Népújság, 1975 (19. évfolyam, 1-50. szám)
1975-01-10 / 1. szám
Új helyiségekben a lendvai Népkönyvtár? TAVASSZAL A RÉGI ÓVODA HELYISÉGEIBE KÖLTÖZIK A LENDVAI KÖZSÉGI NÉPKÖNYVTÁR Évek óta problémát okozott Lendván a községi Népkönyvtár elhelyezése. A meglévő helyiségek ugyanis szűknek bízó nyúltak és fejlődése szempontjából minél előbb tenni kellett valamit. A köztársasági normák szerint a lendvai könyvtár a III. csoportbatartozik, amely 20 000—50 000 lakost lát el olvasnivalóval. Szlovéniában egy főre átlag 1,5 könyv jut, a nemzetközi norma pedig a könyvvásárlás terén egy új könyv öt főre. Jelenleg a lendvai könyvtár 20 000 könyvvel rendelkezik, vagyis 0,78 könyv jut egy lakosra. Ezek szerint a könyvtár további bővítése érdekében még újtóbb 5400 könyvet kellene vásárolni. Természetesen ezt egyhamar nem lehet elérni, de a könyvtári szakszolgálat véleménye szerint a lendvai Népkönyvtárnak évente legalább ezer könyvet kellene vásárolnia. Ezzel pótolhatnák az elmúlt évek lemaradását és elérhetik, hogy 1977-ig a könyvállomány 35 000 kötet lesz. A nemrégiben a Művelődési Közösség tárgyalásokat folytatott a Gyermekvédelmi Közösséggel és a lendvai óvoda munkaközösségével a volt óvodaépület ügyében. Megállapították ugyanis, hogy jelenleg ez az épület lenne a legmegfelelőbb akönyvtár részére. Az óvoda munkaközösségével megállapodtak abban, hogy az 250 000 dinár ellenében átadja a régi óvodaépület a lendvai Népikönyvtárnak. A Művelődési Közösség tanácsainak legutóbbi ülésén ezt a javaslatot jóvá is hagyták és így a volt lendvai óvodahelyiség a Népkönyvtár tulajdona lett. Az épületet természetesen előzőleg alaposan renoválják és csak ezután költözik be a könyvtár az új helyiségekbe. Az épületben a Népkönyvtár teljes egészében kifejtheti majd tevékenységét, és a könyvkölcsönzés mellett végre megszervezhetik az olvasókörök és a szakkörök munkáját is. -og Ebbe az épületbe költözik tavasszal a lendvai Népkönyvtár. Sokoldalú tevékenység előtt a muraszombati kulturközösség Az elmúlt év decemberének utolsó napjaiban tartotta meg alakuló közgyűlését Muraszombatban az önigazgatású kulturközösség, amelynek fő feladata a dolgozóknak kulturjavakat biztosítani, egységes kultúrpolitikát teremteni és a kulturtevékenységet fejleszteni. Az ülés fő napirendi pontja a kulturközösség szerveinek megválasztása és a kulturközösség ez évi munkaterve irányelveinek elfogadása volt. ,A kulturközösség főigazgató szervei a 46 küldöttet számláló közgyűlés, amelyet a társult munka küldöttei és a helyi közösségek küldötteinek tanácsa alkotnak. A közösség végrehajtó funkcióját a végrehajtó bizottság végezi. Az ülésen a felsorolt szervek mellett még megválasztottáka bizottságokat és a társadalmi felügyelő szervet. A közösség pénzelését a társult munka szervezetei és más munkaszervezetek járulékából fedezik. A kulturközösség idei évi munkaterve magába foglalja a könyvtár- a múzeumi-, a képzőművészeti-, a folklór-, színművészeti- a rádió-, sajtó, a könyvkiadó tevékenységeket és a műemlékek ápolását. A muraszombati könyvtárlátogatókra 100 000 könyv vár (80 000 a muraszombati városi és tanulmányi könyvtárban, 20 ezer pedig a falusi könyvtárakban). A muraszombati Tanulmányi könyvtár általános művelődési részlegét még bővíteni fogják szakirodalommal, mert ezek iránt nap-nap után nagyobb az érdeklődés. A muraszombati városi könyvtár pionír részlege az idén több mesedélutánt rendez, s ellátogat a község falvaiba is. A Muravidéki és Tanulmányi Könyvtár tervbe