Népújság, 1985 (29. évfolyam, 1-50. szám)

1985-01-11 / 1. szám

4 A MURASZOMBATI POMURSKA ZALOŽBA IDEI ÉVI PROGRAMJÁRÓL Kevesebb eredet mű­, mint fordítás A TERVEZETT 40 KIADVÁNY KÖZÜL 13 SZLOVÉN ÉS 2 MAGYAR EREDETI MŰ KIADÁSÁT TERVEZIK A POMURSKA ZALOŽBANAL KÉPZŐMŰVÉSZET GALICS ÉS ŠTUHEC TARLATA Január 7-án zárult a maribori Rotovž gal­ériában GA­LICS ISTVÁN, lendvai képzőművész és VOJKO ŠTUHEC, szobrászművész közös tárlata. A kiállítást a maribori kép­zőművészek szövetségének elnöke nyitotta meg. A szer­vezők a két művészről igen szép kivitelezésű katalógust adtak ki, amelyben Milojka Kline, művészettörténész közöl igen tartalmas elemzést Gálics és Štuhec művészi pálya­futásáról és alkotásaikról. kulturális figyelő Az előző évekhez hason­lóan már az ősszel elkészült a muraszombati Pomorska založba új, 1985-ös esztendő­re vonatkozó kiadói terve. Jože Ternar igazgatóval be­szélgetve elmondta, hogy to­vábbra is tíz sorozat kereté­ben jelentetik me­g a terve­zett­­kiadványokat. A hazai irodalom című sorozatiban öt kiadvány­­kerül ma­jd az ideii könyvárusi forgalomba, még­pedig Pavle Zidar, OLJČ­NIK JUDA TADEJA, Ferdo Godina, ZAKLENJENI DOM, Franc Zadravec és Miško Kranjec: MED NEBOM IN ZEMLJO, Rudi Čačinovič: SPOMINI (ez ik­özös íkin­ad­­vámy lesz a maribori Obzor­­jáival),, valamint Evald Flisar: ČAROVNIKOV VAJENEC. A PANONIKA ciíimiű soro­zatiban jelenik majd meg. Jože Zadravec összieállításá­ban a LJUDSKO ZDRA­VILSTVO V PREKMURJU c. monografikus Ikiiiadvány, Franc Novak pediig a be­rlin­ci tájszótárt ásítot­ta össze, a dme: PREKMURSKI SLO­VAR BELTINSKEGA NA­REČJA. J­uš Makovec a mu­raszombati Ves­tinb­ik újságíró­ja pedig KORENINE ómen ad majd ikd könyvet. A POM­NIKI NOB V PREKMURJU IN SLOVENSKIH GORICAH című történelmi kiadványt pediig több szerző í visszaemlé­­kezéseiből állítják majd ősz­szel. A SOZVOČJE-ÖSS­ZHANG c. sorozatban most jelenik majd miéig először szlovén for­dításba­n Móra Ferenc: ARANYKOPORSÓ c. műve ZLATA KRSTA c­imen. Az idei élvre tervezik megjelen­tetni Szúnyogh Sándor mu­ravidéki költő másodn­ik önál­ló köteteit, amelynek a címe HÓVAGY lesz. E­bbe a soro­zatba sorolták még az 1986-os NAPTÁRT is. A MOSTOVI című sorozat keneteiben a következő mű­veik kiadását tervezik: Omar Cabezas: HRIB NI TAK, KAKRŠNA JE NESKONČNA ZELENA STEPA — NIKA­RAGUA, M. B. Diabate: TRILOGIJA, Arto Passalin­­na: GOZD OBEŠENIH LI­SIC — FINSKA. Ladislav Fuks: MIŠI NATALIJE MOOSMABROVE — ČEŠ­KOSLOVAŠKA. Vathyka­­-Chaur: DOLGOTRAJNI VE TROVI — LAOS. Az ONA c. könyvsorozat keneteiben a következő köte­tek kiadását tervezik a založ bánét: Margaret Walker: WYRY LUTTONOVA, Marie Cardinal: IN BESEDE SO RAZKRILE, Mira Mihelič: URE MOJIH DNI, Han Su­­jyn: PRED JUTROM. A PESTI c. sorozat kiad­ványai: Kardos György: PA­LESTINSKA TRILOGIJA, Duncan Kyle: ČRNI CAME­LOT, Stefan Heym: KRI­ŽARJI 2. SVETOVNE VOJ­NE, és Matjaž Žigon: LESE­NI OKLOPNJAK. A KLASIKI c. sorozat könyveli: D. H. Lawrence: ZALJUBLJENE ŽENSKE, Wu Cheng-en: OPIČNIK ALI POTOVANJE NA ZAHOD és Joseph Conrad: ZMAGA. A HELIKON c. sorozatban k­ét könyv kiadását tervezik Han Zhenbaj: ODVEČNI ČLOVEK és Alberto Mora­via, 1934 ALI MELANHO­LIJA. A MAVRICA c. sorozat idei kiadványai: Victoria