Népújság, 2005. január-június (49. évfolyam, 1-26. szám)

2005-01-06 / 1. szám

• HÉTRŐL HÉTRE­ ­ Glóbusz Janukovics lemondott Viktor Janukovics, az ukrán elnök­­választás második fordulójában vesz­tes ukrán kormányfő bejelentette le­mondási szándékát, mivel nem lát esélyt a megismételt elnökválasztás végeredményének megváltoztatására. Panaszait a legfelsőbb ukrán bíróság ugyanis sorban elutasította. A kor­mányfő az ukrán televízióban tett be­jelentésekor még leszögezte: lehetet­lennek tartja bármiféle poszt betölté­sét „ez alatt a hatalom alatt”, utalva az eddig ellenzéki Viktor Juscsenkóra és a nyugat felé hajló irányzatára. Po­litikusként azonban Janukovics to­vábbra is tevékenykedni kíván. Eskütt tett a román kormány A miniszterek az államfő előtt a bu­karesti Kotrocseni-palotában letették esküjüket. Traian Basescu kormányfő a 24 miniszter figyelmét arra hívta fel, hogy a parlament által jóváhagyott program megvalósítása Románia mo­dernizálását és a szegénység csökken­tését kívánja szolgálni. Az új kormány már meg is tartotta első ülését, ame­lyen többek közt kinevezte a kormány megyei megbízottait, a prefektusokat. Basescu első megnyilvánulásaiból kö­vetkeztetve az erdélyi autonómia híve, így Markó Béla RMDSZ-elnök, illetve kormányfőhelyettes és a magyar mi­niszterek munkája a remények szerint eredményes lesz. Norvégia 2007-ben? Norvégia újabb népszavazást tervez az ország európai uniós csatlakozásá­ról. Kjell Magne Bondevik kormányfő megítélése szerint az ország EU-csat­­lakozásának ügye nem sürgős kérdés, ezért csak 2007-re tervezik az erről szóló népszavazás kiírását. A legfris­sebb felmérések szerint a lakosság 45,8 százaléka támogatja az ország uniós tagságát, 43,8 százaléka pedig ellenzi azt. Norvégiában a 2007-es lehet a harmadik referendum az ország csat­lakozása ügyében. A lakosság koráb­ban már 1972-ben és 1994-ben is cse­kély többséggel ugyan, de elutasította a csatlakozást, elsősorban attól tart­va, hogy az Északi-tenger kőolajtarta­lékaiból származó bevétel, valamint az ország halászati ágazatának fontossá­ga szerepet veszthet. A 2005-ös szep­temberi választásokon az EU-tagság ügye előreláthatólag nem játszik majd fontos szerepet. 4 Janez Janša és Janez Drnovšek újévi koszönteje Janez Drnovšek újévi köszöntőjében minden szlovén állampolgárnak egészséget, elégedettséget és szerencsét kívánt. Többek közt emlékeztetett arra, hogy az új eszten­dő sok mindenben egy új kezdetet jelent­het, s amennyiben egy kis kedvességet és jókedvet viszünk magunkba, akkor érdeme­sebb lesz élni, elfeledve régi sérelmeinket. Drnovšek még kiemelte, hogy a tavalyi év­ben Szlovénia NATO-, majd EU-s tagságot nyert, ezzel megvalósítva az önállósulási folyamat két legfontosabb célkitűzését. Janez Janša kormányfő a szlovén ál­lampolgároknak és a külföldön élő szlové­neknek egyaránt kívánt kellemes ünnepe­ket és biztonságos 2005-ös esztendőt, sok egyéni szerencsét és lehetőségeket, ame­lyeket közös jóra tudnak használni. Ígére­te szerint a kormány mindent megtesz azért, hogy Szlovénia fejlődése szempont­jából a jó dolgok folytatódjanak, a rosszak pedig mielőbb javuljanak. Megítélése sze­rint az ország egy jó, sok szempontból for­dulópontot jelentő évet zárt, s biztosítva van a NATO- és EU-tagság által a jövője. A tervek közül kiemelte a gyorsabb gaz­dasági növekedést, amely szerinte megva­lósítható. Janša szerint Szlovénia sokat elért a múltban, de a sikereknek igazság­talan áldozatai is voltak, akik új lehetősé­get érdemelnek, egy új esztendő kezdete pedig erre megfelelő alkalom lehet. Természeti tragédia Ázsiában A keddi adatok szerint az ázsiai ter­mészeti katasztrófa áldozatainak száma átlépte a 170 ezret, s félő, hogy ez a szám tovább növekszik, hiszen a szökőár és föld­rengés következtében még mindig több ezret tesz ki az eltűntek száma, köztük számos európai turista, szlovén és magyar egyaránt. A legtöbben, 94 ezren Indonézi­ában haltak meg, Sri Lankán 30 ezer, In­diában 14 pedig ezer áldozatról számoltak be a hatóságok. Közben túlélők milliói sürgős segítség­re szorulnak, hiszen sokukat a kiszáradás, az éhínség, valamint a különböző járványok veszélye fenyeget. Az élelmiszer- és az or­vosi segítség egyes régiókba csak rendkí­vül lassan érkezik. Ráadásul a munkála­tokat a legrászorultabb területeken újabb esőzések és áradások nehezítik. Nemzetközi szervezetek ezért világszer­te hatalmas gyűjtésbe kezdtek. Szlovéniá­ban a Vöröskeresztnél lehet adakozni, még­pedig a TRR NLB 02922-0019831742 szá­mú bankszámlán, hivatkozás 4014 hozzá­­írással “Potres JV Azija”. Adakozni SMS- ben is lehet: a 230 dolláros adományért a 1919-es számra a CUNAMI szót kell elkül­deni. Lesz második f­orduló ■ Stipe Mesicnek kevesebb mint egy százalék hiányzott az első­körös győzelemhez a horvát elnökválasztásokon. A horvát választási bizottság adatai sze­rint a részvétel 50,95 százalék volt. Stipe Mesič a szavazatok valamivel több mint 49,03 százalékára tett szert. A bal­közép erők jelöltjének ellenfele a konzer­vatív kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jelöltje, Jadranka Kosor miniszterelnök-helyettes lesz, aki a vok­­sok 20,18 százalékával a második helyen végzett. A második fordulóra január 16- án kerül majd sor. Első nyilatkozataikban mindketten a kampány kemény folytatásáról beszéltek. Mesič szerint a második forduló egyfajta referendum lesz arról, hogy Horvátország a 21. század vagy inkább a középkor felé akar menni: jómaga a korszerű, 21. száza­di demokratikus és önálló Horvátország elkötelezettje. Kosor elmondta, hogy vasárnap egy­szerre két célt sikerült megvalósítani: be­kerülni a második fordulóba, mégpedig ezt első alkalommal tudta megvalósítani egy nő. Ellenfelét felhívta, hogy a kampányban tényekkel és programmal kampányoljon, önmagáról pedig elmondta, hogy nyugod­tan várja a második fordulót. Sokáig úgy látszott, hogy Mesič ellen­fele a második fordulóban Boris Mikšič lesz. Az USA-ból hazatérő dúsgazdag vál­lalkozó 5 millió kunát költött kampányá­ra, s csak a végén szorult 17,8 százaléká­val vissza a harmadik helyre, ezért meg is kérdőjelezte a választások tisztaságát. NÉPÚJSÁG 2005. január 6.

Next