Népújság, 1986 (30. évfolyam, 1-51. szám)
1986-01-10 / 1. szám
A Kommunista Szövetség kongresszusait és értekezleteit olyan időszakban tartjuk, amely sok szempontól fordulópont: a következő években attól függően alakulnak társadalmi folyamataink, hogy a jugoszláv kommunisták milyen mértékben képesek szembehelyezni a saját sorainkban is kifejezésre jutó, hiányos egységekre utaló jelenségekkel, és a gyakorlat ösztönszerű alakulásával. A Kommunista Szövetségnek kétséget kizáróan a forradalmi akció pártjává kell válnia, a szó legszorosabb értelmében, és valódi társadalmi élcsapatként ki kell lábalnia abból a korszakból, amikor arra kényszerült, hogy anyagi pragmatikus szempontokat tartva szem előtt, beérje kompromisszumos megoldásokkal, ahelyett, hogy elmélyítené a helybenjárás és a társadalmi stagnálás bűvös köréből való kitörés forradalmi stratégiáját. Azt mondhatnánk, hogy társadalmunk a forradalom eredendő értékeinek megőrzéséért folyó harcban olyan válaszathoz érkezett, amilyenre háború utáni fejlődésünkben már több ízben is volt példa. A jelenlegi helyzet azonban sajátságos olyan értelemben, hogy viszonylag hosszú ideje tart és egyre ritkábban ugyan, de elhangzanak olyan indokolatlan ígérgetések, hogy a jelenlegi helyzet — amelyben a nemzeti bürokráciák érzik legjobban magukat — nagyobb módosítások nélkül is áthidalható. Helyben futás ugyan, de mégsem azonosítható a haladással. Az embernek különösen a mi emberünknek, aki sokat vár egy demokratikus, szabad és humánus társadalomtól, reményre van szüksége. A reménykeltés önmagában azonban nem sokat jelent, különösen ha egyetlen indíték áll mögötte: az, hogy a jelenlegi erőviszonyok között nehogy túl messzire merészkedjünk, és olyan politikai vizekre tévedjünk, ahol elveszíthetünk valamit megszerzett pozícióinkból. A jugoszláv kommunistáknak az lenne a feladatuk, hogy hadat üzenjenek e történelmileg elfogadhatatlan »világnézetnek«. A közelmúltig gyakran hangoztattuk, hogy két valósággal kell számolnunk: azzal a megszépített harmonikus valósággal, amelyről politikai értekezleteinken és összejöveteleinken esett szó, és azzal a másikkal, az ellentmondásokkal teli tényleges valósággal, amely éppen társadalmilag visszahúzó erőknek tekinthetők. Talán paradoxonnak tűnik, de mintha bizonyos pontokon keresztezné egymást ez a két irányvonal. Az úgynevezett legális nacionalizmusról egyre gyakrabban beszélünk bíráló hangnemben, ez a nacionalizmus jól megkeverte a lapot és számos olyan tételt és dilemmát vetett a felszínre, amelyekre a háború utáni romantikus időszakban álmunkban sem gondoltunk. Egyes negatív (különösen nacionalista) társadalmi események annál jobban aggasztanak bennünket, különösen a régi kommunistákat és forradalmárokat. A Kommunista Szövetségnek kétségkívül még elszántabban kell munkálkodnia azon, hogy a jelenlegi válságos társadalmi helyzet által kiváltott kisebb-nagyobb elégedetlenséget, egy olyan »nagy kezdeményezéssé« ötvözze, amely fellendíti a válságból kivezető egyetlen megoldást, az önigazgatást. Manapság ugyanis újabb történelmünk és forradalmunk demitologizálása és demisztifikálása örve alatt egyesek olyan »alternatívát« kínálnak fel, amely szöges ellentétben áll a forradalom lényegével. A JKSZ Központi Bizottságának 13. ülésén elfogadott határozati javaslatok alapján lendületes vitát kezdeményeztünk. E vita során ismét bebizonyosodott, milyen nagy érték az, ha a KSZ egész tagsága közvetlenül hallatja szavát. Függetlenül attól, hogy e nem mindennapi vita során elhangzott bírálatokból és javaslatokból »nem fért be« mindegyik a JKSZ 16. ülésének határozataiba, a közvélemény és a párttagság egyöntetűen támogatta