. Vigyázzunk, nehogy a fa kér­gét túl mélyen hántsuk le és igy az élő hámréteget is megsértsük, mert ezeken a sebeken keresztül a gyümölcsfákat külön­böző gombakártevők fertőzhetik meg. Megjegyezzük, hogy a gyümölcsfák, a fent leírt módon való tisztítását törvény ír­ja elő, és az ellene vétkezőket a hatóság büntetheti. ____ A gyümölcsfák megtisztítása után ugyan­csak kötelező a téli permetezés elvégzése. E tekintetben szintén általános érdektelensé­get állapíthatunk meg, úgy a gazdák, mint a szövetkezetek részéről, akiknek pedig első­rendű kötelességük ennek megszervezése és kivitele, mert hiszen ők rendelkeznek per­metező gépekkel. Magától értendő azonban, hogy a szövetkezetek tehetetlenek a gazdák közreműködése nélkül. Az idei téli permetezés, amely ha­tásos a különböző betegségek és kártevők el­len, különösen meg a kaliforniai pajzstetű ellen, különlegesen fontos, hogy megvédj­ük a bő termés miatt legyengült gyümölcsfáin­kat. Az utóbbi években a rendszeresen vég­zett téli permetezésekkel sikerült bizonyos mértékig gátat vetni a pajzstetű kártevésé­nek legalább annyiban, hogy a fák nem mentek tönkre, nem száradtak ki, habár a gyümölcs még mindig eléggé fertőzött volt. Ha most abbahagynánk a téli permetezést, ez nagy gazdasági kárt jelentene a jövőben. A legkülönbözőbb védekező szerek, mint például a Rumesam készítmények, Kreosan, Pinosan stb., minden mennyiségben rendel­kezésre vannak. A téli permetezést alaposan kell végezni, lemosásszerűen megpermetezni a fákat. Csakis így van meg a kívánt hatása. A bő termés nagyon igénybe vette a talaj táplálóanyagkészletét is. Néhány év eltelik, amíg a talajban megint annyi táplálóanyag gyüle­mlik fel, hogy egy átlagos termés le­hessen. Emellett tekintetbe kell vennünk azt is, hogy gyümölcsöseinkben a gyümölcs mel­lett még széna termést is kapunk. Szóval kétszeresen használjuk ki a talajt. Ezért na­gyon fontos teendő a trágyázás, azaz a táp­lálóanyagok pótlása. Ha rendszeresen trá­gyáznánk gyümölcsöseinket, akkor a követ­kező általános érvényű trágyázási módszert kellene követnünk. Az első évben négyszáz­mázsa istállótrágyát hektáronként, vagyis 400 kg-ot egy fára, a második évben 500 kg külön a gyümölcsfák részére összeállított keverék műtrágyát, vagyis 5 kg-ot egy fára, a harmadik évben ugyanazt mint a második évben.A negyedik évben meg élőbről kezd­jük a forgót istállótrágyával és folytatjuk tovább. Nagyon so­k olvasónk gondolja, hogy ez túlzás, pedig messze van attól, hiszen az előirányzott menyiségek csak egy átlagos terméshez elegendők. A trágyaféléket természetesen megfele­lően kell a talajba juttatni. Ha az istállótrá­gyát a felszínen teregetjük el, akkor elsősor­ban a füveknek használ. Helyes, ha bedol­gozzuk a talajba azaz alászántjuk, vagy ka­páljuk 15—20 cm mélységbe és pedig a so- A »Lunik« megindult a Nap felé Január 2-án a szovjet rádió bejelentette, hogy a Hold felé új műbolygóval egybekö­tött rakétát lőttek ki. Néhány órával később már azt jelentette a Moszkvai rádió, hogy a kozmikus rakéta a műbolygóval együtt a következő napon, már a reggeli órákban a holdtól 6—8.000 km távolságban fog tovább­repülni. Ezzel a rakétával — amelynek súlya 1472 kg, a benne lévő műszerek súlya pedig az energia­források súlyával együtt 361,3 kg — az emberiség történelmében először sike­rült legyőzni a Föld vonzóerejét és bizonyos tárgyat a Föld vonzóerején kívül eső terü­letre küldeni. A