Népújság, 1994. július-december (38. évfolyam, 26-51. szám)
1994-07-01 / 26. szám
A szlovén államiság napja, Lendva község ünnepe ÜNNEPI RENDEZVÉNY : Štefan Cigut elnök elmondta, hogy a sárvári internálások sebei behegedtek, de teljesen még nem gyógyultak be. A második világháború szörnyűségei után, egy újabb szlovén háború következett, amelyet újra át kellett élni. A múltat nem tudjuk megváltoztatni, de a jövőért még tehetünk valamit. Az élet sokkal dinamikusabb, mint évekkel ezelőtt volt, de nem problémamentesmondta a képviselő-testület elnöke, majd így folytatta: - A Nafta vállalat gazdasági problémái lassan rendeződnek. Van néhány perspektivikus magánvállalkozó is. A mezőgazdaságnak azonban hatékonyabb gazdaságpolitikára volna szüksége. Annak ellenére, hogy a gazdasági helyzet messze van a kívánttól, pillanatnyilag a községben stagnál a munkanélküliség. A főútvonalak rendezésével, hamarosan az autóút és a vasút kiépítése Magyarország és Szlovénia közt is valóra válik. A községek átszervezésével a lakosságnak új közigazgatási rendszerben kell mozognia és érvényesülnie. Az idősek otthonával is egy új beruházással lettünk gazdagabbak. A telefon bevezetése a magas árak miatt még mindig lukszuscikknek számít, de egyelőre nincsen kilátás arra, hogy csökkenthetők lennének az árak. Črenšovcin, Dobronakon felépültek az új tornatermek. Ez is azt bizonyítja, hogy községi szinten is történtek újabb beruházások. A kultúrműsorban fellépett a Lendvai I. számú Kétnyelvű Általános Iskola gyermekkórusa, Tanja Vajda vezetésével, majd a Kétnyelvű Középiskola szavalókórusa is színpadra lépett. Ezt követően Vlado Kreslin, közismert szlovén énekes szórakoztatta a közönséget. A Lipa együttes magyar nótáival zárult az ünnepély kulturális része, majd következett az elismerések kiosztása. Elsőként a Lendvai Nafta Labdarúgó Klub elnökének adták át a községi plakettet, abból az alkalomból, hogy a klub idén ünnepeli fennállásának 60. évfordulóját, gazdag hagyományokkal rendelkezik és a legsikeresebb sportegyesületnek számít a községben. Mód Júlia a lendvai I. Számú Általános Iskola pedagógusa, igazgatóhelyettese a kétnyelvű oktatás területén és a művelődés terén kifejtett tevékenységéért részesült elismerésben. A pedagógus a tankönyvírásban és a felsőlakosi művelődési egyesület munkájában is kivette a részét. A Turniščei Štefan Kovač Lövészegyesület 1974-ben alakult. A helyi közösség segítségével, jobb feltételek mellett jobb eredményeket tudtak felmutatni. Néhányan az országos válogatott csapat ideglenes tagjai. Elismerésben részesítették az egyesületet. A Lendvai Nafta vállalat több éve támogatja a kulturális rendezvényeket. A Nafta vállalat szponzorálása nélkül a községben számos kulturális objektum felújítás nélkül maradt volna. A Nafta vállalatot a lendvai vármúzeum ajánlotta községi elismerésre. A községi képviselőtestület a Göntérházi Vlay Lajos Kétnyelvű Általános Iskolát, 100 éves jubileumára és a kétnyelvűség terén kifejtett tevékenységükért részesítette elismerésbe. Az elismerést a göntérházi ünnepélyen adták át. Mcst A szlovén államiság napja és a lendvai község XXXVIII. ünnepe alkalmából június 24-én 10 órakor Lendván a Durek teremben ünnepi rendezvényt tartottak, amelyen Štefan Cigut, a Lendva község képviselő testületének elnöke mondott ünnepi beszédet. A kultúrprogram keretében osztották ki a községi elismeréseket is. A rendezvényen jelen volt Ela Ulrich Atena, Lendva község díszpolgára. A Nafta Labdarúgó Klub elnökségének a tagja Mód Júlia A Turniščei Štefan Kovač Lövészegyesület elnöke A Nafta vállalat képviselője Varga István, a göntérházi általános iskola igazgatója A vagyonvisszajuttatás időigényes és problematikus A denacionalizációs folyamatok a községben és az ország más területein lassan folynak. Az ügyintézést általában nem a községi hivatalok nehezítik meg, hanem a köztársasági szervek, amelyek a vagyon visszajuttatásra felhatalmazást kaptak.. Hiányzik a bizalom az intézmények között - tudtuk meg a községi végrehajtó tanács utolsó