Népújság, 1973 (17. évfolyam, 1-48. szám)

1973-01-12 / 1. szám

4 NÉPÚJSÁG A könyv csak olvasva barát! HOGYAN KELLENE VISSZAHÓDÍTANI A KÖNYVTÁRAK OLVASÓKÖZÖNSÉGÉT — MI A HELYZET MURAVIDÉK KÉTNYELVŰ KÖNYVTÁRAIBAN? Muravidék magyar lakta falvainak kulturéletébe egy kis mozgást, lendületet vitt annak ide­jén a falusi könyvtárak megalakítása. A cél világos volt: közelebb vinni az emberekhez az írott szó kultúráját, ily módon is hozzájárulni a népműveléshez. Csaknem kivétel nélkül valamennyi falusi könyvtár szerény állománnyal , pár száz kötettel kezdte meg működését. Az illetékes köz­társasági szervek céleszközeinek köszönve azonban az évek során gyarapodott a könyvtárakban lévő könyvek száma is. Írásunkkal azt szeretnénk szemléltetni, hogy tulajdonképpen mi lett ezek­nek a könyveknek a sorsa, hogyan viszonyul hozzájuk a falu lakossága, kik olvasnak és mit. Lendváról indulva utunk elő­ször a göntérházi könyvtárba vezetett, amely 1967-ben ala­kult 300 kötet könyvvel. A könyveket magánszemélyek adták össze, s a köztársasági dotációnak köszönve a könyv­tárban jelenleg 1625 könyv van. Göntérházán Varga Jó­zsef igazgató-tanító végzi a könyvtárosi teendőket s mint elmondta, a könyvtárnak 170 tagja van, főleg diákok és if­júság. A népkönyvtár ugyanis jól kiegészíti az iskolai könyv­tár állományát, s így a tanu­lók a kötelező házi olvasmányo­kat vagy az egyik, vagy a má­sik könyvtárban megtalálják.. Varga József elmondta azt is, hogy nemrég költöztek át meg­felelőbb helyiségbe, s most job­ban tudják elhelyezni a köny­veket. — Mit kellene máskép­pen megszervezni a könyvtár­ral kapcsolatban? — tettük fel a kérdést. — Időben és meg­felelő könyvjegyzék kellene, hogy valóban a szükséges köny­veket szerezhessük be. A meg­lévő választék meglehetősen szegényes és egyoldalú. A dobronaki könyvtár már régebben, 1963-ban alakult és még jól emlékszem, hogy a má­s­ik régi iskola egyik szobájá­ban nézegettem tíz év előtt az első köteteket. Csak 150 darab volt belőlük. A könyvtáralapí­­tással és a könyvek rendezésé­vel járó munkát akkor is, mi is Gál Péter tanító végezte és végezi. Jelenleg mintegy 2700 kötet van a könyvtárban, s közölük 2000 magyar nyel­vű. Gaál Péter véleménye­­sze­rint az elkövetkező időszakban több szlovén könyvet kell majd venni. Min­t megtudtuk, a dobronaki könyvtárnak je­lenleg 52 tagja van, ami a la­kosság számát — és a környék­beli falvaik lakosságának szá­mát is — tekintetbe véve, nem sok. Az állandó olvasóknak több mint a fele diák, akiknek egyébként igen jól felszerelt, ötezer kötetes iskolai köyvtár is rendelkezésére áll. Megtud­tuk azt is, hogy szépirodalmi művekben nincs hiány, inkább a szakirodalmait kell majd a jövőben gyarapítani. A pártosfalvi könyvtár is abban az évben alakult, mint a dobronaki, tehát az idén lesz 10 éves. A szövetkezeti otthon egyik kisebb szobájában van az a mintegy 1500 kötetnyi könyv, amely Pártosfalva és a könyező kisebb falvak lakosai­nak olvasási igényét kielégíte­ni hivatott. A könyvtárosi munkákat Hujsz Elemér, a helyi iroda vezetője látja el- Beszélge­tésünk során kiderült, hogy a pártosfalvi könyvtár afféle »önkiszolgáló« könyvtár, hi­szen a hivatalos nyitvatartási napot senki sem tartja be. Hujsz Elemér könyvtáros még senkit sem küldött el ha nem csütörtöki napom érkezett. Mi­vel azonban az ő irodája az emeleten, a könyvtár meg a földszinten vám hát a kulcsot a látogatónak adja — válasszon magának olvasnivalót. Az