Népújság, 1986 (30. évfolyam, 1-51. szám)

1986-01-10 / 1. szám

­ A Kommunista Szövetség kongresszusait és értekezle­teit olyan időszakban tartjuk, amely sok sze­mpontól for­dulópont: a következő évek­ben attól függően alakulnak társadalmi folyamataink, hogy a jugoszláv kommunisták mi­lyen mértékben képesek szembehelyezni a saját so­rainkban is kifejezésre jutó, hiányos egységekre utaló je­lenségekkel, és a gyakorlat ösztönszerű alakulásával. A Kommunista Szövetségnek kétséget kizáróan a forra­dalmi akció pártjává kell vál­nia, a szó legszorosabb értel­mében, és valódi társadalmi élcsapatként ki kell lábalnia abból a korszakból, amikor arra kényszerült, hogy anya­gi pragmatikus szempontokat tartva szem előtt, beérje kom­promisszumos megoldásokkal, ahelyett, hogy elmélyítené a helybenjárás és a társadalmi stagnálás bűvös köréből való kitörés forradalmi stratégiá­ját. Azt mondhatnánk, hogy tár­sadalmunk a forradalom e­­redendő értékeinek megőrzé­séért folyó harcban olyan vá­laszathoz érkezett, amilyenre háború utáni fejlődésünkben már több ízben is volt példa. A jelenlegi helyzet azonban sajátságos olyan értelemben, hogy viszonylag hosszú ideje tart és egyre ritkábban u­­gyan, de elhangzanak olyan indokolatlan ígérgetések, hogy a jelenlegi helyzet — amely­ben a nemzeti bürokráciák ér­zik legjobban magukat — nagyobb módosítások nélkül is áthidalható. Helyben fu­tás ugyan, de mégsem azono­sítható a haladással. Az embernek különösen a mi emberünknek, aki sokat vár egy demokratikus, szabad és humánus társadalomtól, reményre van szüksége. A reménykeltés önmagában a­­zonban nem sokat jelent, kü­lönösen ha egyetlen indíték áll mögötte: az, hogy a je­lenlegi erőviszonyok között nehogy túl messzire merész­kedjünk, és olyan politikai vizekre tévedjünk, ahol el­veszíthetünk valamit meg­szerzett pozícióinkból. A ju­goszláv kommunistáknak az lenne a feladatuk, hogy hadat üzenjenek e történelmileg el­fogadhatatlan »világnézet­nek«. A közelmúltig gyakran han­goztattuk, hogy két valóság­gal kell számolnunk: azzal a megszépített harmonikus va­lósággal, amelyről politikai értekezleteinken és összejö­veteleinken esett szó, és azzal a másikkal, az ellentmondá­sokkal teli tényleges valóság­gal, amely éppen társadalmi­lag visszahúzó erőknek te­kinthetők. Talán paradoxon­nak tűnik, de mintha bizo­nyos pontokon keresztezné egymást ez a két irányvonal. Az úgynevezett legális na­cionalizmusról egyre gyakrab­ban beszélünk bíráló hang­nemben, ez a nacionalizmus jól megkeverte a lapot és számos olyan tételt és dilem­mát vetett a felszínre, ame­lyekre a háború utáni roman­tikus időszakban álmunkban sem gondoltunk. Egyes nega­tív (különösen nacionalista) társadalmi események annál jobban aggasztanak bennün­ket, különösen a régi kom­munistákat és forradalmáro­kat. A Kommunista Szövetség­nek kétségkívül még elszán­­tabban kell munkálkodnia a­­zon, hogy a jelenlegi válságos társadalmi helyzet által ki­váltott kisebb-nagyobb elége­detlenséget, egy olyan »nagy kezdeményezéssé« ötvözze, a­­mely fellendíti a válságból kivezető egyetlen megoldást, az önigazgatást. Manapság u­­gyanis újabb történelmünk és forradalmunk demitologizálá­­sa és demisztifikálása örve alatt egyesek olyan »alterna­tívát« kínálnak fel, amely szöges ellentétben áll a for­radalom lényegével. A JKSZ Központi Bizott­ságának 13. ülésén elfogadott határozati javaslatok alapján lendületes vitát kezdeményez­tünk. E vita során ismét be­bizonyosodott, milyen nagy érték az, ha a KSZ egész tag­sága közvetlenül hallatja sza­vát. Függetlenül attól, hogy e nem mindennapi vita során elhangzott bírálatokból és ja­vaslatokból »nem fért be« mindegyik a JKSZ 16. ülésé­nek határozataiba, a közvé­lemény és a párttagság egyön­tetűen