Népújság, 1962 (5. évfolyam, 1-23. szám)

1962-01-27 / 2. szám

A POMURJEI DOLGOZÓK SZOCIALISTA SZÖVETSÉGÉNEK MAGYAR NYELVŰ LAPJA Murszka Szobota, 1962 január 25-én V. évfolyam, 2. szám Ára 10 dinár »NÉPÚJSÁG. A Pomurjei Dolgozók Szocialista Szövetségének magyar nyelvű lapja Szerkesztőség: Murszka Szobota, Kocljeva ul. T Telefon 53 Felelős szerkesztő: Wild Józse Szerkeszti a szerkesztőbizottság A LAP TIZENNÉGY NAPONKÉNT JELENIK MEG A DNSzSz alapszervezeteinek értekezlete - Kongresszuskor a lakosság szószólója sem lehet megoldani. Épp ebben a tekintet­ben kellene a Szocialista Szövetség falusi szervezeteinek működniük, hogy ezeket a problémákat felismerjék és a lakossággal megtárgyalják. A Szocialista Szövetségnek észre kell vennie, hogy mi érdekli legjobban az embereket (a murszka szoborai és beltin­­ceiben a kenyér szét­hordása és kiárusítása képezi ezt a problémát, nem pedig péküzle­tek létesítése a falun, ahogy ezt egy idő előtt véltük). Né­melyült a faluban az utak jelen­tik a legnagyobb problémát, másut pedig az iskolakonyha megszervezése. Ez az utóbbi például Krogra vonatkozik, ahol a munkavi­szonyban lévő anyák többnyire csak dél­után 3 órára érnek haza. Mivel ezért a jó A DNSzSz falusi alapszervezeteinek értekezleteivel kapcsolatban, amelyeket Po­­m­urjében a napokban tartanak, munkatársunk felkereste Szida Podleszek elvtársnőt, a Szocialista Szövetség járási vezetőségének elnökét. Podleszek elvtársnő a beszélgetés elején kifejezte, hogy az előbbi apró alapszervezetek helyet most nagyobb alapszer­vezeteket teremtettünk, megköveteli, hogy a Szocialista Szövetség alapszervezeteinek bizottságai következetesebb és rendszeressebb munkát végezenek. falusi alapszervezet fő feladata ugyane­lyek azok a szükségletek, amelyeket közölt­ az, hogy politikai tevékenységével a dol­gozó népnek valóban lehetővé teszi a hala­dás és mindennemű társadalmi ügy rendezé­sét. A falusi bizottságok azonban nem tudták egyszerre abbahagyni a megszokott prak­­szist. Egyik legnagyobb hibájuk az volt, hogy a bizottságok munkája csak az ülése­ken jutott kifejezésre. Azonban ez a régi módszer is adott némely eredményt, ame­lyek a falusi problematika megoldására vo­natkoznak: társadalmi szervezetek ottho­nainak építése, önkéntes munka az iskolák építésénél, némely helyen pedig javult a közreműködés a társadalmi szervezetekkel (SzMI, VK, stb.). Ahol egyes szervezetek te­vékenysége elhalt, a Szocialista Szövetség fa­lusi bizottságai ismét felélesztették. A Szo­cialista Szövetség falusi bizottságai rendkí­vül tevékenyek voltak a forradalom 20-ik évfordulója megünneplésének rendezésénél egyúttal pedig részt vettek a ljubljanai köz­ponti ünnepélyen való részvétel megszerve­zésénél is. Egyes helyeken elősegítették a földművesszövetkezetek és a magánterme­lők közötti közreműködés fejlesztését is. A Szocialista Szövetség falusi bizottságai azonban gyengén tevénykedtek abban az ér­telemben, hogy a Szocialista Szövetség megvitatta volna az egész község problema­tikáját, habár ez a problematika egyes fal­vakra is vonatkozik, amelyek a községet ké­pezik. Ezzel kapcsolatban a Szocialista Szö­vetség községi bizottságainak segítséget kell nyújtaniuk a falusi bizottságoknak, és állan­dóan ismertem,sok kell velük a község leg­égetőbb és aktuálisabb problematikáját. I­­lyen eseteket láthatunk a­­mezőgazdaságban, mégpedig az agrominimum rendeleteinek vé­grehajtásával kapcsolatban, mikor a Szocia­lista Szövetségnek tolmácsolni kellet volna ezeket a rendeleteket, közre kellett volna működnie a rendeletek jóváhagyásánál és ezeket mint már mondjuk tolmácsolnia kel­lett volna és a falu lakosságát ráhinti, hogy helyesen értsék meg és hajtsák végre. Mivel azonban ez nem történt meg, a lakosság né­hány helyen nem hajtotta a rendeleteket végre és itt-ott előfordult, hogy adminisztra­tív úton kellett közbenjárni. A beszélgetés