Népújság, 1978 (22. évfolyam, 1-49. szám)
1978-01-12 / 1. szám
A GORENJE-VARSTROJ LENDVAI MUNKASZERVEZET ÚJ GYÁRCSARNOKOT KAPOTT NÉPÚJSÁG 3 A tömeggyűlés és ünnepély gazdagkultúrműsorral kezdődött,, amelyben kórusok, fúvószenekarok, és néptáncsoportok, valamint a vállalat dolgozói szerepeltek. A Varstroj az idén 300 új munkahelyetnyit és ezzel lényegesen hozzájárul a lenidvai község foglalkoztatottjai létszámának növeléséhez. Jövőre ez a létszám növekszik és az összes dolgozók száma a gyárban eléri majd a 900-at. A gyáravatás ünnepi szónoka FRANCHETINC többek között a következőket mondotta: — Őszinte örülök, hogy Tito elnök és a párt, valamint a mi jubileumaink évében szemtanúja és részese lehetek még egy nagy munkaeredménynek, munkasikernek, a szannitáris blokkok üzemrészlegének ünnepélyes megnyitásán, s a lendvai VARSTROJ munkaszervezetben, amely eredményesen működik a Gorenje vállalat keretében. Ez a munkasiker mindnyájunk számára, de különösképpen a lendvai község dolgozói számára vidám, és boldog esemény. Az új gyárral növekszik az új munkahelyek számai, és azt jelenti, hogy a mi népünknek több kenyere lesz itthon és nem kell érte külföldre mennie. Természetesen mindezzel a nehézségek még nem múlnak el, hisz ebben a községben a lakosság 58 százaléka még mindig földműveléssel foglalkozik, amely e vidék fejletlenségéről vall. Habár ez a terület az utóbbi években ugrásszerűen fejlődik, mégis nehezen rázza le magáról a fejletlenség béklyóit, és ez elmaradottság évszázadokon át a lakosságot mérhetetlen szegénységbe sodorta. Vegyük például a magyar nemzetiségű népközösséget, amelynek létszáma 9000 körül mozog és a község összlakosságának egyharmadát képezi. Előbb ezen a területen nem volt semmilyen ipar, a magyarság nem volt munkaviszonyban és nem volt semmilyen értelmisége. A régi Jugoszláviában gazdasági,, politikai és kulturális elszigeteltségre voltak ítélve. Ma a magyarajkú lakosság majdnem teljesen munkaviszonyban van, van saját értelmisége és lehetősége nyílt a kulturális fejlődésre, vagyis azt is mondhatjuk, hogy újjászületését éli. A kétnyelvű oktatás minősége és jellegzetessége magára vonta a figyelmet egész Európában, sőt a világ is példát vehetne róla. Aki egyszer megérezte a testvériség-egység szellemiét, a testvéri szeretet melegségét, az egymás megtisztelését, az sohasem felejti el a kétnyelvű iskoláit, a kétnyelvű osztályok hangulatát. Az ember elcsodálkozhat azon, hogy a szomszédos Ausztriában nem tudják fölfogni az ilyen kétnyelvű iskola értékeit. Itt nálunk Szlovéniában már régen felismertük azt, hogy a nemzetiségek létezése nem hátrányt, hanem sőt gazdagságot jelent, amelynél a többség nemzet is nemesül. A nyelvek közvetlen kapcsolatával és kultúra kölcsönös megismerésével egymás kultúráját fejlesszük és ezzel a szomszédos országokkal és azok népeivel a barátság és együttműködés erős hídját építjük. Sajnos az Ausztriában élő horvátok és szlovének nem élvezhetnek ilyen jogokat, habár az államszerződés szerint ez megjár nekik, és az emberi jogok is mindezt biztosítják. A mi népeink ott feszült légkörben élnek, mégpedig olyan feszültségben,, amely néha nagyon hasonlít a náciizmus idejében kialakult légkörre. Az u.n. osztrák demokrácia eléggé beszédesen mutatja, hogy milyen látszat ez a szabadság, amelyben a sovinisták, nacionalisták,, sőt még a fasiszták is vadulhatnak és a szlovének ellen törnek, mindenfajta gúnynevekkel illetik őket, míg a nemzeti kisebbség kötetes hallgatni és mindezt eltűrni és önelégülésben lenni azért, hogy ilyen »pluralista« országban élhet. Akárcsak az 1920-as plebiszticum idején a szlovéneknek ma is azt mondják: »Ha nem tetszik, menjetek át a Karavánkák túloldalébra«. Franc Šetinc, a beszédét többek között így folytatta: — Nálunk olyan társadalmat építünk, amelyben mindenki szabadon fejleszti alkotóerejét, mindenkinek szabad lehetősége nyílik arra, hogy olyan értékeket alkosson, amelyek méltók az emberiségre, tekintet nélkül a nemzetiségi hovatartozásra, a vallásra, eszmei elhatározásra, az egyetlen feltétel az, hogy készek legyenek küzdeni az emberek egyenlőségéért, monopóliumok ellen és a privilégiumok ellen. A mi emberünk már régen felismerte azt, hogy nem tudna mit kezdeni a demokráciával, ha az nem az igazságban, a kötetes jogban gyökerezne, azzal, hogy saját maga egyenjogúan dönt a saját munkája gyümölcséről. A lendvai községben is jó úton járnak, hogy ilyen körülményeket teremtsenek — mondotta Franc Šetinc. Az ünnepi beszédek elhangzása után