vette egy könyvbusz vásárlását, amelyett a szlovén kulturközösség anyagi hozzájárulásával vesznek. A szlovén kulturközösség programjából kiindulva a muraszombati kulturközöség feladata lesz továbbra is fenntartani a hagyományos kulturkapcsolatokat a Rába vidéki szlovénokkal és a határmenti magyarországi könyvtárakkal, s memzetiségileg vegyesen lakott területeken bővíteni a könyvtárakat. A képzőművészeti tevékenységek terén a községben fontos szerepet játszik a muraszombati kiállítási csarnok, amely sok magas szívonalú kiállítást és egyéb képzőművészeti manifesztációt rendezett. Az idén is folytatja a jól megalapozott tevékenységét, amelynek célja a képzőművészetet közelebb hozni a dolgozókhoz, ezért több kiálltást rendeznek a munkaszervezetekben és a helyi közösségekben. A színművészeti tevékenységek keretében az idén is megszervezik a kétnyelvű területeken a szabadkai Népszínház és bábszínház vendégszereplését. A kulturközösség feladata ápolni vidékünk kulturörökségét, ezért még az idén a mariibori műemlékvédelmi intézettel együttműködve tovább restaurálják a martjanci plébániai templomot és a seloi rotundát. Az idén ünnepeli, fennállásának 20. évfordulóját a Pomurska založba könyvkiadó, amely kiadói politikájával hozzájárult irodalmi tradíciónk növeléséhez. Az idei jubilális évben a kulturközösség támogatásával három muravidéki irodalmár munkája lát napvilágot J. Smej: Miklós Küzmié (versek és esszék), A. Basin: Ludvik Vrečič (monografija) és K. Kolmanič: Marta (regény).ep. Könyvcsere a barátság jegyében Lapunk hasábjain már jelentettük, hogy múlt év decemberében a muraszombati Tanulmányi Könyvtár és a szombathelyi Berzsenyi Dániel könyvtár igazgatói a hagyományokhoz híven hatodszor is könyvcsomagokat cseréltek a rédicsi határátkelőhelyen. Részünkről Ludvig Olas 550 könyvet adott át a rábamenti könyvtárak részére, míg Takács Miklós a szombathelyi könyvtár igazgatója 620 magyar könyvvel ajándékozta meg vidékünk kétnyelvű területén lévő magyar könyvtárakat. A muraszombati Tanulmányi Könyvtárban elmondták, hogya könyveket a szokásokhoz híven a lendvai és a muraszombati község könyvtárai közt osztják szét. A lendvai községben a dobronaki, a göntérházi és a lendvai könyvtár, a muraszombati községben pediga hodosi, domonkosfai és a pártosfalvi könyvtár kapnak könyveket az olvasók száma alapján. Még e hónap folyamán eljuttatjáka felsorolt könyvtáraknak a könyveket, hogy mininél előbb az olvasók kezébe kerüljenek. -ep. A POMURSKA ZALOŽBA ÚJ KÖNYVEI Lángoló vér - válogatott szlovén partizándalok Franček írta, amelyben méltatja a szlovén nép hősies harcát, valamint a partizánköltészet jelentős szerepét a szabadságért vívott harcban. A kötetben a következő szlovén partizánköltők szerepelnek: Bor Matej, Destovnik Karel-Kajah, Peter Levec, Minatti Ivan, Kosmač France, Udovič Jože, Seliškar Tone és Kocbek Edvard. A versek nagy része akkor keletkezett, amikor a költők a szabadságharc, és az elnyomók elleni küzdelem szószólóivá váltak. A személyes líra helyébe a közösségi Ura lépett: a míves, csiszolt költői formákat lendületesebb, szabadabb formák váltották föl. Még a legérzékenyebb költők is természetesnek érezték, hogy a költészetben most a közösségi témáknak kell uralkodniok; hogy az egyéni és a közösségi érzelmeknek, indulatoknak ebben a nehéz korszakban olyan ötvözetet kell létrehozniok, mely nemcsak a költő személyes világát fejezi ki, hanem azt a világot is, melyért a fölszabadító harc folyik — olyan költészetet