ol­vasók becsületére váljék — a könyvtárból nem hiányzik semmi és olvasótábora is elég népes — 120 állandó tag. Pár­tosfalván a középkorúak kere­sik fel a könyvtárat és — mint Hajsz Elemér elmondta — a legjobban a regényeket ked­velik. Hogy milyen problémák­kal küzd­­a könyvtár? Acélpol­cok kellenének és egy új könyvtáros­­— mondja Hajsz Elemér. Felelősség egy ilyen könyvtár vezetése s nemigen van rá ideje. A muraszomba­ti Tanulmányi Könyvtár — ehhez tartozik a pártosfalvi is — tiszteletdíjat is adnia a je­lentkező könyvtárosnak. A domonkosfai könyvtár a »fiatalok« közé tartozik, hi­szen 1965 decemberében ala­kult mindössze 180 kötettel. Jelenleg mintegy 470 magyar nyelvű és 100 szlovén nyelvű könyvük van. Amikor arra jár­tünk éppen a könyvek becso­magolásán dolgozott Korcsmár Rózsa tanítónő, a könyvtár ve­zetője. A domonkosfai könyv­tár egyébként csak a téli hó­napokban tart nyitva — de­cember, január, február, már­cius —, hiszen a falusi embe­rek ilyenkor érnek rá legin­kább olvasni. Pénteken este 6 és 8 óra között jönnek el ide a falu lakói egy-egy könyvért. Hogy mire volna szüksége a könyvtárnak? Szekrényekre vagy polcokra, hogy a nemrég kapott könyveket is elhelyez­hessék. A Szocialista Szövet­ség helyi szervezete ígért tá­mogatást. A hodosi könyvtár kétségte­lenül a legrégibb kétnyelvű könyvtár Muravidéken. Jelen­leg 2100 könyv van benne, s a könyvtár tagjainak száma 80 körül mozog. Könye Ferenc gazda látja el a könyvtárosi teendőket. Ez az egyetlen könyv­tár, ahol a könyvtárosi mun­kát nem tanító végzi. Mint Könye Ferenc elmondta, ő is csak azért vállalta, mert nincs más aki csinálja és sajnálná, hogy az a sok szép könyv ol­­vasatlanul ott heverjen. Amikor ott jártunk éppen akkor tárgyaltak arról, hogy új, megfelelőbb helyiségbe kel­lene költöztetni a könyvtárat. Mivel az óvoda helyiségei fel­szabadultak, ott majd barát­­ságossabb környezetbe lehet elhelyezni a könyveket. Mert milliós értékekről van ám szó. Sajnos, az olvasótábor jócskán lecsökkent, különösen az utób­bi években, hiszen a falu fia­talsága külföldön dolgozik, s tudott dolog az is, hogy a fia­talság hálás olvasóközönség. Akik itthon maradtak, már is­merik a könyvek nagy részét, nem találnak maguknak ol­vasnivalót. Mindent összevetve a mura­vidéki ké­tnyelvű könyvtárak állománya tehát az utóbbi é­­vek során szépen gyarapodott. Sajnos, nem mondhatjuk el u­­gyanezt az olvasók táboráról. A könyvtárosok véleménye szerint főleg a televízió »hó­dította« el az embereket a könyv mellől, bár szerintem itt egy bizonyos fokú szellemi igénytelenségről is van szó. Hogy ki lenne hivatott a szel­lemi igényesség kialakítására? Véleményem szerint mindenek­előtt a tanítóság, de ehhez ter­mészetesen az egész társada­lomból kiinduló ösztönzés is kellene. Talán megfelelőbb, vonzóbb és barátságosabb kör­nyezetbe kellene helyezni a könyvtárakat? Széleskörű tár­sadalmi akciót indítani a könyv népszerűsítésére? Le­het, hogy az iskolákon folyó olvasási és beszédversenyek majd meghozzák az ered­ményt, s a ma még lelkesen versenyző diákok hűséges könyvtárlátogatók lesznek fel­nőt korukban? B. K. Zs. (fotó: a. a.) Varga József Gaál Péter Hujsz Elemér Korcsmár Rózsa Külföldi munkavállalás csak a munkaközvetítő útján A külföldi munkavállalás alapfeltételeiről szóló szövetségi törvénytervezet elkészült. Egy­behangolása a köztársaságok és tartományok álláspontjaival folyamatban van. A törvényterve­zet főbb rendelkezései a