Népújság, 1973 (17. évfolyam, 1-48. szám)
1973-01-12 / 1. szám
4 NÉPÚJSÁG A könyv csak olvasva barát! HOGYAN KELLENE VISSZAHÓDÍTANI A KÖNYVTÁRAK OLVASÓKÖZÖNSÉGÉT — MI A HELYZET MURAVIDÉK KÉTNYELVŰ KÖNYVTÁRAIBAN? Muravidék magyar lakta falvainak kulturéletébe egy kis mozgást, lendületet vitt annak idején a falusi könyvtárak megalakítása. A cél világos volt: közelebb vinni az emberekhez az írott szó kultúráját, ily módon is hozzájárulni a népműveléshez. Csaknem kivétel nélkül valamennyi falusi könyvtár szerény állománnyal , pár száz kötettel kezdte meg működését. Az illetékes köztársasági szervek céleszközeinek köszönve azonban az évek során gyarapodott a könyvtárakban lévő könyvek száma is. Írásunkkal azt szeretnénk szemléltetni, hogy tulajdonképpen mi lett ezeknek a könyveknek a sorsa, hogyan viszonyul hozzájuk a falu lakossága, kik olvasnak és mit. Lendváról indulva utunk először a göntérházi könyvtárba vezetett, amely 1967-ben alakult 300 kötet könyvvel. A könyveket magánszemélyek adták össze, s a köztársasági dotációnak köszönve a könyvtárban jelenleg 1625 könyv van. Göntérházán Varga József igazgató-tanító végzi a könyvtárosi teendőket s mint elmondta, a könyvtárnak 170 tagja van, főleg diákok és ifjúság. A népkönyvtár ugyanis jól kiegészíti az iskolai könyvtár állományát, s így a tanulók a kötelező házi olvasmányokat vagy az egyik, vagy a másik könyvtárban megtalálják.. Varga József elmondta azt is, hogy nemrég költöztek át megfelelőbb helyiségbe, s most jobban tudják elhelyezni a könyveket. — Mit kellene másképpen megszervezni a könyvtárral kapcsolatban? — tettük fel a kérdést. — Időben és megfelelő könyvjegyzék kellene, hogy valóban a szükséges könyveket szerezhessük be. A meglévő választék meglehetősen szegényes és egyoldalú. A dobronaki könyvtár már régebben, 1963-ban alakult és még jól emlékszem, hogy a másik régi iskola egyik szobájában nézegettem tíz év előtt az első köteteket. Csak 150 darab volt belőlük. A könyvtáralapítással és a könyvek rendezésével járó munkát akkor is, mi is Gál Péter tanító végezte és végezi. Jelenleg mintegy 2700 kötet van a könyvtárban, s közölük 2000 magyar nyelvű. Gaál Péter véleményeszerint az elkövetkező időszakban több szlovén könyvet kell majd venni. Mint megtudtuk, a dobronaki könyvtárnak jelenleg 52 tagja van, ami a lakosság számát — és a környékbeli falvaik lakosságának számát is — tekintetbe véve, nem sok. Az állandó olvasóknak több mint a fele diák, akiknek egyébként igen jól felszerelt, ötezer kötetes iskolai köyvtár is rendelkezésére áll. Megtudtuk azt is, hogy szépirodalmi művekben nincs hiány, inkább a szakirodalmait kell majd a jövőben gyarapítani. A pártosfalvi könyvtár is abban az évben alakult, mint a dobronaki, tehát az idén lesz 10 éves. A szövetkezeti otthon egyik kisebb szobájában van az a mintegy 1500 kötetnyi könyv, amely Pártosfalva és a könyező kisebb falvak lakosainak olvasási igényét kielégíteni hivatott. A könyvtárosi munkákat Hujsz Elemér, a helyi iroda vezetője látja el- Beszélgetésünk során kiderült, hogy a pártosfalvi könyvtár afféle »önkiszolgáló« könyvtár, hiszen a hivatalos nyitvatartási napot senki sem tartja be. Hujsz Elemér könyvtáros még senkit sem küldött el ha nem csütörtöki napom érkezett. Mivel azonban az ő irodája az emeleten, a könyvtár meg a földszinten vám hát a kulcsot a látogatónak adja — válasszon magának