Népújság, 1965 (8. évfolyam, 1-50. szám)

1965-01-16 / 1. szám

A SZÖVETSÉGI VÉGREHAJTÓ TANÁCS MUNKÁJÁRÓL: Emelkedik a személyi fogyasztás - csökkennek a beruházások A Szövetségi Végrehajtó Tanács a múlt héten elfogadta Jugoszlávia 1965 évi társadal­mi tervvázlatát, az 1965 évi gazdasági tervintézkedésekről szóló törvénytervezetet és az 1965 évi szövetségi költségvetési javaslatot. A folyó évi társadalmi terv­vázlat az eddigi viták alapján készült. Az előzetes tervvázlat­hoz képest módosul a beruhá­zások és a személyi fogyasztás aránya. Ezek szerint az idei beruházás 3,4 százalékkal a­­lacsonyabb lesz mint tavaly. Ez a csökkenés a gazdasági beruházásokat érinti, a lakás­építés és a társadalmi életszín­vonal emelésére szolgáló e­­gyéb beruházások viszont kö­rülbelül 8 százalékkal növek­szenek. A módosítások biztosítják a nemzeti jövedelem és a rendel­kezésre álló anyagi eszközök újraelosztását a személyi jö­vedelmek javára. Eszerint a személyi jövedelmek átlag 9 százalékkal emelkednek. A törvénytervezet felhívja a társadalmi-politikai közössége­ket, hogy terveikkel és intéz­kedéseikkel biztosítsák a tör­vény hatékonyságához szüksé­ges anyagi és más feltételeket. Egyben pontosabban megha­tározza a gazdasági rendszer hatóeszközeinek már 1965 ele­jétől érvényes módosulásait, vagyis az általános forgalmi­adó megszüntetését a termelés­ben, a beruházási kölcsönök törlesztési és kamatfeltételei­nek módosítását stb. A terv kifejezetten előirá­nyozza, hogy az illetékes szer­vek és a Szövetségi Végrehaj­tó Tanács már az első félév­ben intézkedéseket javasolja­nak a gazdasági rendszer to­vábbi tökéletesítésére. A tör­vénytervezetben előirányzott intézkedések következetesen alkalmazkodnak gazdaságunk megszilárdításának irányvona­lához és tovább tökéletesítik gazdasági rendszerünket. A törvénytervezet szabályozza a beruházási eszközök felhaszná­lását és kifejezetten megtiltja új közigazgatási és más igaz­gatási épületek építését. A Szövetségi Végrehajtó Ta­nács a forgalmi adótételek módosítását és kiegészítését is elfogadta. A módosításnak az a célja, hogy megnyugtassa a piacot, és kiküszöbölje egyes termékek áremelését. Az ülésen megvitatták az 1965 évi mezőgazdasági szava­tolt árak, ártérítmények és prémiumok rendszerének mó­dosításával kapcsolatos prob­lémákat is. A Szövetségi Vég­rehajtó Tanács határozatot ho­zott a tehéntej, a búza és a rozs 1965 termelési prémiumé­nak megállapításáról, továbbá jóváhagyta a búza, a rozs és a kukorica szavatolt áráról in­tézkedő rendelet módosítását és kiegészítését. Munka közben Erdőt, bokrot takarja a hó A MURSKA SOBOTA-I KÖZSÉGI KÉPVISELŐTESTÜLET ÜLÉSÉRŐL: Az olcsóbb lakás iránt nagy az érdeklődés HELYENKÉNT 700.000 DINÁRRA RÚG A KOMMUNÁLIS JÁRULÉK Muraszombatban noha első pillantásra az ember azt mondaná, hogy inkább új, mint régi város, a lakások két­harmad része amortizálódott, vagyis régi. Társadalmi tu­lajdonban tavaly 93 lakást, a magánosok pedig 126 új la­kást építettek. A társadalmi tulajdonban lévő új és régi lakások egyik legégetőbb problémája a kar­bantartás. Elsősorban is nincs megfelelő szerviz ami az ösz­­szes munkálatokat időben és rendesen elvégezné, másodsor­ban pedig kevés pénz áll ren­delkezésre a karbantartási munkálatokra. Ennek az ösz­­szegnek is nagy részét a vízve­zeték, a szivattyúk, a bojle­rok és egyes lakások javítá­sára és csinosítására fordít­ják nagy részt, nem pedig az egész épület rendbentartásá­­ra. Ezenkívü az ide vonatko­zó előírások folytán furcsa helyzet állott elő, hogy az új lakásoktól nagyobb