Népújság, 1962 (5. évfolyam, 1-23. szám)
1962-01-27 / 2. szám
A POMURJEI DOLGOZÓK SZOCIALISTA SZÖVETSÉGÉNEK MAGYAR NYELVŰ LAPJA Murszka Szobota, 1962 január 25-én V. évfolyam, 2. szám Ára 10 dinár »NÉPÚJSÁG. A Pomurjei Dolgozók Szocialista Szövetségének magyar nyelvű lapja Szerkesztőség: Murszka Szobota, Kocljeva ul. T Telefon 53 Felelős szerkesztő: Wild Józse Szerkeszti a szerkesztőbizottság A LAP TIZENNÉGY NAPONKÉNT JELENIK MEG A DNSzSz alapszervezeteinek értekezlete - Kongresszuskor a lakosság szószólója sem lehet megoldani. Épp ebben a tekintetben kellene a Szocialista Szövetség falusi szervezeteinek működniük, hogy ezeket a problémákat felismerjék és a lakossággal megtárgyalják. A Szocialista Szövetségnek észre kell vennie, hogy mi érdekli legjobban az embereket (a murszka szoborai és beltinceiben a kenyér széthordása és kiárusítása képezi ezt a problémát, nem pedig péküzletek létesítése a falun, ahogy ezt egy idő előtt véltük). Némelyült a faluban az utak jelentik a legnagyobb problémát, másut pedig az iskolakonyha megszervezése. Ez az utóbbi például Krogra vonatkozik, ahol a munkaviszonyban lévő anyák többnyire csak délután 3 órára érnek haza. Mivel ezért a jó A DNSzSz falusi alapszervezeteinek értekezleteivel kapcsolatban, amelyeket Pomurjében a napokban tartanak, munkatársunk felkereste Szida Podleszek elvtársnőt, a Szocialista Szövetség járási vezetőségének elnökét. Podleszek elvtársnő a beszélgetés elején kifejezte, hogy az előbbi apró alapszervezetek helyet most nagyobb alapszervezeteket teremtettünk, megköveteli, hogy a Szocialista Szövetség alapszervezeteinek bizottságai következetesebb és rendszeressebb munkát végezenek. falusi alapszervezet fő feladata ugyanelyek azok a szükségletek, amelyeket közölt az, hogy politikai tevékenységével a dolgozó népnek valóban lehetővé teszi a haladás és mindennemű társadalmi ügy rendezését. A falusi bizottságok azonban nem tudták egyszerre abbahagyni a megszokott prakszist. Egyik legnagyobb hibájuk az volt, hogy a bizottságok munkája csak az üléseken jutott kifejezésre. Azonban ez a régi módszer is adott némely eredményt, amelyek a falusi problematika megoldására vonatkoznak: társadalmi szervezetek otthonainak építése, önkéntes munka az iskolák építésénél, némely helyen pedig javult a közreműködés a társadalmi szervezetekkel (SzMI, VK, stb.). Ahol egyes szervezetek tevékenysége elhalt, a Szocialista Szövetség falusi bizottságai ismét felélesztették. A Szocialista Szövetség falusi bizottságai rendkívül tevékenyek voltak a forradalom 20-ik évfordulója megünneplésének rendezésénél egyúttal pedig részt vettek a ljubljanai központi ünnepélyen való részvétel megszervezésénél is. Egyes helyeken elősegítették a földművesszövetkezetek és a magántermelők közötti közreműködés fejlesztését is. A Szocialista Szövetség falusi bizottságai azonban gyengén tevénykedtek abban az értelemben, hogy a Szocialista Szövetség megvitatta volna az egész község problematikáját, habár ez a problematika egyes falvakra is vonatkozik, amelyek a községet képezik. Ezzel kapcsolatban a Szocialista Szövetség községi bizottságainak segítséget kell nyújtaniuk a falusi bizottságoknak, és állandóan ismertem,sok kell velük a község legégetőbb és aktuálisabb problematikáját. Ilyen eseteket láthatunk amezőgazdaságban, mégpedig az agrominimum rendeleteinek végrehajtásával kapcsolatban, mikor a Szocialista Szövetségnek tolmácsolni kellet volna ezeket a rendeleteket, közre kellett volna működnie a rendeletek jóváhagyásánál és ezeket mint már mondjuk tolmácsolnia kellett volna és a falu lakosságát ráhinti, hogy helyesen értsék meg és hajtsák végre. Mivel azonban ez nem történt meg, a lakosság néhány helyen nem hajtotta a rendeleteket végre és itt-ott előfordult, hogy adminisztratív úton kellett közbenjárni. A beszélgetés