Népújság, 2001. január-június (45. évfolyam, 1-25. szám)

2001-01-11 / 1. szám

• HÉTRŐL HÉTRE­ ­? Röviden olcsóbbak lettek a kőolajszármazékok Kedden olcsóbbak lettek a kőolaj­származékok. A D2-es gázolaj új ára 152,2 tollár, ami 5,3 tollár árcsökke­nést jelent literenként. Olcsóbb lett a fűtőolaj is, a jelenleg érvényes 86,1 tolláros ár 7,9 tollár árcsökkentést je­lent. Csökkent a 98 oktános ólommen­tes benzin ára is, a 95-ös, a 98-as ól­mos, illetve a 91-es ólommentes ben­zin ára azonban változatlan maradt. Újítások az egészségbiztosításban Az egészségügyi miniszter és az ál­lami egészségbiztosító igazgatójának találkozóján kiderült, több újítás, más szóval megszorítás várható az egész­ségbiztosításban. A biztosítottaktól több, eddig járó jogot terveznek meg­vonni, így például csökkenteni szeret­nék a “nem szükséges” mentőkocsi­bevetéseket, de a gyógyintézetekben való tartózkodást is minimálisra sze­retnék szűkíteni. Ehhez törvénymódo­sítások is szükségeltetnek majd. “Olcsóbb” miniszterek Az új kormány miniszterei az előző héten kapták meg első fizetéseiket. A tizenöt miniszter bruttó bérei összesen 16 millió dollárt tesznek ki (a legna­gyobb a miniszterelnök bére, jelenleg 1,335 millió tollár bruttó). A régi kor­mány miniszterei jelenleg 18 millió tollárba kerülnek az országnak, a tör­vény értelemében ugyanis távozásuk után egy évig az ex-kormánytagoknak még járnak a fizetések. Az isztriaiak sürgetik országaikat Mind a horvát, mind a szlovén Isztria polgármesterei, valamint par­lamenti képviselői közös találkozóju­kon kijelentették, hogy a két kormány­tól elvárják a fontosabb nyitott kérdé­sek egy éven belüli megoldását. Ha ez nem történik meg, akkor az önkor­mányzatok rendszeresen tájékoztatni fogják az illetékes európai hivatalokat a helyi szinten kialakított megoldások­ról, javaslatokról. Az isztriaiak szerint Horvátország és Szlovénia között a nyi­tott kérdések kizárólag politikai jelle­gűek, és a problémákat csak az állami szintű politika tudja megoldani. Köz­ben igen fontosnak tartják a határmenti együttműködésről és for­galomról szóló egyezmény mielőbbi aláírását. " Továbbra is cáfolják a "balkáni szindról létezését H­étfőn újabb amerikai kormányzati il­letékesként Madeleine Albright kül­ügyminiszter is úgy nyilatkozott az uránbevonatú lövedékek kérdésével kap­csolatban, hogy nincs bizonyíték a rákos megbetegedésekkel való közvetlen össze­függésre. Az úgynevezett gyengített uránt tar­talmazó lövedékburkolat különleges át­ütő erőt biztosít és rendkívül hatékony a páncélosok ellen. A NATO - főként az amerikai haderő - nagy mennyiségben alkalmazott ilyen lövedékeket a Koszo­vó miatti, Jugoszlávia elleni 1999-es of­­fenzíva során. A rákos megbetegedések­ről szóló állításokkal kapcsolatban az Egyesült Államok eddig felettébb tartóz­kodó volt. A múlt héten Ken Bacon Pen­tagon-szóvivő, most pedig Albright han­goztatta, hogy nincs igazolható összefüg­gés. Wesley Clark, az európai NATO-erők volt főparancsnoka szerint a szövetsége­sek korábban már kézhez kapták azokat a koszovói térképeket, amelyek az urá­niumtartalmú lövedékek kilövésének helyszíneit jelölik, így ezeknek az orszá­goknak a