Népújság, 1964 (7. évfolyam, 1-48. szám)
1964-11-21 / 44. szám
Tito elnök Kranjban Kedden délelőtt Josip Broz Tito köztársasági elnök feleségének, Jovanka Broznak kíséretében ellátogatott Kranjba. A köztársasági elnököt Ivan Maček, a Szlovén Képviselőház elnöke és Martin Košir, a kranji képviselőtestület elnöke kísérte. A magasrangú vendégek megtekintették a Textil-Indus, a Planika és Sava gyárakat. A látogatások után megvendégelték a vendégeket a gyári étteremben. Tito elnök hoszszabb ideig elbeszélgetett a három gyár képviselőivel. Délután egy óra körül a köztársasági elnök kíséretével Brdo felé távozott. Elkészítette pénzügyi tervét a lendvai és a muraszombati nemzetiségi tanács November 12-én ült össze Lendván a lendvai és a muraszombati nemzetiségi tanács, hogy megbeszélje és elkészítse a kétnyelvű területek iskolaügyi, beruházási, kultur- és közoktatásügyi, valamint közigazgatási pénzügyi igényeinek tervét. A terv a jövő évre vonatkozik, és még ebben az évben továbbítani kell az illetékes köztársasági titkárságokhoz. Az ülésen jelen volt Franc Šebjanič, a Szocialista Szövetség járási határmenti bizottságának elnöke, Edvard Perhavec, a muraszombati nemzetiségi tanács elnöke, Hajós Ferenc, a lendvai nemzetiségi tanács elnöke, Hári Tibor, a járási képviselőtestület közigazgatási ügyekkel foglalkozó nemzetiségi bizottságának elnöke, Horvát Béla, muraszombati tanügyi tanácsos, Pál Margit, a köztársasági kultur- és közművelődési tanács tagja, a nemzetiségi tanács más tagjai és a Szocialista Szövetség képviselője. A Szlovén Kommunista Szövetség plénuma STANE KAVČIČ MONDOTT BESZÉDET Hétfőn kezdődött meg Ljubljanában a Szlovén Kommunista Szövetség Központi Vezetőségének plénuma Stane Kavčič, a Szlovén KSZ Központi Vezetőségének tagja, az eszmei bizottság elnöke beszámolót olvasott fel a kommunisták szerepéről gazdasági és társadalmi-politikai életünkben. Stane Kavčič elvtárs a gazdasági és nem gazdasági jellegű tevékenységben fennálló aránytalanságokkal kapcsolatban elmondotta, hogy igen sok kommunista még ma is csak új gyárakról és újabb gazdasági beruházásokról beszél, arról gondolkodnak, hogyan lehetne az ő kommunáikban is valami új gyárat építeni, mikor és hogyan kapnak kölcsönt stb. Az idea beruházási túltengések az etatisztikus elmélet és gyakorlat kudarca volt, hozzátette azonban, hogy az ilyen gyakorlatnak hordozói a kommunisták voltak, akik még gondolkodásmódjukban nem értek el meghatározott fejlődést. Az ülésen, amelyet Miha Marinko titkár elnökletével vezettek le, beszélt még Jože Ingolič, Sergej Kraigher, Ivo Tavčar, Janko Smole, Anton Vratuša, Franc Simonič, Tone Kropušek, Boris Kraigher és Miha Marinko. A plénumon úgy döntöttek, hogy a Szlovén Kommunista Szövetség kongresszusát március közepén tartják meg e elegendő nyersanyaguk terveik véghezvitelére. Kedvezően alakult a január-szeptemberi termelés Muraszombatban Az év első kilenc hónapjában a muraszombati község gazdasága 78 százalékban teljesítette egész évi tervét. A jövedelem ehhez mérten és a tavalyi kilenc havihoz képest 45 százalékos emelkedést mutat. Az ipari termékek ára körülbelül 8,9 százalékkal emelkedett. A részletes adatokból az is de megfeledkeznek arról, leszkitűnik, hogy az idén körülbelül 320 milió dinárral több pénzük maradt a vállalatok- Szövetség és a gazdasági várnak, mint tavaly. Ez főként a falat közötti elosztás rendszerének megváltoztatása következtében állt be. Az alkalmazottak keresetei ugyanebben az időszakban 25 százalékos emelkedést mutatnak a tavalyihoz képest, míg az egy alkalmazottra jutó nemzeti jövedelem 41 százalékkal emelkedett. A község legeredményesebb gazdasági szervezetei a Mura, a Húsgyár és Tejporgyár, és a Beltinka textilüzem volt. Tervüket majd egyharmadával túlszárnyalták. Veszteséggel a kuzmai és a dankovci malmok dolgoztak, míg lemaradásról lehet szó a Mlinopek, a puconci