Népújság, 1979 (23. évfolyam, 1-48. szám)

1979-01-11 / 1. szám

EGÉSZSÉGÜNK — EGÉSZSÉGÜNK — EGÉSZSÉGÜNK — A hidegártalmakról Tekintettel az évszakra, számíthatunk lehűlésekre. A túlságosan alacsony külső hőmérsékletnek megvan a maga sajátos hatása az emberi szervezetre. Ebben a csoportban soroljuk a szervezet következő elváltozásait, reakcióit: helyi külső hidegsérülés. Általános hidegártalom, más néven ki­hűlés, valamint a megfázás, meghűlés, és a huzat.­ ­ Leggyakrabban a láb, kéz, fül és az orr, valamint a test kiálló részei vannak kitéve a hidegártalomnak, amelyeket népszerűen FAGYÁSNAK ne­vezünk. A fagyás tüneteinek létrejöttéhez nem okvetlenül szükséges, hogy a szövetek­ben lévő víz megfagyjon. A sé­rülések, azaz a fagyások úgy jönnek létre, hogy a hidegha­tásnak kitett területen vér­ke­ringési zavar lép fel — a vé­redények görcse, amit a fel­­melegedéskor tágulás követ, a végtag elpirul. Amíg ez az el­pirulás tart, nincs veszély. A veszély akkor jelentkezik, ha később ez a bőrfelület elkékül, ami a vérkeringés megállásá­nak a jele. Erre szokták mon­dani, hogy »beleütött a hideg« a kezébe, s ilyenkor, hogy a vérkeringést megindítsák, dör­zsölik a kezet, a felkart tőben motollaszerűen forgatják. Sú­lyosabb esetekben, a hideg­­hatás időtartalmától függően a végtagon, testrészen, hólya­gok, fagydaganat, teljes elfa­gyás léphet fel. Ezeket az el­változásokat jobb megelőzni a hideg ellen való védekezéssel, mert a gyógyítások majdnem lehetetlen. A láb különösen ér­zékeny, ez a volt frontharco­sok tudják a legjobban. Az egyszer már megfagyott láb mindig érzékenyebb, s a ki­sebb hidegre is fájdalommal reagál. Súlyosabb esetekben az elsősegély abból áll, hogy a testrészt testhőmérsékletű, 38 Celsius fokos vízbe tesszük, a teljes felmelegedésig, majd szárazon, puhán bepólyázzuk. Utána orvoshoz fordulunk. Általános kihűlés vagy hi­degártalom esetén: az egész testre vonatkozó olyan hővesz­teség, amelyet a szervezet hő­termelés pótolni nem tud, és így a szervezet belső hőmérsék­lete a végbélen mérve 36,3 Celsius-fok alá süllyed. Ez akkor fenyegeti az embert, ha hideg környezetben, megfelelő öltözet és táplálék nélkül hosz­szabb ideig mozdulatlan ma­rad. Ez eltévedt, szerencsét­lenül járt és kimerült embe­rekkel, például hajótöröttek­kel, hagymászókkal, vagy ré­szeg csavargókkal fordul elő. Először a szervezet »reszketés­sel« igyekszik pótolni a hő- Veszteséget, majd fáradtság, ál­mosság vesz erőt az emberen, ásítozik, érzéki csalódásai van­nak. Lelassul a szívműködés, a légzés, az izmok megmere­vednek, s egy »tetszhalotti ál­lapot« lép fel, mert ha még ilyenkor ráakadnak az áldo­zatra, s megfelelő elsősegély­ben részesítik, életben marad­hat. Végbéli 30 Celsius-fokos hőmérséklet felett minden re­mény megvan a gyógyulásra, alatta már kevéssbé. Minél rövidebb ideig tartott a lehű­lés, annál több a lehetőség az életben maradásra. Tüdőgyul­ladás, vesegyulladás súlyosbít­hatja a bajt. Szellemi károso­dás, szívizom-károsodás