Népújság, 2004. január-június (48. évfolyam, 1-25. szám)

2004-01-08 / 1. szám

C­ÍMOLDALUNK Az év utolsó hónapjai­ban sok vihart kavart va­dászati törvényt, megelőz­ve az illetékes minisztéri­umot és az agrár érdekkép­viseleteket, a kormányko­alíció képviselőinek egy csapata adta be a törvény­­hozás elé. Karácsony előtt az or­szággyűlés, vagyis ponto­sítva a kormánykoalíció szavazógépezete a várako­zásoknak megfelelően har­madik olvasata után elfo­gadta a törvényt. Az ellen­zék, ahogy eddig is, heve­sen tiltakozott a törvény ellen, hiszen szerintük az utolsó, harmadik olvasat sem veszi figyelembe az erdők tulajdonosai, valamint a helyi közösségek érdekeit, így a magántulajdonosok nem kaphatnak vadászati koncessziót, a helyi közösségeknek pedig nincs beleszólásuk a vadászati területek kijelölésénél. Az ellenzék nagyobb része egyetértett a törvényjavaslatkal abban, hogy a vadállomány az állam tulajdona, nem tudott azonban egyetérteni azzal, hogy a magántulajdonban lévő erdők vadak elleni védelméről a tu­lajdonos köteles gondoskodni, és azzal sem, hogy a kártalaní­tás továbbra sem rendezett. Véleményük szerint a törvény még inkább mélyíti a vadászok és a gazdálkodók közötti szakadé­kot. Az erdőtulajdonosok szerint egy kifejezetten ideológiai, „vö­rös” törvényről van szó, hiszen az erdők 80 százaléka a denacionalizáció után magánkézben van és már újabb államo­sításról beszélnek. A tulajdonosok mellett számos civilszerve­zet is tiltakozik, például az ornitológiai társaság, amelynek képviselői elborzadásukat fejezték ki a javaslatot látván, hi­szen ez a „Vörös könyvben” szereplő védett madarak közül töb­bet szabad vadászati listára sorol. A tiltakozók száma nagy, mindegyiküket nehéz lenne felso­rolni, a törvény nagyobb részére megjegyzések érk­etek erről vagy arról az oldalról, ennek ellenére a parlament megszavaz­ta a vadászati törvényt. Az ellenzők szerint minden törvényes eszközt felhasznál­nak a törvény életbe lépése ellen, az államtanács vétóját, a népszavazást is. Ha ez nem sikerül, akkor a törvény áprilisban lép életbe. Természetesen egy törvény addig van érvényben, amíg nem keletkezik egy új. Az idén parlamenti választások vannak, ki tudja, lehet, hogy rövid életű lesz? Itt :1*1. Felelős szerkesztő, igazgató: Bence Lajos Szerkesztőség: Horváth Ferenc, Király Meselic Jutka, Solarič Nad Klára, Tomka Tibor, Lektor: Böröcz Nándor Technikai szerkesztő: Meselič Ladislav Szerkesztőségi titkár: Lebar Vesna Kiadja a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet - Lendva Szerkesztőség: 9220 Lendva, R. u. 124., tel: 02/ 5776 ■ 180, telefax: 02 / 5776 - 191, E-mail: nepujsag@sidl.net Ára: 120 SÍT, Előfizetési díj: harmad évre (4 hónap) 1.500 SÍT, egész évre 4.500 SÍT, külföldre: 50 EUR, tengerentúlra: 100 CAD Folyószámla: 51900-603-32099 Agencija RS za plačim­i promet, nadziranje in informiranje, enota Murska Sobota A Népújság azok közé a nyomtatási termékek közé tartozik, amelyek után 8,5%-os általános forgalmi adót kell fizetni. Ez a szám a Tiskarna Florjančič nyomdában készült 2000 példányban. Levilágítás: Repró studio, szedés és tördelés: Népújság. NÉPÚJSÁG 2004. január 8. IRÁNYTŰ. Miközben tekintete távoli galaxisokat fürkész... Az ember természetéhez elválaszthatatlanul hozzá tar­tozott, hogy mindig magasabbra tört, hogy a remény gyöngyszálaiba kapaszkodva - mint fonalán a pók - te­kintete egyre feljebb kúszik, új horizontokat keresve. Elég, ha az ember a csillagos ég felé tekint, máris a világmin­denség bűvöletében érezheti magát, s ugyanakkor átélhe­ti parányi lényének kicsinységét, jelentéktelenségét. Az 50-es évek végén, a hidegháború időszakában az USA és az akkor még virágzó szovjet birodalom a csillag­­háborúra való felkészülés keretében az űrrepülési és a kü­lönböző atomkutatási programokkal hadászati szempont­ból is rendkívül fontos stratégiai tényezőként lépett elő. Az ember legyőzve a Föld vonzerejét (gravitáció), nemcsak hogy kijutott a világűrbe, de Földünk örökös kísérőtársá­ra, a Holdra is eljutott, s először láthatta bolygónkat kí­vülről. A 70-es és 80-as években a két szuperhatalom kö­zött létrejött látszólagos békekötés következtében és a kö­zöttük lévő versengési láz enyhülésével az űrkutatás terü­letén is megtorpanás következett be. Ennek egyik okát a Szovjetunió gazdasági csődjében, valamint az Amerikai Egyesült Államok sorozatos, immár emberáldozatokat is követelő sikertelen repülési sorozatában kell látnunk. S bár az amerikaiak továbbra is több százmilliárdos nagy­ságrendben költekeztek az űrprogramra, csendes megál­lapodás született arról, hogy az emberéletek kockázata helyett robotokra bízzák a vezérlés és a több hónapot is igénybe vevő kutatási műveletek lebonyolítását, vezénylé­sét. így történhetett meg, hogy az újév első szenzációja lett az amerikaiak által az év közepén felküldött Spirit névre hallgató „Mars-járó” a vörös bolygóról küldött panorá­maképe. A tudomány mérhetetlen ütemű fejlődésének kö­szönhetően, ma már a tőlünk fényévnyi távolságban lele­dző bolygókkal, galaxison inneni és azon túli égitestekkel is kapcsolatba tudunk lépni. Őrület! A jelenlegi „Mars­járó” a felvételek elkészítése, azok továbbítása mellett ta­lajmintákat is vesz, melyből talán bizonyossá válhat, hogy vannak-e az életre utaló jelek a Marson. Csak egyet el ne feledjünk: hogy a testközelben lévő embertársunk is élőlény, a „szenvedő fajtából”, sőt külön­böző megnyilvánulásai (nemtörődömség, szolidaritáshi­ány stb.) miatt megérett arra, hogy kihaljon, miközben tekintete távoli galaxisokat fürkész... ”

Next