Népújság, 1967 (10. évfolyam, 1-50. szám)

1967-01-14 / 1. szám

HAMAROSAN ELFOGADÁSRA KERÜL A KÉTNYELVŰ ISKOLÁK TANTERV MÓDOSÍTÁSA • Óraterv egyeztetési kísérletek A kétnyelvű iskolák az 1966 67-es iskolaév első felében egy ideiglenes tanterv szerint szer­vezték meg az oktatást. Mivel az oktatási feltételek (a diákok nemzetiségi összetételéből ki­folyólag) és a káderösszetétel iskolánként változó, sokoldalú hozzászólás hangzott el az isko­lák részéről az új tanterv­tervezethez. Szlovénia oktatásügyi intézete figyelembe vette ezeket a kiegészítő javaslatokat, s a közben lefolyt megbeszélések alapján kidolgozta a tanterv mó­dosításának végleges szövegét. A kétnyelvű iskolák új tan­terve tulajdonképpen a meg­felelő szlovén iskolák tantervé­től való eltér­éseket foglalja magába. Az oktatásügyi inté­zet elvi kiindulópontja a kö­vetkező volt: 1. „A kétnyelvű iskolák a Szlovén SZK általános iskola­hálózatának részét képezik. Az általános iskolák elé tűzött ál­talános oktatási és nevelési cél­kitűzések mellett, a kétnyelvű iskoláknak különleges felada­taik is vannak, amelyek a tan­tervben tükröződnek. Ezek a különleges feladatok a Szlové­niában levő olasz illetve ma­gyar tannyelvű és a kétnyelvű iskolákról szóló törvény har­madik szakaszában vannak rögzítve. .Ugyanezen törvény 13. szakasza a kétnyelvű okta­tás megszervezését határozza meg. A kétnyelvű iskolában az oktatást úgy kell megszervez­ni, hogy a tanulók egyenrangú nyelvtudásra tegyenek szert, és hogy egyenrangú ismerete­ket szerezzenek mindkét nép kultúrájának és történelmé­nek hagyományaiból.” 2. „A kétnyelvű elemi isko­lák tanterve lényegesen nem térhet el a szlovén elemi isko­lák tantervétől, mert a kétnyel­vű elemi iskolák végzett tanu­lóinak, a különleges nyelvtu­dásra való tekintettel, egyen­rangú lehetőséget kell nyújta­ni a szlovén nyelvű másodfo­kú iskolákon való továbbtanu­lásra. Másodfokú kétnyelvű iskola ugyanis nincs.” Szem előtt tartva a fenti el­vi álláspontokat, az oktatás­ügyi intézmény nem dolgozta ki a kétnyelvű iskolák teljes tantervét mint azelőtt volt, egytől az ötödik osztályig. Pon­tos utasításokat nyújt viszont a tannyelvet és a tananyagot valamint az óraszámot illető­en. Az óraterv kezdettől fogva sarkalatos kérdése volt a kétnyelvű iskolák tantervének. A két anyanyelv egyenrangú tanítása öt-öt azaz összesen tíz órát lefoglal hetenként, s így is, az 1—8 osztályra szá­mítva, hattal kevesebb az a­­nyanyelvi órák száma, mint a szlovén iskolákban. Elmaradt a szerbhorvát nyelv tanítása is a kétnyelvű iskolákban. E­­zenkívül hetente eggyel keve­sebb a társadalomismereti és zeneoktatási, kettővel a szoci­alista erkölcs alapjai és a kép­zőművészeti oktatási órák, há­rommal a műszaki oktatási és hattal a testnevelési órák szá­ma. Vitás volt az anyanyelvi ó­­rák száma a 7. és a 8. osztály­ban Az oktatási intézet javas­lata szerint 4,5:4,5 kell legyen az anyanyelvi órák száma és aránya azzal, hogy az első fő­­aránya azzal, hogy az első fél­évben öt szlové és négy ma­gyar nyelvóra lenne, a máso­dik félévben pedig fordítva. Az idegen nyelvórák száma az 5. és a 8. osztályban eggyel-eggyel kevesebb. Alternatív javaslat van arra is, hogy a 8. osztály­ban megmaradjon a heti há­rom idegen nyelv óra, a fizi­kaóra kárára, vagy pedig úgy, hogy 35-re emelnék a heti óra­számot. Ezt a tanterv módosítási ja­vaslatot a köztársasági oktatá­si intézet a sobotai pedagógiai intézettel valamint a kétnyelvű iskolák előadóinak közreműkö­désével készítette el és a köz­­társasági pedagógiai tanács elé terjeszett jóváhagyásra. Várható, hogy­­a téli félévi szü­nidő után már az új tanterv szerint kezdik meg a tanítást. Megbeszélés az osztrák szakszervezetekkel Az osztrák munkaadók mindenkor szívesen látják