Népujság, 1963 (6. évfolyam, 1-49. szám)

1963-01-12 / 1. szám

4 NÉPÚJSÁG ­ Jól sikerült szülői értekezlet a murska szobotai tanítóképzőn Dacára az igen rossz időjárásnak és csúnya téli időnek az elmúlt hónap második felében csaknem 200 szülő jött fel a murszka szobotai tanítóképzőben a szülői é­rtekezletre. Eljöttek­, hogy megismer­kedjenek gyermekeik elő­menetelével és az oktatás­ban, valamint a tanulásnál felmerülő nehézségekkel, hogy­ megkapják a család­ban való neveléshez szük­séges útmutatásokat, el­mondják az osztályfőnö­­keikine­k a gyerekek fejlődé­sében és természetében észlelhető jellegzetessége­ket s végül­ eljöttek, hogy megbeszéljék, miként lehet­ne javítani a tanulás fel­vételeit, s milyen kötele­zettségei vannak a szülőnek az iskolásgyerek, azaz a di­ák iskoláztatásánál. A tanítóképző diákjai be­vezetőül ,rövid zenés­ mű­sorral lepték meg a szülő­ket és egyúttal megmutat­ták milyen eredményeket értek el az ének és zene nevelés terén. Ezután Ivo Svaric, a tanítóképző igaz­gatója megismertette az egybegyűlteket az iskola működésével, s munkássá­gával az idei tanévben, és előadása során rámutatott néhány alapvető kérdésre, amely jelentős szerepet ját­szik az ifjúság azaz a jö­vendőbeli tanítók nevelésé­nél Az igazgató előadásából többek között megállapít­ható, hogy a murszka szo­borai tanítóképző diákjai tevékenyen részt vesznek az­­iskolán kelvüli tevékeny­ség fejlesztésében. Társa­dalmi-politikai, s kultur, szórakoztató tevékenységük és eredményes sportéletük az esti politikai iskola, az ifjúsági ENSz Klub, a kul­tur-közművelődési egyesü­let, a Szloga nevű sport­egyesület, a nyaraltató szö­vetség, a Népi Technika, az osztályközösségek és szá­mos kör keretében fejlő­dik. Szóval a tanítóképzőn az utóbbi időben oly gaz­dag és sokoldalú az is­ko­­lán­ kívüli tevékenység, hogy minden, de minden diák megtalálhatja a kedvére való munkát, vagy szórako­zást. (Végül el kell mondani, hogy a muk­szka szoborai tanítóképzőn oktatókat, ta­s~~—’—“——----------------­(Folytatás az 1. oldalról) A szocializmus győzelme a különböző társadalmi rendszerű országok békés gazdasági versengésében a legbiztosabb. Aki ezt ta­­gadja hasonló pozíciókra áll, min­t azok a reakciós kapitalista körök, amelyek azt hiszik, hogy a háború­val nemcsak megakadályoz­hatják, hanem meg n­e sem­misíthetik a kommuniz­must, és meg is hosszabbít­hatják a kapitalizmus létét. Letért a klasszikus hábo­rúk kora, amikor az egyik fél győztes lehetett. Egy új világháborúiban, a mai rom­boló eszközökkel mindenki vesztes lenne és tökéletes lenne a katasztrófa. Polgárok és polgárnők! Az elmúlt évben, 1962- ben dolgozóink últ sikere­ket érte­k el belső fejlődé­sünkben és életünkben, al­kotó munkájaik különböző területein. Ezek a sikerek — főképpen a mezőgazda­ságban, a szocialista szek­torban, roppant kedvezőtlen időjárási körülmény­ek és aszály ellenére valósultak meg. Ezáltal még jelentő­­­­sebb az, hogy miről tanús­kodnak ezek a Sikerek? ______________________­nítóikat nevelnek a Mura­­vidéki kétnyelvű iskolák számára is. Számos diák, aki az 1961-62-es iskolaév­ben befejezte a tanítóképző negyedik osztályát, most valamelyik iskolán gyakor­­inarcoskodiik, és ezekben az iskolákban készül a záró­vizsgára, valamint hivatá­sára. »Ifjúság Miško Kranjec, legutóbi regénye voltaképpen igen őszinte életrajz. Kora ifjú­ságával, szülőfalujában, V. Polanán eltöltöt éveivel foglalkozik benne; sajátos, lírai stílusával az olvasó elé varázsolja a régmúlt i­dők kissé és szomorú- de Ljiuitomer község terüle­tén a napokban közgyűlé­seket tartottak a Harcos szervezetek vidéki bizottsá­gai. A közgyűléseken be­számoltak a szervezetek munkásságáról az elmúlt időszakban és elfogadták a soron következő feladatok­ról szóló munkaterveket. Ugyanakkor kitüntetéseket adtak az érdemleges haz­Arról