Népújság, 2001. július-december (45. évfolyam, 26-50. szám)
2001-07-05 / 26. szám
A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának múlt keddi, 6. rendkívüli ülésén egyetlen napirendi pontot tárgyaltak, a csúcsszervezet és a községi tanácsok között kialakult viszony tisztázását. A határozatképesség megállapítása és a napirend elfogadása után Tomka György, a muravidéki tanács elnöke kifejtette: a tanács tagjai között kezdetektől voltak olyanok, akik nem nézték jó szemmel a tanács tevékenységét, munkáját, amely a kezdetekben ténylegesen jó volt. Aztán - köszönve a következetes munkának - lassanként kezdtek kinyílni a miniszteri hivatalok előttünk. De párhuzamosan olyan “új hangok” is jelentkeztek, amelyek a muravidéki közösség szétverését tűzték ki célul - mondta drámai bevezetőjében az elnök, majd hozzátette, hogy az ominózus május végi gyűlés után, amikor a Lendvai Községi Magyar Önkormányzat Tanácsa visszahívta a tagjait a csúcsszervezetből. Golubič úrtól, az országos választási bizottság főtitkárától kért tanácsot a muravidéki elnök. - Nem szeretnék senkit megbántani, de ha az eredményekről, illetve eredménytelenségről beszélünk, akkor szeretném megjegyezni, hogy a muravidéki csúcsszervezet is eredményesebb munkát végezhetett volna, ha a községi nemzetiségi tanácsok is jobb munkát végeztek volna - mondta Tomka, aki azt is kifejtette, hogy a probléma jogi úton történő megoldásán kívül más utat nem lát. A lendvai önkormányzat statútuma ugyanis jogilag kifogásolható. Nem csak a név, hanem Tomka szerint éppen a statútum, sőt az ügyrend sincs összhangban a törvénnyel. A visszahívás ugyanis “kommunista találmány’ és összeegyeztethetetlen az önkormányzatokról szóló, jelenleg érvényben lévő törvénnyel. Az ügyrend 16. szakaszának 3 bekezdése például arról rendelkezik, hogy az elnök „felmentésre javasolhatja” azt a tanácstagot, aki egy naptári évben több mint háromszor hiányzik a gyűlésről. A vitában felszólaló tanácstagok támogatásukról biztosították a tanács elnökét. Hack János kifejtette: a választók nem állítottak bennünket talapzatra, hanem azért szavaztak bizalmat, hogy a munkát elvégezzük. Ha voltak tévedések, mulasztások, azokat be kell ismerni. Ez így tisztességes, így emberi. Jáklin Magda és mások a lendvai tanácsból történő visszahívást nehezményezték, mint mindenféle alapot nélkülöző cselekedetet. A vita végén a tanács határozata szerint felkérik a Lendvai Községi Magyar Önkormányzatot, hogy változtassák meg az alapokmányaikban azt, ami abban törvényellenes. Ugyanakkor felhívják a hodosi, a Moravske Toplice-i tanácsot, hogy vegyenek részt a csúcsszervezet munkájában. A lendvai tanács által kezdeményezett alakuló ülésre 2002 novemberében-decemberében kerülhet sor, amikor amúgy is tisztújításra kerül majd sor. A közigazgatási törvényszéktől az ügyben 1 hónapon belül várható válasz, illetve döntés. •ce MURAVIDÉK« Határozatképes volt az MMŐNK tanácsa NÉPÚJSÁG 2001. JÚLUS 5. Nyilatkozat A Magyar Állandó Értekezlet parlamenti, illetve tartományi képviselettel rendelkező tagszervezetei a Romániában, a Szlovák Köztársaságban, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban, az Ukrán Köztársaságban, a Horvát Köztársaságban és a Szlovén Köztársaságban képviselőik révén az alábbi nyilatkozatot teszik: 1. Üdvözlik a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt, amelyet a Magyar Országgyűlés 2001. június 19-én 92%-os többséggel fogadott el. Ez a törvény hozzájárul a Kárpát-medencei térség további stabilizálódásához, mivel a számbeli kisebbségben élő magyar közösségek eddigi hátrányos megkülönböztetését hivatott csökkenteni. A törvény ezen szándékával hozzájárul az egyes országokban élő magyarok szülőföldön maradásához és boldogulásához. A törvény - anélkül, hogy a hatálya alá tartozó személyekkel közjogi viszonyt teremtene — olyan szülőföldön igénybe vehető támogatások és magyarországi kedvezmények elnyerésére ad lehetőséget, amellyel segíti szülőföldjükön kulturális életük kibontakozását, oktatásügyük javulását. Elősegíti továbbá a közművelődési és oktatásügyi állapotoknak az adott országok színvonalára emelését és az európai színvonalhoz közelítését. A törvény ezzel hozzájárul az egész térség integrációs esélyeinek növeléséhez. 2. A Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény a számbeli kisebbségben élő magyarok identitásának megőrzéséhez, elvándorlásuk megelőzéséhez járul hozzá. Egyúttal előmozdítja a nemzetközi kisebbségjogi normák, így az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezménye szellemének és céljainak teljesebb érvényesülését azáltal, hogy a kisebbségek esélyegyenlőségét kívánja elősegíteni. 3. A törvény előkészítését és elfogadását a számbeli kisebbségben élő egyes magyar közösségek szülőföldjének államaiban, és ennek következtében másutt is félreértésekből származó véleméBudapest, 2001. 06. 27. Aláírók: a Kárpát-medencei magyar pártok és szervezetek képviselőinek kísérik. Ezen félreértések csökkentését és megszüntetését a már létező érdemi párbeszéd intézményesített formáinak igénybe vételével célszerű rendezni a kétoldalú kapcsolatok keretében. Alapvető közös érdeknek tekintik az érdemi eszmecsere folytatását, valamint a meglévő kétoldalú szerződéses kapcsolatok rendszerét, és annak bővítését, amelyek a jószomszédi viszony meghatározó elemei voltak, és kell, hogy maradjanak a jövőben is. 4. A nyilatkozat aláírói meggyőződéssel támogatják államaik euro-atlanti integrációját, bízva abban, hogy kormányaik képviselik annak szellemiségét. Ezért is érdekük, hogy Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának és NATO-tagságának előnyei kiterjedjenek a Magyarországgal szomszédos országokra is. Meggyőződésük, hogy Magyarország és a számbeli kisebbségben élő magyar közösségek közötti intézményes párbeszéd hozzájárul a térség stabilitásához és gazdasági fejlődéshez. A számbeli kisebbségben élő magyar közösségek jogainak sérelme ugyanis az identitásvállalás szabadságának csorbulásához, beolvasztáshoz és elvándorláshoz vezethet, politikai-szociális feszültségeket okozva, amelyek gátolhatják a térség országainak euro-atlanti integrációját és új választóvonalakat hozhatnak létre. Egy ilyen helyzet kialakulása azonban ellentétes a térség állampolgárainak érdekeivel. 5. Jelen nyilatkozat aláírói megállapítják, hogy ezen törvény ugyan hozzájárul a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarság állapotának javításához, mindazonáltal továbbra is az egyes érintett országok felelősségének tartják a határon túli magyar közösségek helyzetének megnyugtató rendezését.