a po­­murjei idénymunkásokat és meg is vannak elégedve mun­kájukkal, de nem egyszer előfordult már, hogy dolgozóin­kat kihasználták, vagy legalábbis megpróbálták kihasznál­ni őket. A szezonmunkásokat a munkaszerződések alapján al­kalmazzák, s a szerződések­ben feltüntetik a jogokat, kö­telezettségeket, ideértve a bér magasságát, a kifizetés mód­ját is. Sajnos, a munkás bére sokszor alacsonyabb a szerző­désbe foglalt összegnél, és ez nem marad következmények nélkül. Hogy milyen következ­ményekről van szó? A munkaadó a szerződések megszegésével nemcsak az i­­dénymunkást károsítja meg, hanem egyúttal erős nyomást gyakorol a hazai, az osztrák munkásokra is, akik a jogai­kért folytatott harc és ala­csony bérek miatt, nem egy­szer nagyon nehéz helyzetbe kerülnek. Az is előfordult már, hogy a munkaadók a külföldről behozott olcsó mun­kaerőre számítva még akkor sem vették figyelembe a dol­gozók követeléseit, amikor e­­zek beszüntették a munkát. A sztrájk következtében felme­rült problémákat pedig úgy ol­dották meg, hogy az osztrák munkások helyett szlovéniai idénymunkásokat alkalmaz­tak. Mégpedig olyanformán, hogy Szlovéniában sürgősen összetoborozták a szükséges munkaerőt, és a dolgozókat Ausztriába szállították. Ilyen és ehhez hasonló meg­állapítások hangzottak el a múlt év decemberében meg­tartott tanácskozáson Murska Sobotán, amelyen a külföldi munkavállalás problémáit tag­lalták. A tanácskozást az oszt­rák szakszervezeti küldöttség Pomurjében tett látogatása al­kalmával szervezték. Az oszt­rák szakszervezetek képvise­lői a sobotai, lendvai, ljutome­­xi és radgonai községi szak­szervezeti tanács meghívására látogattak Pomurjébe. Az osztrák szakszervezetek szüntelen harcot folytatnak a dolgozók kizsákmányolása ellen, s már többször felhív­ták a pomurjei idénymunká­sok figyelmét, csatlakozzanak hozzájuk, különben nem tud­ják megvédeni őket és nem is rendezhetik a munkavállalás­sal kapcsolatos problémáikat — hallottuk az osztrák és po­murjei szakszervezeti küldött­ség közös tanácskozásán. Az osztrák szakszervezeti ve­zetők látogatása a pomurjei és az osztrák szakszervezetek közreműködését célozza a munkavállalás szervezésében és a jószomszédi viszonyok e­­rősítésében. Többek között sor került az 1967-es évi mun­kalehetőségek megvitatására is. A vendégek véleménye sze­rint a foglalkoztatás üteme a jövőben sem csökken, s a po­murjei dolgozók számára olyan munkalehetőség kínálkozik majd, mint ezidáig.­ ­ko A VÁLASZTÁSOK ELŐTT M. SOBOTÁN A Szocialista Szövetség so­botai községi bizottságának választási bizottsága megálla­pította, hogy a képviselőházi választásokra evidentált jelöl­tek egy része nem felel meg az elfogadott kritériumoknak. Az eddigi javaslatokat még a politikai szervezetek is meg­vitatják, s nemsokára a mun­kaközösségekben is megejtik a jelöltek evidentálását. A bi­zottságban elhangzottak olyan vélemények is, hogy egy man­dátumra nem kellene kettőnél több jelöltet állítani. (k) Idénymunkán van az ülnök „A jövő évben a bírósági ül­nökök választásakor nem sza­bad elfelejteni, hogy egyeseket fel kell váltani, mivel ezek mint bírósági ülnökök nem ve­szik elég komolyan bírósági funkciójukat. Ez kitűnik a nem igazolt vagy igazolt okok­ból kimaradásokból eredő mu­lasztásokból, a tárgyalásokon való pontatlan megjelenések­ből. A tárgyalásokon passzívak és nem működnek közre. Rö­viden állíthatjuk, hogy néhány bírósági ülnök nem alkalmas az ilyen jelentős és felelősség­­teljes funkció betöltésére. Is­mételten hangsúlyozzuk, hogy ez a megállapítás csak egyné­hány bírósági ülnökre vonat­kozik, a többiről pedig dicsé­rettel nyilatkozhatunk. Néhány bírósági ülnök kül­földi idénymunkán van, és tá­volléte miatt ülnöki funkcióját nem tudja teljesíteni. Magá­ról