Népújság, 1978 (22. évfolyam, 1-49. szám)

1978-01-12 / 1. szám

A GORENJE-VARSTROJ LENDVAI MUNKASZERVEZET ÚJ GYÁRCSARNOKOT KAPOTT NÉPÚJSÁG 3 A tömeggyűlés és ünnepély gazdag­­kultúrműsorral kez­dődött,, amelyben kórusok, fú­vószenekarok, és néptáncso­­portok, valamint a vállalat dolgozói szerepeltek. A Varstroj az idén 300 új munkahelyet­­nyit és ezzel lé­nyegesen hozzájárul a lenid­­vai község foglalkoztatottjai létszámának növeléséhez. Jö­vőre ez a létszám növekszik és az összes dolgozók száma a gyárban eléri majd a 900-at. A gyáravatás ünnepi szónoka FRANC­HETINC többek kö­zött a következőket mondot­ta: — Őszinte örülök, hogy Ti­to elnök és a párt, valamint a mi jubileumaink évében szemtanúja és részese lehetek még egy nagy munkaered­­ménynek­, munkasikernek, a szannitáris blokkok üzemrész­­legének ünnepélyes megnyitá­sán, s a lendvai VARSTROJ munkaszervezetben, amely e­­redményesen működik a Go­renje vállalat keretében. Ez a m­unkasiker mindnyájunk számára, de különösképpen a lendvai község dolgozói szá­mára vidám, és boldog ese­­mény. Az új gyárral növek­szik az új munkahelyek szá­mai, és azt jelenti, hogy a mi népünknek több kenyere lesz itthon és nem kell érte kül­földre mennie. Természetesen mindezzel a nehézségek még nem múlnak el, hisz ebben a község­ben a lakosság 58 szá­za­léka még mindig földműve­léssel foglalkozik, amely e vi­dék fejletlenségéről vall. Ha­bár ez a terület az utóbbi é­­vekben ugrásszerűen fejlődik, mégis nehezen rázza le magá­ról a fejletlenség béklyóit, és ez elmaradottság évszázado­kon át a lakosságot mérhe­tetlen szegénységbe sodorta. Vegyük például a magyar nemzetiségű népközösséget, a­­melynek létszáma 9000 körül mozog és a község összlakos­ságának egyharmadát képezi. Előbb ezen a területen nem volt semmilyen ipar, a ma­gyarság nem volt munkavi­szonyban és nem volt sem­milyen értelmisége. A régi Ju­goszláviában gazdasági,, politi­kai és kulturális elszigeteltség­re voltak ítélve. Ma a magyarajkú lakos­ság majdnem teljesen munkaviszonyban van, van sa­ját értelmisége és lehetősége nyílt a kulturális fejlődésre, vagyis azt is mondhatjuk, hogy újjászületését éli. A két­nyelvű oktatás minősége és jellegzetessége magára vonta a figyelmet egész Európában, sőt a világ is példát vehetne róla. Aki egyszer megérezte a testvériség-egység szelle­miét, a testvéri szeretet meleg­ségét, az egymás megtisztelé­­sét, az sohasem felejti el a kétnyelvű iskoláit, a kétnyel­vű osztályok hangulatát. Az ember elcsodálkozhat a­­zon, hogy a szomszédos Ausz­triában nem tudják fölfogni az ilyen kétnyelvű iskola ér­tékeit. Itt nálunk Szlovéniá­ban már régen felismertük azt, hogy a nemzetiségek lé­tezése nem hátrányt, hanem sőt gazdagságot jelent, amely­nél a többség nemzet is ne­mesül. A nyelvek közvetlen kapcsolatával és kultúra köl­csönös megismerésével egy­más kultúráját fejlesszük és ezzel a szomszédos országok­kal és azok népeivel a barát­ság és együttműködés erős híd­ját építjük. Sajnos az Ausztriában élő horvátok és szlovének nem élvezhetnek ilyen jogokat, ha­bár az államszerződés