Népújság, 1995. július-december (39. évfolyam, 26-50. szám)
1995-07-07 / 26. szám
MURAVIDÉK 1995. július 7. A Honismereti Szabadegyetem Muravidéken A múlt csütörtökön vidékünk nevezetességeivel ismerkedtek a magyarországi Honismereti Szövetség tagjai. A szövetség alelnökét, Halász Pétert kértük meg, mutassa be szervezetüket. - Idén Szombathelyen szerveztük meg a Honismereti Akadémiát. Ennek keretében nyílt lehetőség arra, hogy meglátogassuk a külföldre szakadt magyarokat is, így egy csoport Burgenlandba, egy másik Muravidékre jött. Elsősorban helytörténeti nevezetességekkel, irodalomtörténelmi emlékhelyekkel ismerkedünk. Mintegy száz fős a csoportunk. - Hogy jött létre, mi a lényege a Honismereti Szövetségnek ? - A Honismereti Szövetség előzménye már az ötvenes, hatvanas években kezdett kialakulni. Elsősorban olyan emberek tömörültek ebbe a csoportba, akik szülőföldjük iránt éreztek valamilyen elkötelezettséget, amolyan néptanítói lelkesedésből. Volt közöttük értelmiségi, tudós, de kétkezi munkás is. Az volt bennük a közös, hogy nem akartak a politikával foglalkozni. Vagy nem értették, vagy nem értettek vele egyet, vagy a politika nem engedte őket közel magához. Ezért honismerettel, helytörténettel, néprajzgyűjtéssel, tájszólásgyűjtéssel, műemlékvédelemmel, természetvédelemmel és hasonlókkal foglalkoztak. Őket szervezték a hatvanas évek elején a Hazafias Népfront keretébe. Ez egy laza, alulról építkező szervezet volt, mely megyei szinten szakkörökre, csoportokra épült. 1989-ben megszűnt a népfront, azaz átalakult társadalmi szervezetté. A megyei bizottságok átalakultak Megyei Honismereti Egyesületekké, az országos bizottság pedig szövetséggé. Ez rendezi meg évente a Honismereti Akadémiát. Ennek legfőképpen módszertani továbbképző szerepe van, mert minden alkalommal egy-egy nagyobb témakört dolgoznak fel az előadások. Volt már az egyházak szerepe a honismereti mozgalomban, az ifjúság, a civil-társadalmi szerveződések, a nemzetiségi kérdések. Most viszont a magyarság európaisága a téma. Öt napig tart az akadémia, s mintegy kétszáz - kétszázhuszan fordulnak meg ezalatt az eseményen. Egyébként korábban sem voltak sem többen, sem kevesebben a rendezvényen. Ez mondható az átlagnak. Három napig tartanak az előadások, egy nap kerül sor a küldöttgyűlésre, tanácskozásra, egy nap pedig a kirándulásra. HR A résztvevők Lendván Halász Péter Honismeret ■ Magyarság - Európaiság Ahogy már több cikkben is utaltunk arra, a XXIII. Országos Honismereti Akadémia témája a magyarság és az európaiság volt, vagyis a két fogalom egyrészt bonyolult viszonyrendszerének, másrészt a szükségszerű összefüggésének elemzése. Ilyen vonatkozásban kell rendkívüli fontosságot tulajdonítanunk Pozsgai Imre nagyszerű előadásának “Magyarország és a világ magyarságának szellemi kapcsolatai“ címmel, de ugyancsak kiváló előadások hangzottak el magyarságról, regionalításról, európaiságról Kiss Gy. Csabától. Sill Aba Ferenc pedig a magyarság, a kereszténység és az európaiság fogalmakat egymás szinonimájaként értékelte. Rédey Pál egyik cikkében a honismereti mozgalmat a Pál utcai fiúk grundért folytatott harcával hasonlítja össze és találóan megállapítja, hogy a mozgalom, “a magyar nép hazaszeretetét hordja magában, aminek mundérja ugyan kissé elüt az európaitól, mint ahogy elüt népünk lelki világa is.“ Rédey Pál azonban meg van győződve arról, hogy a mozgalom megjelenésével új szint varázsol az európai palettára, ami gazdagítani fogja Európa fáradt színét. Úgy gondolom, hogy ezt az értékelést valamennyien a magunkénak vallhatjuk. Ilyen összefüggésben a haza fogalma, amit éppen a honismeret tudatosít, országhatároktól, politikai ideológiáktól mentes kategória, olyan, amely valamennyiünk szívéhez elválaszthatatlanul hozzánőtt. Göncz László Készül a terelőút lokációs terve A KÖZSÉGI TANÁCS ÜLÉSÉRŐL A tranzit forgalom megélénkülésével elkerülhetetlenné vált a lendvai terelőút kiépítése. A szükséges dokumentáció elkészítését teljes egészében az állam finanszírozza, míg a lokációs terv kidolgozását Lendva község a muraszombati gazdasági és urbanisztikai intézetre bízta. A községi tanács múlt heti ülésén jelen volt Janez Ori, az említett intézet igazgatója, aki a tanácstagok elé tárta a lendvai nyugati terelőút lokációs tervének előkészítési programját. Az összes dokumentáció előreláthatólag jövő év április 15-ig készülne el, a munkálatok pedig az év második felében kezdődnének, és 1997 végére fejeződnének be. A tanács elfogadta a muraszombati intézet programját azzal a módosítással, hogy a lokációs terv már a címében meghatározza, hogy a terelőút Lendva várost és Hosszúfalu települést kikerüli. A tanácstagok követelésére a dokumentáció készítőinek igénybe kell venni a Lendva-Magyarország és Lendva-Muraszombat vasútvonal kiépítéséről szóló községi terveket is. Az ülésen elfogadták a Lendvai Galéria Múzeum és a Lendvai Könyvtár közszolgálati intézetek megalapításáról szóló rendelet tervezetét, valamint a Gyógyszertárak közintézet megalapításának tervezetéről is tárgyaltak. A tanácstagok kinevezték a turizmussal foglalkozó bizottság hét tagját is. kj Öt perces útlezárás A ZÖLDEK HOSSZÚFALUBAN Vasárnap délután fél ötkor a Szlovén Zöldek figyelmeztető útlezárást szerveztek a hosszúfalusi határátkelőn. Az öt perces útlezárással az állami szervek eredménytelensége ellen tiltakoztak. A Hosszúfalu-Rédics határátkelő problematikája a Szlovén Zöldek »Kerékpárral Szlovénián keresztül« elnevezésű akció egyik pontja volt. A párt tagjai júniusban és júliusban kerékpárral járják az országot és sajtótájékoztatókat, rövidebb figyelmeztető összejöveteleket szerveznek. Celje, Mežica és Muta (levegő és talaj szennyeződés), után Hosszúfaluban tiltakoztak a kormány út- és vasútvonal kiépítési tervei ellen. A Szlovén Zöldek véleménye szerint a közlekedési minisztérium és a szlovén kormány a hosszúfalusi határátkelő esetében sem váltja be ígéreteit. kj A Szlovén zöldek figyelmeztető akciója.