a belső felépítéséről pedig, hogy véleményünk szerint ke­vés a női és a magyar nemze­tiségű bírósági ülnökök szá­ma. Ezeket az észrevételeket az 1961-es bírósági ülnökök vá­lasztásán figyelembe kell ven­ni”. (A lendvai községi képvise­lőtestület múlt évi utolsó ülé­sének anyagából — Beszámoló a községi bíróság munkájáról.) A hideg tél következtében vadászegyesületeinknek fokozottabb figyelmet kell szentelniük a vadak téli etetésére. Képünkön két szelíd fiatal őzecske az erdőgondnokkal játszadozik. ki olvasóhoz Olvasóink egyike-másika í­­rásban vagy szóban fejezte ki elégedetlenségét afölött, hogy az elmúlt két hónapban há­romszor mindössze két olda­lon jelent meg lapunk. Voltak olyanok, akik jóindulatúan és humorosan jegyezték meg, hogy hamarosan feltalálják az olyan papírt, amelynek csak az egyik oldalára kell szöve­get nyomtatni, úgyhogy a Né­pújság egy oldalon is megje­lenhet. Mindettől eltekintve, jól tud­juk, hogy olvasóink meghatá­rozott árért meghatározott terjedelmű és tartalmú újsá­got várnak el. Költségvetési keretünk sajnos, előre meg­határozott összegben van meg­állapítva, év közben viszont emelkednek az árak. Bármeny­nyire is takarékoskodtunk és bármennyire is szorítottunk a nadrágszíjon, az év vége felé kénytelenek voltunk az, így is csekély, oldalszám csökkenté­séhez folyamodnunk. A folyó évben semmi kilá­tásunk sincs arra, hogy na­gyobb anyagi támogatást kap­junk a köztársasági szervek­től, amelyek mindeddig nagy megértést tanúsítottak a nem­zetiségi sajtó iránt, mint az elmúlt évben. Mégis igyeke­zünk, hogy az olvasó minden szombaton, késés nélkül és négy oldalnyi terjedelemben kapja kézhez magyar nyelvű lapját. SZEMELVÉNY A JKSZ KÖZPONTI VEZETŐSÉGÉNEK éziseiből"" Gyorsabban és határozottabban A Jugoszláv Kommunista Szövetség Központi Vezetősé­ge keddi ülésén a brioni plé­­num után bekövetkezett fon­tosabb eseményeket és irány­zatokat elemző tézisek alapján felmérte az általános politi­kai helyzetet. A téziseket kivo­natosan közölték a napilapok, s az alábbi szöveg a tézisek bevezető részét képezik. A IV. plénum után erősödött a bizalom a Komunista Szö­vetség iránt. A Kommunista Szövetség szorosabbra fűzte kapcsolatait a szocialista ha­ladás alapvető tényezőivel, el­sősorban a munkásoszt­ály­­lyal. A társadalom minden ré­tegében növekedett a derűlá­tás, szaporodtak a követelések, hogy gyorsabban és határozot­tabban oldjuk meg a gazdasági és társadalmi problémákat. Kedvező jelenségnek kell tu­lajdonítani azt, hogy egész tár­sadalmunkban, de különösen a Kommunista Szövetségben nagy fejlődésnek indult a de­mokratikus légkör, ami töb­bek között az egyre nyíltabb bírálatban is megnyilvánul. A politikai helyzet felméré­sében megfelelő jelentőséget kapnak a nemzetiségek viszo­nyában bekövetkezett pozitív jellegű változások is. A tézisek szerzőinek vélemé­nye szerint, a brioni határoza­tok meghozatalához nyújtott általános politikai támogatást a kommunistáknak és a dolgo­zóknak azzal a felismerésével is meg lehet magyarázni, mely szerint most már feltétlenül szükséges, hogy végérvényesen leszámoljunk a további szocia­lista fejlődésünket veszélyez­tető bürokratikus veszélyek­kel, összeesküvési kísérletek­kel. Felhívják azonban a figyel­met arra, hogy a Kommunista Szövetségben még nem számol­tak fel az egységet veszélyez­tető minden ellenzőséget, noha a IV. plénum után sok nyílt kérdéssel kapcsolatban egysé­ges álláspontok alakultak ki, a Kommunista Szövetség esz­mei- és akcióegyeségének mos­tani foka még mindig nem e­­légíti ki a pillanatnyi szükség­leteket. A Kommunista Szövetség hatása alatt az utóbbi néhány hónapban nagy lendülettel e­­rősödött a dolgozók öntudata. Ilyen rövid idő alatt azonban nem lehetett nagyobb változá­sokat