folytatása során Podleszek elvtársam kiemelte, hogy az utóbbi időben a tanügy pénzelése jelent égető problémát. És épp a társadalmi szervek nem fáradoznak eléggé, hogy ezt a problémát minél előbb és minél eredményesebben megoldjuk. Erről a problémáról ugyan tárgyalnak a községi szervek és a Szocialista Szövetség községi viszonylatban. Kevés szó esik azonban erről egyes falvakban. Ezért a tanítóság is lassan fog hozzá, hogy új, megfelelő szabályzatokat dolgozzon ki és az iskoláknak továbbra is adminisztratív szerűen juttatnak eszközöket a költségvetésből fenntartásukra. Épp a tanügy területén kellene, hogy az iskolai bizottságok és közösségek közreműködnek a tanügyi alapok igazgató bizottságaival a községekben, és törekednének, hogy megkapják az eszközöket az iskolák jobb működése érdekében. A DNSzSz munkájában aktuális problémát képeznek a falusi közösségek is. Erről ugyan már esett néhány szó a falvakban és az első alapszervezetek értekezletein is. Ismeretes, mondotta Podleszek elvtársam, hogy a falusi közösségeknek nagyobb körzetre illetve több falura kellene kiterjedni, amelyek néhány problémát közösen oldhatnak meg. Felmerül természetesen a kérdés, meiskolakonyha a lakosság érdeke és szüksége, Krogban a konyha részére sok élelmiszert is gyűjtöttek. Más falvakban megint az utcai világítás, vagy valami más képezi a legfőbb problémát. Az óvodákra vonatkozólag Podleszek elvtársnő beszélgetés közben kijelentette, hogy ezeket ott kell létesíteni, ahol valóban szükség van rájuk, és ahol az emberek készek valamivel hozzá is járulni. Ha az emberek hozzájárulnak a költségekhez, látszik hogy valóban szükségüket fedezik. Mindenesetre helytelen az óvoda létesítése minden áron, mint például Bákovcin, ahol több mint 23 gyermek van egy kis szobában és majdnem jobb lenne, ha szabadon játszanának. Szóval az óvodákhoz biztosítani kell a minimális feltételeket, ha már egyszer óvodát létesítünk. A borbélyműhelyek tekintetében is, amelyet több helyen szándékoznak létesíteni, jól meg kell gondolni, hogy valóban szükség van-e reá, vagy sem. A kongresszus előkészületei tulajdonképpen az aktívák évi értekezleteivel és a községi ifjúsági értekezletekkel kezdődtek. Ennél arra törekedtünk, hogy az ifjúság vitassa meg a legégetőbb kérdéseket társadalmi fejlődésünkben. Érthető, hogy az értekezleteken legtöbbet az ifjúság művelődéséről és kiképzéséről volt szó, hogy az ifjúság részt vehessen az önigazgatási szervek munkájában, mert ez véleményem szerint alapvető, hogy az ifjúság megértse gazdasági változásainkat és ezeket a többi lakossággal együtt közösen megoldja. Az évi értekezleteken az ifjúság hangsúlyozta munkafeltételeit, azért nem kell csodálkoznunk, hogy a falusi értekezleteken legtöbbször felmerült a helyiségek kérdése és ezeknek a kihasználási élhetősége. Állíthatom, hogy az ifjúság eddig sokban járult hozzá a faluotthonok és más objektumok építéséhez, hogy ilyen építkezéseknél a jövőbeli is segíteni fog. Az ifjúság nagy kétséget mutat a szakképzés iránt, aminél nyíltan alá van húzva a földművesszövetkezetek feladata, amelyeknek kiképző központjaival annak a helynek kell lenniük, ahol az itthon maradott ifjúság képezheti magát. Úgy vélekedem, hogy a vállalatokban az ifjúságnak sokkal tevékenyebben kellene részt vennie az új gazdasági rendszer érLendaván szombaton volt a DNSzSz községi bizottságának bővített ülése, amelyen a falusi közösségek létesítéséről és a DNSzSz szervezeteinek hozzáilleszkedéséről tárgyaltak. Lendava községben eddig 18 DNSzSz alapszervezet működött, a jövőben azonban csak tíz lesz, mégpedig Velika Polanán, Gaherjén, Iurnisseén, Dobrovniikon, Kölnijén, Genterovcim, Lendava — városban a Nafta teleppel. Lendava környékén, Dolinán és Petisovcin. A DNSzSz új alapszervezetei némelyütt földrajzi körzetet kapcsolnak magába, másokat