Népújság, 1964 (7. évfolyam, 1-48. szám)

1964-01-18 / 1. szám

A sobotai községi képviselőtestület megvitatta a statutum tervezetét A múlt hét végén a sobotai képviselőtestület mindkét tanácsa mint a napirend egyedüli pont­ját a községi statutumtervezetet vitatta meg. A hosszantartó vita után, amelyre jellemző, hogy számos hasznos javaslatot tettek a képviselőtes­tület tagjai, valamint az illetékes köztársasági és szövetségi képviselők, megállapították, hogy a tervezetet nyilvános megvitatásra lehet bo­csátani. Ezzel tulajdonképpen megkezdődött a tervezet nyilvános megvitatása, amelynek során a község lakossága február közepéig megjegyzé­seivel és javaslataival segíteni fog a községi bi­zottságnak, hogy véglegesen megszövegezze e nagy kommuna további fejlődésére rendkívül fontos okmányt. A képviselőtestület tag­jai, akik kritikusan ítélték meg a statutumtervezet egyes szakaszait, elsősor­ban is megállapították, hogy több figyelmet kelle­ne fordítani annak a feje­zetnek, amely a gazdasági­­ szervezetek önigazgatásával­­ foglalkozik. Ebben a feje­­e­zetben, amelyben meg kel­­­­lene határozni a kommuna­­ és a gazdasági szervezetek­­ közötti viszonyt, a képvise­­­­lőtestület tagjai szerint , meglehetősen gyengék azok­­ a határozatok, amelyben a kommuna társadalom­poli­tikai szerepe van meghatá­rozva. A gazdasági szerve­zetek feladatai ugyanis gyakran ütköznek össze az egész községi közösség álta­lános érdekeivel és ezért helyzetüket pontosabban kellene meghatározni. A statútum tervezete ugyan semmiben sem csökkenti a munkaközösségek önálló határozati jogait, de ennek ellenére ebben a fejezetben pontosabb meghatározáso­kat lehet hozni, mikép­pen kell összeegyeztetni a gazdasági szervezetek törek­véseit és főleg munkater­veiket (gazdasági intézke­dések, a kapacitások növe­lése, közreműködés, egye­sülés stb.) a kommuna érdekeivel. Egyes képvise­lőtestületi tagok véleménye szerint ugyanis csak így lehet elkerülni a meglévő lehetőségek hibás kihaszná­lását, valamint egyes gazda­sági egységek önkényes lé­péseit, amelyekkel más munkaszervezeteket aláren­delt helyzetbe helyeznek. Emellett pontosabban meg kell határozni a községi képviselőtestület tanácsa­inak helyzetét, mivel ezek is felelősek, hogy munkate­rületükön helyesen végez­hessék a statútumban meg­határozott irányító szerepü­ket. A statutum készítői so­kat várnak a nyilvános vi­tától, a faluközösségek vég­leges kijelölésétől is. A sta­tutumtervezet szerint ugya­nis a község területén csak 36 faluközösség lenne az eddigi 39 helyett. Egyes kép­viselőtestületi tagok úgy vé­lekedtek, hogy a nyilvános vitákban a statutumterve­zetet a faluközösségek te­rületei figyelembevétele nél­kü­l vitassák meg. A statu­tumtervezet mindenképpen jó alapot nyújt a község lakosságának, hogy alposan megvitassa az egész kom­muna érdekeit, és ne csak a szűkebb körzete illetve faluja érdekeit vegye figye­lembe. Nem ritka eset, hogy egészen kicsi falvak, ahol faluközösség létesítésére még gondolni sem lehet, önállóak akarnak lenni. Itt természetesen teljesen loka­lisztikus előítéletekről és ellentétekről van szó, ame­lyeket éppen a most követ­kező viták során a Szoci­alista Szövetség segítségé­vel ki lehetne küszöbölni és meg kell találni a leg­jobb megoldást. Mivel a faluközösségek területi meghatározását a földmű­­vesszövetkezetek körzetei is