Téglagyár és a Ločiska üzemekben. A gazdasági eredményeket kedvezőnek ítélték meg a képviselőtestületi tagok is a keddi ülésen. Többen szóvátették azt, hogy a községben a szakmai továbbképzésre szánt alapokat csak 70 százalékban használták fel, noha ismeretes a gazdasági szervezetek gyenge szakember-összetétele. A keddi ülésén hangoztatták azt is, hogy egyes vállalatok, és éppen azok, amelyek lemaradásban vannak terveik teljesítésében, nagyon ügyesen megtervezik a termelés növekedését, és ennek alapján a jövedelem emelkedését is A Mura ás a Kučnica szabályozásáról KÖZÖS VÍZIERŐMŰVEK a MURÁN Rudi Čačinovič, a Szlovén Végrehajtó Tanács tagja kedden Muraszombatban a képviselőtestület ülésén és a képviselők kérdésére a következőket felelte a Kučnica patak és a Mura vizének közös felhasználásáról Ausztria és Jugoszlávia között. Mivel a Kučnica patak is és a Mura is határfolyók, a rájuk vonatkozó regulációs tervek és költségek is a Szövetség hatáskörébe tartoznak, mert államközi viszonyokat érint. Tiszteletben tartva ezt a kompetenciát, Szlovénia Végrehajtó Tanácsa hajlandó a Jugoszláviára eső és a tervek elkészítését célozó költségek fedezését teljes egészében viselni, hogy ezzel is meggyorsítja ennek a kérdésnek megoldását. A Kučnica patak szabályozásán kívül e kérdés kereteibe tartozik a Radgonánál épülő új Mura-híd terveinek elkészítése, s a terv kivitelezése már a jövő évben megkezdődne. Ezenkívül egyre időszerűbbnek mutatkozik mindkét országrész, Szlovénia és a Stájer Tartomány szempontjából a Murán épülő közös vízierőművek terveinek elkészítése és a munkálatok mielőbbi megkezdése. A Mura határfolyami részén az eddigi becslések szerint 3—3 vízitőművet lehetne építeni, de ezeknek terve egyelőre nem szerepel még egyik ország energetikai rendszerének kiépítésében sem. Mint ismeretes, a Mura vízerejének közös kihasználásáról a Horvátország és Magyarország közötti részen nemrégen folytattak termékeny tárgyalásokat a két ország képviselői. Rudi Čačinovič elmondta azt is, hogy az osztrák-jugoszláv vegyesbizottság a vízierőművek további megvalósítását az osztrák illetve a jugoszláv vállalatok közvetlen hatáskörébe és önálló kezdeményezésére bízta. Ugyanakkor felvetődött annak lehetősége is, hogy nemzetközi kölcsön, azaz egy harmadik vállalkozó segítségével építenék meg a vízierőműveket. A Mura vizének kihasználása és szabályozása nagy jelentőséggel bír Szlovénia és a Stájer Tartomány számára mezőgazdasági azaz az öntözéses termelés szempontjából is. A KÉPVISELŐK KÖZÖS AKCIÓJA LENDVÁN Kolarič Joža, ing. Gradišnik M., Pál Margit, Bratkovič Ludvik és Györök Elizabeta lendvai köztársasági képviselők a múlt szombaton megbeszélést tartottak Lendván a Szocialista Szövetség helyiségeiben, ahol elhatározták, hogy a jövő hónap elejétől kezdve a fent nevezett képviselők előadásokat tartanak a község más, politikai munkásaikkal karöltve a napirenden lévő aktuális kérdésekről. ------------------------^ A Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége lendavai és Murska Sobota-i községi bizottságának hetilapja — Felelős szerkesztő Gustav Luthar — Szerkeszti a szerkesztő bizottság — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Murska Sobota, Kidričeva 4 tel. 21-232 — Egészévi előfizetés belföldön 600, külföldön 1000 dinár — Folyószámla 605-11-1-365 NB M. Sobota — Nyomja a ČZP Pomurski tisk nyomdája — Igazgató Štefan Antalné — Murska Sobota, 1964. november 21-én VII. évfolyam, 44. szám — Ára 20 dinár V______________________J Kezességet vállal a gyermekkórház befejezésére a mórszombati képviselőtestület A közvélemény előtt nem ismeretlen a Rakičanban épülő új gyermekkórház munkálatainak megszakítása. Noha az építkezési munkákat teljesen befejezték már, a kórház mégsem kezdheti meg munkáját a berendezések és a nélkülözhetetlen orvosi felszerelések nélkül. Bár ezeknek költségeit is beszámították a kórház