a »bázisnak« az ilyen jellegű mozgósítását. Mint minden meglepő és izgalmas társadalmi jelenségnek, a válságnak is van színe meg fonákja: felrázhatja, »felkorbácsolhatja« a progresszív erőket, de azokat az erőket is ,amelyek a status quo mellett szállnak síkra. Az ilyen és hasonló szimbolikus politikai felmérések ellenére azonban nem lenne szabad szem elől téveszteni azokat a jelenségeket és tényeket sem, amelyek veszélyeztetik társadalmunk igazi értékeit, forradalmi erejét, demokratikus töltését és vívmányait. Egyre nyilvánvalóbb, hogy az eredendő szocialista értékek válsága szempontjából döntő súllyal esik latba a nemzet dicsőítése és egyetlen értékként való bálványozása. Mintha megfeledkeznénk arról a körülményről, hogy köztársaságaink és tartományaink nem kizárólag egyik vagy másik nemzetünk vagy nemzetiségünk érdekeit testesítik meg. A köztársaságok és a tartományok keretében (erre mindig nagy súlyt kell helyeznünk) azonos módon juttatjuk kifejezésre nemzeteink és nemzetiségeink egyenjogúságát — az önigazgatási viszonyok révén — akárcsak országos szinten. A nemzeti ellentétek akkor kerülnek előtérbe, amikor nehézkesen és következetlenül halad a forradalom szociális programjának megvalósítása. A Kommunista Szövetség kongresszusai és értekezletei előtti időszakban vissza kellene kanyarodnunk ehhez az elvhez. Hogy társadalmunkban nem beszélhetünk kifejezett feszültségről és megrázkódtatásokról, nos, ez a körülmény is csak azt bizonyítja, hogy valóban sokan várunk a KSZ kongresszusaitól és értekezleteitől — különösen a JKSZ XIII. kongreszszusától. És mégis mozog NÉPÚJSÁG MURASZOMBAT Megválasztották a Szocialista Szövetség új vezetőségét A Szlovén Szocialista Szövetség érvényes káderválasztási eljárásával összhangban a muraszombati községi választmány új vezetőségének kiválasztását illetően megtartották az előzetes jelölést a Szocialista Szövetség legtöbb helyi szervezetében és a község társadalmi-politikai szervezeteiben. A lehetséges jelölteik névsorát megvitatta a káderkérdésekkel foglalkozó koordinációs bizottság. 1985. december 5-én a Szocialista Szövetség muraszombati községi választmányának elnöksége is tárgyalt a jelöltekről, miközben határozatot fogadott el, arról hogy a községi választmány megválaszthatja az elnököt, alelnököt és a titkárt. A választásra a Szocialista Szövetség muraszombati községi választmányának 1985. december 18-án megtartott program- és választó értekezletén került sor. Az alelnöki tisztséget még egy mandátumban Koloman Cigut tölti be tiszteletdíjasan. GEZA FARKAŠ LETT A SZOCIALISTA SZÖVETSÉG ÚJ ELNÖKE Geza Farkaš 1948. november 4-én született. Középiskolai végzettsége van és a munka mellett a ljubljanai Szociológiai-politológiai és Újságírói Karon tanul tovább. Eddig a Szocialista Ifjúsági Szövetség községi és köztársasági választmányában töltött be felelősségteljes funkciót és a különböző társadalmi-politikai szervezetekben működött közre községi és köztársasági szinten. Az utóbbi három évben a Szocialista Szövetség muraszombati községi választmányának a titkára volt. Farkas elvtárs az eddigi aktív tevékenységével bebizonyította, hogy jól együtt tud dolgozni az emberekkel, ezért is találták alkalmasnak arra, hogy a Szocialista Szövetség muraszombati községi választmányának ő legyen a hivatásos elnöke az elkövetkező két évben. JOŽE STVARNIKOT VÁLASZTOTTÁK MEG TITKÁRNAK Jože Stvarnik 1946. május 6-án született Celjében, jelenleg Muraszombatban él. Az édesapja vasúti hivatalnok volt. Az általános iskolába először Puconcin járt. Az általános iskola befejeztével beiratkozott a muraszombati tanítóképzőbe, amit 1967-ben fejezett be. Először Gradon tanított, majd 1973 és 1979 között a brezovci fiókiskolának volt a tanítója. 