ma­radhat vissza következmény­ként. Elsősegélynyújtás: leg­jobb módszer az azonnali gyors és egyenletes felmelegí­tés 38 Celsius-fokos fürdővíz­ben, amibe belehelyezzük a ki­hűlt, eszméletlen embert, s szükség esetén mesterséges légzést, testmasszírozást alkal­mazunk. Ha a légzés, a szívmű­ködés megjavul, az eszmélet visszatér, a beteget 32—34 Cel­sius-fokra felmelegítjük, a to­vábbi egyenletes felmelegítés érdekében már előre felmele­­gített ágyba fektetjük. Az a régi elképzelés, hogy a kihűlt embert először hidegen kell dörzsölni, s nagyon lassan sza­bad felmelegíteni, megdőlt, té­vesnek bizonyult állatkísérle­tekben és a II. világháború­ban embereken szerzett ta­pasztalatok alapján. A többi teendők bízzák a kórházi szak­személyzetre. A megfázásról, meghűlésről, huzatról már írtunk, s alka­lomadtán ismét írni fogunk. Tartsuk magunkat a hideg­ben is tehát a régi jó arany­­szabályhoz, hogy jobb a bajt megelőzni, mint gyógyítani, s mivel így sok kellemetlenség­től vagy rokkantságtól kímél­hetjük meg magunkat, nem árt megszívlelni egy-két jó ta­nácsot: — a hideg ellen megfelelő té­li öltözékkel védekezzünk; — meleg italok fokozzák a szervezetünk hőtartalékát (tea, kávé stb.); — ha eltévedtünk a hidegben igyekezzünk minél lasab­­ban mozogni, lélegezni, hogy ne fáradjunk ki, de ne is engedjük kihűlni a szervezetünket, s ügyeljünk arrra, nehogy elaludjunk; — lábbelink ne legyen túl szo­ros, és álljunk mozdulatla­nul egy helyben sokáig; — ne igyunk túl hideg vizet. Dr. Sz. D. A HÉTEN HALLOTTUK Hej, lendvai fi­utca! Bizony, vaskos könyv fek­­ne ki abból sok zsörtölődés­­ből, epés megjegyzésből, (és mi tagadás: káromkodásból) ami az utóbbi három hónap­ban elhangzott a lend­vai főut­ca rovására. És valjuk be ő­­szintén, jogos a felháborodás. Annak idejében, az ősz közepe táján, amikor hozzáláttak a Partizán utca korszerűsítésé­hez, a lendvadak csak a fejü­ket csóválták. Nem lesz ez így jó, hiszen fő útvonalról van szó, itt halad el az egész for­galom a határ felé,­­terelőutat csak nagy-nagy kerülővel le­hetne szervezni, mi lesz, ha beköszön­tenek az őszi esők? Nos, az őszi és a tél eleji szárazságból annyi hasznuk volt a lendvaiaknak, hogy a főutca »csak« poros volt, a­­minek a háziasszonyok egy cseppet sem örültek, hiszen nem kell külön hangsúlyozni, mennyi bosszúságot okozott nekik a por. Pedig, de boldo­gok lehettek még azokban a jó időben, amikor csak por­felhő kavargott a lendvai fő­utcán. Mert amikor beállott az olvadás, egyszeribe sárten­gerré változott a lendvai fő­utca. A jó fél métert is elérte helyenként a latyak mélysé­ge,­­s lyuk is, meg gödör is tá­madt rajta pillanatok alatt annyi, hogy jóformán alig le­hetett közlekedni. A Partizán utca háziasszonyai után most a házigazdák is kezdtek isten­igazában mérgelődni. Hogy is ne, hiszen a sártengerben köz­lekedő autók úgy összefröcs­költék a házak homlokzatát, hogy azon semmi más a vilá­gon nem segít, csak az újra­festés. Ez pedig