létrehozni az anyagi bá­zisban és a társadalmi-gazdasá­gi viszonyok területén. Ebből az ellentmondásból több prob­léma fakadt. Az ellentmondásokat mutat­ják egyes munkaközösségek és­ társadalmi tényezők arra irá­nyuló kísérletei, hogy a társa­dalmi tevékenység egyes ágaza­tainak rendezetlen helyzete, a gazdasági élet bizonytalansága és nehézségei miatt a megoldá­sokat a régi alapokon, a re­form célkitűzéseivel és az öni­gazgatási rendszer követelései­vel ellentétes utakon keressék. A Kommunista Szövetség egyes szervezetei nyilatozataik­kal a IV. plénum határozatai mellett foglalnak állást, de u­­gyanakkor a régi pozíciókról kiindulva folytatják tevékeny­ségüket. Ez arra való törekvé­seikben is megnyilvánul, hogy régi módon beavatkozzanak a munkaszervezetek belső vi­szonyaiba, s hogy átvegyék az önigazgatási szervek, a képvi­seleti testületek és a társadal­mi-politikai szervezetek mun­káját és hatáskörét, és nem­­egyszer azt követelik, hogy e­­gyes munkaközösségek és a társadalom egyes csoportjai­nak problémáit adminisztra­­tív-centralista módszerekkel oldják meg. Egyes KSZ alap­szervezetekben passzivitást is tapasztalhatunk. Ez annak tu­lajdonítjuk, hogy ezek a szer­vezetek a mostani feltételek között tévesen arra az állás­pontra helyezkednek, hogy a munkaszervezetekben nem kell eszmei-politikai tevékeny­séget folytatni a belső viszo­nyok, az elosztás leghaladóbb megoldásainak felkutatására. A fentiek alapján a tézisek megállapítják, hogy a bürokra­tikus erők szemmel láthatóan igyekeznek hozzáidomulni az új helyzethez, hogy tudatosan vagy ösztönösen társulnak, cso­portosainak, mégpedig eszmei­politikai nézeteik és felfogá­saik alapján. Ezek az erők és irányzatok akarva, akaratlanul szítják az elégedetlenséget, mesterséges után „feszült” po­litikai légkört igyekeznek ki­alakítani, mert úgy érzik, hogy ez nagyobb lehetőséget nyújt nekik befolyásuk kiterjesztésé­re, az önigazgatási rendszer, a gazdasági és társadalmi re­form kompromittálására. NÉPÚJSÁG 2 A város épülésének érdekében A pomurjei községek múlt év végén megjelent hivatalos közlönyében többek között ott találhatjuk az alábbi ha­tározatot is: A polgárok megadóztatásá­ról szóló köztársasági törvény értelmében, valamint a Mur­ska Sobota-i helyi közösség statútumának és a választó gyűléseken elfogadott hatá­rozatoknak az értelmében, a helyi közösség tanácsa decem­ber 19-én megtartott ülésén el­fogadta a helyi járulék beve­zetéséről szóló határozatot M. Sobotán. A határozat kimond­ja, hogy a helyi közösség ta­nácsa az elkövetkezőn két év­re hozzájárulást szavazott meg. A polgárok járulékból összegyűlt pénzt a M. Sobo­ta-i fürdő, azaz rekreációs köz­pont, az új óvoda építésére és a városban szükséges kommu­nális munkálatok pénzelésére költik. A fentebb említett határo­zat értelmében pénzügyi hoz­zájárulást fizet minden egyes adófizető polgár, aki a helyi közösség területén él. A hoz­zájárulás egy százalékot tesz ki. A földművesek a kataszte­ri jövedelem után fizetik a já­rulékot, az iparosok és a sza­badfoglalkozásúak a megvaló­sított személyi jövedelem u­­tán, az alkalmazásban levő dolgozók pedig a nettó sze­mélyi jövedelem, a reálkerese­tek után fizetik a hozzájáru­lást. Az utóbbi években nem egyszer kifejezésre jutott a polgároknak az a hajlandósá­ga, hogy önkéntes munkával, anyagiakkal, vagy más módon hozzájáruljanak a munkála­tokhoz és előbbre vigyék a vá­ros fejlődését. ERŐS HAVAZÁS MURAVIDÉK SZERTE A múlt héten végleg bekö­szöntött a téli időjárás. Több napig havazott, az útvállalat holtói azonban csaknem min­den fontosabb útvonalon el­takarították a havat. A meteo­rológusok véleménye szerint a jelenlegi erős fagyokat enyhü­lés, azaz újabb hóesés váltja fel még ezen a héten.

Next