befolyásolják, érthető, hogy a statutumtervezet megvitatásában eredménye­sen szerepelhetnek a mező­­gazdasági szervezetek is. Lépést tartani az időszerű eseményekkel A múlt héten tartotta évi értekezletét a len­­davai Nafta vállalatban a Kommunista Szövet­ség alapszervezete. Az évi közgyűlésről elmond­hatjuk, hogy egyike volt a legjobban szervezet­teknek a községben, és így az eredménye sem kétséges. Közismert dolog, hogy a Nafta vállalat az idén — miután egyre csökkent a nafta kitermelése — ko­moly és sorsdöntő gondok­kal küzdött. Az egész válla­latban gyökerestől újra kellett szervezni a terme­lést, s ez az átváltás bizony kisebb-nagyobb gazdasági megrázkódtatással is járt. A tökéletesebb gépesítés bevezetésével egyik oldalon jelentős eredményeket ér­tek el a termelésben, a má­sik oldalon viszont szembe kellett nézni a munkaerő­felesleg kérdésével. A hely­zet annál súlyosabb volt, hiszen nem egy esetben többgyerekes családfenn­tartókról volt szó. Hogy még fonákabb legyen a helyzet, ugyanakkor képte­lenek voltak magas szak­képesítésű embereket szer­ződtetni a vállalat egyes üzemrészlegeibe (metanol gyár). Természetes, hogy az ilyen légkörben az em­berek egymás közötti viszo­nya is kiéleződik és bizony nehéz megőrizni a mérté­ket és kommunistához mél­tóan viselkedni. Az évi közgyűlésen el­hangzott beszámoló a vál­lalat legidőszerűbb kérdé­séül a 42 órás munkahét bevezetését jelölte meg. A kérdés, különösen érdekes, helyesebben, figyelemre méltó a vállalat szempont­jából, hiszen az­ amúgy is gazdaságilag válságos na­pokat átélt­ vállalatnak most újabb gazdasági újí­tást kell majd bevezetni. S bár a 42 órás munkahét . . . vá! bevezetése jelentős min-­p,,2 kafegyelmet és magas g munkatermelékenységet ki­­ván, a kommunisták meg-­zel állapították, hogy egyes Szt emberek még­ mindig a ré­­mi­gi szervezési módszereket ön­­védik vagy egyszerűen nem ki vesznek tudomást a beállí va helyzetről. Különösen elő- mi segítette ezt a helytelen éri magatartást egyesek részé­­ké­ről a tény, hogy a vállalat- no­ban tavalyelőtt 11 gazda­­ság sávi egység működött, s ez­ért a felaprózottság még jobb­zor­ban elmélyítette egyes era- is­zerek között a vélemény­különbségeket. Jelenleg 5 gazdasági egység működik, a régi hibákat azonban ne­héz kiküszöbölni. Az idén csaknem három milliárd dinárra tervezik a vállalat bruttó termelését s bizony ez nem csekélység. E nagy gazdasági célkitű­zés gondos és előrelátó szervezést­­kíván, nemcsak műszaki téren, hanem az önigazgatási szervek mun­kája terén is. E terv meg­valósításához a vállalat minden egyes munkájának erőfeszítése szükséges, a kommunistáké pedig külö­nösen. Nemcsak a gazda­sági sikerek megvalósításá­ért, hanem az emberek kö­zötti viszonyok javításáért A társadalmi terv megvitatására készülnek a lendavai fiatalok Pénteken, január 17.-én délután bővített ülést tartott az ifjúsági szervezet lendavai köz­ségi vezetősége. A község társadalmi tervének megvitatása pillanatnyilag a legidőszerűbb de egyben a legégetőbb kérdések közé is tartozik. Néhány szervezési kör­ minden lehetőség­­ész is érintett a­ a minapi bővített ülésen, amelyek­ről főleg az ifjúsági szer­vezet évi közgyűlésén is szó esett. A tagsági díjak pontos begyűjtéséről vala­mint a tagsági könyvecskék kiállításáról van szó, mert ekkörül van mindig a legtöbb baj az alapszerve­zetekben. Szó volt