Népújság, 1993. január-június (37. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-08 / 1. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉRDEMREND KISKERESZTJE SZÚNYOGH SÁNDORNAK Elismerés a munkájáért December 12-én az Átimennék a Murán c. jótékonysági hangverseny alkalmával Budapesten a Néprajzi Múzeum dísztermében SZÚNYOGH SÁNDORNAK, muravi­déki magyar költőnek a szlovéniai magyar irodalom és és az újságírás terén kifejtett kimagasló alkotói munkássága elismeréseként GÖNCZ ÁRPÁD, köztársasági elnök adományaként, dr. Balogh István szlovéniai magyar nagykövet átnyújtotta a Magyar Köztársaság Érdemrend Kiskeresztje kitüntetését. Szúnyogh Sándor jelenleg a Mos­­tovi-Hidak c. tévéműsor szerkesztője, a Szlovén Televízió lendvai magyar szerkesztő­ségének a vezetője. - Milyen érzésekkel vette át ezt a kitüntetést? - Ez a kitüntetés meglepett, mert pár nappal az átadása előtt tudtam meg dr. Székely András Bertalan miniszteri taná­csostól. Általában nem vagyok hozzá­szokva az elismerésekhez. Az alkotómun­kámért és a szerkesztői tevékenységemért Dr. Balogh István magyar nagykövet adta át a kitüntetést, nagyon sok megrovásban részesültem. So­sem vártam a munkásságomért elismerést. Számomra az a meglepő, hogy egyes ma­­gyaroroszági kritikusok és tisztségvisők nem fizetnek teljes mértékben oda, hogy mi itt mit csinálunk. A Szivárványban jelent meg, hogy dr. Varga József volt a Muratáj c. folyóirat elindítója, közben tudvalevő, hogy én indítottam el a Népúj­ság mellékleteként, azután jött ő és Bence Lajos. - Tekintsünk vissza a múltba, hogyan kezdte el a pályafutását? - Már a középiskolában a kultúra elkö­telezettje voltam, a tanítóképzőben Vörös József tanárral létrehoztuk a Petőfi Kul­túrkört is. Annak idején különböző műso­rokkal jártuk a falvakat. Köztünk volt Vlay Lajos költő is, ő is büszke volt ránk. 1972-ben Szerai Pállal és Varga Józseffel kiadtuk a Tavaszvárás c. antológiát. Talán innen indult a szlovéniai magyar irodalom, igyekeztünk hagyományok nélkül egy iro­dalmat teremteni. Évtizedek során több kötettel is jelentkeztünk. A Népújságban is több melléklet és irodalmi oldal jelent meg. A Muratáj viszont irodalmi folyói­rattá fejlődött. Most a televíziónál dolgo­zom, más munkakörben, de nem hagytam abba az irodalmi szervező munkámat sem, a Muratáj szerkesztő bizottságának a tagja vagyok, folytatjuk a Lendvai Füzetek kia­dását is. Kapcsolatot tartunk több magyar­­országi folyóirattal, a Somoggyal, az Életünkkel, az Árgussal, a Műhellyel, a chichagoi Szivárvánnyal. Szerintünk sike­rült bekapcsolódnunk az egyetemes ma­gyar irodalomba. Talán még jobban nyit­nunk kellene Szlovénia felé is, nemcsak Muraszombattal, hanem a térség íróival is kapcsolatot kellene teremtenünk. Mivel a muravidéki írók mindenesek, sok mindent felvállalnak, valószínűleg nem ártana a muravidéki magyar irodalomnak sem, ha csak az irodalom területén alkotnánk. Z. Cs. J. Személyi orvos mindenkinek Január 1-jével lépett ha­tályba az új egészségügyi tör­vény, amely három alapvető újdonságot szorgalmaz: meg­szünteti a hozzájárulást, le­hetővé teszi az önkéntes egészségügyi biztosítást, míg a pácienseket arra kötelezi, hogy mindenki kiválassza a saját személyi orvosát. Személyi orvost az