Népújság, 1992. július-december (36. évfolyam, 26-51. szám)
1992-07-03 / 26. szám
Átmentett hagyományokkal a piacra Ha a régi íratlan, de egykor a fehérnép számára sorsdöntő törvény élne még, akkor bizony nagy kelete lenne a Zalai—Hetési Kéziszőttel Üzemben dolgozó lányoknak, aszszonyoknak, hiszen olyan cifrán, olyan eredetien szőni a körülközben elvétve is csak néhány tiszteskorú matróna tud. Pedig hajdanán a leány addig nem kapott férjet, amíg ki nem járta a fonókszövő iskolát, amíg a rajzról, vagy a szövőszékről le nem vették a két kezének termékét. A csillagos, tulipános, rózsás, gránátalmás minták legtöbbször a kelengyét, köztük a híres hetési halottaslepedőket díszítették, de a többi közhasználati tárgyon és öltözéken is ott szerepeltek. Ezt a hagyományt mentette át a feledés mélyéről a gáborjánházi Virág házaspár, most pedig a lenti kis üzem a ápolja. A szombathelyi Háziipari Szövetkezet alakította meg Szíjártóházán és Gáborjánházán az első üzemeket, s amikor a kapcsolat megszűnt a lenti TSZ vette át a tevékenységet. Még a szombathelyi időkben is a Virág-házaspár volt a lelke a szövészetnek, az ő általuk gyűjtött motívumok és színek a mai napig megmaradtak, bár az utóbbi időben főleg a színekben engedünk az igények hatásának, de az eredetiségtől nem térünk el - mondja Simon Attila, az üzem vezetője. - Minden bizonnyal a hagyományápoláson túl az üzem fontos szerepet játszott a női foglalkoztatásában... - A falusi asszonyok, főleg szakképzetlen munkaerő a hatvanas évek elején még értett a szövéshez, egyben pedig megmaradhatott családteremtő anyának is, hiszen akkor még a környéken csak kevés üzem volt, ahol elhelyezkedhettek volna, a szövőszék pedig mindenhol elfért, ahol csak bánni tudtak vele. A jelen pillanatban hány szövőszék áll a lenti üzemben? - Négy. Az utóbbi időben mintha letűnt volna a kisüzem fénye. Kellékeiket nem tudják megfelelő módon a piacra dobni, pedig lenne érdeklődés. Az üzlet melletti kis bolt a legegyszerűbb igényeket sem elégíti ki, pedig két szekrénye csodálatosabbnál csodálatosabb szőtteseket rejt. Lenvászon, vagy gyapot alapon csodálatos mintás asztalterítők, futók, alátétek, párnák és még sorolhatnánk a szemet kápráztató piros, fehér vagy kék színű szőtteseket. Már egymagában érdemes megtekinteni, hogy nő centiméterről centiméterre az asszonyok dolgos keze alatt egy valami szép. Kár, hogy minderről csak kevesen tudnak. Pedig néha nagyon kevés kell a boldoguláshoz: kínálni kell, nem pedig a kínálatot várni, s ezt nagyon jól tudja a fél évvel ezelőtt vezetői posztra került Simon Attila, aki most próbálkozik. Szomszédolás közben jutott eszembe: nálunk is hagyománya van a szövésnek, néhol még átmentettek egy-egy szövőszéket is főleg a Hetésben... Miért ne próbálhatnánk meg? Pivar Ella Fotó: Papp József Simon Attila: Újra piacot kell hódítani. Aki tudja, annak nem is nehéz a vászonra varázsolni a mintákat. ______________________KILÁTÓ Bűvül és szépül a lenti kemping A TÖBB MINT 140 SÁTORHELY MELLETT ELKÉSZÜLTEK MÁR A LAKOSZTÁLYOK IS Négy évvel ezelőtt, 1989 nyarán nyitottuk meg a lenti TSZ és a Castrum Rt. keretében a turistakempinget - mondja SÁFÁR Árpád, a létesítmény vezetője, végigkalauzol bennünket a majd két hektáros rendezett sátortábor területén, amely már jócskán tele van főleg osztrák és német vendégekkel. A sátorozást kedvelőknek több mint 140 parcella van kijelölve, lehetőség van arra, hogy villanyt is rákapcsoljanak lakókocsijukra a vendégek mert a java része így indul útnak. A táborozóhely középső részén kapott helyet a vizesgóc, ahol a nap bármelyik szakában hideg és meleg víz mosógép, amellett főzési lehetőség is kínálkozik. - Valójában miért keresik fel minden évben ezt a kempinget a magyar, szlovén vendégeken kívül a nyugatiak is? - Szép kellemes, pannon környezetben, parkosított területen áll ez a létesítmény, távol egy kissé a város zajától s közvetlen közelében a lenti termálvizes fürdőnek. Azok