Népújság, 1994. július-december (38. évfolyam, 26-51. szám)

1994-07-01 / 26. szám

A szlovén államiság napja, Lendva község ünnepe ÜNNEPI RENDEZVÉNY : Štefan Cigut elnök el­mondta, hogy a sárvári in­ternálások sebei beheged­tek, de teljesen még nem gyógyultak be. A második világháború szörnyűségei után, egy újabb szlovén há­ború következett, amelyet újra át kellett élni. A múl­tat nem tudjuk megváltoz­tatni, de a jövőért még te­hetünk valamit. Az élet sokkal dinamikusabb, mint évekkel ezelőtt volt, de nem problémamentes­­mondta a képviselő-testü­let elnöke, majd így foly­tatta: - A Nafta vállalat gazdasági problémái las­san rendeződnek. Van né­hány perspektivikus ma­gánvállalkozó is. A mező­­gazdaságnak azonban ha­tékonyabb gazdaság­poli­tikára volna szüksége. An­nak ellenére, hogy a gazda­sági helyzet messze van a kívánttól, pillanatnyilag a községben stagnál a mun­kanélküliség. A főútvona­lak rendezésével, hamaro­san az autóút és a vasút kiépítése Magyarország és Szlovénia közt is valóra válik. A községek átszerve­zésével a lakosságnak új közigazgatási rendszerben kell mozognia és érvénye­sülnie. Az idősek otthoná­val is egy új beruházással lettünk gazdagabbak. A telefon bevezetése a magas árak miatt még mindig lukszuscikknek számít, de egyelőre nincsen kilátás arra, hogy csökkenthetők lennének az árak. Črenšov­­cin, Dobronakon felépül­tek az új tornatermek. Ez is azt bizonyítja, hogy köz­ségi szinten is történtek újabb beruházások. A kultúrműsorban fel­lépett a Lendvai I. számú Kétnyelvű Általános Is­kola gyermekkórusa, Tanja Vajda vezetésével, majd a Kétnyelvű Középis­kola szavalókórusa is szín­padra lépett. Ezt követően Vlado Kreslin, közismert szlovén énekes szórakoz­tatta a közönséget. A Lipa együttes magyar nótáival zárult az ünnepély kultu­rális része, majd követke­zett az elismerések kiosz­tása. Elsőként a Lendvai Nafta Labdarúgó Klub el­nökének adták át a községi plakettet, abból az alka­lomból, hogy a klub idén ünnepeli fennállásának 60. évfordulóját, gazdag ha­gyományokkal rendelkezik és a legsikeresebb sporte­gyesületnek számít a köz­ségben. Mód Júlia a lendvai I. Számú Általános Iskola pedagógusa, igazgató­­helyettese a kétnyelvű ok­tatás területén és a műve­lődés terén kifejtett tevé­kenységéért részesült elis­merésben. A pedagógus a tankönyvírásban és a fel­sőlakosi művelődési egye­sület munkájában is ki­vette a részét. A Turniščei Štefan Ko­vač Lövészegyesület 1974-ben alakult. A helyi közös­ség segítségével, jobb fel­tételek mellett jobb ered­ményeket tudtak felmutat­ni. Néhányan az országos válogatott csapat ideglenes tagjai. Elismerésben része­sítették az egyesületet. A Lendvai Nafta vállalat több éve támogatja a kul­turális rendezvényeket. A Nafta vállalat szponzorálása nélkül a községben számos kulturá­lis objektum felújítás nél­kül maradt volna. A Nafta vállalatot a lendvai vár­múzeum ajánlotta községi elismerésre. A községi képviselő­­testület a Göntérházi Vlay Lajos Kétnyelvű Általános Iskolát, 100 éves jubileu­mára és a kétnyelvűség te­rén kifejtett tevékenységü­kért részesítette elismerés­be. Az elismerést a göntér­házi ünnepélyen adták át. Mcst A szlovén államiság napja és a lendvai község XXXVIII. ünnepe alkalmából június 24-én 10 óra­kor Lendván a Durek teremben ünnepi rendez­vényt tartottak, amelyen Štefan Cigut, a Lendva község képviselő testületének elnöke mondott ünnepi beszédet. A kultúrprogram keretében osz­tották ki a községi elismeréseket is. A rendezvé­nyen jelen volt Ela Ulrich Atena, Lendva község díszpolgára. A Nafta Labdarúgó Klub elnökségének a tagja Mód Júlia A Turniščei Štefan Kovač Lövészegyesület elnöke A Nafta vállalat képviselője Varga István, a göntérházi általános iskola igazgatója A vagyonvisszajuttatás időigényes és problematikus A denacionalizációs folyamatok a köz­ségben és az ország más területein lassan folynak. Az ügyintézést általában nem a községi hivatalok nehezítik meg, hanem a köztársasági szervek, amelyek a vagyon visszajuttatásra felhatalmazást kaptak.. Hiányzik a bizalom az intézmények között - tudtuk meg a községi