szerint ez megjár nekik, és az embe­ri jogok is mindezt biztosít­ják. A mi népeink ott feszült légkörben élnek, még­pedig olyan feszültségben,, amely néha nagyon hasonlít a ná­ciizmus idejében kialakult lég­körre. Az u.n. osztrák demo­krácia eléggé beszédesen mu­tatja, hogy milyen látszat ez a szabadság, amelyben a so­vinisták, nacionalisták,, sőt még a fasiszták is vadulhat­nak és a szlovének ellen tör­nek, mindenfajta gúnynevek­kel illetik őket, míg a nem­zeti kisebbség kötetes hallgat­ni és mindezt eltűrni és öne­­légülésben lenni azért, hogy­ ilyen »pluralista« országban élhet. Akárcsak az 1920-as ple­biszticum idején a szlovének­nek ma is azt mondják: »Ha nem tetszik, menjetek át a Karavánkák túloldalébra«. Franc Šetinc, a beszédét többek között í­gy folytatta: — Nálunk olyan társadal­mat építünk,­ amelyben min­denki szabadon fejleszti al­kotóerejét, mindenkinek sza­bad lehetősége nyílik arra, hogy olyan értékeket alkos­son, amelyek méltók az em­beriségre, tekintet nélkül a nemzetiségi hov­a­t­artozás­ra, a vallásra, eszmei elhatározás­ra, az egyetlen feltétel az, hogy készek legyenek küzde­ni az emberek egyenlőségéért, monopóliumok ellen és a pri­vilégiumok ellen. A mi embe­rünk már régen­­ felismerte azt, hogy nem tudna mit kez­deni a demokráciával, ha az nem az igazságban, a kötetes jogban gyökerezne, azzal, hogy­ saját maga egyenjogúan dönt a saját munkája gyü­mölcséről. A lendvai község­ben is jó úton járnak, hogy ilyen körülményeket teremt­senek — mondotta Franc Še­tinc. Az ünnepi beszédek el­hang­zása után felcsendült a dal, a kórusok szlovén, és magyar dalokat adtak elő, a fúvósze­nekar pedig különböző indu­lókat játszott. A Várstroj del go'­i fi­­­a,Osli ZoniskijScie­nbon­ sza­valtak. Az ünnepélyes hangu­lat közepette többször fel­csendült: AZ EMBER AKI FELELŐSSÉGET, VÁLLAL A SZABADSÁGÉRT, SZABAD. A hegesztők gyors raozdula­tokkal összeforrasztották a jelszót: ZDRUŽENI V DELU (A munkában egyesülve). Az óriási gyárcsalmok do­bogóján fürge lábak jártaik a kólót. A bejáratnál a lendvai művészek festményei díszítet­­ték a falakat, az óriási dobo­­gó díszleteit pedig Király Fe­renc lendvai szobrászművész készítette. Ezen a napon többezer dol­gozó ünnepelt, és sok továb­bi munka sikert kívánt a VARSTROJ dolgozóinak. Írta és fényképezte: Szunyogh Sándor II­­ gyárcsarnok - újabb A TÖMEGGYŰLÉSEN FRANC PETINC BESZÉDET MONDOTT : AZ EMBER AKI FELE­LŐSSÉGET VÁLLAL A SZABADSÁGÁÉRT, SZABAD A Gorenje-Varstroj Lendvai Társult Munka Alapszervezete az 1977-es évet , úgy munkasi­kerek jegyében zárta le. A dolgozók december 27-én adták át rendeltetésének az egészségügyi kabinok gyárát, amely az utóbbi évek folyamán a legjelentősebb beruházásoknak számított a lendvai községben. A gyáravatást a VARSTROJ munkaközössége TITO elnök és a párt jubileumainak jegyében ünnepelte. Az új gyár­csarnokban ezen a napon nagyszabású tömeg­gyűlést szerveztek, amelyen többek között megjelent FRANC ŠETINC, a Szlovén Kommunista Szövetség KB Végrehajtó Bizottsága elnökségének titkára is, aki az összegyűlt dolgozókhoz beszédet