Népújság, 1959 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1959-01-17 / 1. szám
m r* j. i?i •• •• i leli teendők a gyümölcsösben A múlt esztendőben a gyümölcsfák rendkívül nagy termést adtak, amilyen csak igen ritkán adódik. De amilyen örömmel figyelte évközben a gyümölcsész a fejlődést és a bő termést, annyira elkedvetlenítette ősszel a gyümölcs kedvezőtlen értékesítési lehetősége. Ezzel kapcsolatban szidjuk a kereskedelmet, hogy nem volt képes piacról gondoskodni és hogy a fogyasztó központokban a gyümölcs ára túl magasvolt a felvásárló árhoz viszonyítva stb., stb. Bizonyos, hogy a vádakban sok igazság volt a kereskedelmet illetőleg, de azért nem szabad a termelőknek arra a kényelmes álláspontra helyeszkedniök, hogy mindig más az oka minden bajuknak, nehézségüknek. Gondoljunk arra, hogy a jó minőségű gyümölcsöt minden nehézség nélkül tudtuk értékesíteni és méghozzá megfelelő áron. Bajok voltak ellenben a gyenge minőségű gyümölcs értékesítésénél. Szóval volt hiba a termelőknél is, mert sokkal több rossz minőségű gyümölcsöt termeltek, mint jót. Itt volt a hiba és a nehézségek eredete. Az őszi értékesítési nehézségekkel és az alacsony felvásárlási árral kapcsolatban nagyon sok gyümölcstermelő gazda elveszítette kedvét és nem törődik a gyümölcsössel, mert hát nem fizetődik ki. Az ilyen álláspont nagyon helytelen. A piaci viszonyok állandóan változnak és meg vagyunk győződve, hogy megint lesz idő, amikor nagy lesz a kereslet és ennek megfelelően jó ár is. De az a gazda, aki most elhanyagolja gyümölcsösét, nem tudja majd kihasználni a kedvező alkalmat. Ne felejtsük el azt sem, hogy gyümölcsfáinkban több éves vagy évtizedes befektetés van és ezt most elhanyagolni nagy pazarlást jelentene. A tavalyi ritka bő termés a gyümölcsfák életerejét, a végletekig igénybe vette. Azért most fokozott gondot kell rájuk fordítanunk, hogy ne menjenek tönkre. Ezzel kapcsolatban most télen át a következő teendőket ajánljuk gazda olvasóinknak. A bő termés folytán nagyon sok ág lehasadt, letöredezett, sőt sok esetben az egész fa kettérepedt. Az ilyen majdnem teljesen tönkrement fákat, valamint az öreg, többnyire már száraz fákat el kell távolítani a gyümölcsösből. Az életképes, még termő fáknál meg a koronát kell ritkítani. A ritkításnál ki kell vágnunk minden beteg, száraz ágrészt, továbbá a korona belsejében növő, egymást keresztező suruló ágaikat, valamint a lecsüngő, igen vékony galyakat is, mert ezeken úgysem fejlődhet egészséges gyümölcs. A ritkítási munkánál az ágakat tőből vágjuk le, csonkot soha ne hagyjunk. A csonk ugyanis beszárad és azon keresztül keletkeznek a törzsön és vastagabb ágakon az elhaló, odvasodó részek. A lefűrészelt, nagyobb ágak sebhelyeit éles késsel, simára vágjuk, majd oltóviasszal vagy egyébb errevaló anyaggal bekenjük. A korona ritkítása mellett a törzstisztogatást is el kell végezni, amikor is a felszakadozott, cserepes kéregrészeket eltávolítjuk. Idősebb fáknál ezt a munkát kaparóvassal végezzük, a fiatal ágrészeknél meg drótkefével. Vigyázzunk, nehogy a fa kérgét túl mélyen hántsuk le és igy az élő hámréteget is megsértsük, mert ezeken a sebeken keresztül a gyümölcsfákat különböző gombakártevők fertőzhetik meg. Megjegyezzük, hogy a gyümölcsfák, a fent leírt módon való tisztítását törvény írja elő, és az