Népújság, 1995. július-december (39. évfolyam, 26-50. szám)

1995-07-07 / 26. szám

MURAVIDÉK 1995. július 7. A Honismereti Szabadegyetem Muravidéken A múlt csütörtökön vidékünk nevezetességeivel ismerkedtek a magyarországi Honismereti Szövetség tagjai. A szövetség alelnökét, Halász Pétert kértük meg, mutassa be szervezetüket. - Idén Szombathelyen szerveztük meg a Honisme­reti Akadémiát. Ennek ke­retében nyílt lehetőség ar­ra, hogy meglátogassuk a külföldre szakadt magya­rokat is, így egy csoport Burgenlandba, egy másik Muravidékre jött. Elsősor­ban helytörténeti neveze­tességekkel, irodalomtör­ténelmi emlékhelyekkel is­merkedünk. Mintegy száz fős a csoportunk. - Hogy jött létre, mi a lényege a Honismereti Szövetségnek ? - A Honismereti Szövetség előzménye már az ötvenes, hatvanas években kezdett kialakulni. Elsősorban olyan emberek tömörültek ebbe a csoportba, akik szü­lőföldjük iránt éreztek va­lamilyen elkötelezettséget, amolyan néptanítói lelke­sedésből. Volt közöttük ér­telmiségi, tudós, de kétkezi munkás is. Az volt bennük a közös, hogy nem akartak a politikával foglalkozni. Vagy nem értették, vagy nem értettek vele egyet, vagy a politika nem en­gedte őket közel magához. Ezért honismerettel, hely­­történettel, néprajzgyűj­téssel, tájszólásgyűjtéssel, műemlékvédelemmel, ter­mészetvédelemmel és ha­sonlókkal foglalkoztak. Őket szervezték a hatva­nas évek elején a Hazafias Népfront keretébe. Ez egy laza, alulról építkező szer­vezet volt, mely megyei szinten szakkörökre, cso­portokra épült. 1989-ben megszűnt a népfront, azaz átalakult társadalmi szer­vezetté. A megyei bizottsá­gok átalakultak Megyei Honismereti Egyesületek­ké, az országos bizottság pedig szövetséggé. Ez rendezi meg évente a Honismereti Akadémiát. Ennek legfőképpen mód­szertani továbbképző sze­repe van, mert minden al­kalommal egy-egy na­gyobb témakört dolgoznak fel az előadások. Volt már az egyházak szerepe a ho­nismereti mozgalomban, az ifjúság, a civil-társa­dalmi szerveződések, a nemzetiségi kérdések. Most viszont a magyarság európaisága a téma. Öt napig tart az akadé­mia, s mintegy kétszáz - kétszázhuszan fordulnak meg ezalatt az eseményen. Egyébként korábban sem voltak sem többen, sem ke­vesebben a rendezvényen. Ez mondható az átlagnak. Három napig tartanak az előadások, egy nap kerül sor a küldöttgyűlésre, ta­nácskozásra, egy nap pedig a kirándulásra. HR A résztvevők Lendván Halász Péter Honismeret ■ Magyarság - Európaiság Ahogy már több cikkben is utaltunk arra, a XXIII. Országos Honismereti Aka­démia témája a magyarság és az európa­iság volt, vagyis a két fogalom egyrészt bonyolult viszonyrendszerének, másrészt a szükségszerű összefüggésének elemzése. Ilyen vonatkozásban kell rendkívüli fontosságot tulajdonítanunk Pozsgai Imre nagyszerű előadásának “Magyarország és a világ magyarságának szellemi kapcsola­tai“ címmel, de ugyancsak kiváló előadá­sok hangzottak el magyarságról, regiona­­lításról, európaiságról Kiss Gy. Csabától. Sill Aba Ferenc pedig a magyarság, a kereszténység és az európaiság fogalma­kat egymás szinonimájaként értékelte. Rédey Pál egyik cikkében a honismereti mozgalmat a Pál utcai fiúk grundért foly­tatott harcával hasonlítja össze és talá­lóan megállapítja, hogy a mozgalom, “a magyar nép hazaszeretetét hordja magá­ban, aminek mundérja ugyan kissé elüt az európaitól, mint ahogy elüt népünk lelki világa is.“ Rédey Pál azonban meg van győződve arról, hogy a mozgalom megjelenésével új szint varázsol az euró­pai palettára, ami gazdagítani fogja Eu­rópa fáradt színét. Úgy gondolom, hogy ezt az értékelést valamennyien a magun­kénak vallhatjuk. Ilyen összefüggésben a haza fogalma, amit éppen a honismeret tudatosít, országhatároktól, politikai ide­ológiáktól mentes kategória, olyan, amely valamennyiünk szívéhez elválaszthatatla­­nul hozzánőtt. Göncz László Készül a terelőút lokációs terve A KÖZSÉGI TANÁCS ÜLÉSÉRŐL A tranzit forgalom megélénkülésével elkerülhe­tetlenné vált a lendvai terelőút kiépítése. A szük­séges dokumentáció elkészítését teljes egészében az állam finanszírozza, míg a lokációs terv kidolgo­zását Lendva község a muraszombati gazdasági és urbanisztikai intézetre bízta. A községi tanács múlt heti ülésén jelen volt Janez Ori, az említett intézet igazgatója, aki a tanácstagok elé tárta a lendvai nyugati terelőút lokációs tervének előkészítési programját. Az összes dokumentáció előreláthatólag jövő év ápri­lis 15-ig készülne el, a munkálatok pedig az év második felében kezdődnének, és 1997 végére fejeződnének be. A tanács elfogadta a muraszombati intézet prog­ramját azzal a módosítással, hogy a lokációs terv már a címében meghatározza, hogy a terelőút Lendva várost és Hosszúfalu települést kikerüli. A tanácstagok követelésére a dokumentáció készí­tőinek igénybe kell venni a Lendva-Magyarország és Lendva-Muraszombat vasútvonal kiépítéséről szóló községi terveket is. Az ülésen elfogadták a Lendvai Galéria­ Múzeum és a Lendvai Könyvtár közszolgálati intézetek megalapításáról szóló rendelet tervezetét, vala­mint a Gyógyszertárak közintézet megalapításá­nak tervezetéről is tárgyaltak. A tanácstagok kine­vezték a turizmussal foglalkozó bizottság hét tagját is. kj Öt perces útlezárás A ZÖLDEK HOSSZÚFALUBAN Vasárnap délután fél ötkor a Szlovén Zöldek figyelmeztető útlezárást szerveztek a hosszúfalusi határátkelőn. Az öt perces útlezárással az állami szervek eredménytelensége ellen tiltakoztak. A Hosszúfalu-Rédics határátkelő problematikája a Szlovén Zöldek »Kerékpárral Szlovénián keresztül« elnevezésű akció egyik pontja volt. A párt tagjai júniusban és júliusban kerék­párral járják az országot és sajtótájékoztatókat, rövidebb figyelmeztető összejöveteleket szerveznek. Celje, Mežica és Muta (levegő és talaj szennyeződés), után Hosszúfaluban tiltakoztak a kormány út- és vasútvonal kiépítési tervei ellen. A Szlovén Zöldek véleménye szerint a közlekedési miniszté­rium és a szlovén kormány a hosszúfalusi határátkelő eseté­ben sem váltja be ígéreteit. kj A Szlovén zöldek figyelmeztető akciója.

Next