Népújság, 2006. január-június (50. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-06 / 1. szám
CÍMOLDALUNKON Vitathatatlan, hogy több tíz éven át a lendvai Nafta a térség gazdaságának tengelye volt, nélküle nyilván másképp festene a táj képe, főleg iparát, a munkahelyek számát és a környékbeli emberek életszínvonalát, lehetőségeit tekintve. A fennállásának 60. évfordulóját ünneplő Nafta Lendva térségének gazdasági meghatározója volt, fejlődést és erőt jelentett, addig, amíg - mondhatnánk - a volt politika durván, a 80-as évek táján bele nem avatkozott... A 60. évét ünneplő Nafta kezdete 1945. december 21-ére tehető, amikor Izvori Nafte Lendava név alatt a zágrábi Kombinat za nafto in plin keretében működni kezdett. A „fehér bányászat” Lendván a kőolajfeldolgozással, a petrolkémiával és a gépészeti műhelyek továbbfejlesztésével folytatódott. A Nafta Lendva környékének az 1960-es és 1970-es években gazdasági meghatározója volt, hiszen több cég megalapításához járult hozzá. Így jött létre az Elma, a Primat és az Indip, de a társadalmi standard fejlesztése a városban - az egészségház, a középiskola, a Lipa szálló, a tűzoltóotthon, a Kranjec utcai óvoda felszerelése - és szélesebben, Muravidéken - rakičani kórház, Mura-híd, a Ljutomer-Lendva villanyvezeték létrejötte - is lényeges volt. A Nafta számtalan lakás építését és megannyi infrastruktúra megépítését segítette. A cég 1945-ben 171 dolgozóval indult, legtöbben - 1950-en - pedig 1963-ban dolgoztak ott, ma közel 500-an. A Nafta sokat törődött a dolgozók és a fiatalok képzésével is, hiszen világos volt, hogy tudás nélkül nincs jövő. A Nafta fejlődését és jó gazdasági erejét erősen befolyásolta - megingatta - az 1980-as években hozott politikai döntés, amikor a már Lendvára érkezett korszerű finomítói felszerelést Kínába adták el, melynek vételára majd 20 éven át a cégnek komoly jövedelemterhelést jelentett, pénzügyi nehézségeket okozva az addig jól gazdálkodó Naftának. A lendvai finomító idővel teljesen korszerűtlen lett, majd 2000. október 14-én leállt. Az állam és a Petrol mint tulajdonosok a nehézségekre valódi megoldást nem találtak, lehet, hogy a szanálást és fejlesztést majd egy új partner teszi meg, a Nafta ugyanis eladás előtt áll. Szolarics Nad Klára Felelős szerkesztő, igazgató: Bence Lajos Szerkesztőség: Horváth Ferenc, Király Meselič Jutka, Solarič Nad Klára, Tomka Tibor, Lektor: Böröcz Nándor Technikai szerkesztő: Meselič Ladislav Szerkesztőségi titkár: Lebar Vesna Kiadja a Magyar Nemzetségi Tájékoztatási Intézet - Lendva Szerkesztőség: 9220 Lendva, Fő u. 124., tel: 02/ 5776 -180, telefax: 02 / 5776 -191, Email: nepujsag@sid.net Ára: 120 SÍT, Előfizetési díj: harmad évre (4 hónap) 1.500 SÍT, egész évre 4.500 SÍT, külföldre: 50 EUR, tengerentúlra: 100 CAD Folyószámla: 01259-6030354008 Arad Republike Slovenije za javna plačila, enota Murska Sobota A Népújság azok közé a nyomtatási termékek közé tartozik, amelyek után 8,5%-os általános forgalmi adót kell fizetni. Ez a szám a Matisk d.o.o. nyomdában készült 2000 példányban. Levilágítás: Repro studio, szedés és tördelés: Népújság. NÉPÚJSÁG 2006.január 6. IRÁNYTŰ. Találkozási pontok, derűfényben, napsütésben Viszonylag békés jelzővel illethetjük a mára tavalyivá nemesedő év végi, Karácsonnyal és Újévvel betetőző ünnepkört. Békés és viszonylag szép, de hó nélküli volt a Szenteste, utána azonban mintha megemberelte volna magát az amúgy közömbös természet, illetve időjárás. Esett szinte minden nap, néhány óra leforgása alatt téli időszámításhoz igazította lépteit, mintha be szerette volna hozni a lemaradást, végérvényesen véget vetve a „se ősz-se tél” felemásságnak. S ha ünnepekt, akkor jókívánságokból is: se száma, se szeri... Volt aki megelégedett a kétszavassal: minden jót, vagyis minden jókat! Mások közösségteremtő igénnyel szóltak, s ismét mások fittyet hányva az ünnep közelségének, mint akit már a (kő)bölcsőben is csatazaj vett körül, kifent fúrókkal rohangáltak, igyekezve mielőbb a kiszemelt áldozat háta mögé kerülni, s aztán gyerünk! A békés és nyugodt hangulatot a kereskedelmi csatornák sem tudták megzavarni szenzációhajhász hírekkel. Ilyenek, hogy: „bárddal, illetve disznóölő késsel mészárolta le apját és anyját”, „feneketlen kútba dobta feleségét és gyermekeit”, „rövid szóváltást követőleg kilódította feleségét a 8. emeletről” stb. Idén csupán ilyenek voltak: „maga alá temetett lavina 7 cseh hegymászót”, „Németországban egy sportcsarnok teteje beszakadt, tíznél több áldozatot követelve” stb. Tehát csupa humán hírverés, semmi terrorista megmozdulás, egy-két petárdasebesülésen és tűzijáték-baleseten kívül nem történt semmi jelentős. Visszatérve a kívánságokhoz: sejtésem, hogy az égieknél is meghallgatásra találtak a jókívánságok, azok a szívből jövők, bizonyára. Én is kaptam ilyent, egyet fejből ide másolok: vannak utak, mindegyik célja felé tart, szerencséje, boldogsága felé. Fonjuk egybe őket! Ösvényekké, gyalogútakká, fasorral övezett fenséges sugárutakká... De ne feledkezzünk el a kereszteződésekről sem. Mert a boldogság útvonalai mindig ilyenekkel vannak tele: a jóakaratú emberek találkozóhelyei ezek. Az emberi szerencse forrásvidékeit a modern ember így jellemzi: jó helyen lenni jó időben! Az sem számít, hogy út közben vagyunk, esetleg egy találkozási ponton, derűfényben, napsütésben... 3