tehát, mely ébren tartja, erősíti a nép harci kedvét, a jövőbe vetett hitét. Mint már az ismertetés elején elmondottam, a verseket Csuka Zoltán magyarországi költő és neves műfordító fordította le magyar nyelvre. Sok évi kiváló műfordítói tevékenysége során az utóbbi néhány évben a Pomurska založba könyvkiadónak is dolgozik és neki köszönhetjük, hogy a szlovén irodalom gyöngyszemeiből évről-évre mind több van átültetve magyar nyelvre. Csuka e partizándalok fordítását is gondosan és lelkiismeretesen végezte el. A dalok átköltése során arra törekedett, hogy minél hűebben tükrözze a műfordítás az eredeti partizán dalok eszmeiségét és eposzszerű mondanivalóját. A Lángoló vér című kötettel ismét gazdagabb lett a magyar fordításirodalom, a könyv mindkét országbeli terjesztésével pedig hozzájárultak a szomszédos népek közötti barátság és hid megszilárdításához. Szúnyog Sándor A muraszombati Pomurska založba könyviadó és a budapesti Európa Könyvkiadó közös gondozásában jelent meg a tavalyi év utolsó felében a Lángoló vér című költői antológia. A szlovén partizánköltők verseit Csuka Zoltán műfordító ültette át magyar nyelvre. A fenti könyv is a magyar-jugoszláv könyvkiadási együttműködés egyik kiváló eredménye. Ebből a könyvből 1050 példány készült a budapesti Európa Könyvkiadó részére. A Lángoló vlfr antológia 32 szlovén partizándalt tartalmaz eredetibenés magyar nyelven. A könyv hét ciklusra van osztva és szlovén grafikusművészek háborús tárnájú fametszetei és linómetszetei díszítik. A könyv utószavát Bohanec Az érdekközösségek közgyűléseiről A választások befejezésével december még mozgalmasabbá vált, hiszen ekkor tartották alakuló közgyűlésüket az érdekközösségek. A lendvai községben először az iskolafenntartó érdekközösség jött létre, utána a gyermekvédelmi érdekközösséget alapították meg, majdnem egyidejűleg az előzővel került sor a művelődési érdekközösség megalapítására, valamint az egészségügyi biztosítási érdekközösség megalapítására. A fenti érdekközösségek helyéről és szerepéről előzetesen tárgyaltak helyi közösségekben és a társult munka alapszervezeteiben is, és ismertették az érdekközösségek tevékenységét és ez évi munkatervét. Pontosan meghatározták a közsgéken alakuló érdekközösségek társadalmi szerepét, mert csak alapos tájékoztatás alapján születhetnek megfelelő határozatok. Azérdekközösségek alapító közgyűlésein már egy fontos feladatot végeztek el: mindenüt megválasztották az érdekközösségek társadalmi ellenőrző bizottságait. Az iskolafenntartó közösség öt tagú, a művelődési közösség pedig hat tagú ellenőrző bizottságot választott. Valamennyi érdekközösség vezetőségébe először a községi koordinációs bizottság javasolt jelölteket, később a jelölteket a küldöttségek választásain is megválasztották majd az érdekközösségek tanácsai az alapító közgyűléseken nyilvános, vagy titkos szavazással megválasztották az érdekközösségek vezető szerveit. A látszólag bonyolult procedúrát mégis simán bonyolították le és elérték azt, hogy az érdekközösségek vezetőségeibe nagyobb vezető szerep jusson a közvetlen termelőknek, a munkásoknak. Mivel a dolgozók az érdekközösségek pénzelés, ezért ők hagyják jóvá a terveket is. A lendvai községben eddig megalakult érdekközösségek alakuló közgyűlésén elfogadták az idei évi munkaterv irányelveit, január folyamán pedig megalakítják a többi érdekközösséget is. jog Tagfelvétel, továbbképzés TANÁCSKOZÁST TARTOTTAK A LENDVAI KÖZSÉG PÁRTAKTÍVÁINAK TITKÁRAI Az elmúlt év utolsó napjaiban