Népújság, 1984 (28. évfolyam, 1-50. szám)
1984-01-12 / 1. szám
Kézikönyv a mezőgazdasági termelők részére MEHANIZACIJA I OPREMA POLJOPRIVREDNOG POSJEDA. — ZAGREB: GOSPODARSKI LIST, 1983. Mezőgazdasági termelőiknek azt utóbbi években igen sokat tettek saját kisgazdaságuk gépesítése érdekében. A fizikai munkát az ember helyét sok esetben a gép végzi el — könnyebben, gyorsabban és olcsóbban. De mint minden gép annak is meg kell tanulni a kezelését, az apróbb karbantartási munkálatokat és javításokat is elvégezheti maga a tulajdonos, csak egy kis türelemre és ügyességre van szükség. A zágrábi Gospodarski list szerkesztősége az ősz folyamán egy igen hasznos kézikönyvvel örvendeztette meg a mezőgazdaságban és a ház körül dolgozó és barkácsoló embereket. Könyvismertetőnk legelején mindjárt el kell árulnunk azt is, hogy nem mélyreható tudományos igénnyel készült ez a könyv, hanem a mindennapi ember számára — közérthető szöveggel és áttekinthető szemléltető rajzokkal. A NÖVÉNYTERMESZTÉS c fejezetet dr. Mile Čuljan és Vinko Duvnjak mezőgazdasági mérnökök állították össze, amelyben ismertetik a hazánkban található mezőgazdasági erőgépek , traktorok és a hozzávaló kapcsolható eszközöket, valamint azok használatát. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS c. fejezetben részletesen feldolgozzák az állattartásban használhatóberendezések és kisgépek előnyeit, bővebben kitérnek a különféle motoros kaszák, szénagyűjtő-és szárító berendezések, valamint a szilázskészítés ismertetésére. A SZŐLÉSZET c. fejezetben főleg a nagygazdaságokban alkalmazható talajmegmunkálók, kulltivátorok, permetező gépek különféle típusait ismerteti mr. Boris Antonič mérnök. A GYÜMÖLCSTERMESZTÉSEN használható korszerű mechaniizációról mr. Josip Báróié készített összefoglalót. Itt külön figyelmet érdemelnek a gyümölcsbetakarító berendezések. AZ ERDÉSZET c. fejezetben Vlado Trohar mérnök a különféle motoros fűrészek típusaival és azok karbantartásával foglalkozik. Külön fejezetben foglalkoznak a kötet munkatársai a kiskertben használatos szerszámokkal, a vízpumpa, a keverőgép, valamint a traktor és a hozzávaló kapcsolható eszközök karbantartásával. A hasznos kézikönyv utolsó fejezeteiben megtalálhatjuk a hazai és a külföldi gépgyárak — az IMT, a Zmaj, a Zetor, az Ursus, a Štore, az Inex-Lifam, a Torpedo, a SIP, a Stihi, a Morava, a Majevica, az OLT, a Panonija, a Tehnostroj és a többi gyár és szervizszolgálat egész hálózartának pontos címeit köztársaságok és tartományok szerint. Amellett az összefoglalóban rövid közlekedésbiztonsági, munkavédelmi ismertetőt olvashatunk, valamint a vámelőírásokról és az adókedvezményről szóló ismertetőt. A kötet közvetlenül a zágrábi kiadónál rendelhető meg, ára 400 dinár. (PJ) NÉPÚJSÁG on.. —— —..ja muravidéki alklia TJ ■ ■ ^magyarok lapja &Kis tUUudó A TÉLI OLIMPIA SEGÍTSÉGÉRE LESZ mintegy 3000 szarajevói munkanélkülinek. A készülő objektumok ennyi új dolgozót foglalkoztatnak majd tartósan, a versenyek után is, és ezenkívül még mintegy 15 000 idénymunkás (főleg vendéglátóipari dolgozó) is ideiglenes kereseti lehetőséghez jut. Ők az ország különböző részeiből érkeznek. A KÖZTÁRSASÁG NAPJÁN LJUBLJANÁBAN a belügyi szervek és a tűzoltók ügyeletesei több munkaszervezetben ellenőrizték a portásokat és éjjeliőröket. Hat őrt részegen találtak, négyen aludtak, kettőt pedig hiába keresetek munkahelyén. A felelőtlen dolgozók ellen eljárást indítottak. i 12Hd SOUDAN ÉRDEKES OLVASÓI LEVÉL — jelent meg a napokban a belgrádi Ekspres