ugyebár pénz­be kerül... Egyesek, joggal, pörrel fenyegetőznek ... De nemcsak a háztulaj­dono­sok, hanem az autótulajdono­sok is megimádkozták már a lendvai főutcát. E sorok írója viszonylag olcsón úszta meg: csak a kocsi hátsó üvegét kel­lett cserélni, mert egy felvá­gódó kavics betörte, ezenkívül a kipufogót kellett újra felsze­relni, mert egy erőszakoskodó előző elől elhúzódva kényte­len volt ráhajtani a csatorna­hálózat satujának a vasfede­lére. De ha szem előtt tartjuk, hogy nem egyhamar kerül asz­falt a lendvai főutcára, tehát még minden esélye megvan nagyobb kárra is, mint pél­dául a tengelytörés ... A napokban Muraszombat­ban járva két srác beszélgeté­sére figyeltem föl: — No, ez a fityó is bizto­san lendvai! — Hát bizony, szépen ki van festve... Hát igen. Oda jutottunk, hogy Muraszombatban a lend­vait a csajhos kocsijáról is­merik fel. Jelenleg ugyan ke­gyesek hozzánk az égiek és a kemény fagy járhatóvá tette a lendvai főutcát, de mi lesz, ha megint jön az olvadás? Mert hiába áll a tábla Hosszú falu felől és az áruház előtt is, hogy motoros járművek­nek előzni tilos, azért nyugod­tan előznek egyesek a térdig érő sárban, és az az autó bán­ja meg, amelyet előznek, mert még a feje búbja is piszkos lesz a szétfröccsenő sártól. Még valamit hallottam a na­pokban a lendvai főutcával kapcsolatban. — Én nem tudom, ki volt az a ma..., aki elrendelte, hogy félvíz idején felássák a főútvonalat, de akárki is volt, én büntetésből napota két­szer végigsétáltatnám ezen az úton. Mert ami­­sok, az sok. Hát igen. Ami sok, az sok. Szülők, nevelők fóruma Lehet-e magánügye a gyereknek? Elolvastam a kislányom nap­lóját, és meghökkentem azon, hogyan ír mirólun­k, a szülei­ről, a tanárairól — panaszol­ta nemrégiben egy anya 15 éves gyermekéről. — De hát miért kell egy titkos naplóba beleolvasni? — Szülői kötelességem, hogy tudjam, hogyan gondolkodik különböző dolgokról. — És ezekről nem lehetne vele nyíltan beszélgetni? — Már sokszor próbálkoz­tam, de újabban sohasem si­kerül. Amióta középiskolás, zárkózott lett. Nekem pedig tudnom kell, mit csinál, kivel barátkozik, milyen fiúk tetsze­nek neki. Ehhez jogom van! Elfogadható-e ez az indok? A gondos szülő csakugyan részt vesz gyereke életében. Nemcsak szemlélője tanulási gondjainak, társas életének, később szerelmi kapcsolatai­nak, hanem a szó valódi értel­mében együtt él a gyerekkel. Nem mindegy azonban, hogy ezt milyen módon teszi. Is­merjük a faggató szülő típu­sát. Amikor a gyerek élete már bizonyos mértékig függet­lenedik, maga választja meg társait és programjai egy ré­szét, egyre bővülnek azok az élmények, amelyeket a min­dent tudni akaró felnőtt fi­gyelő szeme már nem követ­het közelről. S megindul a kér­désostrom: »Mi történt az is­kolában?« »Ki az a kislány, aki a múltkor itt járt?« »Mi­lyen osztályzatot hoztál?«, »Ki volt az a fiú, aki hazakísért?