Népújság, 1981 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1981-01-08 / 1. szám

Lendva Megnyitották a lakók klubját FIGYELEMRE MÉLTÓ KEZDEMÉNYEZÉS Lendván is egyre nőnek a korszerű lakótömbök, új la­kóházak. Mindenki siet, min­denki vég­zi a­ saját dolgát. A lakótömbökben bizony sok­szor a szomszédok nem is­ is­merik egymást és­ ez arra u­­tal, hogy a mii kis vidéki vá­rosiunkba is Lassan­ betör az elidegenedés. Hogy ennek elejét vegyék, azaz megfékezzék az emberek laza kapcsolatait az óév utolsó szombatján a Kidrič utca 9. szám alatt a lakók összefog­tak és megalapították a lakó­tömb klubját. A férfiak és­ a nők összefogtak és kimeszel­ték­ a pincében lévő­ mosó­­konyhát és­ a szárogatót és be­rendezték társalgónak, klub­helyiségnek. Hogy mennyire komolyan gondolták azt a szombati ünnepélyes megnyi­tó is, megmutatta­. A gyer­me­kere gazdag kultúrműsort ké­szíttettek, a felnőttek pedig meghívták a Lakásigazdálko­dási Közösség titkárát, hogy vegyen részt, a hivatalos meg­nyitón. Az összegyűlte­ket Bernyák Erzsébet, professzor, a lakók tanácsa elnöke üdvözölte, majd átadta a szót Orlaj An­tonnak, akit a lakók nevében mondott­ megnyitó beszédet. A gyerekek apraja nagyja ér­dekes szavalatokkal és, ének­számokkal tette hangulatosa­b­bá a bensőséges­ ünnepélyt. A Kidrič utca kilences szá­mai lakótömbjének lakói nem tréfáltak, hisz az ünnepélyes ujjévvárást már az új helyi­­ségekben tartották meg és az ifjúság is hetente egyszer disz­kót tart. Más napokon estén­kén­t a felnőttek sakkoznak, beszélgetnek, vagy különféle társasjátékokkal rövidítik az időt. A megnyitón láthattuk csak igazán, hogy hányan laknak egy lakótömbben. Senkit, sem maradhat ismeretlen, senki sem lehet idegen és néma a lá­tollak mellett. A lakók társa­dalmii szerepe is jobban elő­térbe kerül, hisz a többszöri találkozás folytán alaposab­ban megbeszélhetik a közpon­ti fűtési problémáit, a lakás­­ga­zdálkodási kérdéseket. Dicséretre méltó kezdemé­nyezés volt ez a Kidrič utcá­ban és­ példát vehetnének ró­la a többi lakótömbök lakói is. Szunyogh Orlaj Anton megnyitja a lakók klubját Bernyák Erzsébet, a lakók ta­nácsának elnöke üdvözli a la­kókat is. A lakótömbben élő gyermekek kétnyelvű kultúrműsort készítettek A színvonalas ünnepélyen ott volt a Kidrič utca 9. számú lakásának apraja nagyja Fényképezte: Szúnyogh S. 4 ^i­rtJiAo Miért ne vásárolnánk olcsóbban, ha van rá alkalom? Mögöttünk az újévi ünne­pek örömei és örölei, las­san második felébe hajlik a tél. A korai tél igen megszeli­dült, még csak jóravaló hó sem hullott közel egy hónap­ja. Inkább tavaszias az idő. A kereskedők is a tavaszi kol­lekciókról gondolkodnak már. De a kiárusításokat jelző táb­lák és hirdetőoszlopok után ítélve, még jó telve vannak a raktárok téli holmikkal, így hát az id­én a szokottnál vala­miivel előbb megkezdődött a kiárusításii idény. A kiárusítások már régen nem azok mint a múltban vol­tak; egy pár hitvány, réges rég divatjamúlt, mindennek, csak ruhának nem nevezhető holmi f­eladásai, hanem a sok és, divatos, jó minőségű öltö­nyök, szoknyák, nadrágok, blúzok, alsó- és felső ruhák, méteráruk között válogathat a vevő. És az az előnye, hogy valamivel olcsóbb is. Ezt már sokan tudják, főleg a többgye­rekes, kisebb keresetű csalá­dok, amelyek egy-egy tavaszi és őszi kiárusítás idején te­tőről- talpig felöltözködnek. Igaz, egy kis szépséghibája van a dolgoknak. Az­ ember a tavaszi, nyári ruhákat késő ősszel vásárolja, a télieket ta­vasszal. De ha ésszel és ízlés­sell válogatja össze a sokból, akkor ez a divat egy-két sze­zont i­s kibír.. Muraszombatban már ja­nuár ötödikétől kezdve tart a cipősibol­toikban, a kiárusítás: az árak 10-től 50 százalékig alacsonyabbak. A jövő hét má­sik felében már a ruhásiboltok is­ megkezdik a kiárusítást. Ér­demes lesz megnézni. Néha még a válogatósok is találnak valamint. És ha még olcsóbb is akkor annál jobb. Már a magunk zsebe gazdaságszilár­­dítássa érdekében is... pivar Csökkent az üzemi balesetek száma Az utóbbi néhány