Népújság, 1960 (3. évfolyam, 1-25. szám)

1960-01-30 / 2. szám

A POMURJEI DOLGOZÓK SZOCIALISTA SZÖVETSÉGÉNEK MAGYAR NYELVŰ LAPJA A Szocialista Szövetség szlovéniai főbizottságának plenáris ü­lése Ljubljanában, a Szlovén Népképviselő­ház épületében január 20-án és 21-én tartot­ta plenáris ülését a Szocialista Szövetség szlovéniai főbizottsága Miha Marinko elnök­letével. Az ülésen Borisz Kraigher, a Szlovén Vé­grehajtó Tanács elnöke beszámolót olvasott fel a társadalmi terv végrehajtásával kap­csolatos feladatokról­, ezután pedig Franc Rimovec, a Szocialista Szövetség Szlovéniai főbizottságának titkára jelentést terjesztett be a Szocialista Szövetség V-ik kongresszu­sának politikai-szervezeti előkészületeiről. Borisz Kraigher, a Szlovén Végrehajtó Tanács elnöke bevezetőül a múlt évi gazda­sági eredményekről beszélt és kiemelte az 1960 évi gazdasági terv néhány jellegzetes­ségét. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy az 1959-es gazdasági év rendkívüli sikerrel zárult és ez lehetővé teszi, hogy olyan gaz­dasági tervvel lépjünk az 1960-ik évbe, a­­mely előirányozza az ipari és a mezőgazda­­sági termelés gyors növekedését és ezzel párhuzamossan a személyi és általános fo­gyasztás magasabb szintjét. Az ösztönzőbb javadalmazási formák bevezetése, nem­kü­lönben az utóbbi években a mezőgazdaságba fektetett új beruházások olyan váratlan eredményeket szültek, amelyek egész gaz­daságunkat teljesen új feltételekbe állítot­ták. így lehetséges, hangsúlyozta Borisz Kraigher, hogy a folyó évre szóló terv sze­rint a nemzeti jövedelem növelése terén már azt a szintet érjük el, amelyet az 1961-ik év végére tűztünk ki. Beszámolója folytatásában rátért gazda­sági és társadalmi életünk optimisztikus táv­lataira a figyelmet Tito marsall újévi üdvöz­letére, amelyben külön szó esik az emberről való gondoskodásról. A Jugoszláv Kommu­nista Szövetség központi vezetőségének kör­levele is külön foglalkozik ezzel a kérdéssel. Itt elsősorban az emberről való gondoskodás kérdéséről van szó, mondotta többek között a Szlovén Végrehajtó Tanács elnöke, ami néha aláhagy társadalmi és gazdasági éle­tünk dinamikus és optimisztikus fejlődése mellett. »Szükségesnek tartom,« mondotta Kraigher elvtárs, hogy az emberől való gon­doskodással kapcsolatosan erősen reagál­nunk kel­l minden pesszimista bírálatra és több gondott kell fordítanunk szerveink bi­­rokratikus viszonyának eltávolítására. Borisz Kraigher ezután az 1960 évi gaz­dasági tervvel kapcsolatosan utalt néhány alapkérdésre, amelyek a Szlovén Népköz­­társaságban egy külön jellegzetességet kap­nak. Kijelentette, hogy Népköztársaságunk­ban a legtöbb figyelmet két probléma meg­oldásának szenteljük, mégpedig a mezőgaz­dasági termelés fejlesztésének és növelésé­nek, valamint a városokban és ipari közpon­tokban élő dolgozók életszínvonala megoldá­sával kapcsolatos alapkérdésnek, aminél tu­datosan háttérbe szorult az ipari termelés fejlődése. Habár a folyó évi társadalmi terv­­kilátásba helyezi a mezőgazdasági termelés fokozottabb növelését, ennek ellenére komo­lyan kell gondolkodni Szlovénia egész ipari termlésének növeléséről és korszerűsítésé­ről —hangsúlyozta Borisz Kraigher eltárs. Borisz Kraigher ezután rátért