Népújság, 1981 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1981-01-08 / 1. szám
Lendva Megnyitották a lakók klubját FIGYELEMRE MÉLTÓ KEZDEMÉNYEZÉS Lendván is egyre nőnek a korszerű lakótömbök, új lakóházak. Mindenki siet, mindenki végzi a saját dolgát. A lakótömbökben bizony sokszor a szomszédok nem is ismerik egymást és ez arra utal, hogy a mii kis vidéki városiunkba is Lassan betör az elidegenedés. Hogy ennek elejét vegyék, azaz megfékezzék az emberek laza kapcsolatait az óév utolsó szombatján a Kidrič utca 9. szám alatt a lakók összefogtak és megalapították a lakótömb klubját. A férfiak és a nők összefogtak és kimeszelték a pincében lévő mosókonyhát és a szárogatót és berendezték társalgónak, klubhelyiségnek. Hogy mennyire komolyan gondolták azt a szombati ünnepélyes megnyitó is, megmutatta. A gyermekere gazdag kultúrműsort készíttettek, a felnőttek pedig meghívták a Lakásigazdálkodási Közösség titkárát, hogy vegyen részt, a hivatalos megnyitón. Az összegyűlteket Bernyák Erzsébet, professzor, a lakók tanácsa elnöke üdvözölte, majd átadta a szót Orlaj Antonnak, akit a lakók nevében mondott megnyitó beszédet. A gyerekek apraja nagyja érdekes szavalatokkal és, énekszámokkal tette hangulatosabbá a bensőséges ünnepélyt. A Kidrič utca kilences számai lakótömbjének lakói nem tréfáltak, hisz az ünnepélyes ujjévvárást már az új helyiségekben tartották meg és az ifjúság is hetente egyszer diszkót tart. Más napokon esténként a felnőttek sakkoznak, beszélgetnek, vagy különféle társasjátékokkal rövidítik az időt. A megnyitón láthattuk csak igazán, hogy hányan laknak egy lakótömbben. Senkit, sem maradhat ismeretlen, senki sem lehet idegen és néma a látollak mellett. A lakók társadalmii szerepe is jobban előtérbe kerül, hisz a többszöri találkozás folytán alaposabban megbeszélhetik a központi fűtési problémáit, a lakásgazdálkodási kérdéseket. Dicséretre méltó kezdeményezés volt ez a Kidrič utcában és példát vehetnének róla a többi lakótömbök lakói is. Szunyogh Orlaj Anton megnyitja a lakók klubját Bernyák Erzsébet, a lakók tanácsának elnöke üdvözli a lakókat is. A lakótömbben élő gyermekek kétnyelvű kultúrműsort készítettek A színvonalas ünnepélyen ott volt a Kidrič utca 9. számú lakásának apraja nagyja Fényképezte: Szúnyogh S. 4 ^irtJiAo Miért ne vásárolnánk olcsóbban, ha van rá alkalom? Mögöttünk az újévi ünnepek örömei és örölei, lassan második felébe hajlik a tél. A korai tél igen megszelidült, még csak jóravaló hó sem hullott közel egy hónapja. Inkább tavaszias az idő. A kereskedők is a tavaszi kollekciókról gondolkodnak már. De a kiárusításokat jelző táblák és hirdetőoszlopok után ítélve, még jó telve vannak a raktárok téli holmikkal, így hát az idén a szokottnál valamiivel előbb megkezdődött a kiárusításii idény. A kiárusítások már régen nem azok mint a múltban voltak; egy pár hitvány, réges rég divatjamúlt, mindennek, csak ruhának nem nevezhető holmi feladásai, hanem a sok és, divatos, jó minőségű öltönyök, szoknyák, nadrágok, blúzok, alsó- és felső ruhák, méteráruk között válogathat a vevő. És az az előnye, hogy valamivel olcsóbb is. Ezt már sokan tudják, főleg a többgyerekes, kisebb keresetű családok, amelyek egy-egy tavaszi és őszi kiárusítás idején tetőről- talpig felöltözködnek. Igaz, egy kis szépséghibája van a dolgoknak. Az ember a tavaszi, nyári ruhákat késő ősszel vásárolja, a télieket tavasszal. De ha ésszel és ízléssell válogatja össze a sokból, akkor ez a divat egy-két szezont is kibír.. Muraszombatban már január ötödikétől kezdve tart a cipősiboltoikban, a kiárusítás: az árak 10-től 50 százalékig alacsonyabbak. A jövő hét másik felében már a ruhásiboltok is megkezdik a kiárusítást. Érdemes lesz megnézni. Néha még a válogatósok is találnak valamint. És ha még olcsóbb is akkor annál jobb. Már a magunk zsebe gazdaságszilárdítássa érdekében is... pivar Csökkent az üzemi balesetek száma Az utóbbi néhány