Népújság, 1990. január-június (34. évfolyam, 1-24. szám)
1990-01-12 / 1. szám
1990. január 12. NÉPÚJSÁG Milyen változásokat hozott az új, konvertibilis dinár? Az új év, a konvertibilis dinár bevezetésétől egyesek rettegtek, féltek, hogy nagy bonyodalmakat fog okozni, de az elmúlt két hét tapasztalata ennek ellenkezőjét bizonyítja. A bankokban és az üzletekben zökkenőmentesen folyik a munka. Néhány pontosabb tájékoztatásért Fehér Etelkához, a Ljubljanai Bank lendvai egységének vezetőjéhez fordultunk . • Milyen kamatokat fizet a bank a tavalyi év folyamán lekötött pénzbetétre? A három hónapos lekötésre a polgárok a decemberi hónapra az inflációs kamatot kapják meg. Ez 58,80 százalék December 31-e után pedig az idei évben érvényes kamatokat kapják. A lekötések lényegében nem is változtak Ugyanúgy mint eddig három hónapról 3 évre köthetik le. A lekötési kamatok a következők: 3 hónapra 11 százalék, 6 hónapra 12 százalék, 12 hónapra 14 százalék, a 2 éves lekötésre 16 százalék és a 3 éves lekötésre 18 százalék kamatot fizetnek. — Adnak e kölcsönt a Ljubljanai Bankban? — Tény, hogy a Ljubljanai Bank is fog majd kölcsönöket felkínálni, de lapzártáig erről pontos adatokat még nem tudtak szolgálni. Tehát hogy mely feltételek mellett, az majd a következő napok folyamán derül ki. Milyen az érdeklődés a devizavásárlás és az eladás iránt? A lendvai és a környékbeli polgárok már az idei év első mánkanapján, tehát január 3-án nagy számban érdeklődtek a devizavétel és az eladás iránt. Valutát három célra lehet vásárolni, átutalásokra (Jugoszláviába vagy külföldre), takarékoskodás céljából és a harmadik változat, amikor a polgár megveszi és ki is viszi az országból a valutát. Amióta a márka lényegesen nem változik, azóta nem érdemes a »feketepiacon« értékesíteni a valutát, így a bankban adják el. Az utóbbi napok folyamán a Ljubljanai Bank lendvai egységében is többen adták el devizájukat. Hadd fűzzük még hozzá azt, hogy azoknak a polgároknak, akik devizát vásárolnak, a bank 2 százalékos províziót számol el, míg azoknak, akik eladják, tehát konvertibilis dinárba váltják át, 1 százalékos províziót levonnak. — Nincs lényegesebb változás a folyószámláknál? Az új év után is szintén lehet vásárolni csekkekkel, tehát nem valósultak meg azok a híresztelések, amelyek szerint a folyószámlákat beszüntetnék. A Ljubljanai Bank csekkjeivel környékünkön nyugodtan lehet vásárolni, egyetlen üzletben sem utasítják vissza. A Ljubljanai Bankban januárban 6,5 százalékos kamatokat fizetnek ki a polgároknak, ezek a látraszóló betétre vonatkoznak. És milyenek LOVRAK MAGDA, a NAFTA Gépipari üzemi egységének közgazdászától megkérdeztük, hogy mi a véleménye a Markovic-féle gazdasági program és az új gazdaságpolitikai intézkedések és a konvertibilis dinár gyakorlati megvalósításáról. Gondot okoz-e a vállalatnak az új pénzegységek átírása? Lovrak Magdolna: — A dinár denominálása, vagyis kisebb egységbe való átszámolása csak valamivel több adminisztratív munkát igényel, amelyet minden vállalatban gyorsan el lehet végezni. A konvertibilis dinár azonban óriási jelentőségű a vállalatok számára. Sokkal szilárdabb így a mi vállalatunk helyzete is, mert saját valutában történik az elszámolás, az árak is stabilabbak olyan gyorsan nem változhatnak. Ezentúl nem kell minden üzleti tételt nyugatnémet