ellene vétkezőket a hatóság büntetheti. ____ A gyümölcsfák megtisztítása után ugyancsak kötelező a téli permetezés elvégzése. E tekintetben szintén általános érdektelenséget állapíthatunk meg, úgy a gazdák, mint a szövetkezetek részéről, akiknek pedig elsőrendű kötelességük ennek megszervezése és kivitele, mert hiszen ők rendelkeznek permetező gépekkel. Magától értendő azonban, hogy a szövetkezetek tehetetlenek a gazdák közreműködése nélkül. Az idei téli permetezés, amely hatásos a különböző betegségek és kártevők ellen, különösen meg a kaliforniai pajzstetű ellen, különlegesen fontos, hogy megvédjük a bő termés miatt legyengült gyümölcsfáinkat. Az utóbbi években a rendszeresen végzett téli permetezésekkel sikerült bizonyos mértékig gátat vetni a pajzstetű kártevésének legalább annyiban, hogy a fák nem mentek tönkre, nem száradtak ki, habár a gyümölcs még mindig eléggé fertőzött volt. Ha most abbahagynánk a téli permetezést, ez nagy gazdasági kárt jelentene a jövőben. A legkülönbözőbb védekező szerek, mint például a Rumesam készítmények, Kreosan, Pinosan stb., minden mennyiségben rendelkezésre vannak. A téli permetezést alaposan kell végezni, lemosásszerűen megpermetezni a fákat. Csakis így van meg a kívánt hatása. A bő termés nagyon igénybe vette a talaj táplálóanyagkészletét is. Néhány év eltelik, amíg a talajban megint annyi táplálóanyag gyülemlik fel, hogy egy átlagos termés lehessen. Emellett tekintetbe kell vennünk azt is, hogy gyümölcsöseinkben a gyümölcs mellett még széna termést is kapunk. Szóval kétszeresen használjuk ki a talajt. Ezért nagyon fontos teendő a trágyázás, azaz a táplálóanyagok pótlása. Ha rendszeresen trágyáznánk gyümölcsöseinket, akkor a következő általános érvényű trágyázási módszert kellene követnünk. Az első évben négyszázmázsa istállótrágyát hektáronként, vagyis 400 kg-ot egy fára, a második évben 500 kg külön a gyümölcsfák részére összeállított keverék műtrágyát, vagyis 5 kg-ot egy fára, a harmadik évben ugyanazt mint a második évben.A negyedik évben meg élőbről kezdjük a forgót istállótrágyával és folytatjuk tovább. Nagyon sok olvasónk gondolja, hogy ez túlzás, pedig messze van attól, hiszen az előirányzott menyiségek csak egy átlagos terméshez elegendők. A trágyaféléket természetesen megfelelően kell a talajba juttatni. Ha az istállótrágyát a felszínen teregetjük el, akkor elsősorban a füveknek használ. Helyes, ha bedolgozzuk a talajba azaz alászántjuk, vagy kapáljuk 15—20 cm mélységbe és pedig a so- A »Lunik« megindult a Nap felé Január 2-án a szovjet rádió bejelentette, hogy a Hold felé új műbolygóval egybekötött rakétát lőttek ki. Néhány órával később már azt jelentette a Moszkvai rádió, hogy a kozmikus rakéta a műbolygóval együtt a következő napon, már a reggeli órákban a holdtól 6—8.000 km távolságban fog továbbrepülni. Ezzel a rakétával — amelynek súlya 1472 kg, a benne lévő műszerek súlya pedig az energiaforrások súlyával együtt 361,3 kg — az emberiség történelmében először sikerült legyőzni a Föld vonzóerejét és bizonyos tárgyat a Föld vonzóerején kívül eső területre küldeni. A rakéta sebessége kicsit nagy volt, mert különben a Hold vonzóerejének területén maradna, vagy a Hold bolygója lett volna, vagy pedig összeütközött volna a Holddal. A szovjet rakéta kilövésétől számított hét