Népújság, 1976 (20. évfolyam, 1-51. szám)

1976-01-09 / 1. szám

Fejlődött a közoktatás községünkben KIVÁLÓ EREDMÉNYEK AZ ÓVODAHÁLÓZAT BŐVÍTÉSE TERÉN • KORSZERŰBBÉ VÁLT AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI OKTATÁS A LENDVAI KÖZSÉGBEN A lendvai községi képviselő-testület legutóbbi ülésén beszámoló hangzott el a nevelői és oktatói intézmények tevékenységéről is. Mint ismeretes , a lendvai községben 27 tagozatban foglalkoznak az óvodásokkal. Az óvodák közigazgatásilag a lendvai igazgatósághoz tartoz­nak. A foglalkoztatottak gyerekeinek többsége látogatja az óvodát, m­íg a földműves csalá­dok gyerekeinek száma az óvodákban csökkent. Ennek a fő oka az, hogy a jövedelem szerint kell a szülőknek a gyerekek után fizetniük. Janez Kerčmar, a Szlovén Pedagógiai Intézet muraszom­bati kirendeltségének tanügyi tanácsosa beszámolójában hangsúlyozta, hogy nehézsé­gek állnak fenn az óvónőkép­zés terén, mert az óvónőkép­zők csak egynyelvűek és nem nyújtanak magyar nyelvtu­dást az óvónőknek. Mivel köz­ségünkben jelentős a kétnyel­vű tagozatok száma, az új al­kotmány értelmében az óvó­nőktől elvárják, hogy mind­két nyelven tanítsák a gyere­keket. A már meglévő óvodák­ban még 105 gyereket fel le­hetne venni, de a falvakban a földműves családok nem használják ki kellő mérték­ben az adottságokat és nem íratják gyermekeiket az óvo­dába. Minél kevesebb gyer­mek van egy tagozatban, an­nál drágább az óvoda és an­nál nagyobb az egy gyerek­re eső összeg. E hiányosságok ellenére is egyes falvakban a lakosok zúgolódnak, hogy miért nem építenek óvodát. Az óvodahálózat kiépítése a lendvai községben szépen ha­lad előre. Nemrégiben adták át rendeltetésének az új Od­ranci óvodát, és tervbe vet­ték a turniščei óvoda épí­tését is. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI OKTATÁS Az általános iskolai oktatás új formáinak bevezetésénél is szemmel látható fejlődés történt. Tervbe vették a bist­­ricai és a kobiljei általános iskolákban az egésznapos ok­tatást. E két terv kidolgozá­sában nagy része és érdeme van a Kommunista Szövetség lendvai községi választmányá­nak, amely az Iskolafenntartó Közösséggel és az Oktatás­ügyi Intézettel karöltve sür­gette az új oktatási forma bevezetését. Az új oktatási formák és az új munkamódszerek a ne­velési és oktatási folyamat korszerűsítését szolgálják. A lendvai községben 1333 tanuló­val kevesebb van, mint öt évvel ezelőtt volt, de ennek ellenére a tagozatok száma lényegesen nem csökkent (elő­zőleg 144 volt, ma pedig 139 van). Ez a csökkenés azon­ban kedvezően hatott a ta­gozatokban lévő tanulók lét­számára. A legtöbb iskolában ugyanis a tagozatokban a gye­rekek száma 20 körül mozog. Ez az összetétel kedvezőbb munkafeltételeket kínál. A ta­nítók többet foglalkozhatnak egy-egy tanulóval és könnyebb megvalósítani az individuális oktatást. A bezámolóból to­vábbá kitűnt, hogy a legjobb káderösszetétele a lendvai is­kolának van, míg a külső is­kolákon kevesebb a szakkép­zett pedagógus. Ennek ellené­re az utóbbi két évben szem­mel láthatóan emelkedett a pedagógiai főiskolát végzett tanárok száma. A káderkép­zés területén ismét a magyar nyelv oktatása terén vannak hiányosságok. A közép- és fel­sőfokú oktatásban igen kevés az olyan pedagógus, aki töké­letesen ismeri a magyar nyel­vet. E téren is szervezettebb munkára lesz szükség és a jö­vőben gondolni kell a peda­gógusok jobb nyelvi felkészí­tésére is. Az általános iskolákban igen sok a szemléltető eszköz és a pedagógusok már korsze­rűbb oktatási módszereket használnak. Azok a diákok, a­­kik a lendvai községből Mu­raszombatban és Mariborban folytatják tanulmányaikat szép eredményeket érnek el és jól haladnak. Ez az adat is azt bizonyítja, hogy a lend­vai községben színvonalas ok­tatói és nevelői munka