év során a munkabaleset-védelemnek fontos szerep jutott a munkaszervezetekben, amely a dolgozók alapvető jogait és kötelezettségeit képezi. Az elmúlt két év során jelentősen javultak a munkakörülmények, nagy gondot fordítottak a balesetek megelőzésére. A munkaszervezetekben ez irányban bővítették a szakkádert és az általános népvédelmi és önvédelmi mozgalom keretében minden egyes dolgozót bekapcsoltak az előkészületekbe, a balesetek megelőzésére irányuló akciókba. A muraszombati munkaellenrző bizottság adatai alapján elmondhatjuk, hogy a munkaszervezetekben hosszú távon tervezik a balesetek megelőzését és a rosszabb gazdasági feltételek ellenére is nagy öszszegeket fordítanak erre a célra. Éppen ezek az eredmények azonban még jobban kitélesítikk az ellentéteket és felfedik a hibákat ott, ahol még mindig nem tesznek eleget az előírásoknak és feladatoknak. A muraszombati községben az eredmények ellenére is 1979-ben a balesetek száma igen magas volt, de egy évvel később már lényegesebben alacsonyabb. 1978-ban az aktív bebiztosítottak 5,24 százaléka, vagyis 396 személy szenvedett kisebb vagy nagyobb üzemi balesetet, egy év múlva 1979-ben, a százalék 5,26-ot tesz ki, vagyis 972 személyt, míg tavaly (az utolsó három hónap kivételével) üzemi balasetek áldozata 689 személy lett, akik kisebb vagy nagyobb sérüléseket szenvedtek, ez pedig százalékban 3,68 tesz ki és a tavalyi előtti év kilenc hónapjához viszonyítva 58 esettel kevesebb. Egy-egy munkabaleset következménye ezekben az években átlag 22 napi betegállomány, ami lényegében azt jelenti, hogy minden dolgozó egy és fél napot kimaradt a munkából. Tavalyra még nincsenek adataink, de az 1979- re évben tudjuk, hogy a betegállomány fejében közel két és fél millió dinárt fizetett ki a biztosító. Amikor az üzemi balesetekről van szó nem szabad megfeledkezni azokról a szerencsétlenségekről sem, amelyek az üzemen kívül történnek, amikor a munkások nem dolgoznak és főleg a parasztmunka, vagy a háziasszonyi teendők elvégezése közben érik őket. Így 1979-ben kisebb vagy nagyobb balesetet szenvedett 1759 személy és ennek következménye 35 487 beteg állományi nap, hiszen minden sérült átlag 20 napot volt tavaly munkahelyéről.. Ezenkívül még itt van a többi, megbetegedés is, amelyek részben a nem megfelelő munkakörülmények következményei, így a tavalyi év kilenc hónapjában a dolgozók közel 9000 esetiben fordultak az orvosokhoz és így a betegállománnyal együtt 110 300 munkanapot számíthatunk betegállománynak, vagyis minden megbetegedett dolgozó általában 13 nap volt betegszabadságon. A tavalyelőtti évben az egy dolgozóra eső általános betegszabadság 22 napot tett ki. A felsorolt adatokból is látszik, hogy tavaly a munkaszervezetek nagy gondot fordítottak a balesetek és betegedések megelőzésére. Itt meg kell jegyezni, hogy hatásos volt a betegszabadságok ellenőrzése is, hiszen nem egy esetben sokan a betegszabadságok számlájára sok napot töltöttek otthon, vagy másutt dolgoztak. Természetesen a balesetek és a megbetegedések számának csökkenésével kisebbek a betegbiztosító kiadásai is, a munkaszervezetekben pedig az anyagi károk, hiszen az első harminc napra a munkaszervezet biztosítja a személyi jövedelmet. A gazdaságszilárdítás fontos része a munkafegyelem is, ezért a jövőben még szigorúbb lesz az ellenőrzés ezen a téren, mert, sajnos, még sok esetben erre szükség van. pivar A földművesek szociális védelméért Január elsején múlt egy éve, hogy Szlovéniában életbe lépett a földművesek létfenntartási védelméről szóló törvény (Zakon o preživninskem varstvu kmetov). A törvény alapvető célja az, hogy nagyobb szociális védelmet nyújtson a megöregedett és munkaképtelen földműveseknek. Mondanunk sem kell, hogy e hasznos és humánus törvényre talán éppen Muravidéken van a legnagyobb szükség, hiszen a köztársaságban itt él a legtöbb földműves. A lendvai község is jellegzetes agrárterület és ezért