1979 óta a muraszombati községi oktatásügyi közösség szakmunkatársaként a társadalmi tevékenységgel foglalkozó önigazgatási érdekközösség közös szakszolgálatában dolgozott. A munkája mellett alaposan kivette részét a társadalmipolitikai életből is. Már 1966- ban, amikor még középiskolás volt, felvették a Jugoszláv Kommunisták Szövetségébe. Már többször volt a Szlovén Kommunista Szövetség alapszervezetének titkára, a községi pártbizottságnak tagja és 1974-ben a Szlovén Kommunista Szövetség 7. kongreszszusának küldöttje volt. A szakszolgálatban a munkástanács elnöke volt és aktívan bekapcsolódott a többi önigazgatási szerv munkájába. Jelenleg Muraszombatban a Boris Kidrič helyi közösségben a Szocialista Szövetség helyi szervezetének elnöke, tagja a Szakszervezeti Szövetség községi tanácsának, a muraszombati községi Kultúrszervezetek Szövetségének pedig alelnöke. A község társadalmi-politikai szerveiben tagként is aktívan dolgozik. Stvarnik elvtárs felelősségteljesen végzi a rábízott feladatokat és munkájában következetes. A munkája mellett alaposan kivette részét a társadalmi-politikai szervezetek és az önigazgatási szervek munkájából is. Mindez jó alapul szolgál ahhoz, hogy az elkövetkező két évben a Szocialista Szövetség muraszombati községi választmányának titkári tisztségét betölthesse. Korcsmár R. 1986. január 10. Elmaradt a gazdaság felélénkülése AZ ELMÚLT ÉV A STATISZTIKA TÜKRÉBEN A statisztikusok megállapítása szerint az elmúlt évben nem sikerült a tervezett mértékben felélénkíteni a gazdasági tevékenységet. A legfontosabb mutatókat véglegesen még nem összegezték, de már most megállapítható, hogy a termelés és a szolgáltatások megközelítőleg a tavalyelőtti szinten vagy az alatt alakultak. A Szövetségi Statisztikai Intézet előzetes adatai szerint az ipari termelés növekedése 2,4 százalék volt, jóval kisebb a tervezettnél, valamint az 1984. elért eredményeknél. A fogyasztás azonban még az ilyen alacsony növekedési ütemmel sem tudott lépést tartani, a személyi fogyasztás másfél százalékkal csökkent a tavalyelőtti szinthez képest az állóeszközökbe irányuló beruházások pedig mintegy 10 százalékkal. Különösen a mezőgazdaságban súlyos a helyzet, ahol a termelés a becslések szerint nem kevesebb, mint 7,5 százalékkal volt kisebb, mint tavalyelőtt. Ennek egyik fő oka az aszály. A külfölddel való kereskedelem valamivel kedvezőbb arányokat ért el, mint 1984- ben de a statisztikusok megállapítása szerint ez nem elegendő az ország megnövekedett fizetési mérlegének megoldásához. A kivitel értéke 6 százalékkal növekedett, a behozatalé 2 százalékkal, a behozatal kiviteli fedezettsége pedig 85 százalékról 90 százalékra növekedett. Mennyiségileg 8 százalékkal több árut szállítottunk ki, mint tavalyelőtt, amiből megállapítható, hogy tavaly olcsóbban adtuk árunkat,, mint tavalyelőtt, ugyannyi devizáért kénytelenek voltunk több árut eladni. Logikus, hogy a kivitel nem megfelelő növekedés és a belső fogyasztás csökkenése következtében megnövekedtek a raktárkészletek. A statisztikusok véleménye szerint ez az egyik fő oka annak, hogy a gazdaság nem stabil, egyebek között azért, mert a készleteket zömmel hitelekből finanszírozzák. A számítások szerint a társultmunka-szervezetek tavaly 2,5-szer annyit különítettek el kamatokra, árfolyamkülönbözetekre és egyéb szerződéses kötelezettségekre, mint 1984-ben. Erre a célra a gazdaság jövedelméből csaknem annyit fordítottak, mint adóra és járulékokra. A foglalkoztatottak személyi jövedelmének névleges növekedése megközelítőleg azonos volt a megélhetési költségek növekedésével, állítják