idei első gyógykezelés alkalmából vá­lasztja ki a beteg, aki általá­nos orvos lehet, míg a nők egyéni nőgyógyászt választ­hatnak. A páciens önkéntesen, szabad akarata szerint választ orvost, s nem kötelező, hogy ez a helybeli egészségház or­vosa legyen. Az illető akár más községben is választhat ma­gának személyi orvost, akár olyat is, aki magánpraxist folytat. A gyerekeknek a szülők jóváhagyásával is lehet külön orvosuk, s nem kötelező, hogy az gyermekorvos legyen. Egyben ajánlható az is, hogy az egész családnak egy családi orvosa legyen. A kiválasztott személyi or­vossal egy évre szóló nyilatko­zatot írunk alá (a nyomtat­vány a rendelőben kapható), amely szerint kizárólag csak a lapon feltüntetett személyi or­voshoz járhatunk kezelésre (különben fizetni kell a szol­gáltatás teljes árát, akkor is, ha van egészségügyi biztosí­tásunk­, részünkre csak ő ír­hat receptet, kórházi beutalót, betegállományi igazolást. A személyi orvost meghatározó nyilatkozatban tartalékként még egy orvost kell meghatá­roznunk, aki személyi orvo­sunkat szabadsága, betegsége, vagy távolléte esetén helyette­síti. Az orvos csak akkor uta­síthatja el az illetőt, ha a már nála bejegyzett személyek száma meghaladta a 2500-at (az orvosok személyi jöve­delme ezentúl részben a páci­ensek számától függ). Rend­kívüli esetekben a személyi orvost meghatározó nyilatko­zatot egy év letelte előtt is meg lehet szakítani, amiről az elsőfokú orvosi bizottság dönt. Az új egészségügyi törvény értelmében kizárólag csak a kiválasztott személyi orvo­sunkhoz járhatunk gyógyke­zelésre, kivéve a sürgős esete­ket és az éjszakai ügyelet alatt nyújtott orvosi segítséget. Mi­vel új módszerről van szó, bo­nyodalmak is jelentkezhetnek, de reméljük, hogy idővel az új törvény bejáródik. A mura­­szombati Egészségügyi Intézet tájékoztatója szerint valameny­­nyi biztosított még nem kapta kézhez az önkéntes egészsé­gügyi biztosítási igazolványt, s ha közben ez idő alatt orvosi kezelésre szorulnak, kénytele­nek lesznek megfizetni a szol­gáltatás teljes árát. A biztosító az érintett személynek utólag megtéríti ezeket a költségeket. SNK Újévi gondolatok Újév, újév, újesztendő, mit hoz nekünk a jövendő? Bizony, bizony elgondolkodtató, hiszen senki sem lát bele a jövőbe. Jól van ez így, hiszen nagyon is különös az emberek óhaja, s kívánsága. Mi is lenne, ha az ember előre tudná a jövőjét, az élete további sorsát? Talán így jobb, hogy az ember nem tudja mit hoz a jövő, mert sokszor oly borzalmas az, hogy sokakat tán az őrültség sokáig kergetné, ha látná a jövőjét. Újra itt az új esztendő! Minden szép és jó! Találkozunk a régi jó barátokkal, ismerősökkel, kezet adunk egymásnak, el­beszélgetünk az elmúlt év örömeiről, keserűségeiről, megemlékezünk azokról, akiknek még év előtt »boldog új évet« kívántunk, s azóta már örök álmukat alusszák valamelyik temetőben. Mennyi sok szép reményt, mi­lyen nagy célokat tűz ki mindenki az új év kezdetén, s mindez csak álom, nagyritkán valóra váló kívánság. Magam is megértem jó néhány évet, újévet. Mennyi öröm, vagy csalódás, előre nem látott események való­sultak meg, a nagy vágyak, célkitűzések, gyakran eltűn­tek, mint vízen a buborék, aztán jött a szomorú valóság. Mi az ember életének vágya ? Mindig a szebb, jobb és boldogabb jövő. De vajon mit hoz a jövendő? Hoz-e nekünk azt, amit szeretnénk, óhajtunk, vagy pontosan mindennek az ellenkezőjét, a csalódásokat, gondokkal teli napokat, vagy legborzasztóbbat, ezt senki sem tudja. De talán jobb így! Most, hogy itt az új esztendő, találkozunk barátaink­kal, ismét összeölelkezünk, egymásnak boldog új esz­tendőt kíván­unk, s aztán az idő kereke forog tovább... Mint öreg nyugdíjas, csak azt kívánom az új eszten­dőtől, hogy hozzon mindenkinek sok örömet, boldogsá­got, erőt és egészséget. Kepe József Érdeklődnek a lendva - rédicsi vasút iránt Napirenden a Varstroj A lendvai községi képviselő-testület tavalyi évi utolsó ülését december 28-án tartotta meg. Az összejövetel kezdete 8 órára volt kitűzve, de a társadalmi-politikai tanács határozóképtelensége miatt az együttes ülés csak fél tíz után kezdődhetett meg. Ellenben a helyi közösségek és a társult munka tanácsának az ülését a kitűzött időpontban megkezdhették. A másfél óra késéssel kezdődő együttes ülésen a képviselők elfogadták a képviselő-testület szabályrendele­tét, majd tájékoztatót hallgattak meg a Varstroj helyzetéről, amelyet Stanislav Sraka igazgató ismertetett. Ehhez kapcsolódott Leon Alt küldött kérdése is: »Milyen hatása van a községi kormánynak a Varstrojra, amely külmunkatársait magas pénzjutalomban részesíti. Olyan esetről van szó, amikor egy bizonyos személy e vállalat részére köztársasági eszközöket szerzett, s ebből kifolyólag pénzju­talmat kapott.­ Stanislav Sraka igazgató a jelenlévők előtt kijelentette, hogy a Varstroj senkinek sem fizetett ki pénzjutalmat, s még hozzáfűzte, hogy a vállalat gazdálkodási eredménye pozitív, s egyelőre még kölcsönök nélkül gazdálkodnak, ezért nem lát okot arra, hogy a Varstroj a községi parlament napirendjére kerüljön. Cáfolta azon »híreket« is, hogy ebben a vállalatban törvényellenes módon priva­tizálnak és egyéb törvénybe ütköző dolgok történnek. Ali Leonnak az együttes ülésen vitára ezzel kapcsolatosan nem adódott lehetőség, de a társult munka és a társadalmi-politikai taná­cson ezt mégis megtehette. A tanácsok külön ülésein több rendelet tervezetét és javaslatát jóváhagyták. Többek között az óvóhelyek építéséről, a romák hely­zetéről szóló beszámolót azzal a megjegyzéssel bővítették ki, hogy ezzel a kérdéssel átfogóan, köztársasági szinten kell foglalkozni. Az 1993-as évi költségvetési tervezetet a helyi közösségek és a társult­munka tanácsa azzal a módosítással fogadta el, hogy a magkukorica beszerzési ártámogatására több költségvetési eszköz kerüljön, vala­mint a lendvai kultúrotthon kiépítésére is tartalékoltak pénzeszközö­ket. A társadalmi-politikai tanács a tervezetet elvetette, mert nem volt mellékelve az 1992-es évi költségvetési beszámoló. Mindhárom tanács alátámasztotta a fagyöngyirtást szorgalmazó rendeletjavasla­tot, amelynek a hatálybalépéséről, valamint a szükséges teendőkről az illetékes szolgálatok a polgárokat a sajtón keresztül értesítik majd. A rendelet megszegéséért 5000 SÍT büntetést láttak elő. A képviselők szerint az irtás csak úgy lesz hatásos, ha megszervezik a fagyöngy felvásárlását is, majd hosszabb vita után elfogadták a hosszúfalusi határátkelő építési tervét is. SNK

Next