a községi földközösségben járva az iránt érdeklődtünk, milyen érdeklődést váltott ki a törvény, érdeklődnek-e a földművesek az iránt a kedvezmények iránt, amelyet nyújt. Mlinarič Stanko titkár elmondtal, hogy az elmúlt évben két idevágó esetet rendeztek: egy hosszúfalusi házaspárét és egy radamosdi földművesét, ezenkívül jelenleg még két újabb ügyintézése van folyamatban: egy ismét Hosszúfaluiból egy pedig Dobronakról. De vajon mit is nyújt a földműveseknek a létfenntartási védelmükről szóló törvény? Amennyiben az idős, munkaképtelen földműves legalább két hektár akármilyen földet átad az államnak, az nyugdíjat biztosít a számára. A nyugdíj magasságát a földterület forgalmi értéke alapján állapítják meg az illetékes ljubljanai szervek. Amennyiiben a föld olyan silány, hogy a forgalmi értéke úgyszólván semmi, a földműves akkor is kap nyugdíjat, amely nem lehet alacsonyabb, mint a földművesek öregségi nyugdíja. Hozzá kell tennünk hogy a két hektár földet átadó földműves a föld után járó nyugdíj mellett megkapja a rendes öregségi nyugdíjat is, s hogy a földterület után járó nyugdíjat is évenként revalorizálják, akárcsak az öregségi nyugdíjat. Amennyiben a földművesnek a föld átadása után nem marad a tulajdonában több mint egy hektár föld, azután többé nem kell fizetnie az öregségi nyugdíj utáni járulékot sem, hanem csak az egészségügyi járulékot Hogy a gyakorlatban ez hogyan fest? Vegyük a radamosi példát. Az öregségi nyugdíj az elmúlt évben 1280,00 dinár volt, a két hektárnyi átadott földterület után pedig a földműves 5765,30 dinár nyugdíjat kap havonta. Mindkét öszszeget ez év elején valorizálni fogják, és durva számítás szeint ez a földműves havonta cca 10 000,00 dinár készpénzt fog kapni. Nem lebecsülendő összeg. A földművesek létfenntartási védelméről szóló törvényről a lendvai község decemberi tájékoztatójában közöltek részletesebb jelentést. Ezúton is szeretnénk azonban az érdekeltek figyelmét felhívni, hogy minden közelebbi felvilágosítást megkapnak a lendvai községi földközösségben, amely egyúttal az úgynevezett adminisztrációs munkát is elvégzi ezzel kapcsolatban, a földművesnek tehát nem kell hivatalból hivatalba járnia. De vajon miért határozzák el magukat ilyenfajta járadékra a földművesek? Erről ők maguk beszélnek majd lapunk egyik következő számában. Báti Konc Zsuzsanna olvassuk és terjesszük a NÉPÚJSÁGOT ! küldöttek értékelték és a községi A muraszombati Községi Képviselő-testület mindhárom tanácsa legutóbbi ülésén a küldöttek a község idei évi fejlesztési tervét fogadták el. Az ülésen még szó volt a mozgássérültek számára megalapítandó műhelyekről és több aktuális ügyről, köztük a szakirányú iskolahálózatról is. Az elmúlt év december 30- án megtartott ülésen a küldöttek a közviták során bízólagos javaslatokkal kibővített idei évi rezoluciót fogadták el. A köztársasági és községi gazdaságial fordítási törekvésekkel összehangban a muraszombati községi társadalmigazdasági fejlesztési terve az idén a köz- és általános fogyasztás csökkentését látja elő. A kiadások ezen a téren tíz százalékkal az ipar jövedelme alatt kell, hogy legyenek, máig az általános fogyasztásra szánt eszközök az jövedelemmel 30 százalékkal kell, hogy alacsonyabbak legyenek. Ez a gazdaságszilárdításnak lényeges része és a kivitelezését is szigorúan kell ellenőrizni — hangoztatták az ülés résztvevői. A beruházások elsősorban a mezőgazdaságban és az élemiszeriparban lesznek, valamint azokban az ágazatokban, amelyek megfelelő kivitelt és olcsó, hazai nyersanyagokon alapuló termelést biztosítanak. A tervben bekerült a rogašov ci Liv bővítése is. A nem gazdasági ágazatokban még az aggok rakičani otthona további építését tervezik. A lakásgazdálkodási közösség 177 új lakást lát elő, ebből tizennégyet Rakicanban, hatot pedig Kuzmán, a többi Muraszombatban épült A küldöttek a tervet igen pozitívan értékelték és ezen az ülésen el is fogadták. ep