Népújság, 1991. július-december (35. évfolyam, 25-49. szám)

1991-07-05 / 25. szám

KÜLÖNKIADÁS •­­ • 1991. JÚNIUS 28. —— Nincsenek nagy korlátozások A lendvai élelmiszerüzle­tekben a tegnapi nap folya­mán sokkal nagyobb for­galmat bonyolítottak le, mint az elmúlt napokban. Legjobban a kenyér, a liszt, a cukor, a só, és az ehhez hasonló létfontosságú élel­miszerek fogynak. A falusi önkiszolgálókban is vala­mivel nagyobb forgalmat bonyolítottak le, mivel a falusiak többnyire megter­melnek néhány élelmiszer­fajtát, sőt még néhol otthon sütik a kenyeret így az üz­letekben csak olajat, mosó­port, és a már fent említett árut vásárolták. A magán- és a társadalmi tulajdon­ban levő pékségek is meg­hosszabbították a műsza­kot és teljes gőzzel dolgoz­nak. A muraszombati Petroš­nik vállalat is bevezette a korlátozásokat mivel a rak­tárokat rendszeresen a szlo­vén nagykereskedelmi vállalatokon keresztül töl­tik fel, ezektől pedig a blo­kádokkal el vannak vágva, így az alapélelmiszereknél bizonyos korlátozások lesznek a vásárlásnál. Ola­jat csak 3 literként lehet vásárolni, a mosóport is három kilónként adják. A lendvai Mercator Univer­­zal, és a Petrošnik megfe­lelő raktárkészletekkel rendelkezik. A szlovén elnök üzenete az állampolgárokhoz Milan Kučan köztársa­sági elnök ma délelőtt Szlovénia állampolgárai­hoz fordult a hadsereg szer­dáról csütörtökre virradó éjszakai megmozdulásai miatt. Beszédéből közlünk részleteket. A szlovén Államelnökség bővített hajnali ülésén ér­tékeltük a helyzetet a M­H páncélos erőinek éjszakai megmozdulásaival kapcso­latban Vrhnika irányából a lomiki repülőtér felé. Az ülés alatt Lojze Peterle az 5. katonai egységtől távira­tot kapott, amelyben töb­bek között az áll, hogy el­foglalják az összes határát­kelőket és teljesítik a ha­tárőrzési feladataikat, mint ahogyan a szövetségi kor­mány ezt parancsba adta. A ellenállás a katonai egy­ségek szabályai szerint le lesz törve. A szlovén állam­elnökség úgy vélte, hogy az 5. katonai egység üzenete, valamint a megmozdulá­sok, az erőszak használata az önálló szlovén állam el­len irányul és az állandó megszállást jelenti. Szlo­vénia az agresszivitásra a minden rendelkezésére álló eszközzel megpróbál felel­ni, hogy megvédje a szu­verenitását. Az elnökség parancsban adta ki a nép­védelmi területvédelmi erőknek, hogy szükség ese­tén fegyverrel védjék meg az objektumokat és kom­munikációs létesítménye­ket, amelyek életbevágóan fontosak Szlovénia polgá­rai részére. A szlovén államelnökség felhívja a szlovéneket, a szlovén állam polgárait, a Jugoszláv Néphadsereg tisztjeit és a katonai szol­gálatot teljesítőket, hogy ne működjenek közre az agresszív tettekben saját államuk és nemzetük ellen. Az elnökség felhívja a más nemzetiségűeket, és a többi jugoszláv köztársa­ság polgárait, hogy ne ve­gyenek részt az erőszak­ban, amelyek az érvényben lévő jugoszláv törvények szerint is jogtalanok és tör­vényellenesek, hiszen feles­leges áldozatokat követel­hetnek, s az adott körül­mények között Szlovénia biztonságukat nem garan­tálhatja. Amíg az agresszió tart minden további tárgyalás lehetetlen és a nyílt kérdé­sek a Szlovén Köztársaság különválása révén békés megoldása most tárgyta­lan. A Szlovén Köztársaság Elnöksége felhívta a többi köztársaság vezetőit, hogy ítéljék el az agressziót a hadsereg részéről és hívják fel polgáraikat, tisztjeiket és katonáikat, hogy ne ve­gyenek részt benne. A Szlovén Köztársaság szervei már szomszédain­kat és a nemzetközi közvé­leményt tájékoztatták az önállóság és a szuverenitás ellen irányuló agresszióról. A Mura-híd zárva van A délelőtt folyamán a Mura melletti Csárda ven­déglőnél több benzinszál­lító tartályúkocsi gyűlt össze, kettővel eltorlaszol­ták az utat, miután olyan hírek érkeztek a horvát ol­dalról, hogy Varazsdról több páncélkocsi és kato­nai jármű indult meg Szlo­vénia felé. A forgalom így teljesen megbénult, csupán a gyalogosok és a kerékpá­rosok közlekedtek, de nem csak a kíváncsiskodók, ha­nem azok is, aki Muraköz falvaiból járnak Lendvára dolgozni. Dél körül ag­gódva a családjukért a lendvai vállalatokban dol­gozó muraköziek nagy ré­sze hazament. Horvátor­szág és Szlovénia között - legalábbis itt Muravidéken gépkocsival már nem lehet közlekedni, a két rév (Be­­nicánál és Hotizánál) szin­tén leállt. Délelőtt még zavartalan volt a vasúti forgalom Csáktornya és Lendva kö­zött, a szerelvénynek azon­ban nem voltak utasai. Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy a Mura-hidat aláak­názták. ­4 — A TURISTÁK ELHAGYTÁK MURAVIDÉKET A maroknyi turista, aki a muravidéki idegenforgalmi helyeken és fürdőkben töl­tötte a nyarat, már rendőr­kísérettel elhagyta az or­szágot. Muravidék egyetlen határátkelőhelye, amely még nyitva van Ausztria felé, kiutat adott a vendé­geknek. Számukra minden bizonnyal emlékezetes lesz a nyaralás. Most már lénye­gében nincs is kiút az or­szágból Ausztria és Ma­gyarország felé, hiszen a katonaság minden erejét az átkelők elfoglalására irá­nyítja. A délelőtt folyamán még a Gederovci határátkelő nyitva volt, de kora délután már­­ hírszerzőnk szerint - Muraszombat irányából a katonai alakulatok tarta­nak arra. A határ mentén a D nap után Csütörtök, 1991. június 27-én, Gederovcin az osztrák határ felé fél út eltorlaszol­va, a területvédelmi egysé­gek tagjai teljes felkészült­ségben az útkereszteződé­sen. Intenek, a határ felé szabad az út, de az egyik oldalról sincs utas. Muraszombatban a ka­szárnya felé vezető utcán torlasz. A kíváncsi polgá­rok álldogálják körül a közművesítési vállalat au­tóit. Itt-ott egy csendes megjegyzés. Egyébként a városban mindenki az üz­letekbe siet... A zöldelő tájban csende­sen húzódnak meg a falvak Goriékon. A falvak kihal­tak, sehol nem látni embe­reket és ahogyan közele­dünk Hodos felé, annál jobban felülkerekedik a rossz előérzett. A Dolenci patak hídján egy nehéz ka­mion sóderrel megrakodtan áll keresztben a hídon. A faluba nem lehet behajta­ni. Domaföld felé kanyaro­dunk, de a falu határ felé vezető útja végén ott áll a másik nagy kamion s el­zárja az utat a magyar ha­tár és Hodos felé. Domon­kosfa felé minden békés, csendes, sehol egy torlasz. Csak a nagy zsongás hiány­zik, ezekre a falvakra jel­lemző a forgalom, még az udvarok is kihaltak. Szentlászlón néhány em­ber álldogál a bolt előtt, de máskép itt is minden csen­des, az útmenti árkok teli ágakkal, a szerda esti égi­­háború maradványaival. Gazdag búzamezők kö­zött vezet az út kebelére. Szemléljük az útkereszte­ződésnél a határőrség felé vezető utat, végül mégis úgy döntünk, hogy mégsem kockáztatunk. Hosszúfalunál két tor­lasz, a falu és a határ felé. Látszatra még minden nyugalmas volt délben, nem lehetett látni katoná­kat, bár már az éjszaka a határőrhelyeket feltöltöt­­ték, de délután nagyon gyor­san kezdtek peregni az események. Minden irány­ból megindultak a katonai egységek a határátkelőhe­lyek felé. Bekerítették Ge­­derovcit, Kuzmát, Hodost és Hosszúfalut. Óráról órára dramatikusabbá vált a helyzet. Hosszúfalunál a vám- és a rendőrség olyan feltételt kapott, hogy há­romnegyed háromig hagy­ják el a határátkelőt, mert az ellenkező esetben fegy­verhasználatra kerülhet sor. A délutáni órákban, ami­kor a sorok íródnak, az ab­lakon behallatszik a heli­kopterek mozgása, a kollé­gák pedig a helyszínről újabb és újabb egység meg­mozdulásokról adnak hírt. Ormosban lövöldözésre ke­rült sor. Ki tudja mit hoz a hol­nap... "site !! Utunk során számos barikáddal találkoztunk. Mindegyik a maga célját szolgálta. Ezt messziről fényképeztük a Dolenci pataknál, de hasonló képet jelenthetettünk volna még meg például a muraszombati kaszárnya felé vezető utakról is. A közművesítési és a mezőgazdasági vállalatok kocsikkal álltak ki az utakra, a teherszállító, sőt a magángépkocsik sem hiányoztak. NÉPÚJSÁG 1991. július 5.

Next