tanúskodnak, hogy rossz időjárási körülmé­nyekben is lehet jó ered­ményeket elérni a mező­gazdaságban, ha korszerű­en művelik a földet, ha a szértszórt kis parcellákat nagy tagokban egyesítik, mert csakis ott lehet alkal­mazni minden szükséges korszerű agrotechnikát. Az idén látszott meg ,a legki­­tt közért ebben ,a különbség is társadalmi szektor és a magánszektor hozamaiban. A társadalmi szektor hoza­ma háromszorosa, négy­sze­rese, sőt többszöröse volt a magánszektor hozamának. Szolgáljon ez hasznos ta­nulságul mezőgazdasági magántermelőinknek, hogy ők maguik is belássák, a mezőgazdaságii magánszek­tornak nincs semmi távla­ta, és ennek nemcsak az e­­gész közösség vallja a ká­rát, hanem elsősorban ők maguk. Vagyis a mezőgaz­daság, társadalmi, azaz sza­való történeteit, emlékeit. A mocsaras föld nem adja meg mindennapi kenyérre valót, meséli, ha pedig mégis gyümölcsöz vala­­mit, azt elviszik a gróf in­tézői, erdészei, elvissz­ a fa­lu zsidó boltosa, aki a leg­eosoknak. A közgyűléseken azonfelül javasolták, a jö­vőben szorosabb kapcsola­tokat kell fenntartani a Harcos szervezetek, a Ha­­dik­okkamiták szervezete és a tartalékos tisztek, valamint altisztek egyesülete között. Végül, értes­üléseink sze­rint a Harcos szervezetek­ben megkezdődtek a kü­szöbönálló községi értekez­let előkészületei. cialista szektora bebizonyí­­totta teljes értékét a terme­lők és egész közösségünk szempontjából, és kitartó­an, szüntelenül bővítenünk kell a szocialista szektort, hogy elegendő mezőgazda­­sági terményt biztosíthas­sunk lakosságunk ellátásá­ra és kivitelre is, mert er­re megvan minden szüksé­ges feltételünk. Nekünk nem mindegy, hogy él pa­rasztunk, mezőgazdasági termelőnk. Mi azt kívánjuk és arra törekszünk, hogy jobban éljen, hogy élet­színvonala gyorsabban e­­melkedjen. De ezért neki is a piacra kel termelnie, és úgy emelnie életszintjét- Egymagában erre nem ké­pes, hanem csaki­s szövet­kezve, a szövetkezetben, a társadalmi termelésben. Elvtársiak és elvtársnők! Tavaly kénytelenek vol­tunk bizonyos gyengesége­ket megállapítani társadal­mi fejlődésünkben és táj­szegényebbek között is meg tudott gazdagodni. — Az író családjával, testvéreivel és a többi, velika polanai kis­emberrel találkozunk a regényben. Felébred a múlt — igaz mesét, az élet ke­gyetlen, nehéz, de mégis szép meséjét regéli. Kranjec regényében eli­­bénk jönnek az eddig majd­­nemhogy ismeretlen törté­nelmi események — az 1919-es októberi forradalom napjai. Ekkor felébred a szegény, mocsaras föld né­pe, és Velika Polanán, Csrenszovcin, Beltinein is »kitör a forradalom«.. Miško Kranjec már szá­mos regényt, novelásköte­­tet adott ki. De ed­dig még talán egy műve sem volt i­ly őszinte; a könyv min­den egyes fejezete emléke­­zése a régmúlt didők fájó, szomorú de mégis szép em­­léke,­iadalma viszonyainkban. Erről nyíltan beszéltünk népünk ellőtt. Megbélyegez­tünk bizonyos szubjektív jellegű kirívó jelenségeket és ez kedvező eredménnyel járt, de még elég sokat­­kell helyrehoznunk, és nem ál­lunk meg az eddigi eredmé­nyeknél ebben a tekintet­ben. Csalódik mindenki,, a­­ki azt hi­szti, hogy ez csak múló, időszaki vihar volt, és utána újra a régiben megy minden. Gyökerében kell meggátolnunk minden olyan jelenséget, amelyek káros hatással lehetnek normális szocialista társa­dalmi fejlődésünkre. Kivitelünk nagyon jelen­tős növekedése, főképpen a második félévben, hasonló­képpen a termelés növeke­dése arról tanúskodik, hogy ez nem valami rajtunk kí­vül álló okból, objektív oik­ból történt, hanem elsősor­ban szubjektív okból, an­nak folytán­, hogy gyorsan a mocsárban« A POMURJE­ KÖNYVKIADÓ VÁLLALAT 1962 DECEMBERÉBEN KI­ADTA MIŠKO KRANJEC, JELES SZLOVÉN ÍRÓ »IFJÚSÁG A MO­CSÁRBAN« CÍMŰ REGÉNYÉT LJUTOMER Tito köztársasági elnök A murszka szobotai középiskola árkádja Miško Kranjec író és két gyermeke

Next