a gazdasá­gi szervezetek jövedelmének új felosztási módszereire és az új módszerek fejlesztése érdekében a folyó évben foganatosítandó rendszabályokra, valamint a gazdasági szer­vezetek és kommunák eszközei egyesítésére. Kijelentette, hogy mint a járási, mint a köz­­társasági szervek illeszkedjenek tevékenysé­gükben a vállalatok és kommunák szintjé­hez, aminél nemcsak a kommuna, és a terü­letén lévő vállalatok közötti viszonyról van­ szó, hanem a komunna és a területen lévő vállalatok kapcsolata a hasonló vállalatok­kal más kommunákban, más járásokban és más köztársaságban; itt szó van a különböző járások köztársaságok közötti közreműkö­déséről. Az úgynevezett fejletlen vidékek kérdé­séről beszélve kijelentette, hogy ez a kér­dés elsősorban ipari és mezőgazdasági ter­melésünk korszerűsítésében és automatizálá­sában fektetett belterjes erőfeszítések sze­rint az elsőség alapján lesz megoldva, és­pe­dig ott, ahol a legcsekélyebb befektetett esz­közökkel leggyorsabban emelkedik a terme­lés, a termelékenység gyors növelése. Be­számolója végén Kraigher elvtárs kijelentet­te, hogy tekintve gazdasági fejlődésünk új minőségi szintjét, Szlovénia szervezetei előtt rendkívülien felelős feladatok állanak. Borisz Kraigher a Szlovén Végrehajtó Tanács elnöke után Franc Rimovec, a Szo­cialista Szövetség szlovéniai főbizottságának titkára jelentést terjesztett be a Szocialista Szövetség V-ik kongresszusának politikai­szervezeti előkészületeiről. Franc Rimovec többek között kiemelte, hogy a Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége egy olyan általános népgyűléssé fejlődött, amely lehetővé teszi dol­gozó népünknek, hogy a szocialista gya­korlat egész keretében olyan megoldásokat keresnek és találnak is, amelyek legjobban összehozzák az egyén érdekeit a köz érde­keivel. A két beszámolót követő vitában részt vett Ivan Rosz, a Szocialista Szövetség aor­­szka szobotai járási bizottságának elnöke is, aki kijelentette, hogy Szocialista Szövetség járási bizottsága két gyűlésen elemezte mint az ötéves távlatterv, mint a folyó évi társa­dalmi terv végrehajtását. Az értekezletnek az volt a szándéka, hogy megvizsgálja a tervek teljesítését és egyúttal megállapítja azokat a hiányosságo­kat, amelyek akadályozzák a kitűzött ter­vek végrehajtását a gazdasági szervezetek­ben. Az elemzések megmutatták, mondotta Rósz elvtárs, hogy Pomurjében megvan az összes feltétel a társadalmi tervben elő­irányzott feladatok legalább is 90 %-os vég­rehajtására, azaz a távlatterv négy éven be­lüli végrehajtására, kivéve a kőolaj kiter­melést, amely 50 °/o-kal lesz alacsonyabb mint 1956-ban. A továbbiakban Rósz elvtárs többek kö­zött megemlítette a terv összeállításánál fel­merülő hibákat, amelyek azonban már ki­vannak igazítva. Ezután rátért a legfonto­sabb politikai feladatra, azaz, hogy a terv feladataival meg kell ismerkednie a munka­­közösség minden egyes tagjának, nem pedig csak az önigazgatási szerveknek. Minden dolgozónak munkahelyén tudnia kell, hang­súlyozta Rósz elvtárs, mi a feladata. Csak így kapcsolódhatik tudatosan a tervfelada­tok végrehajtásába, mondotta, utána pedig (Folytatás a második oldalon) A Szocialista Szövetség szlovéniai főbizottsága plénumának