óra múltán már megtette a Föld és Hold közötti távolság egyharmadát — 2000 km-ért, óránkénti sebessége pedig 9000 km volt. Még ugyanazon nap délutánján Blagomravov szovjet tudós megerősítette azt a feltevést, hogy a rakéta — amelyet egyszerűen »Lunikí-nak neveztek el, — nagy gyorsasága miatt nem maradhat a Hold bolygóija. Miután az űrrakéta legyőzve a Hold vonzóerejét, kirepült ennek távköréből, a szovjet tudósok bejelentették, hogy az űrrakéta a Nap bolygóivá lesz, s mint ilyen a nap körül fog keringeni éppen úgy, mint a Föld, s a napot 15 hónap alatt fogja megkerülni. Vasárnap, január 4-én reggel 7 órakor a rakéta Dél-Afrika fölött, 390.000 km-re volt a Földtől, 10 órakor pedig a szovjet kozmikus rakéta már 422.000 km távolságban volt a Föld középpontjától, a Hold középpontjától való távolsága pedig 60.000 km volt. A rádió - összeköttetés még ekkor is jól működött. A rakétán kívüli hőmérséklet 10—15° C volt, jóval kevesebb, mint amennyire a tudósok számítottak. Az űrrakéta a Föld és Hold közötti 370,000 km távolságot 34 óra alatt tette meg. Minél távolabb van a »Lunik« a Földtől, annál jobban csökken a Föld vonzóerejének hatása és minél közelebb kerül az űrbolygó a Naphoz, annál erősebb lesz a Nap vonzó erejének hatása. A Hold vonzóereje a Holdtól való 66.000 km-nyi távolságban nagyobb a Föld vonzóerejénél. A Nap vonzóerejének hatása pedig a Földtől körülbelül egy millió km-nyi távolságban kezdődik. A Nap és Hold vonzóereje a földön is érezhető, de ez a Föld vonzóerejéhez viszonyítva alig észlelhető. Minél távolabb volt tehát a rakéta a Földtől, annál több égitest vonzóerejének hatását érezte. Ha az űrrakéta sebessége valamivel kisebb lett volna, úgy a Hold vonzóereje arra kényszerítette volna, hogy keringjen a Hold körül, mivel azonban túl nagy sebességgel haladt, egyszerűen legyőzte a Hold vonzóerejének hatását. Már maga az a tény, hogy az űrrakéta a Hold közelében haladt el, óriási eredmény, mert rakétát a Hold felé kilőni és elérni, hogy ez a Hold közelébe jusson, rendkívül körülményes technikai probléma. Csak azt vegyük figyelembe, hogy az űrrakéta kilövésekor a Föld saját tengelye körül forog, s egyben a Nap körül kering, a földdel együtt a Nap körül is kering. Ennyi különböző mozgást figyelembe véve, világos, hogy egy rakéta kilövése nem olyan egyszerű dolog, mint nyuikra vadászni. Aki a Hold felé akar rakétát küldeni, annak pontosan ki kell számítania a különböző égitestek mozgásainak útjait, s a rakétát a számítások alapján nyert cél felé kell kilőnie. Ebben az esetben az űrrakéta ugyan célja, a Hold mellett elhaladt, de az adatok, amelyeket repülése közben küldött, olyan fontosak és értékesek, hogy az ezek alapján készített és a közeljövőben kilövésre szánt rakéta minden bizonnyal eléri célját, mert a »Lunik«-ról küldött adatok alapján készíthetnek olyan rakétát, amely a szükséges sebességgel rendelkezve, az eddigi tapasztalatok figyelembe vételével biztosan célt ér. Maga az a lehetőség, hogy ma vagy holnap már rakétát küldhetnek a Holdra, sok embernek okozott nyugtalanságot, különösen azoknak, akik a világűr elfoglalását katonai szempontból vizsgálják, illetve hadi célokra akarják felhasználni. Ezek a nyugtalankodók a »Lunik« kilövése után annak a véleménynek adtak kifejezést, hogy az ENSZ minél előbb vegye