ezenkí­vül az ifjúsági szervezet bő­vítéséről is. A Gradbenik vállalatban azelőtt elég szép eredménnyel dolgo­zott az ifjúsági szervezet, az utóbbi időben azonban egyre lanyhult, majd telje­sen megszűnt a munkájuk. Jelenleg azonban megvan arra, hogy az aktíva újra mega­lakuljon és egybe tömörít­se a vállalatban dolgozó fiatalokat. Ugyancsak ifjú­sági szervezet megalakítá­sára gondolnak a radamosi fiatalok is. A SZISZ sobotai községi vezetőségének ülése Tegnap délután tartot­ta első ülését az újon­nan választott sobotai köz­ségi vezetősége. Az ülésen megválasztották a vezető­ség új titkárát é­s megvitat­ták az ifjúsági községi ér­tekezlet javaslatainak meg­valósítási lehetőségeit. A községi vezetőség, tag­jai egyúttal tárgyaltak az új bizottságok összeállítá­sáról és ezeknek a munka­­tervéről az első három hó­napban. Jóváhagyták a fél­évi munkatervet is, és tár­gyaltak a plénum előkészü­leteiről, amelyen a községi társadalmi tervet, fogják megvitatni. .A plénumot a jövő héten tartják mg. Figyelő Versenyló fiatalok Már írtunk arról, hogy a lendavai község vállalata­iban és gyáraiban a fiata­lok munkaversenyt szervez­tek a selejt leküzdésére, a termelékenység növelésére, a fokozott takarékosság bevezetésére. Ha jobban elgondolkozunk a fent cé­lul kitűzött törekvéseken, nem nehéz megállapítani, hogy tulajdonképpen a ta­karékosság, a selejt csök­kentése és a termelékeny­ség növelése minden egyes öntudatos munkás fel­­data, sőt kötelessége. Ez a verseny tehát nem tartozik az úgynevezett spe­ciális ifjúsági versenyek közé s talán éppen ezért is várhatunk tőle nagyobb eredményeket. Ezt a reményünket meg­erősítette a minap kapott hír is: a lendavai Mechani­­kában és az esernyőgyár­ban vállalati bizottság ala­kult a fiatalok e versenye eredményeinek az elbírálá­sához amelynek tagjai kö­zött nemcsak a vállalati ifjúsági aktíva vezetősége, hanem a szakemberek is szerepelnek. Mindez azt iga­zolja, hogy a fiatalok tö­rekvéseit ebben a két gyár­ban valóban megértéssel fo­gadták és megértették a lényegét. Nem arról van ugyanis szó, hogy a ver­seny megkezdésével egycsa­pásra milliókat vagy lega­lább is százezreket lehet majd megtakarítani, vagy ugyanennyi nyereséget elő­varázsolni a jobb munkafe­gyelemmel. A verseny sok­kal közvetettebb: öntuda­tos és valóban minden izé­ben önigazgatásra képes munkásokat nevelni. És va­jon hol lehetne több ered­ménnyel hozzáfogni a ká­derneveléshez, mint éppen a fiatalok körében? Hogy a versenynek meny­nyire nevelő célja van meg­értjük, ha az úgynevezett munkaértekezletek napi­rendjére vetünk egy pillan­tást. Eddig ugyanis ezek az értekezletek nem váltot­ták be a hozzájuk fűzött reményeket, mert apró-csep­rő mindenapos ügyekkel foglalkoztak, ahelyett hogy egy-egy kérdés gyökeréig hatoltak volna. Ennek több oka van, de a baj leginkább abban rejtezik, hogy mi tűrés, tagadás, a fiatalok bizony nem ismerik a vál­lalatukat, nem ismerik egyes munkafolyamat lé­nyegét s a meglévő terme­lési mód bizony nem is igen ösztönözte őket arra, hogy megismerjék. Mivel a versenyben számításba veszik a fiatalok érdeklő­dését is, minden egyes ja­vaslatuk egy jó pontnak számít, valószínű, hogy ezu­tán majd többet gondolkoz­nak a gyárról amelyben dolgoznak, s ha majd job­ban megismerik, jobban meg is szeretik, jobban megbecsülik a saját és a mások munkáját is. NÉPÚJSÁG .

Next