Holt: ŽIVI PESEK, Francoise Sa­gan: NALIČENA ŽENSKA, Marco Parma: POD OBLE­KO PA ... NIČ és W. Smith: KO HRANIŠ LEVA... A KÉZIKÖNYVEK soro­zatiban két enciklopédia ke­rül majd kiadásra ENCIK­LOPEDIJA ČLOVEŠKEGA ŽIVLJENJA és a MLADIN­SKA ENCIKLOPEDIJA, va­lamint Jože Faflifc: POGR­NJENA MIZA, KATI KUHA KOT STARA MATI és a HARMONIJA c. családi 'ké­zikönyv. A tervezett 40 kiadvány köz­ül 38 szlovén és 2 magyar nyelven jelenik majd meg, elblből 2 magyar eredetiből való fordítás,, valamint 13 e­­redeti szlovén nyelvű kiad­vány, a kiadói tervezet 33%-a, a többi kötetet, ösz­­szesen 22-t angol, német, francia, std­b. nyelvről fordít­ják majd, amely a kiadói ter­vezet 55 %-ait teszi majd ki. Pá­j- Gébics Mariborban is színes fiamettsszeteskert állított ki, a­­m­elyek a j­apán fametszetekre és őisii technikákra emlék­ez­­tetnielé bennünket. A grafikus tovább fűzi a hegedű form­á­jáiból Ikiiliundulló grafikai lán­cát. Míg a­­korábbi ifiamettsze­teiken a­z eltörött hegedűk so­kassáiga uralkodott, a­z újabb kori­­grafikáikon már a hege­dű reálseb­b formát öltött, de ennek elemére számibólikius szerepet kap,, hisz­­n díszítő elemiek körvonalai mellyen Ibe leivésődnete a stiklba. A hege­dűit ilyen ábrázolásban­ akár női teisttnek is nézhetjük. A­­kiuibuisiba, meglfogialmaszláisiban új moindank­ivalló rejtőzik és m­ég jobban hangsú­lyozzák a re­pedt han­giszer szerepét. Tiszta esztétikai formák ezek a fametszetek, grafikák, ame­lyeken ma már harmoniku­sabb színitrónuszokat találunk. A gondosan megfogalmazott mondianu­lvalló a színek hangú­­latával vegyülve, mintegy kieemelked­ve a fa striuikl­úrá­jálból­, az apró álbrákokkal és figuráikkal telítve szimbóli­­k­us, hatást sugároz. Gálics tehát újja­bb al­­otásadiban is hű maradt a hege­dű-motívu­maihoz, a gondosan kiválasz­tott színiekhez, az alkotási szingigesztirój­álhoz. Vojikio štiuhied­elt nem kell­­kü­lön bemu­tatniun­k a l­enid­­vai közönségnek,, hisz már 1976-­bem Lendván önálló tár­lata volt. Majdnem egykorú Gálioasai és jelentős szerepet tölt I be a maribori képzőmű­­vészek­ életiben. Štuhec a vé­gzsekiig leeegy­­szerűsített fokrmálkíkkal é­s fi­guráikkal o­ly­an hatást ért el, amelyek érdekes parnadoiksizá­ns asszociációkat szülnek. A monolit szobrászati tömege­ket erőssem statikusan helye­zi el a térbeni és az apró fiigu­rákkal de költői hatásokat ér el. A könnyed sziporefesziszel és gyengéd számeikkel laporsz­e­rű tömbök hatását mutatja. Milojka Kline sz­erin­t ez Štu­hec eddig legteljesebb és le­gérettebb korszaka. A k­ét képzőművész közös tárlata jó művészi visszhangot keltő esemény volt Mariborban.­­ogh Az alsólakosi kulturegyesület ritmikai csoportja már több ünnepélyen szerepelt. A legutóbb november 29-én mu­tatták be legújabb műsorukat. A fiatalok most is új mű­sort készítenek és a szlovén kultúrünnep, valamint már­cius 15-e alkalmából ismét színre lépnek. Képünkön a ritmikai csoport tagja. (Fotó: Szúnyogh) NÉPÚJSÁG a muravidéki magyarok lapja AL eUtrudó ttrncosa' A POMURSKA ZALOŽBA ÚJ KÖNYVEI RADNÓTI MIKLÓS: RAZGLEDNICE — FORDÍTOTTA JOŽE HRADIL ÉS KAJETAN KOVIČ. A halál olykor büntetést, szükséget, reményt felma­gasztal­ást és értelmetlenséget jelent. Mindig visszakérdez­zük