építkezési költségvetésébe, az építőanyag drágulás miatt nem futotta a pénzből tovább. Éppen ezért utólagos kölcsönt kértek 100 millió dinár magasságában a megfelelő köztársasági alaptól, amit jóvá is hagytak. A pénzt nem közvetlenül a kórháznak utalták ki, mert pénzügyvitelének keretében nincsen lehetősége ennek az utólagos kölcsönnek a részleteit is törleszteni, hanem a Kommunális Bankon keresztül juttatják neki a pénzt. A bank kezességért fordult a községi képviselőtestülethez, s a kezesség vállalása ezúttal öt évig tartó, évi tizenhét millió dinár törlesztését jelenti. A muraszombati községi hivatal felkérte a többi muravidéki községet, a lendvai, a ljutomeri és a radgonai községi hivatalokat, hogy vállaljanak kezességet együttesen összesen 50 millió dinár magasságában, mivelhogy az ott élő polgárok is érdekeltek a gyermekkórház ügyében. Az említett községek összesen 31,8 millió dinárra vállalnak kezességet, így a többi 81,2 millió dinár Muraszombatra esett. A keddi ülésen a képviselőtestület tagjai vita nélkül megszavazták a fennmaradt 81 millióra a kezességet. A gyermekkórház ezek szerint a jövő év elején megkezdi működését. A képen látható új bérház Muraszombatban, a tűzoltóotthonnal átellenben épült. A főbejárat mellett külön márványtábla jelzi, hogy 1964-ben épült. Ennyi figyelmesség mellett, úgy gondoljuk, nem lett volna nehéz azt sem odaírni, hogy mikortól meddig épült. A gorickói képviselők együttes fellépése az orvosi rendelés szabályozására KORONJA JOSIP képviselőtestületi tag Križevci és a többi gorickói falvak nevében a keddi ülésen kérte a napiorvosi rendelés szabályozásának körrend kibővítését az désére vidékükön. Goričko 11 ezer főnyi lakosa számára nincs állandó orvos (Ljubljanában 800 lakosra jut egy orvos). Vonattal jár ki ugyan orvos Gornji Petrovcira, de csak ott helyben rendel, s a betegeknek sokszor több mint tíz kilométert kell gyalogolniuk. Sokszor azonban itt sem jutnak orvosi segítséghez, és Muraszombatba kell bejönniök. Ehhez pedig reggel héttől este hétig a városban kell időzniök, de még ekkor is előfordulhat, hogy nem kerülnek sorra. Egyszer már megegyezés jött létre a muraszombati Egészségház és az ottani szövetkezet között, hogy gépkocsit vesznek, amellyel az orvos eljárhatna Križevcire is de a pénz befizetésénél az Egészségház visszalépett. Dr Gruškovnjak, az egészséház igazgatója válaszában elmondta: igaz hogy Križevcin mindig is volt állandó orvos, de mert az utóbbi időben azon a vidéken depopuláció van Petrovcira központosították az egészségügyi szolgálatot. Mivel az ottani állandó szolgálatot teljesítő orvos bevonult katonának, a másik orvos pedig annak ellenére, hogy a község ösztöndíjasa volt, más vidéken vállalt állást, nincs egyéb megoldás, minthogy vonattal járjanak ki felváltva az orvosok Muraszombatból. Gépkocsit azért nem vettek, mert nem lett volna kihasználva, azaz nem lett volna gazdaságos. A továbbiakban elmondta, hogy az egészségügyi szolgálat hét éves terve szerint Petroveni 2 állandó orvos és 2 sztomatológus lesz, azután ginekológiai rendelő, Križevcin és Šalovcin pedig segédrendelők, a lehetőség szerint pedig még Hodoson és más falvakban is lesz ambulancia. A képviselőtestületi tagok: Korpič Koloman, Žižek Martin és Koronja Josip, valamint Bory Ernest köztársasági képviselő nem elégedtek meg ezzel a válasszal, hanem azt követelték, hogy ha másként nem lehet megoldani ezt az ügyet, önállósítsák a krimevói rendelőt, és maguk szereznek majd orvost is, meg kocsit is. A képviselőtestület végül úgy döntött, hogy ezt a kérdést a szociális gondoskodás tanács hatáskörébe utalja, azzal hogy az javasolja ( a tagok közbeszólására: kötelezze) az Egészségházat az ügy mielőbbi rendezésére, és erről a képviselőtestület legközelebbi ülésén írásbeli jelentést tegyen. A SZOCIALISTA SZÖVETSÉG PLÉNUMA LENDVÁN Csütörtökön, november 19-én délelőtt 9 