követ Aki külföldön akar munkát vállalni, a községi munkaköz­vetítőnél jelentkezik. Ennek kötelessége megállapítani, hogy van-e mód arra, hogy a jelent­kező itthon megfelelő munkát kapjon. Ha erre nincsen lehe­tőség, vagy az illető ezt eluta­sítja, a munkaközvetítő köte­les segítséget nyújtani a kül­földi elhelyezkedésre. Aki itt­hon munkaviszonyban van, an­nak a munkaközvetítő nem nyújt támogatást a külföldi munkavállaláshoz. Illetékes szervek ezenkívül még két kor­látozási javaslatot adtak. Az egyik, hogy a külföldi elhe­lyezkedésben a munkaközve­títő nem adhat segítséget an­nak a szakembernek, aki elu­tasította a megfelelő itthoni elhelyezkedést. A második sze­rint nem nyújthat segítséget olyan személynek sem, aki nem fizette ki adóit és más közterheit, valamint nem gon­jét vállalta. Ezeket a munká­latokat csak állandó munka­­viszonyban lévő végezheti, aki legkevesebb hat hónapja a munkaszervezetben van és az általános aktusban előírták, hogy a külföldi munka befe­jezése után itthon megfelelő munkahelyet biztosít vállala­ta. A külföldi foglalkoztatás ideje alatt a dolgozónak ugyan olyan jövedelmet kell kapnia, mint amilyenre a külföldi dol­gozó jogosult. A községi, tartományi és köz­társasági munkaközvetítők ügy­ködésének összehangolása, va­lamint a külföldi foglalkozta­tással kapcsolatos teendők a Szövetségi Munkaközvetítő Hi­vatal hatáskörébe tartozik. A külföldön dolgozók jogainak megvédése a szövetségi köz­­igazgatásé. Mindennek megva­lósítása érdekében a jugoszláv diplomáciai és konzuláris kép­viseletek megfelelő szakszol­goskodik családtagjairól. A külföldről hazatérőnek, amíg nem helyezkedik el, mun­kanélküli segély jár. Ha olyan országban volt foglalkoztatva, amelyel hazánk államközi szer­ződést kötött, akkor a segély­re ennek renddelkezései sze­rint jogosult. Ha pedig olyan országból tér haza, amellyel nincs ilyen megállapodásunk, a segély a hazai jogszabályok szerint jár, de csak akkor, ha a külföldi távozás előtt a mun­kaközvetítő közösséggel ilyen megállapodást kötött és fizet­te a járulékot. Egyes munkaszervezetek a múltban »bérbe adták« dolgo­zóikat külföldi vállalatoknak. Ennek megakadályozására­­a törvénytervezet előírja, hogy a munkaszervezetek foglalkoz­tatottjait csak továbbképzésre és technikai segélynyújtásra küldhetik külföldire valamint, ha ott munkálatok kivitelezé­gálatról gondoskodnak. A törvény megszegése, a ter­vezet szerint, szabálysértés, egyes esetekben pedig gazda­sági vétség, és súlyos pénzbír­ságot von maga után. A többi között 10 000 dinárig terjed­hető pénzbírsággal sújtják azt a jogi vagy magánszemélyt, aki külföldi munkavállalást közvetít, a munkaszervezetet, amely külföldi foglalkoztatási hirdetményét közli, a munka­közvetítő és társadalombizto­sító közösséget, amely nem kül­di meg a külföldön foglalkoz­tatottnak az általa kért illetve jogai megvalósításához szük­séges okmányokat. 200 000 di­nárig terjedhető pénzbírság­gal büntetik azt a munkaszer­vezetet amely külföldön dol­gozó munkásainak nem gon­doskodik az előírt élet-­­ és munkakörülményeiről, vagy átadja őket külföldi üzlettár­sának. A törvényt valószínűleg a közeljövőben meghozza a Szö­vetségi Képviselőház, Sz. I. A hodosi könyvtárban sok könyvet még nem is vezettek be a jegyzékbe. Amikor ott jártunk megtudtuk, hogy nemré­giben kaptak 5000 dinár értékű szlovén nyelvű könyvet, s több kötetnyi könyv érkezett a szombathelyi Berzsenyi Dá­niel könyvtártól is.

Next