a lendvai községi pártbizottság titkára tanácskozásra hívta össze a községben lévő KSZ-a£apszervezetek titkárait, hogy megtárgyalják az időszerű kérdéseket és tennivalókat. A KSZ-alapszervezetekben ugyanis e hónap végéig el kell fogadniuk az új ügyviteli szabályzatot, ezenkívül a községi választmány statutáris határozatának értelmében kell átszervezni az alapszervezeteket. A tanácskozás másik fontos témája a tagfelvétel volt. Mint megállapították, 1974 folyamán összesen 49 tagot vettek fel a a Kommunista Szövetségben (1973 folyamán 65-öt) legtöbbet az Elma vállalatból. Az értekezleten a KSZ-alapszervezetek titkárai arra a közös álláspontra helyezkedtek, hogy a tagfelvétel állandó és folyamatos munka kell hogy legyen, nem pedig kampányszerű tevékenység. Különösen a fiatalok köréből kellene több párttagot toborozni, ezenkívül elgondolkodtató az adat, hogy a tanügyi munkásoknak csak 38 százaléka párttag. A tagfelvétellel egyidőben felmerül az oda nem való párttagok sorsának kérdése is. Az ülésen amellett foglaltak állást, hogy ezek számára lehetővé kell tenni a távozást a Kommunista Szövetségből, mert jelenlétükkel többet ártanak, mint használnak a szervezetnek. Az összejövetelen tárgyaltak a szokásos téli politikai iskola és tanfolyam megszervezéséről is. A tervek szerint január 16-án, 17-én és 18-án tartanának háromnapos szemináriumot mintegy 50 KSZ-tag számára, akiket tavaly és az előző Olvassuk és terjesszük a Népújságot! évben vettek fel a párttagságba, illetve hamarosan KSZ-tagok lesznek. Az esti politikai iskola is január folyamán kezdődik és tervek szerint mintegy 40 hallgatója lesz. (zs) Fontos feladatok előtt Az elmúlt év utolsó napjaiban tartotta alakuló közgyűlését a lendvai községi gyermekvédelmi érdekközösség is. Az összejövetelen megválasztották az érdekközösség szerveinek vezetőségét, így a közgyűlés elnöke DRASKOVICS JOŽICA, a szolgáltatásokat igénylők tanácsának elnöke HORVAT MARJAN, a kivitelezők tanácsának elnöke POLAK CVETKA, a gyermekvédelmi érdekközösség végrehajtó bizottságának elnöke pedig SZABÓ ZSUZSANNA lett. tán több gyakorlati, a gyermekvédelmi érdekközösség hatáskörébe tartozó kérdést vetettek fel, így például elhangzott a kérdés, mi módon kellene a külföldön dolgozóktól is behajtani a személyi jövedelem utáni járulékot a gyermekvédelem szükségleteire, hiszen az itthon maradt gyermekek igénybe veszik a közösség szolgáltatásait. Megállapították továbbá, hogy a községben a földművescsaládok gyermekinek is a lehetőségekhez mérten juttatnak segélyt, jóllehet ez az összeg még nem veheti fel a versenyt a gazdaságban dolgozók családi pótlékával. A gyakorlati kérdések sorában merült fel az a kérdés is, hogy a jövőben a gyógypedagógiai iskola diákjait ,s rendszeres évi orvosi vizsgálatnak kellene alávetni hiszen ezek, a rossz szociális környezetből kikerült gyermekek, talán még jobban rászorulnak erre, mint a többiek. A megalakult gyermekvédelmi érdekközösségre az idén több fontos feladat vár, így hamarosan hozzá kell majd látni az óvodahálózat további kiépítése tervének megvitatásához. Az elkövetkező öt év folyamán ugyanis Velika Polanán, Turniscén és Odrancin építenek majd óvodát. Hogy a három közül melyik kerül sorra az idén, arról még a tavasz folyamán döntenek az érdekeltek. (zs) A tisztségviselők megválasztása után a jelenlevők megvitatták a gyermekvédelmi érdekközöség ez évi munkatervének irányelveit, valamint ezzel kapcsolatban a pénzelés körüli teendőket is. A vita so NÉPÚJSÁG 3