folytatása során Podleszek elvtársam kiemelte, hogy az utóbbi időben a tanügy pénzelése jelent égető problémát. És épp a társadalmi szervek nem fáradoznak eléggé, hogy ezt a problémát minél előbb és minél eredményesebben megoldjuk. Erről a problémáról ugyan tárgyalnak a községi szervek és a Szocialista Szövetség községi viszonylatban. Kevés szó esik azonban erről egyes falvakban. Ezért a tanítóság is lassan fog hozzá, hogy új, megfelelő szabályzato­kat dolgozzon ki és az iskoláknak továbbra is adminisztratív­ szerűen juttatnak eszközö­ket a költségvetésből fenntartásukra. Épp a tanügy területén kellene, hogy az iskolai bizottságok és közösségek közreműködnek a tanügyi alapok igazgató bizottságaival a községekben, és törekednének, hogy meg­kapják az eszközöket az iskolák jobb műkö­dése érdekében. A DNSzSz munkájában aktuális problé­mát képeznek a falusi közösségek is. Erről ugyan már esett néhány szó a falvakban és az első alapszervezetek értekezletein is. Is­meretes, mondotta Podleszek elvtársam, hogy a falusi közösségeknek nagyobb körzetre illetve több falura kellene kiterjedni, ame­lyek néhány problémát közösen oldhatnak meg. Felmerül természetesen a kérdés, me­iskolakonyha a lakosság érdeke és szüksé­ge, Krogban a konyha részére sok élelmi­szert is gyűjtöttek. Más falvakban megint az utcai világítás, vagy valami más képezi a legfőbb problémát. Az óvodákra vonatkozólag Podleszek elvtársnő beszélgetés közben kijelentette, hogy ezeket ott kell létesíteni, ahol valóban szükség van rájuk, és ahol az emberek ké­szek valamivel hozzá is járulni. Ha az em­berek hozzájárulnak a költségekhez, látszik hogy valóban szükségüket fedezik. Minden­esetre helytelen az óvoda létesítése minden áron, mint például Bákovcin, ahol több mint 23 gyermek van egy kis szobában és majd­nem jobb lenne, ha szabadon játszanának. Szóval az óvodákhoz biztosítani kell a mini­mális feltételeket, ha már egyszer óvodát létesítünk. A borbélyműhelyek tekintetében is, amelyet több helyen szándékoznak léte­síteni, jól meg kell gondolni, hogy valóban szükség van-e reá, vagy sem. A kongresszus előkészületei tulajdonkép­pen az aktívák évi értekezleteivel és a köz­ségi ifjúsági értekezletekkel kezdődtek. En­nél arra törekedtünk, hogy az ifjúság vitas­sa meg a legégetőbb kérdéseket társadalmi fejlődésünkben. Érthető, hogy az értekezle­teken legtöbbet az ifjúság művelődéséről és kiképzéséről volt szó, hogy az ifjúság részt vehessen az önigazgatási szervek munkájá­ban, mert ez véleményem szerint alapvető, hogy az ifjúság megértse gazdasági változá­sainkat és ezeket a többi lakossággal együtt közösen megoldja. Az évi értekezleteken az ifjúság hang­súlyozta munkafeltételeit, azért nem kell csodálkoznunk, hogy a falusi értekezleteken legtöbbször felmerült a helyiségek kérdése és ezeknek a kihasználási élhetősége. Állítha­tom, hogy az ifjúság eddig sokban járult hoz­zá a falu­otthonok és más objektumok épí­téséhez,­­ hogy ilyen építkezéseknél a jövő­beli is segíteni fog. Az ifjúság nagy kétséget mutat a szakképzés iránt, aminél nyíltan a­­lá van húzva a földművesszövetkezetek fel­adata, amelyeknek kiképző központjaival annak a helynek kell lenniük, ahol az itthon maradott ifjúság képezheti magát. Úgy vélekedem, hogy a vállalatokban az ifjúságnak sokkal tevékenyebben kellene részt vennie az új gazdasági rendszer ér­Lendaván szombaton volt a DNSzSz köz­ségi bizottságának bővített ülése, amelyen a falusi közösségek létesítéséről és a DNSzSz szervezeteinek hozzáilleszkedéséről tárgyal­­t­a­k. Lendava községben eddig 1­8 DNSzSz a­­l­apszervezet működött, a jövőben azonban csak tíz lesz, mégpedig Velika Polanán, Ga­­herjén, I­urnisseén, Dobrovniikon, Kölnijén, Genterovcim, Lendava — városban a Nafta teleppel. Lendava­­ környékén, Dolinán és Petisovcin. A DNSzSz új alapszervezetei né­­melyütt földrajzi körzetet kapcsolnak ma­gába, másokat