támogatta a »bázis­nak« az ilyen jellegű moz­gósítását. Mint minden meglepő és izgalmas társadalmi jelenség­nek, a válságnak is van szí­ne meg fonákja: felrázhatja, »felkorbácsolhatja« a prog­resszív erőket, de azokat az erőket is ,amelyek a status quo mellett szállnak síkra. Az ilyen és hasonló szim­bolikus politikai felmérések ellenére azonban nem lenne szabad szem elől téveszteni azokat a jelenségeket és té­nyeket sem, amelyek veszé­lyeztetik társadalmunk igazi értékeit, forradalmi erejét, demokratikus töltését és vív­mányait. Egyre nyilvánvalóbb, hogy az eredendő szocialista érté­kek válsága szempontjából döntő súllyal esik latba a nem­zet dicsőítése és egyetlen ér­tékként való bálványozása. Mintha megfeledkeznénk ar­ról a körülményről, hogy köz­társaságaink és tartomá­nyaink nem kizárólag egyik vagy másik nemzetünk vagy nemzetiségünk érdekeit teste­sítik meg. A köztársaságok és a tartományok keretében (er­re mindig nagy súlyt kell helyeznünk) azonos módon juttatjuk kifejezésre nem­zeteink és nemzetiségeink egyenjogúságát — az önigaz­gatási viszonyok révén — akárcsak országos szinten. A nemzeti ellentétek ak­kor kerülnek előtérbe, ami­kor nehézkesen és követke­zetlenül halad a forradalom szociális programjának meg­valósítása. A Kommunista Szövetség kongresszusai és értekezletei előtti időszakban vissza kel­lene kanyarodnunk ehhez az elvhez. Hogy társadalmunk­ban nem beszélhetünk kife­jezett feszültségről és meg­rázkódtatásokról, nos, ez a körülmény is csak azt bizo­nyítja, hogy valóban sokan várunk a KSZ kongresszusai­tól és értekezleteitől — külö­nösen a JKSZ XIII. kongresz­­szusától. És mégis mozog NÉPÚJSÁG MURASZOMBAT Megválasztották a Szocialista Szövetség új vezetőségét A Szlovén Szocialista Szö­vetség érvényes káderválasz­tási eljárásával összhangban a muraszombati községi vá­lasztmány új vezetőségének kiválasztását illetően megtar­tották az előzetes jelölést a Szocialista Szövetség legtöbb helyi szervezetében és a köz­ség társadalmi-politikai szer­vezeteiben. A lehetséges je­lölteik névsorát megvitatta a káderkérdésekkel foglalkozó koordinációs bizottság. 1985. december 5-én a Szocialista Szövetség muraszombati köz­ségi választmányának elnök­sége is tárgyalt a jelöltekről, miközben határozatot fogadott el, arról hogy a községi vá­lasztmány megválaszthatja az elnököt, alelnököt és a tit­kárt. A választásra a Szocialista Szövetség muraszombati köz­ségi választmányának 1985. december 18-án megtartott program- és választó értekez­letén került sor. Az alelnö­ki tisztséget még egy mandá­tumban Koloman Cigut tölti be tiszteletdíjasan. GEZA FARKAŠ LETT A SZOCIALISTA SZÖVET­SÉG ÚJ ELNÖKE Geza Farkaš 1948. novem­ber 4-én született. Középisko­lai végzettsége van és a mun­ka mellett a ljubljanai Szocio­lógiai-politológiai és Újságírói Karon tanul tovább. Eddig a Szocialista Ifjúsági Szövetség községi és köztársasági vá­lasztmányában töltött be fele­lősségteljes funkciót és a kü­lönböző társadalmi-politikai szervezetekben működött köz­re községi és köztársasági szinten. Az utóbbi három év­ben a Szocialista Szövetség muraszombati községi választ­mányának a titkára volt. Far­kas elvtárs az eddigi aktív tevékenységével bebizonyítot­ta, hogy jól együtt tud dol­gozni az emberekkel, ezért is találták alkalmasnak arra, hogy a Szocialista Szövetség muraszombati községi választ­mányának ő legyen a hivatá­sos elnöke az elkövetkező két évben. JOŽE STVARNIKOT VÁLASZTOTTÁK MEG TITKÁRNAK Jože Stvarnik 1946. május 6-án született Celjében, je­lenleg Muraszombatban él. Az édesapja vasúti hivatalnok volt. Az általános iskolába e­­lőször Puconcin járt. Az ál­talános iskola befejeztével beiratkozott a muraszombati tanítóképzőbe, amit 1967-ben fejezett be. Először Gradon tanított, majd 1973 és 1979 között a brezovci fiókiskolá­nak volt a tanítója. 