Politika című esti lapban. Az egyik olvasó szerint ugyanis a jelenlegi energetikai helyzetért az objektív körülmények okolhatók, ezért javasolja, hogy vonjuk felelősségre ezeket az objektív körülményeket. Az irónia alighanem nyilvánvaló ... AZ ELSŐ HAVAZÁSOK KOMOLY károkat okoztak hazánk hegyvidékein. A földrengés sújtotta Kopaonikon több család még mindig fedél nélkül van, de több helyen megrongálódtak a villamos vezetékek, és mintegy 90 falut elvágott a magas hó a külvilágtól. A hidegek emberáldozatokat isköveteltek, két ember megfagyott. NAGY VITÁT VÁLTOTT KI az a javaslat, hogy devizával rendelkező polgáraink megtakarított pénzüket kölcsön formájában, önkéntes alapon bocsássák a társadalom rendelkezésére. A jelek szerint ez az ötlet nem valósul meg. Az ilyen eredetű deviza felhasználásának módjáról ugyanis nemcsak az új devizatörvény a Kraigher-bizottság anyaga is foglalkozik ezzel a kérdéssel. IGEN TARKA KÉPET MUTAT a takarékosság, ha az ország egészét nézzük. Van, ahol alig vannak kikapcsolások (Szlovéniában), van, ahol csak minden másnap kapcsolják ki az áramot (Horvátország), míg a legroszszabb a helyzet Vajdaságban és Macedóniában. A havazás nem segített, mert a hegyvidékeken megrongálta az elektromos vezetékeket. A SZERB SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG területén megkezdték a villanyórák leolvasását, hogy megállapítsák, ki mennyi áramot fogyaszt. Az akció célja, hogy mindenki tudja, mennyi áramot foglyaszthat. Várható, hogy ezt a példát hamarosan Vajdaságban is követik, bár ennek a takarékossági módszernek sok ellenzője is akad. NYOLC HÓNAPOT KELL BÖRTÖNBEN TÖLTENIE a 70 éves Dragoslav Niscolič-nak, mert 200 dinárt lopott el az autóbusszon egy utastól. Az idős embert egyébként hasonló bűncselekményekért eddig 32 alkalommal ítélték el, és eddig mintegy 30 évet töltött börtönben. Kevés az esély tehát arra, hogy valaha is jó útra térjen... 4 NÉPÚJSÁG Amikor egymás között osztják az igazságot A Hotiza-Kappa-Két helyi közösség békéltető tanácsának tavalyakadt elég dolga és becsületüikre legyen mondva, mi keresén megállták a helyüket. Az öt tagú »kis bíróság« elé nyolcviszályos ügy került és egy kivétellel minden ügyet sikerült a helyszínen megoldani, a pörös feleket megbékíteni. És miért kerülnek a békéstető tanács elé a kótiak, kapcaiak és a hotizaiak? Első helyen vannak a megyés perek, a rossz szó, pletyka okozta és úgy látszik, hogy az itteni jámbor polgárokat is érintette ,az energiahiány — több esetben a tilosban, avagy a szomszéd erdejében vágtak tüzelőjét. Egy esetben épületfa eltulajdonításáról volt szó, a másik esetben pedig a hitelező vitte az ügyért a tanács elé, mert akinek tanúk nélkül pénzt kölcsönzött, errőlkésőbb nem akart tudni. A békéltető tanács jó munkát végzett, ami részben annak is köszönhető, hogy jól meg van szervezve. A tárgyalást az elnök vezeti, rajta kívül pedig még jegyzőkönyvezető és két tag vesz részt. A két tag mindig abból a falusból van, ahonnan a pörös felek. Azt mondják, hogy ha az emberek maguk veszik kezükbe az igazságosztást ezt álltalában jól el is végzik. Nem csak pénzt, fáradságot takarítottak meg a hotizaiaknak és a kotáknak, a kappaiaknak, hanem otthon minden nagyobb meghurcoltatás, harag és szégyen nélkül pontot tettek olyan ügyekre, ami a bíróságon el is fajulhatott vol na. -ep A muraszombati közbiztonsági szervek hírei Franc Pavel borejci lakos január elsején akora reggeli órákban személygépkocsival Muraszombatból Cankova felé ment autóval. Amikor Krajna faluiból az új ultra ért,őszszekoccant Melita K. muraszombati lakos autójával. A két járművön 140 ezer dinár kár keletkezett. Január elsején 17 órakor súlyos közekedési baleset volt Podgradom Itt Alojz Krapi apači lakos segédmotoros kerékpárjával kerülés közben elütötte a 14 éves M.S.