a statisztikusok. Ebből arra a megállapításra jutnak, hogy sikerült megfékezni a személyi reáljövedelem csökkenését, amely az utóbbi öt évben jutott kifejezésre. A foglalkoztatottak száma tavaly 2,2 százalékkal nagyobb volt, mint 1984-ben, de ezt nem kísérte a termelés megfelelő arányú növekedése, így a munka termelékenysége a társadalmi szektorban 2,3 százalékkal csökkent. A munkanélküliek száma meghaladta az 1 milliót, és ez a szám jóval gyorsabban nőtt, mint a foglalkoztatottaké. A kedvezőtlen gazdasági folyamatokat természetesen nagy infláció követte. A Szövetségi Statisztikai Intézet legújabb adatai szerint decemberben a kiskereskedelmi árak 79,5 százalékkal voltak magasabbak, mint 1984 decemberében. NÉPÚJSÁG — A DOLGOZÓ NÉP SZOCIALISTA SZÖVETSÉGE Lendvai és muraszombati községi választmányának a hetilapja. Kiadja a Rádió és Sajtóintézet, Muraszombat, Tito utca 29/1., telefon: (069) 21-064. Szerkesztőség: 69220 Lendva, Partizán utca 120, telefon (069) 70-085 és 75-719. Igazgató és főszerkesztő: Štefan Dravec, felelős szerkesztő: Variga Sándor. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Munkatársak: Báli Konc Zsuzsanna, Csincs Éva, Korcsmár Rózsa, Novák Jolán, Papp József, Pivar Ella és Szúnyogh Sándor. Műszaki szerkesztő: Ábrahám Albert. — A beérkezett kéziratokat és a képeket nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. Előfizetési díj egy évre belföldön 1200 dinár, külföldre 3000 dinár. Megjelenik minden pénteken, egyes szám ára10 dinár. Folyószámla 51900-603-30005 SDK Murska Sobota. Készül a muraszombati Pomurski tisk nyomdájában — A Népújság mentes a forgalmi adótól. Nagyobb figyelmet a tmnyezetvédelemnek A muraszombati községben sok munkaszervezet van, ahol nem szentelnek kellő figyelmet a környezetvédelemnek. A technológiai folyamatok során nagyon sok káros és ártalmas vegyszert juttatnak a csatornákba vagy a védtelen tartályokba — állapították meg többek között a muraszombati képviselő-testület végrehajtó tanácsának ülésén, amikor felmérték az általános önvédelmi helyzetet. Ehhez még hozzá kell tenni, azt is, hogy a muraszombati községben sok problémát okoznak a szemétdombok, amelyek legtöbbször ártalmasak, hiszen itt sok életveszélyes hulladékokat tárolnak — főleg a Panonija, a Pomurski tisk és az Agroservis. A kemény hulladék nem okoz olyan problémát, mint például az olaj és a többi folyadék, főleg ott, ahol nincsenek megfelelő tisztítóberendezések. Tavaly a községi ellenőrző bizottság felülvizsgálta az üzemanyag tartályokat és megállapították, hogy az ABC Pomurka rakháni birtokán 8 egyrétegű tartály van elhelyezve, a Panonka földművesszövetkezetnek szintén hasonló 4 tartálya van, a tejporgyárnak pedig egy. Ezeket a tartályokat már több mind 15 éve tették le a földbe. A mai előírásoknak és követelményeknek nem felelnek meg. Mindenütt fennáll a környezetszennyezési veszély. A jelen pillanatban nagy problémát okoz a szennyvíz is, amely főleg a természetes vízereket, a patakokatt és a folyókat szennyezi. Legszenynyezetebb a Ledava patak és a Mura folyó, ahová közvetlen több szennyvízcsatorna van vezetve. A Ledava patakot még külön szennyezi a Puconci patakocska és a muraszombati városi csatorna. A községben nincs megoldva a szennyvízcsatornázás, a muraszombati városi csatorna kapacitása háromszor kisebb a kelletténél, főleg a húsgyár, az Agromerkur, a tejporgyár és a kórházak terhelik meg nagyon. A végrehajtó tanács tagjainak megállapítása szerint a környezetvédelmi intézkedéseket nagyon sok helyen nem tartják be, a helyzet nem kielégítő. A munkaszervezetekben a jövőben ennek a problémának még nagyobb figyelmet kell szentelni. pivar