márkában kimutatni, hanem csak dinárban és mindjárt láthatjuk az üzleti és a számítási eredményeket. Úgy gondolom, hogy a Nafta gépészeti egysége az új konvertibilis dinárral csak gazdagodott, mert ezentúl minden egyes üzemegység rendelkezik valutával. LUKAŠ MANCI: — Egy napra volt szükségem míg átszámítottam és átírtam az — A devizabetétek kamatjainak elszámolása. A látraszóló betétekre a következő kamatokat fizetik: a márkára 3 százalékot, a schillingre 3 százalékot, az amerikai dollárra 6,85 százalékot, az ausztrál dollárra 9 százalékot, a francia frankra pedig 7,50 százalékos kamatot. A lekötéseknél nincs nagyobb különbség a feltüntetett kamatoktól, a vélemények? árakat. Nem volt könnyű munka, hiszen a ljubljanai Tobak kiárusító helyeken újságokat és apró cikkeket árulunk, s így az áraink 10 parától ezer »K« dinárig terjednek. Például a kék levélboríték 10 parába kerül, vannak még ugyanennyi áras fésüiik is. Ezt csak érdekességként említem meg, hiszen a vevők azt hiszik hogy tréfálok, amikor 10 párát vagy 1 dinárt kérek. Még az egy dinár körül is problémák vannak, hiszen nem kerültek forgalomba és legtöbbször úgy kérdik, hogy ez két »Tito«. Az idősebbeknek és a gyerekeknek problémát jelent az átállás, míg úgy vélem, a középső korosztály hamar megtanulja az új pénzügyvitelt. Eleinte úgy gondoltam, nehéz az átállás, de nem voltak problémáim, mindent új »K« dinárba nevezek meg és csak ha nagyon szükséges akkor magyarázom meg a vevőknek régi számnévben. Ezt nem azért teszem, hogy borsot törjek az emberek orra alá, hanem csupán üdvös kívánságból, egyszer végre csak egyfajta pénzben számoljunk, egyfajta értékről beszéljünk, és azt hiszem ez kitartás is a Markovič intézkedések mellett. TOPLAK ISTVÁN — kereskedő, Lendva. — Megítélésem szerint épp a legjobbkor jött a Markovic-kormány csomagterve. Itt az üzletben, s mindenhol már milliókban és milliárdokban beszéltünk. Olyan nagy mennyiségű pénz volt forgalomban, hogy a bankosok nem győzték a munkát, amellett sokan a későn beérkező csekkeket használták fel arra, hogy fedezet nélkül vásároljanak Mindenki úgy üzletelt, ahogy tudott. Most, hogy kisebb számokban beszélünk sokkal egyszerűbb a vásárlók és a kereskedők dolga is, habár még néhány hónapig mindenki régi pénznemben fizet, várhatólag tavaszra minden téren elterjed az új pénz s nem lesz fennakadás. Most már mindenki könnyebben tervezheti a saját költségvetését — a háziasszonyok, az üzletvezetők s a bank- és a vállalati igazgatók is. Az új, konvertibilis dinárról Csincs Éva, Papp József, Pivar Ella és Szúnyogh Sándor munkatársunk készített írásokat. ÚJ KAMATLÁBAK — DE MI A HELYZET A TAVALYI ÉV FOLYAMÁN LEKÖTÖTT ÖSSZEGEKNÉL? — A DEVIZABETÉTEKRE DEVIZÁBAN VAGY DINÁRBAN FIZETIK A KAMATOT — NINCS LÉNYEGESEBB VÁLTOZÁS A FOLYÓSZÁMLÁKNÁL Lovrak Magdolna Vajon hogyan bírja majd az iramot az új konvertibilis dinár ... Lukas Manci Toplak István Ütött az utolsó óra?! Nem tudom, miért 1989? Miért nem 1990. Ezt az évszámot talán jobban megjegyeznénk. Vagy mégsem? No mindegy! Tény, hogy az 1989-es év fordulópontot fog jelenteni számunkra, vagyis nagyon sokak számára. Az említett év folyamán számos határozatot, döntést hoztak az illetékesek. Többek közt olyanokat is, amelyek az állampolgárok folyószámláival kapcsolatosak. Valóban jól jártak azok, akiknek