órai kezdettel a Vadászotthon termében plénumot tartott a Szocialista Szövetség lendvai községi vezetősége. A részvevők a képviseleti választásokra való előkészületekről beszéltek, és a községi képviselőtestület munkájának méltatásával foglalkozók, továbbá kinevezték a községi választási bizottságot. Elvetették a „Grad“ kérelmét is Az építőanyag kereskedelem magában Muraszombatban is többször anyaghiányt mutat, Goričko falvaiban pedig sehol sem lehet cementhez, téglához és nyújtott vasáruhoz jutni. Éppen ezért a gradi földművesszövetkezet engedélyt kért a községi gazdasági tanácstól építőanyag kereskedelemre. Indokul még feltüntette azt is, hogy mivel közvetlenül a termelő gyáraktól szerzi be áruját, olcsóbban is adhatja, mint a specializált kereskedelem. A gazdasági tanács a szokásos törvényes módon a képviselőtestület keddi ülése elé terjesztette a kérdést jóváhagyásra, ám Peter Vujec képviselőtestületi tag kérdésére, hogy van-e azon a vidéken más kereskedelmi vállalat, amely érdekelt ebben az ügyben, megbomlott az egyöntetű jóváhagyások szokásos rendje. Kitűnt, hogy a Petrošnik kereskedelmi vállalatnak itt van egy építőanyag lerakata, továbbá az is, hogy a szövetkezet a kereskedelemmel könnyen jutott volna keresethez, ugyanakkor amikor tudjuk, hogy a földművesszövetkezetek hatáskörét egyre inkább a termelés területére szeretnénk korlátozni. A vitában részt vett Peter Vujec mellett Žižek Martin, Horvát I. és az említett szövetkezet igazgatója. Az engedélyt 11 16 szavazat ellenében a képviselőtestületi tagok elvetették. A kisipar, a kereskedelem és a vendéglátóipar lehet egy vidéknek a jellemzője, különösen olyan vidéknek, ahol általában nagy a népsűrűség is. De ehhez nemcsak nagy fogyasztói közönségre, hanem érezhető átmenő forgalomra is van szükség. A mi vidékünk ebből a szempontból nem mondható éppen szerencsés földrajzi fekvésű területnek, mert az ország csücskében áll, noha mindjárt hozzátehetjük azt is, hogy két országgal is határos. A kisipar egyes ágazatai nálunk is kihalófélben vannak, annak ellenére, hogy az utóbbi egykét évben többféleképpen is igyekeztek könnyíteni helyzetén, így azután a meglévő műhelyek sem tudják a megnövekedett igényű megrendelőt kellőképpen kiszolgálni, egyszerűen azért, mert nincs idejük rá. A kereskedelem általában lemaradásban van a köztársasági forgalomhoz képest, és jóllehet erről majd minden képviselőtestületi ülésen szó esik, a tervszerű és alapos megoldás útját még mindig nem találtuk meg. Vegyük csak sorra a problémákat: 1. A falusi boltok helyzete és azoknak viszonya a központi, azaz anyavállalatokhoz. Sok esetben azt állítjuk, hogy nem kifizetődő ennek vagy amannak a falusi üzletnek a fenntartása, ugyanakkor amikor tudjuk, hogy kevesebb vevőközönséggel is könnyen meggazdagodhatott egy-egy körzeten az ügyes kereskedő a múltban. 2. Magában a városban (Muraszombatban) az utóbbi négy-öt év alatt egyáltalán nem növekedett a kereskedelmi hálózat térfogata, esetleg csak modernizálódott. Ugyanakkor pedig a lakosság megkétszereződött. 3. A fővárosok nagyáruházai nem nyithatnak fióküzleteket a vidéken, mert nagy ellenállást fejtenek ki ezzel szemben a helyi »rőfösök«, pedig a választék bővülése és a kiszolgálás mellett egészen megváltoztatná a vidék arculatát és hasznosítaná magát a külföldi átmenőforgalom számára. Hasonlóképpen vagyunk a vendéglátóiparral is. Nálunk csak kocsmák vannak még, s egy-egy kellemesebb helységet, mint például Muraszombatban a cukrászdával egybekötött büfét, valósággal megszállja a lakosok és idegenek hada. Munkástól kezdve az értelmiségiig mindenki megfordul benne s állandóan tömve van. Éppen ezért okosabb lenne, ha a csip-csup adaptálások helyett inkább arra gyűjtenénk össze a pénzt, hogy új áruházat, szállodát és modern üzlethelyiségeket emeljünk, természetesen szigorúan betartva a gazdaságosság és az üzletiesség szellemét.