fo­lyik. Igen szép eredményeket értek el az iskolák a szabad foglalkozások és különféle sportágak fejlesztése terén. Az ősszel (szeptemberben) megjelent az osztályozásról szóló új köztársasági törvény és vele párhuzamosan az osz­tályozási szabályzat is. Jövő­re már az új törvény gyakor­lati megvalósításáról és en­nek eredményeiről is beszá­molhatunk. A LENDVAI GYÓGYPEDA­GÓGIAI ISKOLÁRÓL Ebben a tanintézetben ösz­­szesen 94 tanuló volt tavaly és az osztályt 90 sikeresen be is fejezte, vagyis a tanul­mányi eredmény 95,7 száza­lékos volt. Ebben az iskolá­ban is a káderösszetétel a szakképzettséget tekintve meg­felelő és csak négy tanítónak hiányzik a főiskolai diplomá­ja. A tanítást illetően meg­említették még azt, hogy leg­rövidebb időn belül ki kell dolgozni a kétnyelvű tanme­netet és minden tagozatba be kell vezetni a kétnyelvű ok­tatást. A lendvai zeneiskoláról, elmondották, hogy ez mind­eddig csekély szerepet töltött be a város életében és a jö­vőben arra kell törekedni, hogy nagyobb súlyt fektes­senek az ifjú nemzedék ze­nei képzésére. Az illetékesek bíznak abban, hogy ez sike­rül, annál is inkább, mert az ősztől kezdve ez az in­tézmény is önállósult és a káder szempontból is meg­erősödött. A pedagógusok lakáskérdé­sének és továbbképzésének megoldásával a jövőben még szebb eredményeket lehetne elérni a kétnyelvű oktatás te­rén. még Gyümölcsöző Integráció Az idei évben kezdjük meg­valósítani azokat a célkitűzé­seket amelyeket a hosszú- és középtávú gazdaságfejlesztési tervekben elfogadtunk az el­múlt évben. Az idei évre szó­ló fejlesztési terv az első lép­csőfok a további feladatok és célkitűzések megvalósításá­ban. A muraszombati község­ben az idén a társadalmi ter­mék növelését, az ipar, a me­zőgazdaság és az élelmiszeri­par fejlesztését, a termelékeny­ség növelését, a személyi jö­vedelmek reális alapra való helyezését tartják sürgősen megoldásra várró feladatnak Annak ellenére, hogy az el­múlt évben voltak bizonyos negatív gazdasági jelenségek a községben, ez nem okvet­lenül kell, hogy befolyásolja, hogy az idei évben ne növel­jük a társadalmi termelést 8 százalékal. Ha figyelembe vesszük a társadalmi terme­lés eddigi növekedését a ha­talmas beruházások által lé­tesített új és korszerű ter­melőeszközöket, a fejletlen vidékek fejlesztéséről szóló tervet akkor az idén megvan minden lehetőség, hogy elér­jük a tervezett százalékot. Mindezt ha tekintetbe vesz­szük akkor ezzel párhuzamo­san elmondhatjuk, hogy az idén növelni kell a foglalkoz­tatottak számát is; a tervek szerint 650 új munkaerőt fog­lalkoztathatunk, ami 5 szá­zalékos növekedést jelentene. Hogy elérhessük az előre­látott gazdasági fejlődést, sür­gősen növelni kell a kivitelt, elsősorban a húspiacon kell újra érvényesülnünk kell. Más gazdasági ágazatokban is új u­takat kell keresni a kivitel növelésére, főleg a jó minősé­­gű áruval kell felvenni a ver­senyt. Mivel a húskivitel az előző években csökkent, az idén reális 6 százalékos növe­lést tervezni. A község iparának fejleszté­sét az élelmiszeripar, a fafel­dolgozó ipar, a nyomdaipar a textilipar és a fémipar fej­lesztésére kell alapozni. Az ipari termelékenység 8 szá­zalékkal fog növekedni a köz­ségben. A mezőgazdaság fejlesztésé­re szélesebb tervet kell ki­dolgozni, hogy az főleg az ál­lattenyésztés és a házi ta­karmányok termelésén ala­puljon. Az idén meg kell kezdeni az ipari növények ter­mesztését is. A mezőgazdasá­gi termelés 3,5 százalékos nö­vekedést lát elő. Eredményes együttműködés a szombathelyi és a maribori tanárképző között A Maribori Pedagógiai Akadémia és a Szombathelyi Tanárképző Főiskola között immár tíz évre tekint vissza az együttműködés. Két nemzetiségi közösség létszükségletéből ered ez: a Szlovéniában élő magyarokéból és a Rába mentén élő