Népújság, 1964 (7. évfolyam, 1-48. szám)

1964-11-21 / 44. szám

Tito elnök Kranjban Kedden délelőtt Josip Broz Tito köztársasági elnök fele­ségének, Jovanka Broznak kí­séretében ellátogatott Kranj­­­ba. A köztársasági elnököt Ivan Maček, a Szlovén Kép­viselőház elnöke és Martin Košir, a kranji képviselőtes­tület elnöke kísérte. A magasrangú vendégek megtekintették a Textil-Indus, a Planika és Sava gyárakat. A látogatások után megvendé­gelték a vendégeket a gyári étteremben. Tito elnök hosz­­szabb ideig elbeszélgetett a há­rom gyár képviselőivel. Délután egy óra körül a köz­társasági elnök kíséretével Brdo felé távozott. Elkészítette pénzügyi tervét a lendvai és a muraszombati nemzetiségi tanács November 12-én ült össze Lendván a lendvai és a mura­­szombati nemzetiségi tanács, hogy megbeszélje és elkészít­se a kétnyelvű területek isko­laügyi, beruházási, kultur- és közoktatásügyi, valamint köz­igazgatási pénzügyi igényei­nek tervét. A terv a jövő évre vonatkozik, és még ebben az évben továbbítani kell az ille­tékes köztársasági titkárságok­hoz. Az ülésen jelen volt Franc Šebjanič, a Szocialista Szö­vetség járási határmenti bi­zottságának elnöke, Edvard Perhavec, a muraszombati nemzetiségi tanács elnöke, Ha­jós Ferenc, a lendvai nemzeti­ségi tanács elnöke, Hári Ti­bor, a járási képviselőtestület közigazgatási ügyekkel foglal­kozó nemzetiségi bizottságá­nak elnöke, Horvát Béla, mu­raszombati tanügyi tanácsos, Pál Margit, a köztársasági kultur- és közművelődési ta­nács tagja, a nemzetiségi ta­nács más tagjai és a Szocia­lista Szövetség képviselője. A Szlovén Kommunista Szövetség plénuma STANE KAVČIČ MONDOTT BESZÉDET Hétfőn kezdődött meg Ljubljanában a Szlovén Kom­munista Szövetség Központi Vezetőségének plénuma Stane Kavčič, a Szlovén KSZ Központi Vezetőségének tagja, az eszmei bizottság el­nöke beszámolót olvasott fel a kommunisták szerepéről gaz­dasági és társadalmi-politikai életünkben. Stane Kavčič elvtárs a gaz­dasági és nem gazdasági jellegű tevékenységben fennálló arány­talanságokkal kapcsolatban el­mondotta, hogy igen sok kom­munista még ma is csak új gyárakról és újabb gazdasági beruházásokról beszél, arról gondolkodnak, hogyan lehetne az ő kommunáikban is valami új gyárat építeni, mikor és hogyan kapnak kölcsönt stb. Az idea beruházási túltengések az etatisztikus elmélet és gya­korlat kudarca volt, hozzátet­te azonban, hogy az ilyen gya­korlatnak hordozói a kommu­nisták voltak, akik még gon­dolkodás­módjukban nem ér­tek el meghatározott fejlődést. Az ülésen, amelyet Miha Ma­rinko titkár elnökletével ve­zettek le, beszélt még Jože Ingolič, Sergej Kraigher, Ivo Tavčar, Janko Smole, Anton Vratuša, Franc Simonič, Tone Kropušek, Boris Kraigher és Miha Marinko. A plénumon úgy döntöttek, hogy a Szlovén Kommunista Szövetség kongresszusát már­cius közepén tartják meg e elegendő nyersanyaguk ter­veik véghezvitelére. Kedvezően alakult a január-szeptemberi termelés Muraszombatban Az év első kilenc hónapjában a muraszombati község gazdasága 78 százalékban teljesítette egész évi tervét. A jö­vedelem ehhez mérten és a tavalyi kilenc havihoz képest 45 százalékos emelkedést mutat. Az ipari termékek