év során a munkabaleset-védelem­­nek fontos szerep jutott a munkaszervezetekben, amely a dolgozók alapvető jogait és kötelezettségeit képezi. Az el­múlt két év során jelentősen javultak a munkakörülmé­nyek, nagy gondot fordítottak a balesetek megelőzésére. A munkaszervezetekben ez irányban bővítették a szakká­dert és az általános népvédelmi és önvédelmi mozgalom keretében minden egyes dolgozót bekapcsoltak az előké­születekbe, a balesetek megelőzésére irányuló akciókba. A muraszombati munkaelle­nrző bizottság adatai alapján elmondhatjuk, hogy a munka­szervezetekben hosszú távon tervezik a balesetek megelő­zését és a rosszabb gazdasági feltételek ellenére is nagy ösz­szegeket fordítanak erre a cél­ra. Éppen ezek az eredmé­nyek azonban még jobban kitélesítikk az ellentéteket és felfedik a hibákat ott, ahol még mindig nem­ tesznek ele­get az előírásoknak és felada­tok­nak. A muras­zombati­ községben az eredmények ellenére is 1979-ben a balesetek száma igen magas volt, de egy év­vel késő­bb már lényegeseb­ben alacsonyabb. 1978-ban az aktív bebiztosítottak 5,24 szá­zaléka, vagyis­ 396 személy szenvedett kisebb vagy na­gyobb üzemi balesetet, egy év múlva 1979-ben, a száza­lék 5,26-ot tesz ki, vagyis 972 személyt, míg tavaly (az utol­só három hónap kivételével) üzemi bal­asetek áldozata 689 személy lett, akik kisebb vagy nagyobb sérüléseket szenvedtek, ez pedig százalék­ban 3,68 tesz ki és a tavalyi előtti­ év kilenc hónapjához viszonyítva 58 esettel keve­sebb. Egy-egy munkabaleset kö­vetkezménye ezekben az évek­ben átlag 22 napi betegállo­mány, ami lényegében azt je­lenti, hogy minden dolgozó egy és fél napot kimaradt a munkából. Tavalyra még nin­csenek adataink, de az 1979- re évben tudjuk, hogy a be­tegállomány fejében közel két és fél millió dinárt fize­tett­ ki a biztosító. Amikor az üzemi balesetek­ről van szó nem szabad meg­feledkezni azokról a szeren­csétlenségekről sem, amelyek az üzemen kívül történnek, a­­mikor a munkások nem dol­goznak és főleg a paraszt­munka, vagy a háziasszonyi teendők elvégezése közben é­­rik őket. Így 1979-ben kisebb vagy nagyobb balesetet szen­vedett 1759 személy és ennek következménye 35 487 beteg állományi nap, hiszen min­den sérült átlag 20 napot volt tavaly munkahelyéről.. Ezenkívül még itt van a többi, megbetegedés is, ame­lyek részben a nem megfelelő munkakörülmények következ­mé­nyei, így a tavalyi év ki­­lenc hónapjában a dolgozók közel 9000 esetiben fordultak az orvosokhoz és így a beteg­állománnyal együtt 110 300 munkanapot számíthatunk be­tegállománynak, vagyis min­den megbetegedett dolgozó ál­talában­ 13 nap volt betegsza­badságon. A tavalyelőtti év­ben az egy dolgozóra eső ál­talános betegszabadság 22 na­pot tett ki. A felsorolt adatokból is lát­szik, hogy tavaly a munka­szervezetek nagy gondot for­dítottak a balesetek és betege­dések megelőzésére. Itt meg kell jegyezni, hogy hatásos volt a betegszabadságok elle­nőrzése is, hiszen nem egy e­­setben sokan a betegszabadsá­gok számlájára sok napot töl­töttek otthon, vagy másutt dolgoztak. Természetesen a balesetek és a megbetegedé­sek számának csökkenésével kisebbek a betegbiztosító kia­dásai is, a munkaszervezetek­ben pedig az anyagi károk, hi­­­szen az első harminc napra a munkaszervezet biztosítja a személyi­ jövedelmet. A gazdaságszilárdítás fon­tos része a munkafegyelem is, ezért a jövőben még szigo­rúbb lesz az ellenőrzés ezen a téren, mert, sajnos, még sok esetben erre szükség van. pivar A földművesek szociális védelméért Január elsején múlt egy éve, hogy Szlovéniában életbe lépett a földművesek létfenn­tartási védelméről szóló tör­vény (Zakon o preživnin­skem varstvu kmetov). A tör­vény alapvető célja az, hogy nagyobb szociális védelmet nyújtson a megöregedett és munkaképtelen földművesek­nek. Mondanunk sem kell, hogy e hasznos és humánus törvényre talán éppen Mura­vidéken van a legnagyobb szükség, hiszen a köztársa­ságban itt él a legtöbb föld­műves.