katonai parancsnokai felelnek csapataik biztonságáért. Clark, aki a NATO csúcsain irányítot­ta a szövetség koszovói légi csapásait, a Corriere della Sera keddi számában szó­lalt meg ebben a témában. A volt katonai vezető elismeri, hogy Koszovóban hasz­náltak gyengített uránt tartalmazó löve­dékeket. “Háborúban álltunk, olyan fegy­vereket alkalmaztunk, amelyek rendel­kezésünkre álltak” - mondta, emlékeztet­ve, hogy akkor egyetlen fő cél volt: a lehe­tő legnagyobb mértékben meggyengíteni Slobodan Miloševič hadseregét. Az urá­niumtöltetek szavatolták a megfelelő erőt ahhoz, hogy megsemmisíthessék az ellen­ség harckocsijait. Minden háború után visszamaradnak káros anyagok, törme­lékek, amelyek veszélyeztetik a környe­zetet - mondta Clark, hozzáfűzve: a had­műveletekben részt vevő országoknak a kötelessége, hogy győztesként utólag fel­karolják a legyőzötteket, segédkezzenek a károk kiküszöbölésében, az eredeti ál­lapotok visszaállításában. Clark szerint egyébként a gyengített urán nem okoz sem daganatos, sem leukémiás megbete­gedéseket, de veszélyes lehet, ha annak gőzét esetleg beszívja az ember. Ilyenkor ugyanis a szennyező anyag megteleped­het a csontokon. Csakhogy a töltetek ese­tében ez a gőz a lövedék felrobbanásának pillanatában azonnal eloszlik a levegő­ben. Az interjúalany szerint komoly ta­nulmányok állnak rendelkezésre, ame­lyek kizárják, hogy bármiféle kapcsolat lenne a gyengített urán és a különböző országokban történt megbetegedések kö­zött. A gyengített urán ugyanolyan nehéz anyag, mint az ólom. Ez utóbbi sem ve­szélyes, de bizonyos körülmények között méreggé válhat. Wesley Clark szerint a szövetségesek már korábban megkapták azokat a Koszovó-térképeket, amelyek a gyengített urániumot tartalmazó töltetek kilövési helyszíneit jelölik. Az illetékes katonai parancsnokokra vár a feladat, hogy veszély gyanúja esetén óvatosságra intsék csapataikat. Nincs esély Clinton békéjén A­z elmúlt hetekben a közel-keleti béke elérhető közelségbe került, de azóta távolodott egymástól az izraeli és a pa­lesztin álláspont. Kairóban a biztonsági együttműködési tárgyalások eredmény­telenül értek véget. Clinton amerikai el­nök sem számít már átfogó rendezésre hivatali ideje alatt. Bill Clinton beletörődni látszik, hogy átfogó izraeli-palesztin egyezmény nél­kül búcsúzik államfői békeközvetítő te­vékenységétől. Az amerikai elnök már csak közös nyilatkozat tető alá hozata­lára készül január 20-ig. Az izraeli jobb­oldal tömegtüntetéssel válaszolt Jeru­zsálem megosztásának kompromisszu­mos tervére. Palesztin értékelés szerint kudarccal végződtek Kairóban a bizton­sági együttműködési tárgyalások. Átfo­gó rendezés már bizonyosan nem szüle­tik az izraeli-palesztin békefolyamatban a leköszönő amerikai elnök hátralévő hi­vatali idejében. Bill Clinton ennek elle­nére legalább egy közös nyilatkozatot szeretne tető alá hozni a konfliktus ren­dezésének elveiről. Az elnök szándéka szerint a nyilatkozat szövegét a Bizton­sági Tanács elé terjesztenék, amelynek jóváhagyása után a nyilatkozat nemzet­közileg kötelező okmánnyá válna a jöven­dő izraeli kormány vagy palesztin veze­tés számára is. NÉPÚJSÁG 2001. JANUÁR 11.

Next