-t, aki gyalog ment az út szélén. A gyermeket kórházba szállították, a gázolót pedig csak később találták meg, mivel elszökött a színhelyről. Január 3-án Hotiza és Kapca között volt közlekedési baleset. 'Szabó 'Rudolf skapcai lakos Hotizáról menve, a kanyarban az útrólaz árokba, sodródott, majd a közeli erdőben kötött kiaz autóval. Testi sérülés nem történt, viszontaz anyagi kár 170 ezer dinár. Január 4-én, szerdán 6 óra 50 perckor az öt éves N.Z. Ijatomeri kislány a gyalogátjárón áthaladva nem ment fel a járdára, hanem az út szélén ment tovább. Drago Zadravec veščicei lakos gyorsan hajtott az autóval és a látási viszonyok is rosszak voltak, így autójával kerülés közben elütötte a kislányt, aki súlyosan megsérült. NÉPÚJSÁG — A DNSZSZ lendvai és muraszombattó községi választmányának hetilapja. Kiadja a Rádió és Sajtóintézet Muraszombat, Tito u 29., tel. (069) 21-064. Szerkeszti a szerkesztő bizottság: Štefan Dravec, igazgató, Varga Sándor, felelős szerkesztő. Munkatársak: Báti Konc Zsuzsanna, Korcsmár Rózsa, Novák Jolán, Paipp József, Pivar Ella, Szúnyogh Sándor. Műszaki szerkesztő: Ábrahám Albert. — Szerkesztőség 69220 Lendva, Partizán utca 120, tel. (069) 75-085 és 75-719. — Egészévi előfizetés belföldön 90 dinár, külföldön 312 dinár. Folyószámla 51900-603-30005 SDK Murska Sobota. — Nyomja a Pomurski tisk nyomdája, Muraszombat. A forgalmi adóról szóló törvény értelmében a Népújság mentesül a forgalmi adó alól. Földművesek fóruma__ Ahol erő és akarat van Még szállingóztak a ritka hóspelyhek, de a felhők mögül már előbújt a nap és hiába való volt az utolsó erőfeszítés is — ezen a napon sem maradt meg a vékonyka hátaik ara. — Jó napot! Télét akartunk hozni — köszöntöttük a gazdát, s a göntérházi Csuka Józsefet, akit az udvaron szorgoskodott. — Nem úgy mutatkozik, minidha valami nagy tél lenne. Bár egy jó hótakaró elkelne —l fogadt bennünket Csuka József és már helyiben is vagyunk, hiszen azért jöttünk hozzá, hogy a mezőgazdaságról beszélgessünk vele. Az óriasian berendezett ebédlőben telepít le bennünket Csukáné, mondván itt van a legmelegebb, meg hát a család minidig szeret a konyha mellett tartózkodni. —Szép nagy emeletes házuk van — mondoa. — Ez már a második ebben a Jugoszláviában. Egyet a felszabadulás után építettünk, a másikat most nem régen, az előbbi helyére.Először mindent be kellett szerezni a mezőgazdaságra, aztán jöhetett az új ház. Még egészen nem vagyunk ugyan vele készen. Az egyik szobába kétszer kellett lerakni a parkettet — meséli a háziasszony. Csak a legidősebb és a legfiatalabb generációt találtuk odahaza, a gazdát és a feleségét, meg a legkisebb unokát. A menyünk látogatóban volt a testvéreinél, a fiúk pedig valami ügyben Letudván járt. A nagyobb unoka középiskolás. — Hány hektár birtokból él meg a hattagú család? — Mi nyolc hektár saját birtokunkon gazdálkodunk, ezenkívül még van hat hektár bérletünk. Az állattenyésztést helyeztük előtérbe, főleg fejőstehenekkel foglalkozunk. Naponta a fejőstehenek után leadunk k körülbelül 40 liter tejet és a saját szükségletünket is kielégítjük. Többen a faluból is tőlünk hordanak tejet. Aztán ezenkívül még évente leadunk mintegy 18 darab 6—700 kilós bikát vagy kövér