ára kö­rülbelül 8,9 százalékkal emelkedett. A részletes adatokból az is de megfeledkeznek arról, lesz­kitűnik, hogy az idén körül­belül 320 milió dinárral több pénzük maradt a vállalatok- Szövetség és a gazdasági vár­nak, mint tavaly. Ez főként a falat közötti elosztás rendsze­rének megváltoztatása követ­keztében állt be. Az alkalmazottak keresetei ugyanebben az időszakban 25 százalékos emelkedést mutat­nak a tavalyihoz képest, míg az egy alkalmazottra jutó nemzeti jövedelem 41 száza­lékkal emelkedett. A község legeredményesebb gazdasági szervezetei a Mura, a Húsgyár és Tejporgyár, és a Beltinka textilüzem volt. Tervüket majd egyharmadával túlszár­nyalták. Veszteséggel a kuzmai és a dankovci malmok dolgoz­tak, míg lemaradásról lehet szó a Mlinopek, a puconci Téglagyár és a Ločiska üze­mekben. A gazdasági eredményeket kedvezőnek ítélték meg a kép­viselőtestületi tagok is a ked­di ülésen. Többen szóvátették azt, hogy a községben a szak­mai továbbképzésre szánt a­­lapokat csak 70 százalékban használták fel, noha ismeretes a gazdasági szervezetek gyen­ge szakember-összetétele. A keddi ülésén hangoztatták azt is, hogy egyes vállalatok, és éppen azok, amelyek lema­radásban vannak terveik telje­sítésében, nagyon ügyesen megtervezik a termelés növe­kedését, és ennek alapján a jövedelem emelkedését is A Mura ás a Kučnica szabályozásáról KÖZÖS VÍZIERŐMŰVEK a MURÁN Rudi Čačinovič, a Szlovén Végrehajtó Tanács tagja ked­den Muraszombatban a képviselőtestület ülésén és a kép­viselők kérdésére a következőket felelte a Kučnica patak és a Mura vizének közös felhasználásáról Ausztria és Jugo­szlávia között.­­ Mivel a Kučnica patak is és a Mura is határfolyók, a rá­juk vonatkozó regulációs ter­vek és költségek is a Szövet­ség hatáskörébe tartoznak, mert államközi viszonyokat é­­rint. Tiszteletben tartva ezt a kompetenciát, Szlovénia Vég­rehajtó Tanácsa hajlandó a Jugoszláviára eső és a tervek elkészítését célozó költségek fedezését teljes egészében vi­selni, hogy ezzel is meggyor­sítja ennek a kérdésnek meg­oldását. A Kučnica patak szabályozá­sán kívül e kérdés kereteibe tartozik a Radgonánál épülő új Mura-híd terveinek elkészí­tése, s a terv kivitelezése már a jövő évben megkezdődne. Ezenkívül egyre időszerűbb­nek mutatkozik mindkét or­szágrész, Szlovénia és a Stá­jer Tartomány szempontjából a Murán épülő közös vízierő­művek terveinek elkészítése és a munkálatok mielőbbi megkezdése. A Mura határfo­lyami részén az eddigi becslé­sek szerint 3—3 vízitőművet lehetne építeni, de ezeknek ter­ve egyelőre nem szerepel még egyik ország energetikai rend­szerének kiépítésében sem. Mint ismeretes, a Mura víz­­erejének közös kihasználásá­ról a Horvátország és Magyar­ország közötti részen nemré­gen folytattak termékeny tár­gyalásokat a két ország képvi­selői. Rudi Čačinovič elmondta azt is, hogy az osztrák-jugosz­­láv vegyesbizottság a vízierő­művek további megvalósítását az osztrák illetve a jugoszláv vállalatok közvetlen hatáskö­rébe és önálló kezdeményezé­sére bízta. Ugyanakkor felve­tődött annak lehetősége is, hogy nemzetközi kölcsön, az­az egy harmadik vállalkozó se­gítségével építenék meg a ví­­zierőműveket. A