karbantar­tási összeg folyik be, mint a régiektől, pedig éppen fordít­va kellene, hogy legyen . Az építkezési vállalatok és a községi szakszervezeti szö­vetség véleménye szerint az 1964-es évben bevezetett köz­ségi közművesítő járulék na­gyon megdrágította az építke­zést és aránytalanságot szült a lakosság megterhelése te­kintetében. Egy háromszobás lakás építkezési árát például a központban (a Kidrič utcán) 700 000 dinárral terheli, azaz drágítja. Az új lakások tulaj­donosainak kell megfizetniök (arányosan) a volt régi házak értékét is, a blokkok helyén. Sokan úgy gondolják, hogy a város arculata és urbaniszti­­kus elrendezése nem szabad­na, hogy csak egy néhány la­kás vagy gazdasági szervezet terhére menne, mert ez az e­­gész község érdeke. A szakszervezet előterjesz­tést tett a helyi lakásépítő alapnak és a községnek, hogy a jövőben a közművesítő já­rulék magasságának megha­tározásában vegyék tekintetbe az alábbiakat is: 1. A lakóterület nagyságán kívül a családtagok és ezek közül az alkalmazásban lévők számát. 2. Minden munkaszerveze­tet és lakástulajdonost vagy használót meg kellene terhel­ni a közművesítő járulékkal, tekintet nélkül mikor épültek a lakások, illetve az iroda­­helyiségek. . 3. Bevezetni a közművesítő járulék törlesztését vagyis részenként való lefizetését. Noha a szakszervezet indít­ványa a dolgozó embereket, a kevéspénzű és alacsonyabb jövedelmű lakosokat támogat­ja, kérdés, hogy mennyire le­het eleget tennie neki. EDVARD PERHAVEC alel­­nök a lakáskérdésről folyó vi­ta során a képviselőtestület múlt év december 28-án meg­tartott ülésén (Gornji Petrov­em) felhívta a képviselők fi­gyelmét, hogy a köztársaság­ban és egyebütt is olyan in­dítványok hangzottak el, hogy a lakásépítő alapokat meg kellene szüntetni már ez év­ben, az ide befolyó eszközöket pedig át kellene engedni a vállalatoknak (akik egyébként saját járulékaikkal valósítják meg azt az alapot). A vállala­tok ezután vagy meghatáro­zott (lakás) vagy szabad esz­(Folytatás a 4. oldalon) A KSZ alapszervezetei munkájának elemzése JANUÁR 25-ÉN TARTJÁK A KSZ LENDVAI KÖZSÉGI VEZETŐSÉGÉNEK ÉVI ÉRTEKEZLETÉT Január ötödikén ülést tartott a Kommunista Szövetség Lendva községi vezetősége, melyen az alapszervezetek évi értekezleteit elemezték. Ezen kívül megtették az előkészü­letek a KSZ községi értekezletére, melyet január 25-én tartanak meg. Ennek keretében a napok­ban megadták a tagoknak a beszámoló szövegét, ezenkívül a jelölő listát a leendő közsé­gi vezetőség tagjaira valamint a Szlovén Kommunista Szö­vetség V. Kongresszusára vá­lasztandó küldöttekkel, hogy­­ időben áttanulmányozzák és megtegyék rá észrevételeiket. Az SZKSZ V- kongresszusára a lendvai községben négy kül­döttet delegálnak, akiket u­­gyancsak január 25-én, közsé­gi vezetőség évi értekezletén választanak meg. Az évi értekezletek elemzése folyamán kitűnt, hogy az idén jobban sikerültek, mint tavaly. Főleg a nyilvánosság rész­vétele volt szembetűnő az, hogy sok nem tag is részt vett az értekezleteken. Emellett a vita nyíltsága és őszintesége jellemezte ezeket az értekez­leteket, ami jelentős haladást jelent az alapszervezetek mun­kájában. Az általános kérdé­sek például háttérbe szorul­tak, és inkább arról beszél­tek, hogy mit tesznek, mit kezdeményeznek a kommu­nisták és milyen érdeklődé­süknek orientációja. Ez az orientáció a megállapítás sze­rint többé kevésbé helyes volt, és előtérbe került a kommu­nista viszonya az önigazgatás­hoz, valamint az önigazgatás és a vállalat vezető szervei közötti viszonyban. Ezzel szemben