határozatai A Szocialista Szövetség szlovéniai főbi­zottságának plénuma a beterjesztett határo­zati javaslat elfogadásával befejeződött. A határozatban megállapítják, hogy Szlovénia gazdasága kimagasló eredményeket ért el­és ebben nagy része van annak, hog­y mun­kaközösségek zöme ösztönzőbb módszereket vezetett be a vállalati jövedelem elosztásá­val. Lényegesen növekedett a szocialista szövetség tagjainak létszáma és ezzel együtt a szocialista szövetség szervezeteinek és ve­zetőségeinek társadalmi szerepe is a terme­lő­erők fejlesztésének irányításában, a szo­cialista társadalmi viszonyok elmélyítésé­ben és a társadalmi élet sok más kérdésének megoldásában. A Szocialista Szövetség szlo­véniai főbizottsága felhívta a községi és já­rási bizottságokat, hogy hathatósabban tá­mogassák az alapszerevezeteket munkájuk­ban. Murszka Szobota, 1960 január 30-a III. évfolyam 2. szám­ára 10 dinár »NÉPÚJSÁG. Felelős szerkesztő: Wild Józse Szerkeszti a szerkesztőbizottság A LAP TIZENNÉGYN­APONKÉNT JELENIK MEG A Pomurjei Dolgozók Szocialista Szövetségesek magyar­nyelvű lapja Szerkesztőség: Murszka Szobota, Kocljeva ml. 7 Telefon 53 A folyó évi járási társadalmi terv Az 1960 évi járási társadalmi terv össz­hangban áll a járási és köztársasági ötéves távlattervvel, valamint a folyó évi köztársa­sági társadalmi tervvel. Érthető, hogy a fo­lyó évi társadalmi tervünk néhány sajátos­ságot is tartalmaz. Pomurje az erdőgazda­ságban a szlovén területek kevésbé fejlett vidékei közé tartozik, az eszközök, amelyek­kel rendelkezünk szerényebbek, a haladás utáni vágy és a szükségletek viszont a ter­melés növelése részére rendelkező eszközök még erősebb mozgósítását követelik meg. Ez különösen a két legerősebb ágazatra a me­zőgazdaságra és az iparra vonatkozik. Annak dacára, hogy nálunk nem mutat­kozik munkaerő­hiány, hanem szeretnénk lehetővé tenni dolgozóink minnél nagyobb alkalmazását idehaza, a terv­javaslat az al­kalmazással kapcsolatosan ugyanazokat a követeléseket állítja elénk, mint Szlovénia fejletebb vidékein. A hangsúly nálunk is a munkateljesítményen és ezzel párhuzamo­san a már meglevő vállalatok termelő képes­ségének nagyobb kihasználásán van, ame­lyek legyen a jobb szervezéssel, legyen egyes szűk garatok eltávolításával (például a téglagyárakban), a legcsekélyebb eszkö­zökkel emelhetnék termelésüket. A társadalmi tervjavaslat többek között a gazdasági szervezetek elé tűzi, hogy be kell vezetni az ösztönzőbb javadalmazási módszereket és az egyes dolgozókat a ter­melékenység, illetve termékenység szerint javadalmazni, úgy, hogy 1960-ban a járás területén ne maradjon egy gazdasági szerve­zet sem, ahol továbbra is órabér szerint ja­vadalmaznák a dolgozókat. Járásunk társadalmi terve abban külön­bűzik a köztársaság tervétől, hogy járásunk­ban a foglalkoztatottak számának magasabb növelését irányozza elő. A Szlovén Népköz­­társaságban az idén 800 személy kap újon­nan alkalmazást a gazdaságban, vagyis 2,5 °/o-kal több mint tavaly, nálunk pedig 540 személy, vagyis 5 %-kal több. A nem­gazdaságos tevékenységekben ellenben csak 2.3 °/o-kos növekedést irányoztunk elő, úgy, hogy összesen 610 személlyel többet fogunk alkalmazni, vagyis 4.2 °/o-kal többet a tava­lyi évhez