Mura vizének kihasználá­sa és szabályozása nagy jelen­tőséggel bír Szlovénia és a Stájer Tartomány számára mezőgazdasági azaz az öntö­zéses termelés szempontjából is. A KÉPVISELŐK KÖZÖS AKCIÓJA LENDVÁN Kolarič Joža, ing. Gradišnik M., Pál Margit, Bratkovič Ludvik és Györök Elizabeta lendvai köztársasági képvise­lők a múlt szombaton megbe­szélést tartottak Lendván a Szocialista Szövetség helyisé­geiben, ahol elhatározták, hogy a jövő hónap elejétől kezdve a fent nevezett képviselők el­­őadásokat tartanak a község más, politikai munkásaikkal karöltve a napirenden lévő aktuális kérdésekről. ------------------------^ A Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége lendavai és Murska Sobota-i községi bizottságának hetilapja — Felelős szerkesztő Gustav Luthar — Szerkeszti a szerkesztő bizottság — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Murska Sobota, Kidričeva 4 tel. 21-232 — Egészévi előfizetés belföldön 600, külföldön 1000 dinár — Folyószámla 605-11-1-365 NB M. Sobota — Nyomja a ČZP Pomurski tisk nyomdája — Igazgató Štefan Antalné — Murska Sobota, 1964. november 21-én VII. évfolyam, 44. szám — Ára 20 dinár V______________________J Kezességet vállal a gyermekkórház befejezésére a mórszombati képviselőtestület A közvélemény előtt nem ismeretlen a Rakičanban épü­lő új gyermekkórház munká­latainak megszakítása. Noha az építkezési munkákat telje­sen befejezték már, a kórház még­sem kezdheti meg mun­káját a berendezések és a nél­külözhetetlen orvosi felszere­lések nélkül. Bár ezeknek költ­ségeit is beszámították a kór­ház építkezési költségvetésé­be, az építőanyag drágulás miatt nem futotta a pénzből tovább. Éppen ezért utólagos köl­csönt kértek 100 millió dinár magasságában a megfelelő köztársasági alaptól, amit jó­vá is hagytak. A pénzt nem közvetlenül a kórháznak utal­ták ki, mert pénzügyvitelének keretében nincsen lehetősége ennek az utólagos kölcsönnek a részleteit is törleszteni, ha­nem a Kommunális Bankon keresztül juttatják neki a pénzt. A bank kezességért for­dult a községi képviselőtestü­lethez, s a kezesség vállalása ezúttal öt évig tartó, évi tizen­hét millió dinár törlesztését jelenti. A muraszombati községi hi­vatal felkérte a többi muravi­déki községet, a lendvai, a ljutomeri és a radgonai köz­ségi hivatalokat, hogy vállal­janak kezességet együttesen összesen 50 millió dinár ma­gasságában, mivelhogy az ott élő polgárok is érdekeltek a gyermekkórház ügyében. Az említett községek összesen 31,8 millió dinárra vállalnak kezességet, így a többi 81,2 millió dinár Muraszombatra esett. A keddi ülésen a képviselő­testület tagjai vita nélkül meg­szavazták a fennmaradt 81 millióra a kezességet. A gyer­mekkórház ezek szerint a jö­vő év elején megkezdi műkö­dését. A képen látható új bérház Muraszombatban, a tűzoltóotthon­­nal átellenben épült. A főbejárat mellett külön márványtábla jelzi, hogy 1964-ben épült. Ennyi figyelmesség mellett, úgy gondoljuk, nem lett volna nehéz azt sem odaírni, hogy mi­kortól meddig épült. A gorickói képviselők együttes fellépése az orvosi rendelés szabályozására KORONJA JOSIP képviselőtestületi tag Križevci és a többi gorickói falvak nevében a