1979 óta a muraszombati községi ok­tatásügyi közösség szakmun­­katársaként a társadalmi tevé­kenységgel foglalkozó önigaz­gatási érdekközösség közös szakszolgálatában dolgozott. A munkája mellett alaposan kivette részét a társadalmi­­politikai életből is. Már 1966- ban, amikor még középiskolás volt, felvették a Jugoszláv Kommunisták Szövetségébe. Már többször volt a Szlovén Kommunista Szövetség alap­szervezetének titkára, a köz­ségi pártbizottságnak tagja és 1974-ben a Szlovén Kommu­nista Szövetség 7. kongresz­­szusána­k küldöttje volt. A szakszolgálatban a munkásta­nács elnöke volt és aktívan bekapcsolódott a többi öni­gazgatási szerv munkájába. Jelenleg Muraszombatban a Boris Kidrič helyi közösségben a Szocialista Szövetség helyi szervezetének elnöke, tagja a Szakszervezeti Szövetség községi tanácsának, a mura­­szombati községi Kultúrszer­vezetek Szövetségének pedig alelnöke. A község társadal­mi-politikai szerveiben tag­ként is aktívan dolgozik. Stvarnik elvtárs felelősség­teljesen végzi a rábízott fe­ladatokat és munkájában kö­vetkezetes. A munkája mel­lett alaposan kivette részét a társadalmi-politikai szerveze­tek és az önigazgatási szervek munkájából is. Mindez jó a­­lapul szolgál ahhoz, hogy az elkövetkező két évben a Szo­cialista Szövetség muraszom­bati községi választmányának titkári tisztségét betölthesse. Korcsmár R. 1986. január 10. Elmaradt a gazdaság felélénkülése AZ ELMÚLT ÉV A STATISZTIKA TÜKRÉBEN A statisztikusok megállapí­tása szerint az elmúlt évben nem sikerült a tervezett mér­tékben felélénkíteni a gazda­sági tevékenységet. A legfon­tosabb mutatókat véglegesen még nem összegezték, de már most megállapítható, hogy a termelés és a szolgáltatások megközelítőleg a tavalyelőtti szinten vagy az alatt alakul­tak. A Szövetségi Statisztikai Intézet előzetes adatai sze­rint az ipari termelés növe­kedése 2,4 százalék volt, jóval kisebb a tervezettnél, vala­mint az 1984. elért eredmé­nyeknél. A fogyasztás azon­ban még az ilyen alacsony növekedési ütemmel sem tu­dott lépést tartani, a szemé­lyi fogyasztás másfél száza­lékkal csökkent a tavalyelőtti szinthez képest az állóeszkö­zökbe irányuló beruházások pedig mintegy 10 százalék­kal. Különösen a mezőgazdaság­ban súlyos a helyzet, ahol a termelés a becslések szerint nem kevesebb, mint 7,5 száza­lékkal volt kisebb, mint ta­valyelőtt. Ennek egyik fő oka az aszály. A külfölddel való kereske­delem valamivel kedvezőbb arányokat ért el, mint 1984- ben de a statisztikusok meg­állapítása szerint ez nem elegendő az ország megnöveke­dett fizetési mérlegének me­goldásához. A kivitel értéke 6 százalékkal növekedett, a be­hozatalé 2 százalékkal, a be­hozatal kiviteli fedezettsége pedig 85 százalékról 90 szá­zalékra növekedett. Mennyi­ségileg 8 százalékkal több á­­rut szállítottunk ki, mint ta­valyelőtt, amiből megállapít­ható, hogy tavaly olcsóbban adtuk árunkat,, mint tavaly­előtt, ugyannyi devizáért kénytelenek voltunk több á­­rut eladni. Logikus, hogy a kivitel nem megfelelő növekedés és a bel­ső fogyasztás csökkenése kö­vetkeztében megnövekedtek a raktárkészletek. A statisztiku­sok véleménye szerint ez az egyik fő oka annak, hogy a gazdaság nem stabil, egye­bek között azért, mert a kész­leteket zömmel hitelekből fi­nanszírozzák. A számítások szerint a tár­­sultmunka-szervezetek ta­valy 2,5-szer annyit különí­tettek el kamatokra, árfolyam­különbözetekre és egyéb szer­ződéses kötelezettségekre, mint 1984-ben. Erre a célra a gazdaság jövedelméből csak­nem annyit fordítottak, mint adóra és járulékokra. A foglalkoztatottak szemé­lyi jövedelmének névleges növekedése megközelítőleg azonos volt a megélhetési költségek