pedig a hasonló problematika alapján létesítik, amellyel a DNSzSz falusi szervezetei a jövőben találkoznak. Ez főleg a lendava környéki alapszervezetre vonatkozik, amely részére gazdasági tekintetben a szőlészeti-gyümölcsészeti problematika közös, habár egyes falvak ebben a körzetben meglehetősen távol vannak egymástól — Lendava mindkét oldalán. Úgy számítják, hogy a DNSzSz új alapszervezeteinek és a falusi közösségeknek létesítésével ideális falusi központokat kapnak megfelelő gazdasági körzettel. Ezekben a központokban lesznek általános iskolák is, egészségügyi és egyéb intézmények, amelyek a falusi közösségeknek megadják a társadalom gazdasági jelegét. A lendavai községben jelentősen megerősítik a DNSzSz falusi vezetőségeit is, hiszen úgy vélik, hogy a terepen még továbbra is ezek lesznek a tevékenység vezetői, az új körzeti szervezetek pedig ezt a tevékenységet egyeztetik, illetve összhangba hozzák a szélesebb körzeti közösség szükségleteivel. A DNSzSz körzeti szervezeteinek plénumában minden faluból négy tag vesz részt. (Folytatás a 2. oldalon) AZ IFJÚSÁG-a szubjektív erők lényeges része A pomurjei ifjúsági küldöttek elutazása előtt a SzNN VII. kongresszusára szerkesztőségünkben munkatársunk elbeszélgetett Karcsi Szukics elvtárssal, a SzNN Murszka Szobota járási bizottságának titkárával, aki többek között a következőket mondotta: vényesülésénél, amit azonban csak úgy végezhet, ha meg is érti e rendszer lényegét. Szép példát láthatunk a ljutomeri »Marlesz« ifjúsági aktívájának tevékenységében, ahol az ifjak szépen részt vettek a vitában és a határozásban és ahol valóban érezni lehet egy igazi közösséget az ifjúsági és egyéb szervezetek között. A kérdésre, mit vár a pomurjei ifjúság a kongresszusitól Szukics elvtárs többek között a következőket mondotta: (Folytatás a 2. oldalon) Tíz DNSzSz körzeti szervezet Lendaván A Szlovén Népi Ifjúság VII. kongresszusa abba az időbe esik, mikor napról-napra mindjobban előtérbe kerül az igazgatási szervek szerepe mind a gazdasági szervezetekben, mind a kommunában. Mivel a kongresszus a fiatal termelők problémáiról tárgyal, annál jelentősebb. Ezzel természetesen nem gondoljuk a termelőket, a szó szoros értelmében, hanem minden fiatal embert mind az iskolában, mezőgazdaságban és termelő vállalatokban. Kétségtelen, hogy a Szlovén Népi Ifjúság a VI. kongresszus óta erősen haladt, mind az ifjak eszmenevelési területén, mind pedig egyéb tevékenységekben. A népi ifjúság szervezete más munkaterületeken is érvényesült, és ma társadalmunk egyik legjelentősebb szubjektív tényezőit képezi. Ez idő alatt Pomurje ifjúsága is szép eredményeket jegyezhet fel. Munkájával hozzájárult vidékünk valamint egész szocialista Jugoszlávia felépítéséhez. Épp az elért eredmények alapján Pomurje ifjúsága nagy érdeklődéssel tekint a köztársasági kongresszus elé, amely jelentős kérdéseket fog tárgyalni. Meg vagyunk győződve, hogy a kongresszus igazolni fogja várakozásainkat és gazdag határozatokat hoz, amelyek világosan rámutatnak Szlovénia népi ifjúságának további fejlődési irányára, főleg már azért is, mert az idén kapjuk meg az új alkotmányt, amely a közvetlen termelőt még jobban előtérbe helyezi mint igazgatót, mint ahogy ez eddig volt. Azért szükséges, hogy a kommuna ifjúsági vezetőségei egészében ismerik az igazgatás mechanizmusát és ismerik a fiatal emberek törekvéseit. Ha pedig ezt el akarjuk érni, feltétlenül képezni kell az ifjúsági vezetőségeket, a különböző problémák és feladatok megoldásánál pedig a többi szervezeteknek is közvetlen segítségünkre kell lenniük. A problémák, amelyekre az ifjúság munkájánál akad, nemcsak az ifjúság problémái, hanem egész közösségünk problémái és azért egész közösségünk kötelessége, hogy az ifjúságnak segítséget nyújt ezeknek megoldásánál. Stefan Šeruga a SzMKB elnöke