az okát, az értelmetlenségét és erre a kérdésre soha­sem kapunk megfelelő választ. Vannak emberek akiket aggaszt, vagy nyugtalanít haláluk, vannak olyanok akik azt előre megérzik és távolba látókként azt meg is jó­solják. Ilyen művész egyéniség volt Radnóti Miklós is. Ennek ellenére ő nem volt a költészetében a halál szó­szólója, hanem inkább annak ellenkezője, az élnivágyás, a menekülés költőjelként emlegethetjük. A korszak, a fasiszta áradat és a körülmények azonban tragikussá és összehasonlíthatatlanná tették életét és korai halálával bizonyára sóikat vesztett a magyar irodalom. Verseit több nyelvre Lefordá toltitáik és a legújabb műffor­­dálitásk­öteti krém­i­ai Pomurska založba könyvkiadónál meg­jelenít RAZGLEDNICE c­lmű válogatott verseit emlegetik. A szép kalti etez­és­ű, gondo­sam megszerkesztett kötetben Gil Radnóti versek­ találhatunk. A Verseket Hradil Jože és Kajeljan Kovač tsor válto­tták le sízvd­véni nyelvre. A könyv a költő születésének 75. évtfor­­d­ullój­a és halálának 40. év­fordulóját tiszteletére jelent meg. A Radnótii versek szlo­vén nye­lvű k­iadáisát még­ egy mássn­ki jelentős ávtforrdu­lóv­al, a Pomurska založba és a bu­dapes­ti Eur­ópa Könyvkiadó együttműködésének 20 éves évfordulójával kötötték egy­be. A­­válogatott versek Radnóti költ­észetének legszebb ver­sit tantanmaszsza. Kezdve a Sirályok énekétől a gyöt­erel­­mes Raizigledinlk­elknig, a halá­la előtti utolsó sorokig, va­gyis a bolni noteszig. Oly kodban élt, amikor a háborús viszályokig, az erő­szak, a halállis táborok és a sízel beírni erőszak uralkodtak. A nyugodt természetű, éle­­teiről vet­­teli klölk­lői egyéniség­nek szembe kellett néznie a halállal, az erőszakkal, az ér­telmetlen gyötrelmekkel. Ka­rjetino Koivlič, izlofvéni költő Az irdu­l' és a halál Iközlöltt címmel terjedelmes tanulmányt kö­zöl a versesi költetben, Radnóti Miklósról. A tanulmányban nemcsak Radnóti iv viszontagsá­gos és meghurcolt életét mu­­tartja be, hanem terjedelmes és átfogó képet fest alkotá­sairól és pontos elemzésiben közelíti meg a legjelentősebb verseit. Eziidáig még soha­sem jelenít meg ilyen terjedel­­m­e­s ta­nulmá­ny szlovén nyel­ven Radnótib­ól. Kajetan Kovač, szlovén köl­tő már­­számos nagy magy­ar költő versét f­ordítottta le szlovén nyelvre és a Razgled­nidákban megjelent verseik­ről­­is elmondhatjuk, hogy a műfordító alapos munkát Vég­zett­ti és méltó emlékművet ál­lított a fasiszta erőiszak áldó­zsatáiul ellesett költőnek. A szép ki­ivételezésű köny­vet­­Franc Mesarič fes­tőmű­­vé­sz tervezte. Habár­­csak 400 példányban jelent meg, mé­gis szlovéniai viszonylatiban a­­könyv már ezútíjáig is nagy visszhangot keltett. A muravidéki kétnyelvű is­kolákb­an különös a szlovén sefalkos tanárok és a szlovén ajlkú diákok nagy hasznát ve­hetik a könyvnek, mert a műfordításon, kekresszi­iül­­köny­nyebbem megismerhetik e kortárs magyarországi böflitjő­­nek az alkotásait. Szúnyogh Radnóti könyve JEGYZET HELYETT Az irodalon nyíltsága Manapság számos újság­ban, rádióadásban, és TV mű­sorban merült fel az irodalmi alkotás­­értelmének és idő­szerűségének a kérdése. A Kolmimanit­sk­­­hetilap szlovén nyelvű kiadásainak decemberi számában Iván Portré szlovén írót, Ivan