keddi ülésen kérte a napi­orvosi rendelés szabályozásának kör­rend kibővítését az désére vidékükön. Goričko 11 ezer főnyi lakosa számára nincs állandó orvos (Ljubljanában 800 lakosra jut egy orvos). Vonattal jár ki u­­gyan orvos Gornji­ Petrovcira, de csak ott helyben rendel, s a betegeknek sokszor több mint tíz kilométert kell gya­­logolniuk. Sokszor azonban itt sem jutnak orvosi segítség­hez, és Muraszombatba kell bejönniök. Ehhez pedig reggel héttől este hétig a városban kell időzniök, de még ekkor is előfordulhat, hogy nem ke­rülnek sorra. Egyszer már megegyezés jött létre a muraszombati E­­gészségház és az ottani szö­vetkezet között, hogy gépko­csit vesznek, amellyel az or­vos eljárhatna Križevcire is de a pénz befizetésénél az E­­gészségház visszalépett. Dr Gruškovnjak, az egészsé­ház igazgatója válaszában el­mondta: igaz hogy Križevcin mindig is volt állandó orvos, de mert az utóbbi időben azon a vidéken depopuláció van Petrovcira központosították az egészségügyi szolgálatot. Mivel az ottani állandó szol­gálatot teljesítő orvos bevo­nult katonának, a másik or­vos pedig annak ellenére, hogy a község ösztöndíjasa volt, más vidéken vállalt ál­lást, nincs egyéb megoldás, minthogy vonattal járjanak ki felváltva az orvosok Mura­szombatból. Gépkocsit azért nem vettek, mert nem lett volna kihasználva, azaz nem lett volna gazdaságos. A továbbiakban elmondta, hogy az egészségügyi szolgá­lat hét éves terve szerint Pe­troveni 2 állandó orvos és 2 sztomatológus lesz, azután gi­­nekológiai rendelő, Križevcin és Šalovcin pedig segédrende­lők, a lehetőség szerint pedig még Hodoson és más falvak­ban is lesz ambulancia. A képviselőtestületi tagok: Korpič Koloman, Žižek Mar­tin és Koronja Josip, valamint Bory Ernest köztársasági kép­viselő nem elégedtek meg ez­zel a válasszal, hanem azt kö­vetelték, hogy ha másként nem lehet megoldani ezt az ügyet, önállósítsák a krimevói rendelőt, és maguk szereznek majd orvost is, meg kocsit is. A képviselőtestület végül úgy döntött, hogy ezt a kér­dést a szociális gondoskodás tanács hatáskörébe utalja, az­zal hogy az javasolja ( a ta­gok közbeszólására: kötelez­ze) az Egészségházat az ügy mielőbbi rendezésére, és erről a képviselőtestület legközeleb­bi ülésén írásbeli jelentést te­gyen. A SZOCIALISTA SZÖVETSÉG PLÉNUMA LENDVÁN Csütörtökön, november 19-én délelőtt 9 órai kezdettel a Va­dászotthon termében plénu­­mot tartott a Szocialista Szö­vetség lendvai községi vezető­sége. A részvevők a képviseleti választásokra való előkészü­letekről beszéltek, és a köz­ségi képviselőtestület munká­jának méltatásával foglalko­­zók, továbbá kinevezték a köz­ségi választási bizottságot. Elvetették a „Grad“ kérelmét is Az építőanyag kereskedelem magában Muraszombatban is többször anyaghiányt mu­tat, Goričko falvaiban pedig sehol sem lehet cementhez, téglához és nyújtott vasáruhoz jutni. Éppen ezért a gradi földmű­­vesszövetkezet engedélyt kért a községi gazdasági tanácstól építőanyag kereskedelemre. Indokul még feltüntette azt is, hogy mivel közvetlenül a ter­melő gyáraktól szerzi be áru­ját, olcsóbban is adhatja, mint a specializált kereskede­lem. A gazdasági tanács a szoká­sos