képest. Hogy Népköztársaságunk a foglalkozta­tottak számának ily csekély növelése ellené­re is elérné az előirányzott termelési szintet, a legerősebben fejlett ipari központok egy sor intézkedést foganatosítanak; így például a termelési folyamat korszerűsítését, a gyá­rak automatizálását, emellett pedig egyes vállalatok decentralizációját. Mint a köztársasági, mint a járási társa­dalmi terv kilátásba helyezi az erőfeszítése­ket és bizonyos intézkedéseket, hogy az év végéig megközelítjük azt a termelési szin­tet, amelyet a távlatterv csak az 1961-ik év­végére irányzott elő. A köztársasági tervvel ellenkezőleg azonban járási tervünkben az ötéves terv szintjét nem érhetjük el már egy évvel előbb. Ennek az oka abban rej­lik, hogy nem tudjuk megvalósítani a kőolaj termelésénél tervezett termelést, más ipari ágazatokban azonban már a folyó évben te­ljesítjük az ötéves tervet. A mezőgazdaság­ban túlhaladjuk a köztársasági átlagot, hi­szen az ötév­es tervet már a folyó évben fog­juk teljesíteni, míg a Köztársaság csak 80°/á­­kal valósítja meg az előirányzott feladato­kat. (Folytatás a második oldalon) Rudi Csacsinovics, járásunk elnöke A Jugoszláv Népi Ifjúság központi vezetőségének plénuma A Jugoszláv Népi Ifjúság központi veze­tősége szerdán kezdte plenáris ülését Beo­­grádban. A plénumon Mika Tripalo, a köz­ponti vezetőség elnöke beszámolót olvasott fel az ifjúság időszerű társadalmi-politikai problémáiról, míg Györgye Lazics, elnöksé­gi tag, az ifjúsági munkabrigádok főparancs­noka a munkaakciók jelentőségét, az ifjú­ság nevelése szempontjából és az ifjúság ez évi feladatait ismertette. A plénumon ezen­kívül megválasztották a Jugoszláv Népi If­júság küldötteit a Szocialista Szövetség V-ik kon­gresszusára. Az autóúton a folyó évi elő­készületi munkálatok március 1-én kezdőd­nek, m­íg magát az autóút április 1-én, az if­júsági munkabrigádok napján kezdik épí­teni. A munkaakció megkezdése alkalmából a következő felhívást intézte Jugoszlávia ifjú­ságához a Jugosláv NI központi vezető­sége. Április első napjaiban a már sok di­csőséget látott zászlók alatt a legjobb ifjak­­ból és leányokból álló sok-sok brigád ú­j munkafeladatra indul, hogy folytassa a nagy művet, a Testvériség-Egység antaul építését. 55.000 paraszt ifjú, egyetemi hallgató, kö­zépiskolás és ifjú munkás újra egyesíti erő­feszítéseit és még 104 kilométer hosszúságú korszerű íjutóutat ajándékoz közösségünk­nek, Malosistetől­ Vladicsinin Hánig és Udo­­vától a görög határig. Mint korábban, az idén is sok tízezer if­jú és leány járja ki a testvériség-egység pá­ratlan iskoláját. Gazdag kulturális, sport és politikai élet, számos szakképző tanfolyam teszi majd változatossá és derűssé a brigá­dok életét. Jugoszlávia ifjai és leányai! Az idei mun­kaakcióban való részvételetekkel újból ki­­nyivánítsátok hűségeteket a Szocialista Ju­goszlávia és a Kommunista Szövetség iránt. Még egyszer igazoljátok Tito elvtárs bizal­mát és nyilvánítsátok ki az ifjúság újabb nemzedékeinek készségét, hogy önzetlen ál­dozatot hozzon népeink javára, a szocializ­mus javára. Fiatalos lendülettel és lelkesedéssel foly­tassátok szeretetetek és ifjúságotok művét, az autóút építését. Előre, új munkagyőzelmek felé!

Next