Népújság, 1996. január-június (40. évfolyam, 1-24. szám)

1996-01-11 / 1. szám

C­ÍMOLDALUNKON Negyven évvel ezelőtt, pontosabban 1956. január 19- én jelent meg a Népújság első száma, a Pomurski vestnik magyar mellékleteként. A lap ettől kezdve, ki­sebb nagyobb megszakításokkal, de mégis hétről hétre közöl helyi vonatkozású híreket, eseményekhez kapc­solódó hosszabb-rövidebb beszámolókat a muravidéki magyarság életéből, mindennapjairól. Ha fellapozzuk a Népújság nevet viselő melléklet első számait és össze­hasonlítjuk a házigazda szerepét betöltő “Vesznikével”, akkor arra a megállapításra jutunk, hogy a lap munka­társai jószerével fordítói szerepet teljesítettek. Felada­tuk az volt, hogy a ma­gyarságot is érintő szlovén nyelvű cikke­ket lefordítsák, s ezál­tal a muravidéki ma­gyar lakosság számá­ra is érthetővé válja­nak. Így ment ez 1958 januárjáig, amikor önálló kiadványként kezdett megjelenni, változatlan címmel. A muravidéki ma­gyar sajtó II. világhá­ború utáni történeté­ben természetesen nem ez volt az első lapalapítási kísérete az itteni ma­gyarságnak. A szép hagyományokkal rendelkező század­végi, és 20-as évekbeli törekvéseket követően már 1949- ben is történtek lépések a muravidéki magyar sajtó elin­dítása ügyében. Vlas Lajos volt az első kezdeményező, akinek a javaslatára a muraszombatban megjelenő Ljudski glas már a következő év februárjában felhívást tesz közzé a muravidéki magyarsághoz. Ebben a kezde­ményező főleg tudósításokat, beszámolókat vár - írástu­dók híján - az itteni magyar pedagógusoktól. Ez a felhí­vás és a kezdeményezés azonban szinte egészében vissz­hang nélkül maradt. Nagyobb visszhanga csak az év jú­niusában megtartott kisebbségi konferenciáról közölt hosszabb esemény-összefoglalónak volt. A közben megszűnt Ljudski glas-t előbb az Obmurski tednik, majd 1955-től a Pomurski vestnik váltotta fel, amely Népújság című mellékletében főleg a tavaszi választások és az 1956-os, őszi magyarországi események kapcsán közöl több írást a magyar kisebb­ség életéből. #­ce Szerkesztőség: Halász Albert, Király Jutka, Solari, Nad Klára Megbízott fő- és felelős szerkesztő: Bence Lajos Technikai szerkesztő: Meszelics László Szerkesztőségi titkár: Vida Vesna Kiadja a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet - Lendva Megbízott igazgató: Cár József Szerkesztőség: 69220 Lendva - Lendava Partizán u. 120. tel: 069/ 75 - 085,77 - 412, telefax: 77- 412 Ára: 75 SÍT, Előfizetési díj: fél évre 1.500 SÍT, egész évre 3.000 SÍT, külföldre: 70 német márkának megfelelő dollár összeg Folyószámla: 51920-603-32099 Agencija RS za plačim­i promet, nadziranje in informiranje, enota Murska Sobota A Népújság azok közé a nyomtatási termékek közé tartozik, amelyek után 3 %-os forgalmi alapadót kell fizetni. Ez a szám a Tiskarna Florjančič nyomdában készült 2000 példányban. Levilágítás: MAT design d.o.o., szedés és tördelés: Népújság. NÉPÚJSÁG 1996. JANUÁR 11. IRÁNYTŰ. Jókívánságaink mellé Az elmúlt napokban jókívánságok­tól voltak zajosak az utcák, egymásnak sok szépet és jót kívántak az emberek. Ezek általában személyes jókívánsá­gok voltak, csak néhány felkért tisztségviselőnek, közéleti személyiség­nek állt módjában elmondani azon jó­kívánságait, amelyek egy közösség közeli jövőjét, to­vábbi tevékenységét, esetleg életbenmaradását meg­határozzák. Azt mondják, egy újévi jókívánság akkor jó, ha rövid, de nem sztereotip. Ezért általában a "bort, bú­zát, békességet " mellé, az év első napjaiban jó egész­séget, boldogságot szoktak kívánni az emberek egy­másnak. Én is ezt teszem így utólag megtoldva azok­kal a vágyakkal és kívánságokkal, amelyek e kis kö­zösségnek, a szlovéniai magyarságnak talán csak vá­gyaiban, vágyálmaiban léteznek, csak tudatalattijá­ban vannak jelen. Mivel mifelénk - félig viccesen, fé­lig komolyan - jó fennálló képességet szokás kí­vánni, jó megmaradási kedvet azonban már ke­vésbé, én a szlovéniai magyarságnak ez utóbbit kívá­nom! Sok jókedvet a megmaradáshoz, hogy az önfel­adástól és az asszimilációtól megtizedelt kisebbség az új szlovén államban végre magára találjon. Hogy az oly sokat hangoztatott és kizárólagos értékként elfo­gadott toleranciát ne meghuny­ászkodásnak értel­mezze. Hogy anyanyelvét szabadon és félelem nélkül használhassa, hogy az öntudatra való ébredés mie­lőbb megvalósuljon nála. Mert a nemzeti tudat és a történelmi tudat nélkül nincs megmaradás, nincs fel­­emelkedés, csak asszimiláció van. A gazdasági felemelkedés és a gazdasági háttér megteremtése nélkül - tudjuk jól - nincs szellemi, nincs kulturális felemelkedés. Ezért talán sohasem volt annyira fontos az a “gazdasági injekció”, amelyet a szlovén állam az olasz és a magyar kisebbség gazda­sági felemelkedésére szánt. Ez főleg a kezdő, fiatal vál­lalkozóknak jelent lehetőséget az elinduláshoz, a jövő megalapozásához. Csak legyen hozzá elég vállalko­zói kedv! Mert az önellátásra berendezkedés, szociá­lis segélyből való élés, az önfeladás kétségtelen tüne­tének számítanak. Ily módon ne csodálkozzunk, ha az ország másod- illetve harmadrendű polgáraivá vá­lunk. Végül a választások évében azt kívánom, hogy a szlovéniai magyarság olyan képviselői kért válasszon magának, aki(k) méltóképpen képviseli(k) a kisebb­ség érdekeit Ljubljanában és Budapesten egyaránt. 3

Next