Népújság, 1969 (12. évfolyam, 1-49. szám)

1969-11-08 / 41. szám

A SZLOVÉNIAI MAGYAROK HETILAPJA XII évfolyam 41. szám Murska Sobota 1969 november 8-án_______________Ára 50 para (50 régi dinár) Nagyobb lesz a parasztbiztosítási járulék? A hét elején Murska Sobotán bővített ülést tartott a Kommunális Társadalombiztosító közös­sége, amelyen tárgyaltak a munkás egészégbiztosítási, valamint a parasztbiztosítási alap pénzelé­sének időszerű kérdéseiről. Az ülésen jelen voltak a muravidéki községek társadalmi-politikai szervezeteinek megbízottjai, több képviselő és egészségügyi dolgozó­ terén. Az egészségbiztosítási járulékot ugyanis az adóval e­­gyütt fizetik be, és mivel kü­lönösen a lendvai és a sobo­­tai községben sok az adóhát­ralék, nem folyik be a pa­­rasztegészségbiztosítási alap tervezett bevétele sem. A köz­­társasági egészségügyi szervek véleménye szerint az 1970-es évben a jelenleginél 8 száza­lékkal több pénzre van szük­ség, hogy szavatolni lehessen a biztosítottak jelenlegi jogait, azokat a jogokat, amelyeket je­lenleg élveznek az egészségvé­delem terén. A számítások szerint ugyanis ennyivel növe­kedtek meg a költségek. A parasztbiztosítási közösség vég­rehajtó bizottsága már elvben elfogadta azt a javaslatot, hogy annyival okvetlen szük­séges növelni a járulékot, a­mennyit a költségek emelke­dése kitesz. Mint ismeretes, a paraszt­biztosítási járulékot a polgá­rok eddig két különböző e­­lőírás alapján fizették. Éspe­dig a köztársasági előírás a­­lapján nyolc százalékot a ka­taszteri jövedelem után, a parasztbiztosítási alap előírá­sa szerint pedig további hat és fél százalékot a kataszteri jövedelem után, és családon­ként évi 130 dinár átalányt. A megbeszélésen arról esett a legtöbb szó, hogy milyen ma­gas legyen az 1970-es évben a dolgozók és a földművesek egészségbiztosítási járuléka. Mint ismeretes, az utóbbi évek során az egészségbiztosítás pénzelése körül állandó nehéz­ségek vannak. A járulékokból befolyó összeg ugyanis nem elég arra, hogy teljes egészé­ben fedezni lehessen az egész­ségbiztosítási alapok kiadásait. Az eszközök befolyása kü­lön problémát jelent a föld­művesek egészségbiztosítása A szakszolgálatok négy vál­tozatot készítetettek arról, ho­gyan biztosítsák a szükséges pénzt a megnövekedett kiadá­sokra. A köztársasági járulék mind a négy változat szerint marad a régi összegben, vi­szont megváltozik a biztosító közösség által előírt járulék. Az első változat szerint ma­rad a kataszteri jövedelem u­­táni hat és fél százalék, a csa­ládok átalánya pedig a jelen­legi 130 dinárról 180 dinárra emelkedik. A második válto­zat szerint a kataszteri jöve­delem utáni járulék egy szá­zalékkal, vagyis hét és félre növekedik, az átalány pedig 130 dinárról 180-ra, a harma­dik változat szerint szintén a régi szinten marad a kataszte­ri jövedelem utáni járulék, amíg az átalány 200 dinárra növekedik. Igen érdekes a ne­gyedik változat, amely újdon­ságot tartalmaz. Eszerint ugya­nis a kataszteri jövedelem u­­táni járulék maradna a régi­ben, viszont megváltoznak az átalány kiírásának módja. Az átalányt nem a családok, ha­nem a családtagok után szá­molnák el, és ez családtagon­ként 60 dinárt tenne ki. Az említett ülésen éppen a ne­gyedik változat bizonyult leg­­elfogadhatatlanabbnak, a fel­szólalók nagy része ugyanis nem támogatta, mert vélemé­nyük szerint kedvezőtlenebb helyzetbe hozná a közepes gazdaságokat és a népesebb családokat. Mindenesetre helyénvaló len­ne, ha az említett javaslato­kat megvitatnák maguk a földművesek, és véleményt mondanának arról, hogy me­lyik változat számukra a leg­elfogadhatóbb. Ezt a kérdést célszerű lenne megvitatni a Szocialista Szövetség helyi szervezete­gyűlésein is, és a földművesek véleményének meghallgatása és figyelembe­vétele után kellene végleges döntést hozni ebben a kérdés­ben. A LENDVAI KÖZSÉGI ISKOLAFENNTARTÓ KÖZÖSSÉG KÖZLEMÉNYE Tovább kell fejleszteni a kétnyelvű A lendvai község Iskolafenntartó Közössége végrehajtó bizottságának nemrégiben megtartott összejövetelén