rakéta sebessége kicsit nagy volt, mert különben a Hold vonzóerejének területén maradna, vagy a Hold bolygója lett volna, vagy pedig összeütközött volna a Holddal. A szovjet rakéta kilövésétől számított hét óra múltán már megtette a Föld és Hold kö­zötti távolság egyharmadát — 2000 km-ért, óránkénti sebessége pedig 9000 km volt. Még ugyanazon nap délutánján Blagomravov szovjet tudós megerősítette azt a feltevést, hogy a rakéta — amelyet egyszerűen »Lu­­nikí-nak neveztek el, — nagy gyorsasága miatt nem maradhat a Hold bolygóija. Miu­tán az űrrakéta legyőzve a Hold vonzóere­jét, kirepült ennek távköréből, a szovjet tu­dósok bejelentették, hogy az űrrakéta a Nap bolygóivá lesz, s mint ilyen a nap körül fog keringeni éppen úgy, mint a Föld, s a napot 15 hónap alatt fogja megkerülni. Vasárnap, január 4-én reggel 7 órakor a rakéta Dél-Afrika fölött, 390.000 km-re volt a Földtől, 10 órakor pedig a szovjet kozmi­kus rakéta már 422.000 km távolságban volt a Föld középpontjától, a Hold középpont­jától való távolsága pedig 60.000 km volt. A rádió - összeköttetés még ekkor is jól működött. A rakétán kívüli hőmérséklet 10—15° C volt, jóval kevesebb, mint amen­nyire a tudósok számítottak. Az űrrakéta a Föld és Hold közötti 370,000 km távolságot 34 óra alatt tette meg. Minél távolabb van a »Lunik« a Földtől, annál jobban csökken a Föld vonzóerejének hatása és minél közelebb kerül az űrbolygó a Naphoz, annál erősebb lesz a Nap vonzó erejének hatása. A Hold vonzóereje a Hold­tól való 66.000 km-nyi távolságban nagyobb a Föld vonzóerejénél. A Nap vonzóerejének hatása pedig a Földtől körülbelül egy millió km-nyi távolságban kezdődik. A Nap és Hold vonzóereje a földön is érezhető, de ez a Föld vonzóerejéhez viszonyítva alig észlel­hető. Minél távolabb volt tehát a rakéta a Földtől, annál több égi­test vonzóerejének hatását érezte. Ha az űrrakéta sebessége va­lamivel kisebb lett volna, úgy a Hold von­zóereje arra kényszerítette volna, hogy ke­ringjen a Hold körül, mivel azonban túl nagy sebességgel haladt, egyszerűen legyőzte a Hold vonzóerejének hatását. Már maga az a tény, hogy az űrrakéta a Hold közelében haladt el, óriási eredmény, mert rakétát a Hold felé kilőni és elérni, hogy ez a Hold közelébe jusson, rendkívül körülményes technikai probléma. Csak azt vegyük figyelembe, hogy az űrrakéta kilö­vésekor a Föld saját tengelye körül forog, s egyben a Nap körül kering, a földdel együtt a Nap körül is kering. Ennyi különböző mozgást figyelembe véve, világos, hogy egy rakéta kilövése nem olyan egyszerű dolog, mint nyuik­ra vadászni. Aki a Hold felé akar rakétát küldeni, annak pontosan ki kell számítania a különböző égitestek mozgásai­nak útjait, s a rakétát a számítások alapján nyert cél felé kell kilőnie. Ebben az esetben az űrrakéta ugyan cél­ja, a Hold mellett elhaladt, de az adatok, amelyeket repülése közben küldött, olyan fontosak és értékesek, hogy az ezek alapján készített és a közeljövőben kilövésre szánt rakéta minden bizonnyal eléri célját, mert a »Lunik«-ról küldött adatok alapján ké­szíthetnek olyan rakétát, amely a szükséges sebességgel rendelkezve, az eddigi tapaszta­latok figyelembe vételével biztosan célt ér. Maga az a lehetőség, hogy ma vagy holnap már rakétát küldhetnek a Holdra, sok em­bernek okozott nyugtalanságot, különösen azoknak, akik a világűr elfoglalását kato­nai szempontból vizsgálják, illetve hadi cé­lokra akarják