a személyek, akik nem szeretik a nagy tömeget, talán még alacsonyabb árak mellett, itt is ugyanolyan jól üdülhetnek, mint a nagy fürdővárosok előkelő létesítményeiben. — Mi mindent nyújt még a lenti kemping az itt üdülő vendégeknek? - Itt a van a szomszédságunkban egy nagyon kellemes kisvendéglő, az elmúlt hetekben nyílt meg egy élelmiszerüzlet, ahol már a kora reggeli órákban friss élelmiszert, tejterméket gyümölcsöt is vásárolhatnak a vendégek, nem kell beautózniuk a városba a piacra. A három csillagos kempingünkben pénzváltó és tájékoztató működik, a lenti posta közreműködésével lehetőség van a külföldi országokat is hívni telefonon. Együttműködve a Castrum részvénytársaság többi kempingével nagyon sok csoport érkezik ide hozzánk is, mivel az ország A Castrum kempingbe látogatók figyelmét először bizonyára az a 18 sorház ragadja meg, amely egy kis utcát alkot már a fürdő felé vezető úton. Négy híján a többi már mind elkészült s java részét a tulajdonosok az érdeklődőknek bérbe is adják, más részein vannak hasonló létesítményeink - többek között Keszthelyen, Hévízen, Zalakaroson, Harkányban és még Sopronban is. Az áriánk elég mérsékeltek, erről legjobban a vendégeink tudnának nyilatkozni. A kempingezést és a sátorozást kedvelő szlovéniai vendégek figyelmébe ajánljuk létesítményeinket, s látogassanak meg bennünket - mondta beszélgetésünk végén Sáfár Árpád, a lenti kemping vezetője. P-t Sáfár Árpád, a lenti kemping vezetője. Szorosabb kapcsolat a kisebbségek között Az utóbbi időben egyre jobban felélénkült a diplomácia a határokon kívül élő magyarság különböző szervezetei és érdekképviseletei között. A kölcsönös látogatások és kapcsolatfelvételek arra jók, hogy bővítsük a látókörünket és betekintést nyerjünk abba, hogy melyik országban miként van megoldva a jogvédelem és a nemzetiségi különjogok megvalósítása a gyakorlatban. Kozsokár Gábor, a romániai szenátus alelnöke veztésével nemrég nálunk járt romániai magyar küldöttség szlovéniai körútja során alaposan ismertette a romániai nemzeti kisebbségek helyzetét. Romániában más nemzeti kisebbségek is élnek és a RMDSZ megalapítása óta és a diktatúra megdöntése után ezek is érvényre juttatthatták jogaikat. Ivancov Carol, a Románia Bolgárok Szövetségének elnöke, a bolgárok parlamenti képviselője elmondta, hogy a romániai bolgár kisebbség csak azóta rendelkezik saját sajtóorgánumokkal és rádióműsorral. Bodó Barna a Temes megyei Önkormányzat elnöke és a kisebbségi szórvány kutató csoport vezetője hangsúlyozta, hogy a demokratikus helyzet kialakításában nagy szerepe volt az íróknak. Jelentős szerepet vállalt a fordulatokban temesvári írócsoport. Egyébként az írószövetségnek a nemzetiségi körökből mintegy 150 tagja van. A legfőbb folyóiratok Kolozsváron és Temesváron jelennek meg. A Látó (az egykori Igaz Szó) Marosvásárhelyen, a Helikon (Utunk) irodalmi folyóiratok és a hetilapok is állami szubvencióval jelennek meg. Temesváron például 1989- től működik rádióállomás és az öt évig zárt stúdiót a válságos fordulatok idején Koczka György nyitotta meg és azóta is rendszeresen működik. A központi stúdiók 12 órától éjjel két óráig sugároznak nemzetiségi adásokat magyar, német, bolgár, szerb és szlovák nyelven. A RMDSZ az 1990- es évi májusi választásokon külön listával indult és a 119 szenátor közül 12 magyar. Ez azt jelenti, hogy a kisebbség is egyre jobban bekapcsolódik a demokratikus döntéshozatalba. A KDMSZ felvállalta az összromániai magyarság érdekképviseletét és különösen a helyi önkormányzatokban fejtette ki tevékenységét. Nálunk viszont a magyar nemzeti kisebbség éppen a helyi önkormányzatban került gyenge képviseletbe és inkább a parlamentben fejtette ki erőteljesen tevékenységét. Bárhogy nézzük is a dolgot van mit tanulnunk és tapasztalnunk egymástól és éppen ezért még szorosabbra kell fűzni a kapcsolatokat a határokon túl élő magyar nemzeti kisebbségek között. Sz. NÉPÚJSÁG 1992. július 3. 3