úgyszólván megszűn­tek a viták az úgynevezett ál­talános gazdasági kérdésekről. A falusi alapszervezetek fő kérdése továbbra is az, hogyan lehet valamennyi szubjektív erőt egységesíteni falun, mert sokszor előfordul, hogy a tömegszervezetek vagy egyének külön-külön saját szakállukra dolgoztak. Ugyanakkor a városi szerve­zetek nem találták meg helyü­ket és munkatevékenységük a­­lapvető irányát. Ezt igazolták a beszámolók is, és az ezt kö­vető vita, ami főleg kifelé i­­rányult, nem pedig a szerve­zetre és a tagokra. Ennek o­­kulásául a KSZ községi ve­zetősége úgy határozott, hogy részletesen át kell tanulmá­nyozni, mi legyen a városi szervezetek munkájának a­­lapja és szerepe. A Kommunista Szövetség földműves alap­szervezet­eiben főleg a kooperációról volt szó. Általános megállapítást nyert, hogy a társastermelést az ál­­latte­nyésztés mellet a föld­művelésben is fejleszteni kell, korszerűbb és célszerűbb ke­retekbe kell irányítani. Emlí­tésre méltó a társastermelők (nem tagok) aktív részvétele a vitában. A tanügy és kultur-közmű- Velődés területén lévő alap- ~ szervezetek az iskolai oktatás elviségéről és a tanügyi mun­kások anyagi helyzetéről be­széltek legtöbbet. A vita irá­nyadó anyagát Vida Tomšič: A kommuna és a tanügy cí­mű politikai értekezésre al­kották. Ki biztosítja az iskolai szakcsoportok anyagi kiadásait? A lendvai elsőszámú elemi iskola munkaközössége decem­ber utolsó hetében tartotta negyedik rendes munkaérte­kezletét■ Először az önigazgatási szervek feladatáról és sze­repéről beszéltek. Megállapították, hogy az is­kola önigazgatási szerve, az iskolatanács, felelősségteljes munkát végez. Legfontosabb feladata az, hogy az egyén és a közösség érdekeit közös ne­vezőre juttassa. A normális munkakörülmények biztosítá­sán kívül ügyel a munka mi­nőségére, elemzi és okozati összefüggéseket keres a két­nyelvűség terén jelentkező hé­zagoknál, ezenkívül szorgal­mazza az iskola és a tanulók otthona közötti kapcsolatot. A tanítók javasolták, hogy ezután az iskolatanács hatá­rozataival ismertessék meg a munkaközösség minden egyes tagját. Az összejövetelen külön fog­lalkoztak az iskola fotoklub­­jával. A szakcsoport munkájá­ban az utóbbi időben nehéz­ségek jelentkeztek. A tanulók már évek óta nagy érdeklő­dést tanúsítanak a szakcso­portban való munka iránt, de még eddig mindig nem biz­tosították részükre a munka­­feltételeket. Többször meg­ígérték, hogy a fotoklub fény­képzőgépeket és egy sötétka­mara felszerelést kap. Mind­eddig mindez csak ígéret ma­radt. A gyűlésen kiemelték, hogy a költségvetésben az ed­digi évek folyamán semmilyen összeget sem hagytak jóvá az iskolán kívüli munkára. Pedig a szakcsoportok munkája is szerves része az iskolai élet­nek, a tanulók sokoldalú kép­zésének és nevelésének. A szak­csoportok eddig csak akkor jutottak a legszükségesebb pénzhez, ha az iskola költség­vetését elég bőre szabták. A SZOCIALISTA SZÖVETSÉG TEVÉKENYSÉGE A VÁLASZTÁSOK ELŐTT Jól szervezett értekezlet Gyertyánoson A Szocialista Szövetség helyi szervezete Gyertyánoson január hatodikén értekezletet hívott össze. Napirenden szerpelt többek között a lendvai községi képviselőtestület gyertyánosi képviselőjének jelölése- A gyertyánosi lakosok élénk politikai életére utal már az a tény is, hogy az értekezleten rendkívüli számban jelentek meg (több mint 60-an). A helyi vezetőség szervezésének kö­szönve az ülés elejétől végig­­két nyelven folyt le. A beszá­molót pontról pontra szlovén és magyar nyelven olvasták fel, nem különben a vita is felváltva, hol magyar, hol pe­dig szlovén