« És sorolhatnánk még sokáig. A gyerekek zárkózott, félsza­vas válaszai nem egy esetben arra sarkallják a faggató szü­lőt, hogy »nyomozó« szülővé váljon: belenéz a serdülő gyer­meke magánlevelezésébe, tás­kájába, mindent elolvas, ami a keze ügyébe kerül, amikor a gyerek nincs jelen. A faggató, »nyomozó« szülő valószínűleg már akkor is ha­sonlóképpen viselkedett, ami­kor a gyerek még sokkal ki­sebb volt, és nem vezetett titkos naplót, nem voltak magánprogramjai. Néha már az óvodások szülei is arról panaszodnak, hogy a »Mi tör­tént az óvodában?« »Jól visel­kedtél-e?«, »Kivel kerekedtél?« stb. kérdésekre a kisgyerek szűkszavú válaszokat ad, és inkább más témára tér át. Már kiskorban megérzi a gye­rek, ha nem a megértő társ be­szélget vele, hanem az »elle­nőr« ... KAMASZKORBAN mindez kiéleződik. Az esetek többsé­gében azok a serdülők is zár­kózottak lesznek, akiknek va­lódi egyenrangúságon alapuló kapcsolatuk van a felnőttek­kel. Ezzel a magatartással érez­tetni akarják, hogy már önál­ló ítélőképességük van, nem tartják szükségesnek, hogy magánügyeik minden részleté­be beavassák szüleiket. Ha a gyerek kicsi korától kezdve megszokja, hogy a fel­nőtt nem ellenőr, hanem ba­ráti támasznyújtásra kész társ, rendszerint nem kerül sor arra, hogy faggatni kell­jen: szívesen mesél élménye­ikről, apróbb-nagyobb csínyei­ről, gondjairól. Amikor azon­ban a szülő szüntelenül rosz­­szalló, kioktató, rendreutasító hangnemben érdeklődik és ítél­kezik, a kamaszkori átlagos zárkózottság még jobban el­mélyül, és nem egy esetben teljesen megromlik a szülő kapcsolata serdülő gyermeké­vel. Minden felnőttnek vannak magánügyei, ezeket nem oszt­ja meg gyerekével, sokszor még házastársával sem. Ha azt akarjuk, hogy serdülő gye­rekünk ne forduljon el tőlünk, már kicsi korától tiszteletben kell tartanunk, hogy neki is megvannak azok az élményei, amelyeket nem akar­, vagy nem képes megosztani a fel­nőttekkel. Minden életkorban adjuk meg a gyerekünknek azt a jo­got, hogy lehessenek magán­ügyei. Ne kutassunk a holmi­jában! Ne olvassuk el a leve­leit, a naplóját! Mert minél zordabb az el­lenőrzés, annál konokabb lesz a gyerek ellenállása. Készülődünk a jelvényszerzésre átdolgoznom. A törekvő tanu­ló többet is elolvas. A köny­vet az iskolai könyvtárból köl­csönözzük. Nekem barátom a könyv. Különösen a regényeket kedvelem. Már három könyv­vel készen vagyok a jelvény­­szerzésre. Tavaly elismerésű könyvet kaptunk. Az idén pe­dig arany jelvény vár ránk. A mi osztályunkban nyol­can készülődünk a versenyre. Már megkaptuk azokat a lapo­kat, amelyekre a könyv fősze­replőit, véleményünket a könyvről és az osztályzatun­kat írjuk. A könyvek feldolgo­zásánál egymásnak segítünk, így könnyebben folyik a mun­ka. Az előkészületeken min­denki elmeséli az elolvasott könyvek tartalmát. Én elhat­á­roztam, hogy a »Szent Péter esernyője« című regényt fo­gom első könyvként elmesél­ni. Tavaly dicséretet kaptunk mindannyian. Eredményesen elvégeztük a dolgunkat. Remé­lem, hogy az idén is ilyen eredményesek fogunk leírni. Jövő évben is részt fogok venni a jelvényszerző