voltak csekkeik! Hogy ki járt pórul? Az mellékes. Ismerőseim még a tavalyi év derekán »jószándékból« szóltak, hogy sose rettegjek a pénzhiánytól. Fogjam a csekkjeimet és menjek a szomszéd köztársaságba, ott nyugodtan felvehetem a szükséges pénzt, ha nincs is a folyószámlámon. Hozzáfűzték, hogy vannak olyan ismerőseik, akik ilymód egy új kocsi árát is »megkeresték«. Igen ám, csakhogy nekem nem volt és nincs is csekkem. Elsőként furcsán hallgattam ezeket a »mendemondákat«, bevallom, el is ítéltem azokat, akik így kihasználják az országot, rendszerünket. Aztán ahogy napról-napra több ilyen jellegű információt kaptam, azt kezdtem gondolni, hogy hát lesz isten, talán így van ez rendjén. De hát úgy látszik mégsem ez volt az igazi. Az év vége felé kezdték rebesgetni, hogy beszüntetik a csekkeket, aztán hogy a bankok sokkal hamarabb, sőt mi több, másnap megkapják és fuccs az üzletnek. Lehet, hogy nagyon sokan rettegtek az idei év első napjaitól, hiszen pénztárcájukba most már bizony kevesebb konvertibilis dinárt rakhatnak. Valóban, az új változást hozott. A csekkeket elsőként a Petrol és az INA benzinkútjain nem fogadták el egy egyes üzletekben arra dél felé. De ez csak talán egy napig tartott. Másnap már azt közölték, hogy a Petrol benzinkútjain elfogadják a Ljubljanai Bank által kiadott csekkeket. Néhányan tehát ismét fellélegezhettek. Hogy meddig? Ki tudja. Az is megeshet, hogy mire napvilágot látnak ezek a sorok, már minden a régi kerékvágásban fog lenni. Vagy mégsem? Úgy látszik, hogy mégsem ütött az utolsó óra a csekkeknek_____________—JIS-IL A Jugobanka ABANKA lett A ljubljanai Jugobanka Alapbank január elsejétől ABANKA néven működik tovább. Azok a dinár és devizatakarékoskodók, akiknek a betétjeik, illetve folyó- és zsírószámlájuk ennél a banknál volt új névvel ellátott betétkönyvet, illetve csekk-kártyát kapnak. Mint az ABANKA muraszombati kirendeltségében megtudtuk közvetlenül az újévi ünnepek után valamennyi betétes esetében megkezdték a dinárösszegek denominációját takarékkönyvecskékben, míg a folyószámla tulajdonosok új névvel ellátott csekkeket kapnak. Ezzel egyidőben megkezdték a dinárbetétekre, a folyó- és a zsirószámlákra a kamatok kifizetését. A devizabetétesek esetében az évi kamat összegét ezentúl devizában, vagy dináröszszegben is felveheti a tulajdonos. ÚJ KAMATOK a dinárbetétekre. Azok a betétesek, akik még november, illetve december folyamán legalább 3 hónapra lekötötték a pénzüket a decemberi revalorizációs kamat 58,8 % volt. Január elsejétől a bank a látra szóló betétekre, a folyó- és a zsírószámlán lévő ös-szegekre 6,50 %-os kamatot fizet. A lekötött dinárbetétekre 3 hónapon túl 11 %, 6 hónapon túl 12 %, 12 hónapon felül 14 %, 24 hónapon felül 16 %, 36 hónapon felül 18 % lesz a kamat. Azok a folyószámla tulajdonosok, akik túllépik az engedélyezett limitet 24 % kamatot fizet- 3 A Szlovén Kommunista Szövetség 11. kongresszusán Ljubljanában dr. Ciril Ribičič lett a szövetség új elnöke. A kongresszus és a választások befejeztével megkérdeztük tőle, hogy milyen érzésekkel vette át Milan Kučantól a szlovén kommunisták staféta pálcáját? — Röviden mondva én aránylag jól közreműködtem az új pártprogram előkészítésében és a munkacsoport valamennyi tagja is alaposan kivette részét a Központi Bizottságban az új programtervezet