nyelven bonyoló­dott le. A beszámolóban és az ezt követő vitában megállapí­tották, hogy a helyi szervezet munkája az utóbbi időben sze­mmel láthatólag javult, főleg pedig az új vezetőség (elnök F. Barbarič, titkár Kepe Z, pénztáros F. Ficsar) megvá­lasztása óta. Kritizálták a föld­műves családok passzivitását a Szocialista Szövetség iránt, ugyanis még mindig kevesen tagjai ennek a tömegszervezet­nek. Emellet azonban bírálták a tömegszervezetek munkáját is, mégpedig azért, mert nem egységesek a falut érintő kér­désekben- Ennek alapján hatá­rozatot is hoztak, mely szerint a Vöröskereszt, az ifjúsági szervezet, a sportszervezet és a tűzoltószervezet között na­gyobb összhangot kell létre­hozni. Dicsérettel nyilatkoztak a helyi szervezet pénzügyvitelé­ről és dokumentációjáról a­­melyet a múlt év júliusától kezdve rendbe hoztak és 55805 dinár bevételt mutattak ki. Ezenkívül bírálatok hangzot­tak el a falu jelenlegi képvise­leti tagjáról a lendvai községi képviselőtestületben, mégpe­dig olyan értelemben, hogy nem értesíti rendszeresen a falu lakosságát a községi kép­­viselőtestület munkájáról és viszont, nem tolmácsolja a helybeliek javaslatait és óha­jait a testületnek. Miután az óvoda megkezdte működését, a várakozásokkal ellentétben nemhogy túl ke­vés, hanem túl sok óvodás je­lentkezett, úgyhogy már most is szűknek bizonyul. Ennek or­voslásárra a lakosok azt a ja­vaslatot tették, hogy Kapcán — aránylag kevés költséggel — a régi iskolát kellene adap­tálni és óvodát nyitni a kap­­cai és kéti gyerekek számára, ugyanakkor pedig hasonló munkálatokkal rendbehozhat­nák a régi iskola épületét Fel­ső-Lakoson és ide járhatná­nak az óvodások a két Lakos­ból. Végül beszámolunk arról, hogy a gyertyánosi képviseleti hely betöltésére a lendvai községi képviselőtestületben hét (7) javaslat hangzott el. K. J. Hótakaró a sobotai felszabadulási emlékműtéin is Március 17-én kezdődik a SZKSZ V. kongreszusa A Szolvén Kommunista Szö­vetség Központi Bizottsága Végrehajtó bizottságának ülé­sén megvitatták a SZKSZ V. kongresszusának összehívásá­val kapcsolatos kérdéseket, va­lamint néhány más folyó fel­adatot is. A végrehajtó bizott­ság a SZKSZ KB 8. plenáris ülésén jóváhagyott határozat alapján elhatározta, hogy a Szlovén KSZ V. kongresszu­sa 1965 március 17-én kezdő­dik. A bizottság jóváhagyta a kongresszus napirendjére vo­natkozó javaslatot is. 1) A SZKSZ KB és ellenőrző bizott­ságának beszámolója a IV. és V- kongresszus közötti mun­káról; 2) a Szlovén KSZ alap­feladatai a szocialista társa­dalmi viszonyok további fej­lesztésében (előadó Miha Ma­rinko); 3) a beszámolók meg­vitatása és határozati javaslat 4) a központi és ellenőrző bi­zottság választása; 5) egyebek Az ülésen ezenkívül elhatá­rozták, hogy a Szlovén Kom­munista Szövetség IV. és V kongresszus közötti munkájá­ról szóló beszámolót a SZKSZ KB februárban megtartandó kilencedik plenáris ülésen is megvitatják. AZ IFJÚSÁGI SZERVEZET HÍREI • LENDVA Az Ifjúsági Szövetség szer­dán este nyilvános vitát ren­dezett, melyen a KSZ VIII. kongresszusa határozatainak szellemében megtárgyalták Lendva község aktuális társa­dalmi, kulturális és gazdasági kérdéseit. Részt vettek rajta a községi képviselőtestület és a Szocialista Szövetség közsé­gi bizottságának elnöke, a KSZ Községi Vezetőségének titkára és mások. A lendvai községben az ifjú­sági politikai iskola tavaszi tanfolyama januárban megkez­dődik. Noha a jelentkezések gyengén haladnak, remélik, hogy a kitűzött határidőre megfelelő számú fiatal jelenti be részvételét. NÉPÚJSÁG :

Next