olvasnivalót. Az olvasók becsületére váljék — a könyvtárból nem hiányzik semmi és olvasótábora is elég népes — 120 állandó tag. Pártosfalván a középkorúak keresik fel a könyvtárat és — mint Hajsz Elemér elmondta — a legjobban a regényeket kedvelik. Hogy milyen problémákkal küzda könyvtár? Acélpolcok kellenének és egy új könyvtáros— mondja Hajsz Elemér. Felelősség egy ilyen könyvtár vezetése s nemigen van rá ideje. A muraszombati Tanulmányi Könyvtár — ehhez tartozik a pártosfalvi is — tiszteletdíjat is adnia a jelentkező könyvtárosnak. A domonkosfai könyvtár a »fiatalok« közé tartozik, hiszen 1965 decemberében alakult mindössze 180 kötettel. Jelenleg mintegy 470 magyar nyelvű és 100 szlovén nyelvű könyvük van. Amikor arra jártünk éppen a könyvek becsomagolásán dolgozott Korcsmár Rózsa tanítónő, a könyvtár vezetője. A domonkosfai könyvtár egyébként csak a téli hónapokban tart nyitva — december, január, február, március —, hiszen a falusi emberek ilyenkor érnek rá leginkább olvasni. Pénteken este 6 és 8 óra között jönnek el ide a falu lakói egy-egy könyvért. Hogy mire volna szüksége a könyvtárnak? Szekrényekre vagy polcokra, hogy a nemrég kapott könyveket is elhelyezhessék. A Szocialista Szövetség helyi szervezete ígért támogatást. A hodosi könyvtár kétségtelenül a legrégibb kétnyelvű könyvtár Muravidéken. Jelenleg 2100 könyv van benne, s a könyvtár tagjainak száma 80 körül mozog. Könye Ferenc gazda látja el a könyvtárosi teendőket. Ez az egyetlen könyvtár, ahol a könyvtárosi munkát nem tanító végzi. Mint Könye Ferenc elmondta, ő is csak azért vállalta, mert nincs más aki csinálja és sajnálná, hogy az a sok szép könyv olvasatlanul ott heverjen. Amikor ott jártunk éppen akkor tárgyaltak arról, hogy új, megfelelőbb helyiségbe kellene költöztetni a könyvtárat. Mivel az óvoda helyiségei felszabadultak, ott majd barátságossabb környezetbe lehet elhelyezni a könyveket. Mert milliós értékekről van ám szó. Sajnos, az olvasótábor jócskán lecsökkent, különösen az utóbbi években, hiszen a falu fiatalsága külföldön dolgozik, s tudott dolog az is, hogy a fiatalság hálás olvasóközönség. Akik itthon maradtak, már ismerik a könyvek nagy részét, nem találnak maguknak olvasnivalót. Mindent összevetve a muravidéki kétnyelvű könyvtárak állománya tehát az utóbbi évek során szépen gyarapodott. Sajnos, nem mondhatjuk el ugyanezt az olvasók táboráról. A könyvtárosok véleménye szerint főleg a televízió »hódította« el az embereket a könyv mellől, bár szerintem itt egy bizonyos fokú szellemi igénytelenségről is van szó. Hogy ki lenne hivatott a szellemi igényesség kialakítására? Véleményem szerint mindenekelőtt a tanítóság, de ehhez természetesen az egész társadalomból kiinduló ösztönzés is kellene. Talán megfelelőbb, vonzóbb és barátságosabb környezetbe kellene helyezni a könyvtárakat? Széleskörű társadalmi akciót indítani a könyv népszerűsítésére? Lehet, hogy az iskolákon folyó olvasási és beszédversenyek majd meghozzák az eredményt, s a ma még lelkesen versenyző diákok hűséges könyvtárlátogatók lesznek felnőt korukban? B. K. Zs. (fotó: a. a.) Varga József Gaál Péter Hujsz Elemér Korcsmár Rózsa Külföldi munkavállalás csak a munkaközvetítő útján A külföldi munkavállalás alapfeltételeiről szóló szövetségi törvénytervezet elkészült. Egybehangolása a köztársaságok és tartományok álláspontjaival folyamatban van. A törvénytervezet főbb