ülésén. A denacionalizációról szóló törvény hatályba lépésével 204 kérvény érkezett a községi szervek illetékes bizottságához, amelyben a polgárok a háború után államosított vagyonukat kérték vissza. A kérvényezők közül 85 mezőgazdasági területeket és erdőt, 100 lakóházat, lakást és üzlethelyiségeket, 19 pedig gazdasági épületeket és pénzt kér vissza az államtól. A volt tulajdonosknak május 31-ig 57,50 hektár földet és erdőt, egy házat, egy lakást, 9 üzlethelyiséget, 29.668 négyzetméter telket és egy vállalatot juttattak vissza. Összesen 55 kérvényező jutott tulajdonhoz, kilencet elutasítottak és 20 jóváhagyását elnapolták. Mivel a volt tulajdonosok többsége egyszerre több tulajdont szeretne visszakapni, az ügyintézésük bonyolult és sok esetben részleges határozattal oldják meg. A vagyonvisszajuttatás problematikája a következő: a kérvények nagy százaléka hiányosan van megírva, ezért a tények és az adatok felkutatása időigényes és körülményes. Sok esetben nem a vagyonvisszajuttatási bizottság hatáskörébe tartozik. Ezért a kérvényezők a közéletben téves információkat terjesztenek, és rosszul bírálják el a hivatalos szervek munkáját. A volt tulajdonosok közül akadnak olyanok is, akiknek tulajdonviszonyai rendezetlenek és vitákat váltanak ki. Mint ismeretes, a földvisszajuttatás esetében merül fel a legtöbb probléma, mivel a törvény alapján a tulajdonosok nem földet kapnak vissza, hanem a föld pénzbeli értékét, annak ellenére, hogy a lendvai községben közel 300 hektár területet vissza tudnának juttatni a volt tulajdonosoknak. Hiányos a denacionalizációs törvény is, hiszen kevés konkrét előírást tartalmaz. A vagyonviszszajuttatási bizottságok munkaköre nagyon széles és kevés idő jut a szakmai teendőkre, amelyet tiszteletdíj formájában külön meg kellene fizetni. Egy központi számítógépes rendszert kellene felállítani az ügyintézésre, mivel átláthatatlanok az ehhez szükséges adatok. Mivel a denacionalizációs folyamat Szlovéniában specifikus dolognak számít, a hivatalos szerveknek sokkal felkészültebb szakkáderekkel kellene dolgozniuk, különösen Muravidéken, ahol nagyon sok gondot okoz a termőföld visszajuttatása. Segítség a veszélyeztetett területeknek Ebben az évben a lendvai község demográfiailag veszélyeztetett területeinek az infrastrukturális fejlesztésére 41.400.000,00 LÍT anyagi segítséget hagyott jóvá a Gazdasági Minisztérium fejlesztési osztálya. Ezt az összeget négy területfejlesztési tervbe, infrastukturális beruházásba fekteti a községi területrendezési és környezetvédelmi osztály, amelynek hatáskörébe tartozik az összeg szétosztása és az építkezések ellenőrzése. A demográfiailag veszélyeztetett területek gazdaságfejlesztésére pedig 17.800.000,00 SIT alacsony kamattal rendelkező kölcsönt hagytak jóvá. Az Odranci szennyvízcsatorna és tisztítóberendezés kiépítésére, amely összesen 97.757.838,00 SIT-be kerülne, 10.000. 000,00 SIT-et hagytak jóvá. Ez az összeg a költségeknek 10 százalékát fedezi. Alsólakos, Felsőlakos, Gyertyános, Kapca, Kót és Hotiza szennyvízcsatornájának a kiépítésére a felújítás alatt levő M 101-es főút mentén 10.000.000,00 LÍT anyagi segítséget hagytak jóvá, amely az összköltségek 11 százalékát teszi ki. Ez a beruházás ebben az évben 87.245.000. 00 SIT-be kerül. A helyi utak szanálására is jóváhagytak pénzt. Hotiza Odrianci L 4208 főútvonal Hotiza Žižki szakaszon aszfaltozásra kerül sor augusztusban. Az aszfaltozás előszámlája 22.040.734.00 SIT, amelynek 50 százalékát fedezik a demográfiailag veszélyeztetett területek segélyéből. A segély 11.020.367,00 SIT-et tesz ki. A többi költségeket községi költségvetésből fedezik. A Petesháza-Pince L 4201 főútvonal Pince Maros-Pince szakaszán előreláthatólag 2,54 kilométer utat aszfaltoznak le. A beruházás előszámlája 41.125.674,00 SIT. Ennek 50 százalékát fedezik a segélyből, vagyis 20.562.837,00 SIT-et. Az említett négy beruházás a lendvai községben az előnyös beruházások csoportjába tartozik. Ez azt jelenti, hogy mindegyiket támogatni fogják az év folyamán. Ksj