a község társadalmi-politikai szervezeteinek képviselői mellett még jelen voltak: dr. France Hočevar, a Szlovén Végrehajtó Ta­nács alelnöke, dr. Vladimir Bračič és Bojan Lubej a Végre­hajtó Tanács tagjai, Vlado Janžič, a SZKSZ Központi Bizott­sága titkárságának tagja, Slavko Bohanec közművelődési tit­kár, Boris Lipužič, a Köztársasági Pedagógiai Intézet igaz­gatója, Ludvik Zajc a Szlovén Iskolafenntartó Közösség el­nöke, dr. Vanek Šistar a Szövetségi Képviselőház kulturális­­művelődési tanácsának képviselője és Mladen Tancer a Szlo­vén Pedagógiai Intézet Murska Sobota-i kirendeltségének vezetője. Az értekezleten a lendvai Iskolafenntartó Közösség eddi­gi munkájáról tárgyaltak, a közösség munkatervéről az el­következő időszakban és a község kétnyelvű iskolái körül felmerült problémákról. Megállapították, hogy a községi Isko­lafenntartó Közösség jól dolgozott és hogy a jövőt illető munkatervei is helyesek. Ezzel kapcsolatban azonban kü­lönösen két szemszög fontos: a politika, amely a vidék szük­ségleteiből indul ki, valamint a társadalmi élet történéseinek egybehangolása. Az iskolahálózat szanációja tartós kell, hogy legyen és a következő irányban kell, hogy kiterjedjen­ pénz­ügyi és tartalmi szempontokra. A legjobb eredményt eddig az anyagi ösztönzés terén érték el, hiszen ily módon sikerült felszámolni szélesebb körű társadalmi közösségünk keretében felmerült nagy különbségeket. Különösen élénk és tartalmas volt a vitának az a része, amelynek során a kétnyelvű iskolák helyzetéről és ezeken az iskolákon folyó munkáról tárgyaltak. Hangsúlyozták, hogy a kétnyelvű iskolákra nem lehet pusztán mint iskolákra tekin­teni, hanem ezt a kérdést egészében kell megközelíteni. A kérdést mindkét nemzet szemszögéből kell kivizsgálni, hi­szen mind­két nemzet egy területen él. A jelenlevők úgy vélekedtek, hogy a kétnyelvű iskolarendszer lényegében mé­gis a legmegfelelőbb, mindazon iskolarendszerek közül, a­­melyek vidékünkön eddig voltak, és kiépítésén tovább kell fáradozni. Az elmúlt idő sürgette a kétnyelvű iskolák eddigi mun­kásságának szakmai elemzését. E szakmai elemzés már meg is kezdődött­ .A köztársasági fórumok alaposan előkészített ilyen irányú munkaterve, valamint kétsége arról győz meg bennünket, hogy ezt a felelősségteljes feladatot még ebben az iskolaévben elvégzik. A tanügyi munkások problémáinak, akik számottevő tényezőként jelentkeznek e kérdés körül, a jövőben nagyobb figyelmet kell szentelni. A jövőben érvénye­síteni kell a tanügyi munkások mindkét nyelven való to­vábbképzésének állandó formáit, ezenkívül sürgetni kell a megfelelő tankönyvek kiadását és a legmegfelelőbb tan­szerek beszerzését a kétnyelvű iskolák számára. A kétnyelvű iskolahálózatot tovább kell fejleszteni, hi­szen ezzel mindkét nemzet fejlődését tesszük lehetővé, s ez egész Szlovénia érdeke. Ezt a kérdést azonban a helyi szer­vek teljes egészében nem tudják megoldani, ehhez szüksé­gük van egész társadalmunk széleserű angazsáltságára. A lendvai községi Iskolafennntartó Közösség Tömeges ételmérgezés Lendván A múlt csütörtökön a lend­vai INDIP vállalatban és az ELMA üzemében a második váltásban dolgozó munkások közül sokan rosszul lettek mintegy három órára az INDIP üzemi konyháján készült u­­zsonna elfogyasztása után. A mérgezés tüneteit 40 dolgo­zón észlelték, és közülük 16-ot kórházba kellett szállítani. A kórházba szállított dolgozók kö­zül azonban senki sem volt é­­letveszélyes állapotban. A mérgezés okait vizsgálják. A vizsgálatok körülbelül két hétig tartanak. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Időjárásjelentés November 8-tól 16-ig November 10-től 14-ig gya­kori esőzés várható, amely ké­sőbb havaseső is lehet. A töb­bi napokon száraz, szép idő, reggeli fagyokkal, gyakran e­­gész nap tartó köddel. Dr. V. M. Tito Algériában Tito elnök szerdán hivata­los látogatásra Algériába uta­zott. Bumedien elnök vendé­geként négy napot tölt a ba­ráti afrikai országban. A két­­ország vezetői ezúttal immár negyedszer találkoznak, hogy véleményt cseréljenek az idő­szerű nemzetközi kérdésekről, valamint Jugoszlávia és Algé­ria együttműködéséről. A lá­togatás, a megbeszélések min­den bizonnyal új távlatokat nyitnak a két ország együtt­működése előtt. Különböző feltételek és adott­ságok közepette ugyan, de mindkét ország egyazon célért küzd — a szocializmus kiépí­téséért. A forradalmi múltban kovácsolódott kapcsolatok az egyes belső és nemzetközi problémák rendezésére irányu­ló erőfeszítések során tovább erősödtek. Bővült kereskedel­münk, meghonosítottuk a mű­szaki segélynyújtást a szak­értőcserét, igyekszünk, elmé­lyíteni az egyes gazdasági á­­gazatok közti együttműködést, fejleszteni a kapcsolatokat. Voltak ugyan megtorpanások, olykor a pillanatnyi érdekek rövid időre más, fontosabb kérdésekre terelték egyik vagy másik ország figyelmét, de általában véve sohasem gyen­gültek az egymást összefűző barátság szálai. Az algériai vezetők a rövid ideig tartó látogatás alatt is szeretnének minél többet meg­mutatni és elmondani vendé­güknek. A látogatás program­ja szerint Tito­lenöknek al­kalma lesz tapasztalni az i­­par, a gazdaság és a társa­dalmi élet gyors fejlődését. Algéria még nagyon fiatal ország, évekig tartó forradal­mi harca alig nyolc éve ért véget. Azóta — Rumedien el­nök szavaival élve —, igye­keznek modern, a lakosság érdekeinek megfelelő államot kialakítani. Az ország lakos­sága és vezetősége minden esz­közzel a gazdasági fellendü­lés meggyorsításán és a nagy áldozatok által kivívott függet­­lenség megőrzésén fáradozik. Algéria afrikai viszonylat­ban a nagy lehetőségek orszá­ga. Értékes ásványkincsei (kő­olaj, földgáz, vasérc stb.) van­nak, területének egy jelentős része termékeny. Már most is Afrika legfejlettebb országai közé tartozik. A fejenkénti 230 dolláros nemzeti jövedelemmel Afrikában a második helyen áll. Évente több mint egy­­milliárd­ dollárt költenek be­ruházásra. A jövőre kezdődő új négyéves terv keretében ötmilliárd dollárt költenek új gyárakra, vállalatokra. Első­sorban a kőolajipart, a fém­kohászatot és a mezőgazdasá­got igyekeznek korszerűsíteni. A gazdasági fejlődéssel pár­huzamosan a politikai helyzet is megszilárdult. Nemzetközi vonatkozásban Jugoszláviának és Algériának sok közös érdeke van. Mind­két ország tevékenyen harcol a békéért, az el nem kötele­zettség elveinek elismerteté­séért és alkalmazásáért, az or­szágok közötti egyenrangú e­­gyüttműködésért és így to­vább. A legfontosabb nemzet­közi problémák tekintetében hasonló vagy azonos állás­pontjaink vannak. Az egyes kérdések értékelésében vol­tak, és bizonyára most is van­nak némi különbségek, vi­szont köztudomású dolog, hogy az el nem kötelezett országok gyakorlatától való eltávolodás egyik országnak sem célja. A két ország az Egyesült Nem­zetek Szervezetében és más nemzetközi fórumokban is te­vékenyen együttműködik, s mint földközi-tengeri államok, más országokkal együtt ez ö­­vezet haladó erőinek tömörí­tésén fáradozik. Vas és Zala megyei ország képviselők Muravidé Étesüléseink szerint a jövő héten szerdán, november 12- én Vas és Zala megyei or­­szágggyűlési képviselők egy csoportja a mura­vidéki kép­viselők klubjának meghívásá­ra hivatalos látogatásra Mura­vidékre érkezik. A találkozót először az el­múlt hónapra tervezték, de közbejött okok miatt elhalasz­tották. A magyarországi kép­viselők ellátogatnak Lendvá­­ra, Ljutomerbe, Radgonára és Murska Sobotára is, ahol majd kölcsönös véleménycserét foly­tatnak a muravidéki képvise­lőkkel és a társadalmi-politi­kai szervezetek megbizottai­­val. gyűlési ken ÚJDONSÁG — ÚJDONSÁG — ÚJDONSÁG — ÚJDONSÁG — ÚJDONSÁG — ÚJDONSÁG­­O A üzletben Új üzletet nyitott az UNIVERZAL kereskedelmi vállalat Lendván (Partizanska 18) gazdag választék mellett vásárolhat zománcozott és alumi­nium edényt, vízvezetékszereléshez szükséges kellékeket, für­dőkádakat. HÁZIASSZONYOK! Tekintsék meg vállalatunk új szak­üzletét, ahol versenyképes áron vásárolhatnak! ÚJDONSÁG — ÚJDONSÁG — ÚJDONSÁG — ÚJDONSÁG — ÚJDONSÁG — ÚJDONSÁG -

Next