felcsendült a dal, a kórusok szlovén, és magyar dalokat adtak elő, a fúvószenekar pedig különböző indulókat játszott. A Várstroj del go'i fia,Osli ZoniskijScienbon szavaltak. Az ünnepélyes hangulat közepette többször felcsendült: AZ EMBER AKI FELELŐSSÉGET, VÁLLAL A SZABADSÁGÉRT, SZABAD. A hegesztők gyors raozdulatokkal összeforrasztották a jelszót: ZDRUŽENI V DELU (A munkában egyesülve). Az óriási gyárcsalmok dobogóján fürge lábak jártaik a kólót. A bejáratnál a lendvai művészek festményei díszítették a falakat, az óriási dobogó díszleteit pedig Király Ferenc lendvai szobrászművész készítette. Ezen a napon többezer dolgozó ünnepelt, és sok további munka sikert kívánt a VARSTROJ dolgozóinak. Írta és fényképezte: Szunyogh Sándor II gyárcsarnok - újabb A TÖMEGGYŰLÉSEN FRANC PETINC BESZÉDET MONDOTT : AZ EMBER AKI FELELŐSSÉGET VÁLLAL A SZABADSÁGÁÉRT, SZABAD A Gorenje-Varstroj Lendvai Társult Munka Alapszervezete az 1977-es évet , úgy munkasikerek jegyében zárta le. A dolgozók december 27-én adták át rendeltetésének az egészségügyi kabinok gyárát, amely az utóbbi évek folyamán a legjelentősebb beruházásoknak számított a lendvai községben. A gyáravatást a VARSTROJ munkaközössége TITO elnök és a párt jubileumainak jegyében ünnepelte. Az új gyárcsarnokban ezen a napon nagyszabású tömeggyűlést szerveztek, amelyen többek között megjelent FRANC ŠETINC, a Szlovén Kommunista Szövetség KB Végrehajtó Bizottsága elnökségének titkára is, aki az összegyűlt dolgozókhoz beszédet intézett. Az összegyűlt magasrangú köztársasági vendégeket és dolgozókat VIKTOR KETLER, a Varstroj vállalat igazgatója üdvözölte, IVANEC LÁSZLÓ, a Lendvai Községi Képviselő-testület Végrehajtó Tanácsának elnöke pedig szlovén és magyar nyelven méltatta a Varstroj vállalat fejlődésének jelentőségét, valamint a lendvai község gyorsütemű gazdasági felvirágzását. lépés a fejlődés felé Franc Šetinc, a Szlovén Kommunista Szövetség KB Végrehajtó Bizottsága Elnökségének titkára mondott beszédet az új gyárcsarnok megnyitásán Ivanec László, a Lendvai Községi Képviselő-testület Végrehajtó Tanácsának elnöke szlovén és magyar nyelvenn mondott beszédet. Ketler Viktor, a Gorenje Varstroji igazgatója üdvözölte a venédeket A gyáravatáson magasrangú vendégek jelentek meg Többezer főnyi dolgozó nézte végig a gazdag ünnepi műsort A színvonalas gazdag műsorban közreműködtek a népi táncosok Működjünk együtt a kereskedelmi ellenőrökkel Milt év folyamán több hat millió reai dinárt kobozni. A kereskedelmi e Az elmúlt év folyamán több feljelentés érkezett a muraszombati községben a kereskedelmi ellenőrző szolgálatra, s legtöbbször a boltosok nem egészen becsületes kezdeményezésére tettek panaszt. S mint a régi közmondás is tartja, ahol füst van,, ott tűz is van, a kereskedelmi ellenőrök még a félévi leltár után akcióba kezdtek. Több üzletet megfigyelés alatt tartottak, elsősorban azokat, ahol a félévi leltári eredmények nem voltak teljesen világosak. Nem is kellett sokáig várni és máris elcsíptek néhány tettest. A szokásoktól eltérően, nem veszteséget számoltak fel egyes boltokban, hanem nagy csomó jövedelemtöbbletet és az egyiktől, a már bebizonyított esetben, több mind tizenhat millió régi dinárt koboztak el. S mivel nem titok, hogy hol és melyik üzletben, tanultságos példának nagyobb vonásokban ecseteljük az esetet. A moravci Market üzletvezetője törvényellenesen emelte a gyümölcs árát, vagyis a megszabott árnál drágában adta el a gyümölcsöt és csak hat hónap alatt 1900 dinárt tulajdonított el jogtalanull. De ennél nem állít meg: a leleményes kereskedő bizonyos árucikkekből nagyobb készleteket rendelt árdrágulás előtt alacsonyabb áron és mint már az olvasó is kitalálta — később magasabb áron bocsájtotta forgalomba. Ez csak egyike a tetten ért üzletvezetőknek, de ez nem azt jelenti, hogy sikerült minden machinációt felszámlálni. A kereskedelmi ellenőrök több üzletet tartanak megfigyelés alatt, s ezért kérik a lakosság segítségét, hiszen utolsó sorban a vásárlók érdekéről van szó. ők fizetik drágában az önhivatott kereskedők plusz keresetét. Hogy a jövőben minden hasonló jelenséget felszámoljanak, a kereskedelmi ellenőrző szolgálat a muraszombati és a ljutomeri községek kereskedellmi vállalataival megállapodtak, hogy a jövőben minden egyes árucikken felkell tüntetni az árakat, míg eddig elég volt, ha a polcokon jelezték az árakat. Most a vásárló majd könyebben összehasonlíthatja az árakat a fizetett összeggel és szükség esetén hatásosabban intézkedhetik. -ep