üszőt. Ebből tártuk fel a gazdaságunkat, ebből élünk meg mi, ebibe fektetjük négyünk munkáját — az unokákon kívül az egész családét. A két gyerek iskolás, tőlünk nem várhatunk nagy segítséget. Eddig még így kifizetődően lehetett gazdálkodni, de most a nem stabil árak miatt nehézségek mutatkoznak. A takarmánykeverékeket nagyon nehéz, vagy egyáltalán nem lehet beszerezni. A fejőstehe netőnek pedig ez nagy problémát okoz. Mióta ingadozik a takarmányellátás, azt a tejmennyiséget nem bírjuk kitermelni, mint előbb. A hízóállatoknál szintén hasonló a helyzet. Eddig a saját és a takarmánykeverékekkel 18 hónapig 600 kilósra bírtuk hizlalni a bikát. Most, hogy csak tisztán saját takarmányból etetünk 24—26 hónap kell hogy elérjük ezt a súlyt. — De ha a régi mennyiségben vásárolnák a mai árak mellett az erőtakarmányt, kifizetődő lenne-e még az állattenyésztés? — Egyáltalán nem. Ha továbra is nagy mértékben vásárolnánk az erőtakarmányt, hatalmas ráfizetésünk lenne. — Összesen 16 hektár földöngazdálkodnak. Mit termelnek? — Legnagyobb részt, silókukoricát, kukoricát, részben cukorrépát és saját szükségletünkre búzát, burgonyát ter mellünk. Megtermelünk mindent ami a létfenntartásunkhoz szükséges. Legtöbb a kukorica, mintegy 3—4 hektár siló kukoricát és 3 hektár abraklkukoricát termelünk. — Említette, hogy termelnek cukorrépát is! — Úgy 60 ár cukorrépát vetünk, s talán ez egyelőre a legkifizetődőbb. Mert míg hatvan ár cukorrépáról tisztán 10 millió régi dinárt le lehet venni, addig az állattenyésztés soha sem lesz kifizetődő. Csuka József észszerűen gazdálkodik, ceruzával a kezében, összeveti a számokat és nekünk is sok mindent megmagyarázott a saját logikája, a saját érdeke és elve szempontjából. Például itt van az új nyugdíjtörvény; az érdekek még a mai napig sem tudják, hogy mi hogyan lesz. A magántermelő saját eszközeivel dolgozik, még távolról sem jár neki annyi kedvezmény, mint egy foglalkoztatottnak éstalán ez is az oka, hogy aki csak teheti megpróbál elhúzódni valami gyárba. Mert ha itt csak raktárra termelnek, akkor is megvan a havi fizetés, megbizonyos szociális kedvezmények. Czsukáék maguk igazdálkodták ,ki atraktor, a kombájn árát, bár sokat kaptak a szövetkezeti kölcsönökből is. — Mi nagyiban 1972-ben kezdtünk gazdálkodni, amikor fölépítettük a 45 férőhelyes istárért. A költségek felére futotta a saját pénzünkből, a többit a szövetkezettől vettünk fel. Kölcsönre vettük a kombájnt,igaz minden saját pénzünket isbelefektettünk és időben ssikerült beszerezni a kukoricavetőktől a darálógépekig mindent. A szövetkezet társastermelője vagyok és kaptam kölcsönöket. — Kölcsönöket minden bizonnyal már régen lefizették és tiszta haszonnal dolgoznak a gépek? — Akölcsönök legnagyobb része már lejárt, de sajnos a gépek is kezdenek elavulni, megkopottak. A fiataloknak azt kell nézni, hogy újabb, modernebb gépeket szerezzenek be. — Csuka József, ön már túl van a hatvanadikon, bizony sokat kellett magának dolgozni az életben, hogy ezt, amijük van, mindent beszerezzen. — Na, nem mondanám, hogy én saját magam szereztem be mindent. Mint már említettem 1972 óta mi négyen teremtettük elő. Igaz, hogy elég sokat kellett dolgozni, sokat nélkülözni és sok mindenről lemondani, spórolni, hogy ezt elérhettük, amit elértünk. — Ezek szerint a hattagú családnak megvan a teljes megélhetése, az olyan megélhetése, mintha legalább kettő munkába járna? — Szerintem ha ketten gyáriba járnának, azt nem bírnák elérni, amit mi eddig négyen elértünk ... pivarella