intézett. Az összegyűlt magasrangú köztársasági vendégeket és dolgozókat VIK­TOR KETLER, a Varstroj vállalat igazgatója üdvözölte, IVANEC LÁSZLÓ, a Lendvai Közsé­gi Képviselő-testület Végrehajtó Tanácsának elnöke pedig szlovén és magyar nyelven méltatta a Varstroj vállalat fejlődésének jelentőségét, valamint a lendvai község gyorsütemű gazda­sági felvirágzását. lépés a fejlődés felé Franc Šetinc, a Szlovén Kommunista Szövetség KB Vég­rehajtó Bizottsága Elnökségének titkára mondott beszédet az új gyárcsarnok megnyitásán Ivanec László, a Lendvai Községi Képviselő-testület Vég­rehajtó Tanácsának elnöke szlovén és magyar nyelven­n mondott beszédet. Ketler Viktor, a Gorenje Varstroji igaz­gatója üdvözölte a venédeket A gyáravatáson magasrangú vendégek jelentek meg Többezer főnyi dolgozó nézte végig a gazdag ünnepi műsort A színvonalas gazdag műsorban közreműködtek a népi táncosok Működjünk együtt a kereskedelmi ellenőrökkel Mil­t év folyamán több hat millió reai dinárt koboz­­ni. A kereskedelmi e Az elmúlt é­v folyamán több feljelentés érkezett a mura­szombati községben a kereske­delmi ellenőrző szolgálatra, s legtöbbször a boltosok nem e­­gészen becsületes kezdeménye­zésére tettek panaszt. S mint a régi közmondás is tartja, a­­hol füst van,, ott tűz is van, a kereskedelmi ellenőrök még a félévi leltár után akcióba kezdtek. Több üzletet meg­figyelés alatt tartottak, első­sorban azokat, ahol a félévi leltári eredmények nem vol­tak teljesen világosak. Nem is kellett sokáig várni és már­is elcsíptek néhány tettest. A szokásoktól eltérően­, nem veszteséget számoltak fel e­­gyes boltokban, hanem nagy csomó jövedelemtöbbletet és az egyiktől, a már bebizonyí­tott esetben, több mind tizen­hat millió régi dinárt koboz­tak el. S mivel nem titok, hogy hol és melyik üzletben, tanu­ltságos példának nagyobb vonásokban ecseteljük az ese­tet. A moravci Market üzlet­vezetője törvény­ellenesen emelte a gyümölcs árát, va­gyis a megszabott árnál drá­gában adta el a gyümölcsöt és csak hat hónap alatt 1900 dinárt tulajdonított el jogtala­null. De ennél nem állít meg: a leleményes kereskedő bizo­nyos árucikkekből nagyobb készleteket rendelt árdrágulás előtt alacsonyabb áron és mint már az olvasó is kitalál­ta — később magasabb áron bocsájtotta forgalomba. Ez csak egyike a tetten ért üzletvezetőknek, de ez nem azt jelenti, hogy sikerült min­den machinációt felszámlál­ni. A kereskedelmi ellenőrök több üzletet tartanak megfi­­gyelés alatt, s ezért kérik a lakosság segítségét, hiszen u­­tolsó sorban a vásárlók ér­dekéről van szó. ők fizetik drágában az önhivatott keres­kedők plusz keresetét. Hogy a jövőben minden ha­sonló jelenséget felszámolja­nak, a kereskedelmi ellenőrző szolgálat a muraszombati és a ljutomeri községek kereske­d­ellmi vállalataival megál­la­podtak, hogy a jövőben min­den egyes árucikken fel­­kell tüntetni az árakat, míg eddig elég volt, ha a polcokon je­lezték az árakat. Most a vá­sárló majd könyebben össze­hasonlíthatja az árakat a fize­tett összeggel és szükség ese­tén hatásosabban intézkedhe­tik. -ep

Next