verseny­ben. Kakas Márta Fokorci, 7. b osztály Hetedik osztályba járok. A jelvényszerzésben részt fogok venni az idén is. Ebben a tan­évben áprilisban tartjuk meg majd a jelvényszerző olvasási verseny döntőjét. Én nagyon szeretek könyve­ket olvasni. Öt könyvet kell Köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk hálás köszönetet mindazoknak, akik váratlanul elhunyt, felejthetetlen édesanya, nagyanya és testvér Zay-Gyöfi Elizabeta temetésén részt vettek, koszorú- és virágadományaikkal mély fájdalmun­kon enyhíteni igyekeztek. Külön köszönetet mondunk Bernárd József tisztelendő urnak a gyász­­szertartásért. Felsőlakos 1979. január 1-én Gyászoló gyermekei, unokái, dédunokái, valamint testvérei. 5 NÉPÚJSÁG @1 magjv®’ Január 11. csütörtök; 16.23 Hírek; 16.30 A Napot követve, NDK rövidfilm; 17.00 Muppetis show, Vendégmű­vész Charles Aznavour; 17.30 Magyarország — Spanyolor­szág Király Kupa Teniszmér­kőzés, Közvetítés Debrecen­ből; 18.20 Csendes háború, Do­kumentumjáték; 19.10 Esti mese; 19.30 TV-Hiradó; 20.00 Franciaország madártávlatból Francia rövidfilmsorozat; 20.15 És ők hogyan csinálják, Angol ismeretterjesztő rövid­film; 21.05 Szokatlan szoká­sok, Francia rövidfilmsorozat; 21.45 Magyarország — Spa­nyolország Király Kupa Te­niszmérkőzés, Közvetítés Deb­recen­ből; 22.55 TV-Hiradó 3. Január 12. péntek; 16.33 Kirak; 16.40 Rorneói maj­mok, Japán rövidfilm; 17.05 Játék a betűkkel; 17.30 Forra­dalmak nemzedéke, Látogató­ban Hauser Arnoldnál; 18.25 Öt perc meteorológia; 18.35 Falujárás, Riportfilm; 19.10 Esti mese; 19.20 Tévétérna; 19.30 TV-Hiradó; 20.00 Delta, Tudományos híradó; 20.20 Szü­lök, nevelők magazinja; 21.10 Kanadai gyorsfotók, Doku­mentumfilm-etüd; 21.15 Zon­gora a levegőben, Magyar film; 22.45 TV-Hiradó 3. Január 13. szombat: 8.55 Csak gyerekeknek; 15.10 Belgrádi fiúk, Magyarul beszé­lő jugoszláv filmsorozat; 16.00 Kukucskálás, Kisdobosok mű­sora; 16.25 Hírek; 16.30 Év­forduló után, Riportfilm; 17.20 Parabola; 17.50 »Hogy nálam különb legyen«, V. rész: A sza­vakon innen és túl; 18.25 Fő­zőcske — de okosan; 18.55 Egymillió fontos hangjegy, A Televízió könnyűzenei soroza­ta; 19.10 Cicavízió; 19.20 Tévé­­torna; 19.30 TV-Hiradó; 20.00 Gusztáv féltékeny, Magyar rajzfilm; 20.05 Szegény Dá­niel, Bűnügyi komédia két részben; 20.50 Pillangókisasz­­szony a Margitszigeten; 21.35 MARCELLO MASTROIANNI­­SOROZAT, Utolsó Leó, Ma­gyarul beszélő angol film; 23.15 TV-Híradó 3. Január 14. vasárnap; 9.15 Óvodások filmműsora; 9.45 Magyarország állatai, Ter­mészetfilmsorozat; 14.50 Mo­­gador lakói, Magyarul beszélő francia filmsorozat; 15.35 Ma­gyar tájak, Őrség; 16.00 Alber­to Juanterena Danger, Portré­film; 16.30 Magyarország — Anglia, Király Kupa tenisz­­mérkőzés; 17.30 Műsorainkat ajánljuk!; 18.00 Most mutasd meg!, Rendhagyó vetélkedő; 18.40 Esti mese; 18.50 Tévétor­na; 19.00 A hét; 20.00 Hírek; 20.05 Szegény Dániel, Bűnügyi komédia­­két részben, II. rész; 21.00 Zene , szóval; 22.00 Hírek; 22.05 Telesport.

Next