Minatti költőt és Tone Peršak fiatal írót szó­laltatták me­g, de Irodalmi körkérdést szervezett a Del goeók, a Népújság és más­­új­sá­g is. Akaratlanul­­is felke­­heltjü­k a kérdést,, mii is az oka és célja ezeknek a kör­kérdéseiknek és véleményfeu­tatásoknak? A Kommunist hetilapban az írók "vélem­én­yénél a fő hangsúly az írás értelmén, az irodalmi alkotások és esz­mtelisség 'időszerűségén volt. A háború idején a költőknek külsőri küldetésük volt, hisz az 'igazságtalanság, az elnyo­mattás, az elmlbentelenség el­len szóltak. Műveik nem egy­sz­er a harcosok szállóigéjévé váltak. Példaként említsük meg Mitija Ribičič partizán dalait, amelyek a harcok aide­jén és később is valóságos népdalokká váltak. Petőfi, Ady, József Attila verseinek forradalmisságáról nem­­is kell­­külön szólnunk. A megkérdezett írók azon­ban a­z úja­bb ne­gyven é­v­­iro­dal­méról és az irodalmi al­kotások mai szerepéről szól­tak. Tone Peršak szlovén próziaíró szerint a ma embe­rét­­is félelem fenyegeti. Az emberek félnek a skataszttró­fáiktól, az atomháborúból, az ökológiai pusztíitóistokb­ó­l és a különböző vilámháborúiktól. A félelem az emberekben gyanakvást, titokzatosságot és képmutalitást szül, amely alkaratla­nul i­s idővel a fel­színire jut. Az ifjú nemzedé­ket érdeklik és vonzóik a tör­ténelmi gyökerek, d­e a jel­szavaiknak­ ma már floráink­ s­incs akkora hatásuk, min­t egykor volt és a forradal­mat is a le­glfia­talabbak más­képpen élítik át és másképpen értelmezik. Ivan Petrč író szerint a háborút átvészelt nemzedék annyira lelkesedett a forra­dalomért, hogy arról­ egyetlen egy rossz szót sem írt volna. Az új társiaidataim azonban menn problémamentes. Vé­lemé­ny­e szerint kár, hogy a szlo­vén irodalomban az ifjabb író nemzedék az idősebbek el­len fordult. Az irodalomnak miagfasztosabb céljai vannak, és ne­m a belső ellentétek megoldása a fő­­kérdése. A fó irodalmi alkotás azonban fel­hívja mindnyájunk figyelmét az ellentétekre. Cs­ak az az igazi irodalom­, amely élethű és másokat is mozgósít. Ivami ,Mimniatti ils partizán volt és a háború után kezd­te költői pályafutásét. Véle­ménye szerint az irodalom kárára van a különböző klik­keikbe való tömörülés. Az i­­lyen szélsősé­ges mag­atartás gyentgálli a művelődési élet ütőenejjét. A költészetben­ és az irodalomban nem szabad helyet aldmni a különböző esz­mei és morális iniasvenzációk a­ak.. A társadalmi-politikai közössiség­n­e­k is­­nyílt kártyá­val kell létisztalnia, és az iro­dalomról, az alkotó munka értelm­éről és erejéről a po­­liti­kius­a­knak is szólniuk kel­lene. Mindhárom szerző megál­­lapítj­a, hogy ma igen nehéz jó és korszerű irodalmat te­remteni­, mert a sok ellent­mondás, a gyors ütemű fej­lődés megszülte az emberek sokrétűségét és belső ellenté­telt. Az össze® irodalmi fo­lyóiratoknak e­gy­f­ormán kel­lene foglalkozni valamennyi nemzedék íróival, hisz a­­két háború között i­s a haladó szellemű írók­­is közreműköd­tte­k azo­kba­n a lapokban is, amelyek igen zártkörűek vol­tak. Az 'irodalom' nyíltságá­nak, a ma emberéhez szólva meg kell találnia az utat a 'dolgozó nép és a néptömegese­k valamennyi rétegéhez. Szúnyogh L. 1985. január 11. ■j í®iri«sssylk és ©Dwoissylk il­ NÉPÚJSÁGOT

Next