pedig a hasonló problemati­ka alapján létesítik, amellyel a DNSzSz fa­lusi szervezetei a jövőben találkoznak. Ez főleg a lendava környéki alapszervezetre vo­natkozik, amely részére gazdasági tekintet­ben a szőlésze­ti-gyümölcsészeti problematika közö­s, habár egyes falvak ebben a körzetben meglehetősen távol vannak egymástól — Lendava mindkét oldalán. Úgy számítják, hogy a DNSzSz új alap­szervezeteinek és a falusi közösségeknek lé­tesítésével ideális falusi központokat kapnak megfelelő gazdasági körzettel. Ezekben a központokban lesznek általános iskolák is, egészségügyi és egyéb­ intézmények, ame­lyek a falusi közösségeknek megadják a tár­sadalom­ gazdasági je­le­gé­t. A lendavai községben jelentősen megerő­sítik a DNSzSz falusi vezetőségeit is, hiszen úgy vélik, hogy a terepen még továbbra is ezek lesznek a tevékenység vezetői, az új körzeti szervezetek pedig ezt a tevékenysé­get egyeztetik, illetve összhangba hozzák a szélesebb körzeti közösség szükségleteivel. A DNSzSz körzeti szervezeteinek plénumá­ban minden faluból négy tag vesz részt. (Folytatás a 2. oldalon)­­ AZ IFJÚSÁG-a szubjektív erők lényeges része A pom­urjei ifjúsági küldöttek elutazása előtt a SzNN VII. kongresszusára szer­kesztőségünkben munkatársunk elbeszélgetett Karcsi Szukics elvtárssal, a SzNN Murszka Szobota járási bizottságának titkárával, aki többek között a következőket mondotta: vényesülésénél, amit azonban csak úgy vé­gezhet, ha meg is érti e rendszer lényegét. Szép példát láthatunk a ljutomeri »Marlesz« ifjúsági aktívájának tevékenységében, ahol az ifjak szépen részt vettek a vitában és a határozásban és ahol valóban érezni lehet egy igazi közösséget az ifjúsági és egyéb szervezetek között. A kérdésre, mit vár a pomurjei ifjúság a kongresszusitól Szukics elvtárs többek kö­zött a következőket mondotta: (Folytatás a 2. oldalon) Tíz DNSzSz körzeti szervezet Lendaván A Szlovén Népi Ifjúság VII. kongresszu­sa abba az időbe esik, mikor napról-napra mindjobban előtérbe kerül az igazgatási szervek szerepe mind a gazdasági szerveze­tekben, mind a kommunában. Mivel a kon­gresszus a fiatal termelők problémáiról tár­gyal, annál jelentősebb. Ezzel természetesen nem gondoljuk a termelőket, a szó szoros értelmében, hanem minden fiatal embert mind az iskolában, mezőgazdaságban és ter­melő vállalatokban. Kétségtelen, hogy a Szlovén Népi Ifjúság a VI. kongresszus óta erősen haladt, mind az ifjak eszme­nevelési területén, mind pedig egyéb tevékenységekben. A népi ifjúság szervezete más munkaterületeken is érvé­nyesült, és ma társadalmunk egyik legjelen­tősebb szubjektív tényezőit képezi. Ez idő alatt Pomurje ifjúsága is szép eredményeket jegyezhet fel. Munkájával hozzájárult vidé­künk valamint egész szocialista Jugoszlávia felépítéséhez. Épp az elért eredmények alapján Pomur­je ifjúsága nagy érdeklődéssel tekint a köz­­társasági kongresszus elé, amely jelentős kérdéseket fog tárgyalni. Meg vagyunk győ­ződve, hogy a kongresszus igazolni fogja vá­rakozásainkat és gazdag határozatokat hoz, amelyek világosan rámutatnak Szlovénia né­pi ifjúságának további fejlődési irányára, főleg már azért is, mert az idén kapjuk meg az új alkotmányt, amely a közvetlen terme­lőt még jobban előtérbe helyezi mint igaz­gatót, mint ahogy ez eddig volt. Azért szük­séges, hogy a kommuna ifjúsági vezetőségei egészében ismerik az igazgatás mechanizmu­­sát és ismerik a fiatal emberek törekvéseit. Ha pedig ezt el akarjuk érni, feltétlenül ké­pezni kell az ifjúsági vezetőségeket, a külön­böző problémák és feladatok megoldásánál pedig a többi szervezeteknek is közvetlen segítségünkre kell lenniük. A problémák, a­­melyekre az if­júság munkájánál akad, nem­csak az ifjúság problémái, hanem egész kö­zösségünk problémái és azért egész közös­ségünk köt­elessége, hogy az ifjúságnak segít­séget nyújt ezeknek megoldásánál. Stefan Šeruga a SzM­­KB elnöke

Next