szlovénokéból e­ gyüttmű­ködés tovább mélyült és közvetlen kapcsolatra ke­rült sor a hospitációs általá­nos iskolák tanulói között. En­nek keretében a podčetrteki általános iskola tanulói Szom­bathelyen jártak, és két na­pos ott,tartózkodásuk kereté­ben megismerkedtek az intéz­mény munkájával és növen­dékeivel. Mindez a két pe­dagógiai iskola káderes kap­csolatainak elmélyülését is eredményezi, akik ily módon nevelői munkájukat a másik­nál szerzett tapasztalattal bő­vítik. Az 1976-ra szóló, minap aláírt együttműködési megál­lapodás közvetlen kutatómun­kát lát elő mindkét iskola nevelői számára, úgy döntöt­tek, hogy kutatásokat végez­nek mindkét nemzetiségi cso­port kultúrája terén éspedig a táj­szavakat és a népdalokat tanulmányozva Apátistvánfal­­ván a Rába vidéken és Gön­­térházán Muravidéken. A tu­dományos kutatás kétségte­lenül jelentős a tanítók kép­zése szempontjából is, hiszen a közösen közzétett eredmé­nyeket közvetlenül felhasznál­ják majd nevelői munkájuk során. Kétségtelen, hogy az elsőd­leges népi kultúrát átfogób­ban kell fejleszteni ha mind­két népcsoport egyenértékű fejlődését akarjuk megőrizni, hozzásegíteni mindkét népcso­portot ahhoz, hogy saját, ma­gas képzettségű dolgozókat ter­meljenek ki­. Nem elegendő az anyanyelv ápolása az ál­talános iskola szintjén, ugya­nezt kell tenni óvodai fokon, majd az általános iskola után a közép és főiskolán. Éppen ezért nem mindegy, mennyit tesz a két lektorátus a mind­ként népcsoport nyelvének és kultúrájának fejlesztése te­rén tágabb értelemben is. A Maribori Pedagógiai Aka­démia küldöttsége a minap Apátistvánfalván, Felsőszölnö­kön és Szentgotthárdon járt, ahol a gimnáziumi szakkör­ben szlovén órát hallgattak meg. Megállapították, hogy ez a szakkör jól dolgozik, s hogy hasonló munkát kellene az ifjúság körében is kifejlesz­teni mégpedig a középisko­lákon, hiszen helyénvaló len­ne, ha anyanyelvüket nem csak a tanítók, hanem az if­júság is ápolná. A szentgott­hárdi gimnázium igazgatója kijelentette, hogy azonnal megnyitnák a szlovén diákok tagozatát, amennyiben, lega­lább 8-an jelentkeznének. Rá­­bavidéken ezenkívül köszöne­tet mondtak a segítségért, a könyvajándékokért, amelye­ket rendszeresen kapnak, de — mint Vas megye tanácsá­nak képviselője kijelentette — megfelelő tanszerekre len­ne szükségük a korszerű, audovizuális oktatáshoz, ame­lyeket Magyarországon, a ke­vés számú szlovén iskolára való tekintettel, nem tudnak elkészíteni. A maribori és a szombat­helyi tanárképző közötti tíz éves együttműködés szép fej­lődést mutat s ezért még ala­posabban kellene megtárgyal­ni azt, mi mindent lehetne még tenni a két nemzetiségi csoport fejlődésének elősegí­tése érdekében. Hangsúlyoz­nunk kell azt a nagyfokú me­gértést is, amelyet Szalai Lász­ló, a tanárképző főiskola igaz­gatója mutatott ezen együtt­működés fejlesztésére, hiszen neki köszönve öltöttek ezek a kapcsolatok ilyen átfogó méreteket. Rudi Lešnik A Maribori Pedagógiai Aka­démián már kilenc évvel e­­zelőtt lektorátus nyílt a ma­gyar nyelv számára, Szombat­helyen tavaly óta dolgozik lek­tor. Az előtt a szláv nyelvek maribori katedrájának elő­adói jártak Szombathelyre szemináriumokat tartani a Rába menti tanítók számára. Az ilyenfajta együttműködés­ről szóló megállapodás ezt mint alapvető munkát jelölte meg. Később ez kevésnek bi­zonyult, felmerült annak igé­nye, hogy mindkét részről a­­laposabban megismerkedhes­senek az előadók a nevelés folyamataival. Két év előtt történt meg az első diák­csere is: a földrajzi és a képzőmű­vészeti katedra diákja Ma­gyarországra mentek terepi munkára, ugyanakor a ma­gyar diákok Mežican jártak sitanfolyamon. Tavaly az e- Tervfeladatok a muraszombati községben Egy évvel ezelőtt, amikor társult a Pomurka és a G. Radgona mezőgazdasági