gondnoksága alá a Holdat. Azt a felfogást, hogy aki úrrá lesz a holdon, uralkodni fog a Földön is erősen cáfolják a tudósok, akiknek véleménye szerint a Hold katonai célokra való felhasználása úgyszólván lehetetlen. A fenti vélemények azt bizonyítják, hogy bizonyos körök a tudomány eme haladását csak katonai szempontból értékelik, ahelyet, hogy ezt az emberiség újabb vívmányának ismernék el. Először indult el az ember a Nap felé. Most még csak űrrakétát küldött, de nincs messze az az idő, amikor majd ember igazgathatja a világűrhajóját a Nap felé, s onnan más irányban, ahogy kedve tartja. Az ember a világbolygókon állomásokkat rendez majd be, ahol űrhajóját üzemanyaggal, levegővel és egyébb szükséges cikkekkel látja el, s úgy utazgat majd a világűrben, ahogy ma utazunk vonattal, vagy autóbusszal, határozott cél felé, pontos menetidő szerint. Rendkívül érdekes tehát, hogyan halad a »Lunik«, hol van most és mi lesz vele a jövőben. Január 5.-én 62 óra alatt, a szovjet11 űrrakéta már 579.000 kilométert tett meg,16-án pedig már 800.000 km-es út volt mögötte, s ezen a napon a benne lévő rádió is megszüntette adásait, mert felhasználta a rendelkezésére álló energiaforrások anyagát, így tehát, mint már előre jelezték, a szovjet űrrakéta megkezdte a Nap körüli keringését. Mindezek a tények azt bizonyítják ,hogy a gyorsaság és energia századunk legjellemzőbb jelenségei. Csak képzeljék el, milyen erejű motor hajtja ezt az űrrakétát, hisz egyszerű ember számára alig elképzelhető a rakéta útja, s az a távolság, amelyet alig néhány nap alatt tett meg. 4 NÉPÚJSÁG ÉRDEKESSÉGEK Az angol tudósok elismerésüket fejezték ki a szovjet holdrakéta sikereit látva és kijelentették, hogy az új kozmikus rakéta a szovjet tudósok nagy tudását és alaposságát bizonyítja. Az angol tudósok véleménye szerint a szovjet holdrakéta körülbelül negyed tonna műszerrel felszerelve kering a világűrben. Megítélésük szerint a szovjet tudósok most már olyan magas fokon vannak, hogy a Marszra és a Vénuszra is tudnának tudományos műszerekkel felszerelt rakétákat küldeni. A BUREXELLESZI VILÁGKIÁLLÍTÁS SZÁMOKBAN A bruxelleszi világkiállítás befejeztével érdekes sztatisztikai adatokhoz jutottunk. Az »Atomiumban« 2 millió dollár ára belépőjegy kelt el. A kiállítás területén lévő vendéglőkben és éttermekben öszszesen 16 milliót tett ki a felszolgált ételek száma. A kiállítás területén 370.000 tolvaj került rendőrkézre. 31.000 látogató megbetegedett, s ebből 5-en meg is haltak. Ezenkívül elveszett 2000 gyermek — szerencsére mind megtalálták őket. 7 látogató önyilkosságot kísérelt meg, de meg lettek mentve. A csinos, egyenruhás női vezetők közül három férjhez ment, 50 pedig eljegyezte magát.* Nyugat-Németországban újfajta műanyag szövetet állítottak elő amleynek jó tulajdonságai messze maga mögött hagyják a gyapjúszöveteket. A szupertelsznek nevezett új műanyagszövet nem durvább fogásit, mint a többi szövetek, de jóval melegebb, mert impregnált és vízhatatlan. Egyáltalán nem gyúródik, összegyűlés után maga kisimul, tehát nincs szükség vasalására sem. Jól ellenáll a napsugarak hatásának, színe tartós és rendkívül nehezen szakad. Szabadalmazói szerint hamarosan sikerrel szállhat versenyre a műanyag fonálból készült más teksztilanyagokkal. Egyetlen hátránya, hogy jelenleg még