Népújság, 2007. július-december (51. évfolyam, 27-52. szám)
2007-07-05 / 27. szám
• HÉTRŐL HÉTRE A Glóbusz Brown váltotta Blairt Gordon Brown, Nagy-Britannia új miniszterelnöke kinevezését követően máris kormányátalakításba kezdett. Az eddigi pénzügyminiszter saját régi posztjára régi bizalmasát, Alistair Darlingot nevezte ki. Brown külügyminisztert cserélt, a tárcát a Munkáspárt egyik ifjú reménységének, David Miliband eddigi környezetvédelmi miniszternek adta, a korábbi külügyminiszter Jack Strawt pedig az igazságügyi tárcával engesztelte ki az új kormányfő. Távozik viszont a kormányból Blair eddigi helyettese, John Reid. Brown kormányfői tevékenységének kezdetét terrorveszély jellemzi, hiszen Londonban, miután több gyanús gépkocsiban robbanóanyagot találtak, a legmagasabbra emelték a terrorvédelmi készültség fokozatát. Máris bírálatok A Nagy-Britanniát tíz éven keresztül kormányzó Tony Blair szerdán elvállalta az EU, az ENSZ, az Egyesült Államok és Oroszország térségi különbizottjának tisztségét. Kinevezése azonban máris éles bírálatba ütközött, többek közt az iráni külügyi szóvivő részéről. “Nem jó a megítélése, és nincs jó híre a térségben” - mondta Blairről Mohammed Ali Hoszeini. Szerinte Blair kinevezése rossz irányba tett lépés, hiszen Blair nem lesz képes pozitívan befolyásolni a közel-keleti eseményeket. Egyes sajtóhírek szerint Európában, többek közt Németországban is elégedetlenek Blair kinevezésével. Hongkong10 éve Kína karmaiban 1997 június 30-án letelt a 99 év, amelyre Nagy-Britannia bérbe vette Hongkongot a kínaiaktól. Bár 1982-ben Margaret Thatcher tárgyalásokat kezdett a szerződés meghosszabbítását illetően, Teng Hsziao-ping hajthatatlan volt, így 1997-ben Hongkongban a brit zászló helyére felvonták a Kínai Népköztársaság zászlaját. A félelmek Kína szerepvállalását illetően teljesen fölöslegesek voltak, hiszen Kína büszke Hongkongra és arra, hogy sikerült megőrizni központi szerepét Ázsia pénzügyi életében. Különböző felmérések szerint pedig a hongkongiak egyre inkább kötődnek Kínához, a kínai szárazföldhöz, bíznak a jövőjében, különösen miután válságos időszakban a központi kormány rendszeresen kisegítette őket. Hongkong virágzik: átlagosan 7,6 százalékkal nő a gazdasága, a munkanélküliség pedig 4,3 százalékra csökkent. 4 Putyin meglátogatta Busht ■ Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap délután nem hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba érkezett. George Bush amerikai elnök a Bush-család nyári rezidenciáján fogadta őt. „Számítok az orosz támogatásra, hogy világos, egyértelmű üzenetet küldhessünk az irániaknak; ez erős üzenet lesz, s remélhetőleg meggyőzzük vele az iráni rezsimet, hogy nem az emberekkel van gondunk, hanem a rendszerrel, amely a nemzetközi közösséghez intéz kihívást” - fogalmazott George Bush az orosz elnökkel tartott megbeszéléseit követően. A két politikus Irán ügyében ugyan egyetérteni látszik, de a többi vitás kérdésben, mint az amerikai rakétavédelmi rendszer kiterjesztése vagy Koszovó függetlensége nem igazán közeledtek az álláspontok. Az orosz elnök nem fogadja el az amerikai rakétavédelmi tervet, ezért egyrészt javasolta az azerbajdzsáni radarállomás modernizálását, valamint felvetette egy teljesen új, alternatív létesítmény kialakítását Oroszország déli részén. Putyin azt is javasolta, hogy több európai nemzetet vonjanak be a rakétapajzsról folyó konzultációkba, és ezt egy Oroszországi NATO tanács keretében tegyék meg. Washingtonban zokon vették az orosz elnök kemény hangvételét. A Kreml szóvivője újságíróknak azonban leszögezte: szó sincsen hidegháborús hangvételről, csak csupán némi véleménykülönbségről. Az azonban cáfolhatatlan, hogy az oroszok úgy érzik: a kilencvenes évek mélypontéhoz képest ők megerősödtek, míg többek közt az iraki ügy miatt jelentősen gyengült az Egyesült Államok ereje, így az USA vélhetően megállapodás nélkül nem mer egyoldalú lépéseket tenni, így érdekes lehet, hogy a háttérben milyen alkuk köttetnek meg annak érdekében, hogy mindegyik ország a számára straégiailag jelentős kérdésekben eredményt érjen el. Kresal került az LDS élére ■ Az LDS tisztújító közgyűlésén az előrejelzésekkel összhangban a küldöttek Katarina Kresalt választották a párt új elnökévé. Ő lett a szlovén parlamenti pártok első női elnöke. A 322 küldött közül a Zalecben megrendezett kongresszuson Kresal 287 szavazatot kapott, míg egyetlen kihívója, Matjaž Svagana mindössze 42 párttársát tudhatta maga mögött. Kresal - az LDS immáron negyedik elnöke - örömét fejezte ki a magas arányú győzelem miatt, s leszögezte: nem csupán egy figura kíván lenni, viszont büszke arra, hogy viszonylag rövid időn belül elismert szakembereket tudott megnyerni, kiemelve Mitja Gasparit, Dušan Jovanovičot és Matjaž Gantart. Kresal hangsúlyozta, hogy pártját győzelmre szeretné vezetni a választásokon, lecserélni a jelenlegi kormányt, amely a 20. századba vezeti vissza az országot. Miután pénteken a pártból váratlanul kilépett Dušan Keber, így napirendre remtt az alelnökválasztás is. E posztra 306 szavazattal a küldöttek Slavko Zijerlt választották meg. Jelko Kacin, a párt leköszönő elnöke a kongresszuson bejelentette, hogy Mitja Saspari, a Szlovén Nemzeti Bank egykori elnöke elfogadta az ősszel esedékes elnökválasztáson való jelölését. Elhunyt Ala Šentvidben 87 éves korában elhunyt . Alojzij Šuštar nyugalmazott ljubljanai püspök és metropolita. Feladatát 1980-tól, 17 éven keresztül látta el, s Janez Janša kormányfő szerint jelentős szerepet vállalt Szlovénia önállósulásában. Hasonlóan vélekedett Milan Kučan is, hozzátéve: a párbeszéd embere volt, és tiszteletben tartotta a másképpen gondolkodókat, ezért az együttműködést vele megtiszteltetésnek í üzif Šuštar tette. A legtöbb politikai vezető így és hasonlóképpen vélekedett Šuštar halálhírével kapcsolatosan, illetve valamennyien leszögezték, hogy Szlovénia egy rendkívül érékes embert veszített el. Végrendeletében Šuštar arra kérte Szlovénia lakosságát, hogy őrizzék meg katolikus hitüket és nemzeti öntudatukat. Temetésén Franc Rode bíboros celebálta a szentmisét. NÉPÚJSÁG 2007. július 5.