kom­binát, csak kevesen sejtették, hogy ez az integráció egy so­rozatos társulást előz meg, amely túlhaladja a tartomá­nyi határokat is. Az elmúlt évben újabb és újabb tár­gyalások folytak a különböző partnerekkel, s ma láthatjuk hogy az eredmény nem is ma­radt el. Még az idei év elején társul a Pomurka és a G. Radgona társult munka szer­vezetéhez, a ljubljanai ABC kereskedelmi vállalat társult munka szervezete, a Maribor­ske mlekarne, a muraszom­bati Merkúr kereskedelmi vál­lalat és a ljutomeri Vesna kereskedelmi vállalat. Az eddigi gyakorlatból o­­kulva láthatjuk, hogy a már meglévő muravidéki mezőgaz­dasági komplexusban sike­rült új önigazgatási viszo­nyokat teremteni, olyan vi­szonyokat, amely által létre­jöhetett az újabb integráció is, amely által Muravidék job­ban érvényesülhet a szlovén területen, amely eddig többé­­kevésbé zárva volt a számá­ra. Végre rájöttek ebben a társultmunka szervezetben, hogy nem kifizetődő egészen Skopjéig vinni az árut, u­­gyanakkor a szlovén közpon­tok, mint Ljubljana, Maribor, Kranj stb. pedig más köztár­saságokban vásárolnak. Ez nem jelenti, hogy nem aka­runk részt vállalni az egysé­ges jugoszláv piacban, de a célszerűtlen kereskedelemnek csak kára van. Az eredményekről még korai volna beszélni, de már maga az integráció is nagy előny. Az új társultmunka szervezet­nek a szlovén mezőgazdasági potenciál 35 százaléka áll ren­delkezésére, hol közel 8000 em­ber keresi meg a kenyerét, évente 7 millió dinárnyi jö­vedelmet tud realizálni, 650 üzlettel rendelkezik, ebből több mind ötszáz élelmiszer bolt. A társadalmi szektorban 6000 hektár megnövelhető föld­jük lesz, a gabonatermés é­­vente 6500 tonna körül várha­tó, a kukoricatermés 10 000 tonna, továbbá évente 1400 tonna alma és 1600 tonna szőlőtermést látnak elő. A több mint 10 000 társasterme­lő évente 30 000 szarvasmar­hát, 70 000 sertést és 22 mil­lió liter tejet ad el a társult munka szervezetnek. Az integrációról már tárgyal­tak a társultmunka minden alapszervezetében, több mind 80 tmasz-ban. A dolgozók mindenütt támogatják az elő­készületeket. Az új társult­­munka szervezet központja Muraszombatban lesz, a ke­reskedelem és a vendéglátó­ipari trász­ok ügyviteli köz­pontja pedig Ljubljanában. Ha megindul az­ új óriás, Szlovénia szerte érezni lehet a hatását, mert csak az ABC vállalatnak közel négyszáz üzlete van Škofja Lokától Trbovljéig. Remélhető, hogy jobb lesz az élelemiszer el­látás is, s a termelők is könnyeben találnak vevőt. -ep Nagy volt az érdeklődés az új munkahelyek iránt December utolsó napjaiban a lendvai községi szakszerve­zeti tanács szervezésében ta­nácskozásokat folytattak a kül­földön élő vendégmunkások­kal. A tanácskozások fő cél­ja az volt, hogy tájékoztas­sák őket hazánk kül- és bel­politikai helyzetéről, a köz­ség gazdasági fejlődéséről, a dolgozók elhelyezkedési lehe­tőségeiről ,a különféle vám­­kedvezményekről és az új ipa­rostörvényről stb. A Lendván és Dobronakon megtartott tanácskozáson a vendégmunkások többsége az itthoni munkavállalás felté­telei iránt érdeklődött. A lend­vai község társadalmi-politi­kai szervezeteinek képviselői már előzőleg tárgyaltak az Ingolstadtban (Nyugat-Német­ország) dolgozó vendégmunká­sokkal egy hazai gyárcsarnok közös beruházási lehetőségé­ről, amelyben a megnyitás után a hazatérő vendégmun­kások kapnának előnyt a munkavállalás terén. A dolgozókat e munkahely­­biztosítási körülmények és a kölcsön feltételei érdekelték Mint ismeretes, sokan van­nak olyanok, akik már felé­pítették itthon a családi há­zukat és szeretnének végleg hazatérni külföldről és itthon akarnak munkaviszonyba lép­ni. A másik legtöbbet feltett kérdés a munkamegszakítás­ra és a fizetett szabadság ese­tén kapható térítményekre és jogokra vonatkozott. -og NftPUJSAG 5

Next