­ A lendvai község is jelleg­zetes agrárterület és ezért a községi földközösségben jár­va az iránt érdeklődtünk, mi­lyen érdeklődést váltott ki a törvény, érdeklődnek-e a föld­művesek az iránt a kedvez­mények iránt, amelyet nyújt. Mlinarič Stanko titkár el­mondtal, hogy az elmúlt év­ben két idevágó esetet ren­deztek: egy hosszú­falusi há­zaspárét és egy radamosdi föld­művesét, ezenkívül jelenleg még két újabb ügy­intézése van folyamatban: egy ismét Hosszúfaluiból egy pedig Dob­­ronakról. De vajon mit is nyújt a földműveseknek a létfenntar­tási védelmükről szóló tör­vény? Amennyiben az idős, mun­kaképtelen földműves leg­alább két hektár akármilyen földet átad az államnak, az nyugdíjat biztosít a számára. A nyugdíj magasságát a föld­terület forgalmi értéke alap­ján állapítják meg az illeté­kes ljubljanai szervek. A­­mennyiiben a föld olyan si­lány, hogy a forgalmi értéke úgyszólván semmi, a földmű­ves akkor is kap nyugdíjat, amely nem lehet alacsonyabb, mint a földművesek öregségi nyugdíja. Hozzá kell tennünk hogy a két hektár földet át­adó földműves a föld után já­ró nyugdíj mellett megkap­ja a rendes öregségi nyugdí­jat is, s hogy a földterület után járó nyugdíjat is éven­ként revalorizálják, akárcsak az öregségi nyugdíjat. A­­mennyiben a földművesnek a föld átadása után nem marad a tulajdonában több mint egy hektár föld, azután többé nem kell fizetnie az öregségi nyugdíj utáni járulékot sem, hanem csak az egészségügyi járulékot Hogy a gyakorlatban ez hogyan fest? Vegyük a radamosi példát. Az öregségi nyugdíj az el­múlt évben 1280,00 dinár volt, a két hektárnyi átadott földterület után pedig a föld­műves 5765,30 dinár nyugdí­jat kap havonta. Mindkét ösz­szeget ez év elején valorizálni fogják, és durva számítás sze­­i­nt ez a földműves havonta cca 10­ 000,00 dinár készpénzt fog kapni. Nem lebecsülendő összeg. A földművesek létfenntar­tási védelméről szóló törvény­ről a lendvai község decem­beri tájékoztatójában közöl­tek részletesebb jelentést. Ezúton is szeretnénk azonban az érdekeltek figyelmét fel­hívni, hogy minden közelebbi felvilágosítást megkapnak a lendvai községi földközösség­ben, amely egyúttal az úgy­nevezett adminisztrációs mun­kát is elvégzi ezzel kapcsolat­ban, a földművesnek tehát nem kell hivatalból hivatalba járnia. De vajon miért határozzák el magukat ilyenfajta jára­dékra a földművesek? Erről ők maguk beszélnek majd la­punk egyik következő szám­á­ban. Báti Konc Zsuzsanna olvassuk és terjesszük a NÉPÚJSÁGOT ! küldöttek értékelték és a községi A muraszombati Községi Képviselő-testület mindhárom tanácsa legutóbbi ülésén a küldöttek a község idei évi fej­lesztési tervét fogadták el. Az ülésen még szó volt a moz­gássérültek számára megalapítandó műhelyekről és több aktuális ügyről, köztük a szakirányú iskolahálózatról is. Az elmúlt év december 30- án megtartott ülésen a kül­döttek a közviták során bízó­lagos javaslatokkal kibővített idei évi rezoluciót fogadták el. A köztársasági és községi gazdaságial fordítási törekvé­sekkel összehangban a mura­szombati községi társadalmi­­ga­zdasági fejlesztési terve az idén a köz- és általános fo­gyasztás csökkentését látja e­­lő. A kiadások ezen a téren tíz százalékkal az ipar jöve­delme alatt kell, hogy legye­nek, máig az általános fo­gyas­z­tásra szánt eszközök az jöve­delemmel 30 százalékkal kell, hogy alacsonyabbak legyenek. Ez a gazdaságszilárdításnak lényeges része és a kivitele­zését is szigorúan kell ellenő­rizni — hangoztatták az ülés résztvevői. A beruházások elsősorban a mezőgazdaságban és az élemi­szeriparban lesznek, valamint azokban az ágazatokban, ame­lyek megfelelő kivitelt és ol­csó, hazai nyersanyagokon a­­lapuló termelést biztosítana­k. A tervben bekerült a rogašov ci Liv bővítése is. A nem gaz­da­sági ágazatokban még az aggok rakičani otthona továb­bi építését tervezik. A lakás­gazdálkodási közösség 177 új lakást lát elő, ebből tizenné­gyet Rakicanban, hatot pedig Kuzmán, a többi Muraszom­batban épült A küldöttek a tervet igen pozitívan értékelték és ezen az ülésen el is fogadták. ­ep

Next