felhasználni. Ezek a nyugta­­lankodók a »Lunik« kilövése után annak a véleménynek adtak kifejezést, hogy az ENSZ minél előbb vegye gondnoksága alá a Holdat. Azt a felfogást, hogy aki úrrá lesz a holdon, uralkodni fog a Földön is erősen cáfolják a tudósok, akiknek véle­ménye szerint a Hold katonai célokra való felhasználása úgyszólván lehetetlen. A fenti vélemények azt bizonyítják, hogy bizonyos körök a tudomány eme haladását csak katonai szempontból értékelik, ahelyet, hogy ezt az emberiség újabb vívmányának ismernék el. Először indult el az ember a Nap felé. Most még csak űrrakétát küldött, de nincs messze az az idő, amikor majd em­ber igazgathatja a világűr­hajóját a Nap felé, s onnan más irányban, ahogy kedve tartja. Az ember a világbolygókon állomások­­kat rendez majd be, ahol­ űrhajóját üzema­nyaggal, levegővel és egyébb szükséges cik­kekkel látja el, s úgy utazgat majd a vi­lágűrben, ahogy ma utazunk vonattal, vagy autóbusszal, határozott cél felé, pontos me­netidő szerint. Rendkívül érdekes tehát, hogyan halad a »Lunik«, hol van most és mi lesz vele a jövőben. Január 5.-én 62 óra alatt, a szovjet11 űrrakéta már 579.000 kilométert tett meg,1­6-án pedig már 800.000 km-es út volt mö­­­götte, s ezen a napon a benne lévő rádió is­ megszüntette adásait, mert felhasználta a rendelkezésére álló energiaforrások anyagát, így tehát, mint már előre jelezték, a szovjet űrrakéta megkezdte a Nap körüli keringé­sét. Mindezek a tények azt bizonyítják ,hogy a gyorsaság és energia századunk legjellem­zőbb jelenségei. Csak képzeljék el, milyen erejű motor hajtja ezt az űrrakétát, hisz egyszerű ember számára alig elképzelhető a rakéta útja, s az a távolság, amelyet alig néhány nap alatt tett meg. 4 NÉPÚJSÁG ÉRDEKESSÉGEK Az angol tudósok elismerésüket fejezték ki a szovjet holdrakéta sikereit látva és ki­jelentették, hogy az új kozmikus rakéta a szovjet tudósok nagy tudását és alaposságát bizonyítja. Az angol tudósok véleménye szerint a szovjet holdrakéta körülbelül ne­gyed tonna műszerrel felszerelve kering a világűrben. Megítélésük szerint a szovjet tu­dósok most már olyan magas fokon vannak, hogy a Marszra és a Vénuszra is tudnának tudományos műszerekkel felszerelt rakétá­kat küldeni. A BUREXELLESZI VILÁGKIÁLLÍTÁS SZÁMOKBAN A bruxelleszi világkiállítás befejeztével érdekes sztatisztikai adatokhoz jutottunk. Az »Atomiumban« 2 millió dollár ára be­lépőjegy kelt el. A kiállítás területén lévő vendéglőkben és éttermekben öszszesen 16 milliót tett ki a felszolgált ételek száma. A kiállítás területén 370.000 tolvaj került rendőr­kézre. 31.000 látogató megbetegedett, s ebből 5-en meg is haltak. Ezenkívül elveszett 2000 gyermek — sze­rencsére mind megtalálták őket. 7 látogató önyilkosságot kísérelt meg, de meg lettek mentve. A csinos, egyenruhás női vezetők közül három férjhez ment, 50 pedig eljegyezte ma­gát.* Nyugat-Németországban újfajta mű­anyag szövetet állítottak elő amleynek jó tulajdonságai messze maga mögött hagyják a gyapjúszöveteket. A szupertelsznek neve­zett új műanyagszövet nem durvább fogásit, mint a többi szövetek, de jóval melegebb, mert impregnált és vízhatatlan. Egyáltalán nem gyúródik, összegyűlés után maga kisi­mul, tehát nincs szükség vasalására sem. Jól ellenáll a napsugarak hatásának, színe tartós és rendkívül nehezen szakad. Szaba­­dalmazói szerint hamarosan sikerrel száll­hat versenyre a műanyag­ fonálból készült más