kidolgozásában. Az új vezetőség összetétele nem lehet különösebb hatással a kommunisták tevékenységére, mert valamennyiünknek az új program gyakorlati megvalósítására kell törekednünk. Az, amit az eddigi vezetőség ránk hagyott igen lelkesítő, de egyben nagy feladatokat is ró reánk. Azért kötelez bennünket ez az új program, mert az utóbbi időben mi szlovén kommunisták ismét visszanyertük és növeltük tekintélyünket a társadalmunkban. Főleg az európai életminőség és az emberarcú kommunizmus és a szocializmus koncepciója miatt, meg azért is, mert a kritikus helyzetekben, vagy az új alkotmánymódosítási program elfogadása során, vagy részben a ljubljanai tömeggyűlés megakadályozása terén is mi pozitív szerepet játszottunk. Egy aránylag gazdag eszmei és politikai tőkével rendelkezünk és most nagy feladatok várnak reánk, hogy ezeket az elképzeléseket a Jugoszláv Kommunista Szövetség 14. kongresszusán is minél jobban érvényre juttassuk. Előttünk vannak a tavaszi választások, amelyek nagy próbatételt jelentenek számunkra, mert a többi pártokkal és szövetségekkel együtt kell kiállnunk a választásokra és igazolnunk kell programunkat. Az európai viszonyok is olyanok, hogy nagyon érdekes helyzet alakult ki valamennyi térségben. — Nem kellene-e a szlovén pártdokumentumhoz kidolgozni egy »B« változatot, amelyet a szövetségi pártongresszuson könnyebben megérthetnének? — Ezt mi már részben akkor is megtettük, amikor megírtuk az Európához Jugoszláviával című kiegészítésünket. Jól tudjuk, hogy a mi programunk úgy van megfogalmazva, hogy nemcsak Szlovéniára érvényes, hanem az egész országra. Az természetesen más kérdés, hogy ezt a szélesebb térség elfogadja vagy sem, de az a célunk, hogy minél szélesebb körben érvényre juttassuk. Ha nekünk az új programot szélesebb körben sikerül Szlovéniában megvalósítani, akkor az új eredmények és pozitív megmozdulások lehetővé teszik azt, hogy másutt is nagyobb érdeklődést tanúsítanak iránta. — Mi szlovén kommunisták már eddig is több javaslatot érvényesítettünk a jugoszláv kommunisták 14. kongresszusa dokumentumainak előkészítése során. Azt is elmondhatom, hogy mindig nagyon büszkék voltunk ezekre az előző eredményekre, mert mindig megmutatkozott az, hogy verbális szinten történt a megállapodás, hogy a konkrét társadalmi viszonyokban különböző konceptusok jelentkeznek. Többször olyan benyomást szereztem, hogy mi szlovén kommunisták sokkal eredményesebbek vagyunk a verbális eszmei téren, míg a többi pártok és szövetségek nem foglalkoznak konkrétan annyit az konkét programok írásával mint inkább a népszerűség és tekintély szerzésével az országban. A ljubljanai miting megállapítása után bízok abban, hogy kevesebb lesz az országban a viszály és a differenciálódás a jövőben nem az ellenforradalom szintjén történne, és sem a szeparatizmus és a Jugoszláv Néphadseregre irányuló támadások terén sem, hanem a reális társadalmi dilemmákon át a figyelmet a jobb társadalmi fejlődésre irányítanánk. Egész Jugoszlávia terén hozzá kell látnunk a reális pozitív fejlődési törekvések megvalósításához és az ellentétek felszámolásához. Szúnyogh S. Közelebb Európához AZ ÚJ PROGRAM CSAK SZOCIALISTA ÉS JUGOSZLÁV JELLEGŰ LEHET — INTERJÚ DR. CIRIL RIBIČIČCSEL, A SZLOVÉN KOMMUNISTA SZÖVETSÉG KB ELNÖKÉVEL Dr. Ciril Ribičič, a Szlovén Kommunista Szövetség elnöke