végrehajtó tanács utolsó ülésén. A denacionalizációról szóló törvény ha­tályba lépésével 204 kérvény érkezett a községi szervek illetékes bizottságához, amelyben a polgárok a háború után álla­mosított vagyonukat kérték vissza. A kér­vényezők közül 85 mezőgazdasági terüle­teket és erdőt, 100 lakóházat, lakást és üzlethelyiségeket, 19 pedig gazdasági épületeket és pénzt kér vissza az államtól. A volt tulajdonosknak május 31-ig 57,50 hektár földet és erdőt, egy házat, egy lakást, 9 üzlethelyiséget, 29.668 négyzet­­méter telket és egy vállalatot juttattak vissza. Összesen 55 kérvényező jutott tu­lajdonhoz, kilencet elutasítottak és 20 jó­váhagyását elnapolták. Mivel a volt tulaj­donosok többsége egyszerre több tulaj­dont szeretne visszakapni, az ügyintézé­sük bonyolult és sok esetben részleges határozattal oldják meg. A vagyonvisszajuttatás problematikája a következő: a kérvények nagy százaléka hiányosan van megírva, ezért a tények és az adatok felkutatása időigényes és körül­ményes. Sok esetben nem a vagyonvissza­­juttatási bizottság hatáskörébe tartozik. Ezért a kérvényezők a közéletben téves információkat terjesztenek, és rosszul bí­rálják el a hivatalos szervek munkáját. A volt tulajdonosok közül akadnak olyanok is, akiknek tulajdonviszonyai rendezetle­nek és vitákat váltanak ki. Mint ismeretes, a földvisszajuttatás esetében merül fel a legtöbb probléma, mivel a törvény alapján a tulajdonosok nem földet kapnak vissza, hanem a föld pénzbeli értékét, annak el­lenére, hogy a lendvai községben közel 300 hektár területet vissza tudnának jut­tatni a volt tulajdonosoknak. Hiányos a denacionalizációs törvény is, hiszen kevés konkrét előírást tartalmaz. A vagyonvisz­­szajuttatási bizottságok munkaköre na­gyon széles és kevés idő jut a szakmai teendőkre, amelyet tiszteletdíj formájá­ban külön meg kellene fizetni. Egy köz­ponti számítógépes rendszert kellene fel­állítani az ügyintézésre, mivel átláthatat­lanok az ehhez szükséges adatok. Mivel a denacionalizációs folyamat Szlovéniában specifikus dolognak számít, a hivatalos szerveknek sokkal felkészül­tebb szakkáderekkel kellene dolgozniuk, különösen Muravidéken, ahol nagyon sok gondot okoz a termőföld visszajuttatása. Segítség a veszélyeztetett területeknek Ebben az évben a lendvai község demográfiailag veszélyez­tetett területeinek az infrastrukturális fejlesztésére 41.400.000,00 LÍT anyagi segítséget hagyott jóvá a Gazdasági Minisztérium fejlesztési osztálya. Ezt az összeget négy területfejlesztési tervbe, infrastukturális beruházásba fekteti a községi területren­dezési és környezetvédelmi osztály, amelynek hatáskörébe tartozik az összeg szétosztása és az építkezések ellenőrzése. A demográfiailag veszélyeztetett területek gazdaságfejleszté­sére pedig 17.800.000,00 SIT alacsony kamattal rendelkező kölcsönt hagytak jóvá. Az Odranci szennyvízcsatorna és tisztítóberendezés kiépí­tésére, amely összesen 97.757.838,00 SIT-be kerülne, 10.000. 000,00 SIT-et hagytak jóvá. Ez az összeg a költségek­nek 10 százalékát fedezi. Alsólakos, Felsőlakos, Gyertyános, Kapca, Kót és Hotiza szennyvízcsatornájának a kiépítésére a felújítás alatt levő M 10­1-es főút mentén 10.000.000,00 LÍT anyagi segítséget hagytak jóvá, amely az összköltségek 11 százalékát teszi ki. Ez a beruházás ebben az évben 87.245.000. 00 SIT-be kerül. A helyi utak szanálására is jóváhagytak pénzt. Hotiza Odri­­anci L 4208 főútvonal Hotiza Žižki szakaszon aszfaltozásra kerül sor augusztusban. Az aszfaltozás előszámlája 22.040.734.00 SIT, amelynek 50 százalékát fedezik a demog­ráfiailag veszélyeztetett területek segélyéből. A segély 11.020.367,00 SIT-et tesz ki. A többi költségeket községi költségvetésből fedezik. A Petesháza-Pince L 4201 főútvonal Pince Maros-Pince szakaszán előreláthatólag 2,54 kilométer utat aszfaltoznak le. A beruházás előszámlája 41.125.674,00 SIT. Ennek 50 százalékát fedezik a segélyből, vagyis 20.562.837,00 SIT-et. Az említett négy beruházás a lendvai községben az előnyös beruházások csoportjába tartozik. Ez azt jelenti, hogy mindegyi­ket támogatni fogják az év folyamán. K­sj

Next