Népújság, 2002. július-december (46. évfolyam, 26-51. szám)
2002-07-04 / 26. szám
Identitás Szabadegyetem Nagykanizsán A magyarországi rendszerváltás után a nyugat-pannon térség fontos szellemi műhelyének, a magyarság határokat átívelő együvé tartozását erősítő fórumnak számít az évi rendszerességgel szervezett nagykanizsai Identitás Szabadegyetem. Az idei program-, illetve előadássorozatra, amely ez alkalommal a Kultúrájában él a nemzet címet viselte, az elmúlt hét második felében került sor a Thury György Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolában. A programban - amelyen a Muravidékről is többen részt vettek - többek között Pozsgai Imre, Berki Judit, Teleki László, Pomogáts Béla, Gottfelder Péter, Lászlóffy Aladár, Tari István, Göncz László és Gereben Ferenc tartottak előadást különböző témakörökben. A magyar kultúra és irodalom, valamint a nemzettudat állapotáról különösen sok szó esett. A szónokok gondolataiból ismételten kitűnt, hogy a magyar nemzet szellemi síkon ugyan elszakíthatatlan, azonban az elmúlt nyolcvan esztendőben az ellenünk ténykedők (sajnos a határ mindkét oldalán) az egység megbontására törekedtek. Ezek a sebek, úgy látszik, annyira mélyek és fájóak, hogy alig tudtunk másról beszélni, mint a fájdalmainkról. Azonban az a gondolat is egyre erőteljesebben jelentkezik, hogy a magyarság és Magyarország a térség egyik legfontosabb gazdasági, politikai, kulturális és társadalmi tényezőjének számít, aminek az Európai Unióhoz történő csatlakozás után még inkább fontos lesz a jelentősége. Ebből a határon túli magyar közösségek is némi értéket és előnyt kovácsolhatnak, ami egyrészt nélkülözhetetlen lesz nemzeti megmaradásuk szempontjából, másrészt azonban a nemzet tényleges kulturális együvé tartozásának is az alapfeltétele. Cseke Zoltán, az iskola igazgatója, a fórum lelkes és fáradhatatlan szervezője azzal rekesztette be a találkozót, hogy szellemiségében a jövőben is hasonló program megvalósítását tervezik. • 61 NÉPÚJSÁG 2002. JÚLIUS 4. MURAVIDÉK« a fő problémát az igazolványok kézbesítése jelenti ■ A múlt hét közepén a Határon Túli Magyarok Hivatala székházában munkaértekezletre került sor, melynek fő célja a kedvezménytörvény első féléves tapasztalatainak összegzése, a törvény végrehajtásával kapcsolatos problémák felvázolása, különösen a Magyar igazolványok átadásával kapcsolatos kérdések megvitatása volt. Az összejövetelen Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára rövid bevezetőjében kifejtette: az új kormány elkötelezett a kedvezménytörvény végrehajtását illetőleg. Majd Bálint Pataki József, a HTMH elnöke köszöntötte a státustörvény kivitelezését irányító/segítő határon kívüli szervezetek képviselőit, átadva a szót Misovicz Tibor gazdasági elnökhelyettesnek, aki részletesen ismertette a törvény kivitelezésének fontosabb állomásait. Misovicz kifejtette: anélkül, hogy öndicséretbe hajlanánk, elmondhatjuk, nagy munka és egy működő rendszer van a hátunk mögött. Állítását számokkal is alátámasztotta. E szerint annak ellenére, hogy későn indult a munka, június végéig 45 újonnan felállított iroda kezdte meg működését a Kárpát-medence hat országában. Ez azt jelenti, hogy az irodai munkaerő kiképzése mellett az elektronikai hálót is felállították. Ami a Magyar igazolványok iránti érdeklődést jelenti, Misovicz kifejtette: eddig mintegy 430 ezer kérelmet regisztráltak, bár a kezdetekben évi 200-300 ezerre számítottak. A legyártott kérelmek száma persze ennél jóval kevesebb, hiszen ez az összes kérelemnek mintegy 56 százalékát teszi ki. Az elbírálással megbízott belügyminisztériumi hivatal képviselője közölte, az eddig 260 ezer elbírált kérelem közül mindössze 646-ot utasítottak el, egyrészt az országból való korábbi kiutasítás miatt, esetleg az illető bevándorlási jogot szerzett. Ezt követően a különböző régiók képviselőinek beszámolóit hallhattuk, elsőként Dudás Károlyét, a vajdasági Ajánló Bizottság elnökéét, aki reményét fejezte ki, hogy a HTMH új vezetésével is hasonlóan gyümölcsöző kapcsolat alakul majd ki, mint a régivel. A Magyar igazolványokat illetőleg elmondta: annak ellenére, hogy a hatalom nem gördített akadályokat, súlyos gondok vannak a kérelmek továbbításánál, ezért azt javasolta, hogy a munkába kapcsolják be a szabadkai főkonzulátus mellé a belgrádi magyar nagykövetséget is. Az igazolványi igényekkel elégedettek, hiszen júniusig mintegy 82 ezerre rúgott a számuk. Az átvétel is rugalmasabb lehetne, hiszen a Szegedre való utazás idős emberek esetében körülményes, a meghatalmazásos út szintén. A drávaszögi Pasza Árpád elmondta: a horvát kormánnyal igen sok gondjuk akad, de a kedvezménytörvénnyel és az iroda felállításával különösebb gondjuk nem volt. Most a szórványt igyekeznek feltérképezni, hogy a kedvezmények minden rászorulóhoz eljussanak. Duray Miklós szerint a Felvidéken azért voltak „tartózkodóbbak” a státustörvény nyújtotta kedvezmények iránt - eddig ugyanis „mindössze” 43 ezren éltek a lehetőséggel -, mert a törvény itt volt kitéve a leghevesebb támadásoknak. A kedvezmények mellett a legnagyobb haszna a kedvezménytörvénynek, hogy az irodák felállításával és az infrastruktúrával egy új értékrend is megteremtődött. Tomka György pedig a muravidéki tapasztalatokat összegezve elmondta: a szlovén állam nem gördített akadályokat a kedvezménytörvény elé, beérte azzal, amit ő maga is gyakorol, hogy az anyanemzetnek joga van támogatni a határon kívül rekedt nemzetrészeket. A szülőföldön nyújtandó kedvezményektől az elnök a „magyar 1-be” íratott gyermekek számának a bővülését reméli. Romániában eddig mintegy 230 ezren nyújtottak be Magyar igazolványra kérelmet - számolt be Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. A kérelmezők hatvan százalékának a magyar hatóságok ki is állították a dokumentumot. Gulácsi Géza a kárpátaljai helyzetről elmondta: eddig mintegy 90 ezren igényelték a Magyar igazolványt, továbbá 800 pedagógus- és 4400 diákigazolványra érkezett igény. A kérelmek elektronikus továbbítása itt sem megoldott, sem a felvétel. A nyári pedagógus-továbbképzés idén a pedagógusi igazolványok kiadásában tapasztalható késés miatt akadályokba ütközhet. A következő időszakra vonatkozóan Misovicz Tibor elmondta: az irodák működését illetőleg nagyfokú rugalmasság tapasztalható, ami magában is az életképességük pozitív jelének számít. Nagy gondot jelent a kézbesítés, melyre a legmegfelelőbb út a meghatalmazással történő átvétel lehet. Ennek a meggyorsítását elő kell segíteni, a postai út azonban nem lesz járható. •-ce 5