teksztilanyagokkal. Egyetlen hátránya, hogy jelenleg még meglehetősen drága. A HÉT VICCE A nagy gyász. — Fogadja őszinte részvétemet kedves anyósa elhunyta alkalmából. — Köszönöm. Ok mennyire szeretnék egy nappal idősebb lenni. — Miért? — Hogy elfelejtsem ezt a nagy fájdal­mat. vák között azaz a korona szélétől kifelé, mert ott vannak a hajszálgyökerek, amelyek a táplálóanyagokat felveszik. A műtrágyá­kat még legjobb oldott állapotban a talajba juttatni Injektor segítségé­vel, amellyel a leg­több szövetkezet rendelkezik. Ha rendes gyümölcstermést akarunk, ak­kor a fent ajánlott munkákat el kell végez­nünk. Ezek nélkül csak silány minőségű ter­­mésire számíthatunk, amelyet sohasem lehet megfelelő áron értékesíteni. S. E. REKORDOK A KÖNYVEK KöZöTT A mai modern »rekordvilágban« érdeke­sek lesznek talán a könyvrakordok is. Például: a világ legrégibb könyve egy köteg papirusz, amely időszámításunk előtt 3550-ből származik. A köteget Priss, fran­cia régiség kutató találta meg és neve után »Priss papirusznak« nevezik. A legnagyobb könyv a világon állítólag egy anatómiai atlasz, amelyet a múlt szá­zadban adtak ki Ausztriában. Az atlasz ho­sszúsága 190, szélessége pedig 90 cm. A vi­lág legkisebb könyve Padovában jelent meg és átmérete csupán 63 mm­. A könyvnek 203 oldala van, és Galileo Galilaei négy levelé­nek átiratát tartalmazza. A legnehezebb könyv a világon a Görög Parg szigetéről szólló történelem. A könyv 438 kg-ot nyom, és csak egy példányban je­lent meg. A világ legterjedelmesebb könyve egy kínai szótár. A szótárt századokkal ezelőtt rendelte meg Kienlung, kínai császár. * A Vincsében működő Borisz Kidricsről nevezett tudományos intézet dolgozói és munkásai eddig már 300.000 dinárt gyűjtöt­tek össze, hogy ajándékot vegyenek azoknak a francia állampolgároknak, akik csontvelőt adtak a jugoszláv atomtudósok gyógykeze­­lésére.* A franciaországi Bretigny repülőköz­pontban a 70 éves Lemercier úr életében először ugrott ejtőernyővel, amelynek pro­totíp­us­át ő maga szerkesztette. Az ugrást 500 méter magasságból hajtotta végre, és ez­zel bebizonyította, hogy »öregember«, nem vén ember«. ENYHE TÉL VÁRHATÓ Ante Obuljen profeszor a hidrometeoro­­lógiai intézet ismert szakértője szerint janu­árban és februárban is viszonylag enyhe és változékony lesz az időjárás. Véleménye szerint január közepén hideg légtömegek törnek Jugoszlávia fölé, de ez a fagyhullám nem lesz túlságosan kemény, sem tartós. A januári enyhe időjárás nem kivételes tünet Közép-Európában és Délkelet-Euró­­pában, így például 1907-08, 1918-19, 1929- 30, 1938-39 és 1948-49 telén is meglehetősen enyhe volt az időjárás januárban­. ÉRTESÍTÉS A decemberben hirdetett 1.500 dináros pénzjutalmat új előfizetők gyűjtéséért Ábrahám Albert néptárs, hodosi lakos nyer­te el. A többi jutalmat január végén osztjuk és küldjük szét. A szerkesztőség köszönetnyilvánítás Ezúton mondok köszönetet dr. Ja­­klics József orvosnak férjem Kőnye Dezső hosszú éveken át tartó áldozat­kész gyógykezeléséért. Kőnyené, szül. Tóth Mária Előfizetési osztály Stefan« Kovača nr. 16 — Előfize­tési ára egész évre 200 din, félévre 100 din — Azok az előfizetők, akik a »Pomurski vestnike-kel együtt rendelik meg a »»Népujság«-ot egész évre 500 din, félévre 250 din — Kéziratokért nem felelünk és nem adunk vissza — Folyószámla száma: Kománál­­na banka M. Sobota 605—70­1—365 Pomorska tiskaria nyomása M. Sobota

Next