növekedésével, ál­lítják a statisztikusok. Ebből arra a megállapításra jutnak, hogy sikerült megfékezni a személyi reáljövedelem csök­kenését, amely az utóbbi öt évben jutott kifejezésre. A foglalkoztatottak száma tavaly 2,2 százalékkal na­gyobb volt, mint 1984-ben, de ezt nem kísérte a termelés megfelelő arányú növekedése, így a munka termelékenysé­ge a társadalmi szektorban 2,3 százalékkal csökkent. A munkanélküliek száma meg­haladta az 1 milliót, és ez a szám jóval gyorsabban nőtt, mint a foglalkoztatottaké. A kedvezőtlen gazdasági folyamatokat természetesen nagy infláció követte. A Szö­vetségi Statisztikai Intézet le­gújabb adatai szerint decem­berben a kiskereskedelmi á­­rak 79,5 százalékkal voltak magasabbak, mint 1984 de­cemberében. NÉPÚJSÁG — A DOLGOZÓ NÉP SZOCIALIS­TA SZÖVETSÉGE Lendvai és muraszombati községi választmányának a hetilapja. Kiadja a Rádió és Sajtóintézet, Muraszombat, Tito utca 29/1., telefon: (069) 21-064. Szerkesztőség: 69220 Lendva, Partizán utca 120, telefon (069) 70-085 és 75-719. Igazgató és főszerkesztő: Štefan Dravec, felelős szerkesztő: Variga Sándor. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Munkatársak: Báli Konc Zsuzsanna, Csincs Éva, Korcsmár Rózsa, Novák Jolán, Papp József, Pivar Ella és Szúnyogh Sándor. Műszaki szerkesztő: Áb­rahám Albert. — A beérkezett kéziratokat és a ké­peket nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. Elő­fizetési díj egy évre belföldön 1200 dinár, külföldre 3000 dinár. Megjelenik minden pénteken, egyes szám ára­­10 dinár. Folyószámla 51900-603-30005 SDK Mur­ska Sobota. Készül a muraszombati Pomurski tisk nyomdájában — A Népújság mentes a forgalmi adótól. Nagyobb figyelmet a tmnyezetvédelem­nek A muraszombati községben sok munkaszervezet van, ahol nem szentelnek kellő figyel­met a környezetvédelemnek. A technológiai folyamatok so­rán nagyon sok káros és ár­talmas vegyszert juttatnak a csatornákba vagy a védtelen tartályokba — állapították meg többek között a mura­­szombati képviselő-testület végrehajtó tanácsának ülé­sén, amikor felmérték az általános önvédelmi helyze­tet. Ehhez még hozzá kell tenni, azt is, hogy a mura­­szombati községben sok prob­lémát okoznak a szemét­dombok, amelyek legtöbbször ártalmasak, hiszen itt sok é­­letveszélyes hulladékokat tá­rolnak — főleg a Panonija, a Pomurski tisk és az Agro­­servis. A kemény hulladék nem okoz olyan problémát, mint például az olaj és a többi folyadék, főleg ott, ahol nincsenek megfelelő tisztító­­berendezések. Tavaly a községi ellenőrző bizottság felülvizsgálta az ü­­zemanyag tartályokat és meg­állapították, hogy az ABC Pomurka rakh­áni birtokán 8 egyrétegű tartály van elhe­lyezve, a Panonka földmű­vesszövetkezetnek szintén ha­sonló 4 tartálya van, a tej­porgyárnak pedig egy. Eze­ket a tartályokat már több mind 15 éve tették le a föld­be. A mai előírásoknak és kö­vetelményeknek nem felel­nek meg. Mindenütt fennáll a környezetszennyezési veszély. A jelen pillanatban nagy problémát okoz a szennyvíz is, amely főleg a természetes vízereket, a patakokatt és a folyókat szennyezi. Legszeny­­nyezetebb a Ledava patak és a Mura folyó, ahová közvet­len több szennyvízcsatorna van vezetve. A Ledava pa­takot még külön szennyezi a Puconci patakocska és a mu­raszombati városi csatorna. A községben nincs megold­va a szennyvízcsatornázás, a muraszombati városi csator­na kapacitása háromszor ki­sebb a kelletténél, főleg a húsgyár, az Agromerkur, a tejporgyár és a kórházak terhelik meg nagyon. A végrehajtó tanács tagjai­nak megállapítása szerint a környezetvédelmi intézkedé­seket nagyon sok helyen nem tartják be, a helyzet nem kielégítő. A munkaszerveze­tekben a jövőben ennek a problémának még nagyobb figyelmet kell szentelni. pivar

Next