rendelkezései a követ Aki külföldön akar munkát vállalni, a községi munkaközvetítőnél jelentkezik. Ennek kötelessége megállapítani, hogy van-e mód arra, hogy a jelentkező itthon megfelelő munkát kapjon. Ha erre nincsen lehetőség, vagy az illető ezt elutasítja, a munkaközvetítő köteles segítséget nyújtani a külföldi elhelyezkedésre. Aki itthon munkaviszonyban van, annak a munkaközvetítő nem nyújt támogatást a külföldi munkavállaláshoz. Illetékes szervek ezenkívül még két korlátozási javaslatot adtak. Az egyik, hogy a külföldi elhelyezkedésben a munkaközvetítő nem adhat segítséget annak a szakembernek, aki elutasította a megfelelő itthoni elhelyezkedést. A második szerint nem nyújthat segítséget olyan személynek sem, aki nem fizette ki adóit és más közterheit, valamint nem gonjét vállalta. Ezeket a munkálatokat csak állandó munkaviszonyban lévő végezheti, aki legkevesebb hat hónapja a munkaszervezetben van és az általános aktusban előírták, hogy a külföldi munka befejezése után itthon megfelelő munkahelyet biztosít vállalata. A külföldi foglalkoztatás ideje alatt a dolgozónak ugyan olyan jövedelmet kell kapnia, mint amilyenre a külföldi dolgozó jogosult. A községi, tartományi és köztársasági munkaközvetítők ügyködésének összehangolása, valamint a külföldi foglalkoztatással kapcsolatos teendők a Szövetségi Munkaközvetítő Hivatal hatáskörébe tartozik. A külföldön dolgozók jogainak megvédése a szövetségi közigazgatásé. Mindennek megvalósítása érdekében a jugoszláv diplomáciai és konzuláris képviseletek megfelelő szakszolgoskodik családtagjairól. A külföldről hazatérőnek, amíg nem helyezkedik el, munkanélküli segély jár. Ha olyan országban volt foglalkoztatva, amelyel hazánk államközi szerződést kötött, akkor a segélyre ennek renddelkezései szerint jogosult. Ha pedig olyan országból tér haza, amellyel nincs ilyen megállapodásunk, a segély a hazai jogszabályok szerint jár, de csak akkor, ha a külföldi távozás előtt a munkaközvetítő közösséggel ilyen megállapodást kötött és fizette a járulékot. Egyes munkaszervezetek a múltban »bérbe adták« dolgozóikat külföldi vállalatoknak. Ennek megakadályozásáraa törvénytervezet előírja, hogy a munkaszervezetek foglalkoztatottjait csak továbbképzésre és technikai segélynyújtásra küldhetik külföldire valamint, ha ott munkálatok kivitelezégálatról gondoskodnak. A törvény megszegése, a tervezet szerint, szabálysértés, egyes esetekben pedig gazdasági vétség, és súlyos pénzbírságot von maga után. A többi között 10 000 dinárig terjedhető pénzbírsággal sújtják azt a jogi vagy magánszemélyt, aki külföldi munkavállalást közvetít, a munkaszervezetet, amely külföldi foglalkoztatási hirdetményét közli, a munkaközvetítő és társadalombiztosító közösséget, amely nem küldi meg a külföldön foglalkoztatottnak az általa kért illetve jogai megvalósításához szükséges okmányokat. 200 000 dinárig terjedhető pénzbírsággal büntetik azt a munkaszervezetet amely külföldön dolgozó munkásainak nem gondoskodik az előírt élet- és munkakörülményeiről, vagy átadja őket külföldi üzlettársának. A törvényt valószínűleg a közeljövőben meghozza a Szövetségi Képviselőház, Sz. I. A hodosi könyvtárban sok könyvet még nem is vezettek be a jegyzékbe. Amikor ott jártunk megtudtuk, hogy nemrégiben kaptak 5000 dinár értékű szlovén nyelvű könyvet, s több kötetnyi könyv érkezett a szombathelyi Berzsenyi Dániel könyvtártól is.