törvényes módon a képvi­selőtestület keddi ülése elé terjesztette a kérdést jóvá­­hagyásra, ám Peter Vujec kép­viselőtestületi tag kérdésére, hogy van-e azon a vidéken más kereskedelmi vállalat, a­­mely érdekelt ebben az ügy­ben, megbomlott az egyönte­tű jóváhagyások szokásos rendje. Kitűnt, hogy a Petroš­nik kereskedelmi vállalatnak itt van egy építőanyag leraka­­ta, továbbá az is, hogy a szö­vetkezet a kereskedelemmel könnyen jutott volna kereset­hez, ugyanakkor amikor tud­juk, hogy a földművesszövet­­kezetek hatáskörét egyre in­kább a termelés területére szeretnénk korlátozni. A vitában részt vett Peter Vujec mellett Žižek Martin, Horvát I. és az említett szö­vetkezet igazgatója. Az enge­délyt 11­ 16 szavazat ellenében a képviselőtestületi tagok el­vetették. A kisipar, a kereskedelem és a ven­déglátóipar lehet egy vi­déknek a jellemzője, külö­nösen olyan vidéknek, ahol általában nagy a népsűrű­ség is. De ehhez nemcsak nagy fogyasztói közönség­re, hanem érezhető átme­nő forgalomra is van szük­ség. A mi vidékünk ebből a szempontból nem mond­ható éppen szerencsés föld­rajzi fekvésű területnek, mert az ország csücskében áll, noha mindjárt hozzá­tehetjük azt is, hogy két országgal is határos. A kisipar egyes ágazatai nálunk is kihalófélben van­nak, annak ellenére, hogy az utóbbi egykét évben többféleképpen is igyekez­tek könnyíteni helyzetén, így azután a meglévő mű­helyek sem tudják a meg­növekedett igényű megren­delőt kellőképpen kiszol­gálni, egyszerűen azért, mert nincs idejük rá. A kereskedelem általá­ban lemaradásban van a köztársasági forgalomhoz képest, és jóllehet erről majd minden képviselőtes­tületi ülésen szó esik, a tervszerű és alapos megol­dás útját még mindig nem találtuk meg. Vegyük csak sorra a problémákat: 1. A falusi boltok helyzete és a­­zoknak viszonya a közpon­ti, azaz anyavállalatokhoz. Sok esetben azt állítjuk, hogy nem kifizetődő ennek vagy amannak a falusi üz­letnek a fenntartása, u­­gyanakkor amikor tudjuk, hogy kevesebb vevőközön­séggel is könnyen meggaz­dagodhatott egy-egy körze­ten az ügyes kereskedő a múltban. 2. Magában a vá­rosban (Muraszombatban) az utóbbi négy-öt év alatt egyáltalán nem növekedett a kereskedelmi hálózat tér­­fogata, esetleg csak moder­nizálódott. Ugyanakkor pe­dig a lakosság megkétsze­reződött. 3. A fővárosok nagyáruházai nem nyithat­nak fióküzleteket a vidé­ken, mert nagy ellenállást fejtenek ki ezzel szemben a helyi »rőfösök«, pedig a választék bővülése és a ki­szolgálás mellett egészen megváltoztatná a vidék ar­culatát és hasznosítaná magát a külföldi átmenő­­forgalom számára. Hasonlóképpen vagyunk a vendéglátóiparral is. Ná­lunk csak kocsmák van­nak még, s egy-egy kelle­mesebb helységet, mint például Muraszombatban a cukrászdával egybekö­tött büfét, valósággal meg­szállja a lakosok és idege­nek hada. Munkástól kezd­ve az értelmiségiig minden­ki megfordul benne s ál­landóan tömve van. Éppen ezért okosabb len­ne, ha a csip-csup adaptá­lások helyett inkább arra gyű­jtenénk össze a pénzt, hogy új áruházat, szállo­dát és modern üzlethelyi­ségeket emeljünk, természe­tesen szigorúan betartva a gazdaságosság és az üzle­tiesség szellemét.

Next