meglehetősen drága. A HÉT VICCE A nagy gyász. — Fogadja őszinte részvétemet kedves anyósa elhunyta alkalmából. — Köszönöm. Ok mennyire szeretnék egy nappal idősebb lenni. — Miért? — Hogy elfelejtsem ezt a nagy fájdalmat. vák között azaz a korona szélétől kifelé, mert ott vannak a hajszálgyökerek, amelyek a táplálóanyagokat felveszik. A műtrágyákat még legjobb oldott állapotban a talajba juttatni Injektor segítségével, amellyel a legtöbb szövetkezet rendelkezik. Ha rendes gyümölcstermést akarunk, akkor a fent ajánlott munkákat el kell végeznünk. Ezek nélkül csak silány minőségű termésire számíthatunk, amelyet sohasem lehet megfelelő áron értékesíteni. S. E. REKORDOK A KÖNYVEK KöZöTT A mai modern »rekordvilágban« érdekesek lesznek talán a könyvrakordok is. Például: a világ legrégibb könyve egy köteg papirusz, amely időszámításunk előtt 3550-ből származik. A köteget Priss, francia régiség kutató találta meg és neve után »Priss papirusznak« nevezik. A legnagyobb könyv a világon állítólag egy anatómiai atlasz, amelyet a múlt században adtak ki Ausztriában. Az atlasz hosszúsága 190, szélessége pedig 90 cm. A világ legkisebb könyve Padovában jelent meg és átmérete csupán 63 mm. A könyvnek 203 oldala van, és Galileo Galilaei négy levelének átiratát tartalmazza. A legnehezebb könyv a világon a Görög Parg szigetéről szólló történelem. A könyv 438 kg-ot nyom, és csak egy példányban jelent meg. A világ legterjedelmesebb könyve egy kínai szótár. A szótárt századokkal ezelőtt rendelte meg Kienlung, kínai császár. * A Vincsében működő Borisz Kidricsről nevezett tudományos intézet dolgozói és munkásai eddig már 300.000 dinárt gyűjtöttek össze, hogy ajándékot vegyenek azoknak a francia állampolgároknak, akik csontvelőt adtak a jugoszláv atomtudósok gyógykezelésére.* A franciaországi Bretigny repülőközpontban a 70 éves Lemercier úr életében először ugrott ejtőernyővel, amelynek prototípusát ő maga szerkesztette. Az ugrást 500 méter magasságból hajtotta végre, és ezzel bebizonyította, hogy »öregember«, nem vén ember«. ENYHE TÉL VÁRHATÓ Ante Obuljen profeszor a hidrometeorológiai intézet ismert szakértője szerint januárban és februárban is viszonylag enyhe és változékony lesz az időjárás. Véleménye szerint január közepén hideg légtömegek törnek Jugoszlávia fölé, de ez a fagyhullám nem lesz túlságosan kemény, sem tartós. A januári enyhe időjárás nem kivételes tünet Közép-Európában és Délkelet-Európában, így például 1907-08, 1918-19, 1929- 30, 1938-39 és 1948-49 telén is meglehetősen enyhe volt az időjárás januárban. ÉRTESÍTÉS A decemberben hirdetett 1.500 dináros pénzjutalmat új előfizetők gyűjtéséért Ábrahám Albert néptárs, hodosi lakos nyerte el. A többi jutalmat január végén osztjuk és küldjük szét. A szerkesztőség köszönetnyilvánítás Ezúton mondok köszönetet dr. Jaklics József orvosnak férjem Kőnye Dezső hosszú éveken át tartó áldozatkész gyógykezeléséért. Kőnyené, szül. Tóth Mária Előfizetési osztály Stefan« Kovača nr. 16 — Előfizetési ára egész évre 200 din, félévre 100 din — Azok az előfizetők, akik a »Pomurski vestnike-kel együtt rendelik meg a »»Népujság«-ot egész évre 500 din, félévre 250 din — Kéziratokért nem felelünk és nem adunk vissza — Folyószámla száma: Kománálna banka M. Sobota 605—701—365 Pomorska tiskaria nyomása M. Sobota