Népújság, 2011. július-december (55. évfolyam, 27-51. szám)
2011-07-07 / 27. szám
munkalátogatásával egyben kifejezve, hogy Magyarország nagyobb odafigyeléssel kíséri a kisebb határon túli magyar közösségeket is. Ilyen szellemben vezette az ülést Potápi Árpád János, a bizottság elnöke is. Az ülés bevezető részében Göncz László nemzetiségi parlamenti képviselő tájékoztatót adott a szlovéniai kisebbségi törvény tervezetéről, majd a nemzetiségi intézményvezetők, egyházi és politikai képviselők mutatták be intézményüket, szervezetüket. Horváth Ferenc, a muravidéki magyar közösség tanácsának elnöke ismertette a rábavidéki szlovén kisebbség és a muravidéki magyar nemzeti közösség között kötendő, már aláírásra készen álló együttműködési egyezményt, majd szó esett a szlovéniai népszámlálásról és a honosításról is. Josnak nevezte a kisebbségi önkormányzatok úgynevezett társalapítói státusának pontos rendezését is. Mindkettő esetben a nemzetiségi törvény hozhat megoldást. A nemzetiség, a kétnyelvűség finanszírozását illetően hasonló véleményen volt Anton Balažek polgármester is, aki kifejtette, a területet szabályozó különböző törvények ellentmondásosak, így üdvözli az esetleges módosításokat. A polgármester elmondta, kétnyelvűség címén a község egyre kevesebb pénzt kap - emellett az állam már 2 millió euróval tartozik a községnek -, majd csatlakozott Halász Albert véleményéhez, miszerint át kellene tekinteni azt is, melyik kisebbségi önkormányzat - olasz és magyar egyaránt - mennyi támogatást kap, mert biztos, hogy éppen a legnépesebb lendvai kapja egy nemzetiségi főre a legkevesebb pénzeszközt, s közben itt van a legtöbb működő intézmény is. A következőkben az intézmények igazgatói szólaltak fel, szóba kerültek a tervek, az önkormányzat felé támasztott elvárások. Tomka Tibor____________ tibor.tomka@neouisaa.net M A kisebbségi gazdasági alap már évek óta nem tölti be feladatát, az úgynevezett „kisebbségi kölcsönök” rendszerét már számtalan esetben támadták a kisebbségi politikusok. Jelenleg is több módosítást javasolnak, az illetékes kormányhivatal viszont másként látja a helyzetet. A magyar nemzetiségi parlamenti képviselő a magyar önkormányzatok támogatásával a területet illetően teljes átszervezést javasol, többek között néhány állami kompetencia átruházását az olasz, illetve a magyar csúcsszervezetekre. Az illetékes kormányhivatal (SVLR) viszont úgy gondolja, minden a legnagyobb rendben van, a területen nincs szükség módosításokra, az állami kompetenciák átruházása nem javítana igazán a terület hatékonyságán, csak tovább növelné az adminisztratív terheket. A magyar képviselőnek válaszolva az SVLR igazgatóhelyettese, Igor Strmšnik kifejti azt is, hogy a kisebbségek a jelenlegi rendszerben kellően vannak képviselve, itt sincs szükség változtatásra, ahogy nem tartják jó ötletnek azt sem, hogy az illetékes úgynevezett rilinicai alap adminisztratív-tájékoztató irodákat nyisson a kétnyelvű területeken. Az említett kormányhivatal a megoldás érdekében konkrét fejlesztési projektek társfinanszírozását látja célszerűnek, ezek javaslatait pedig a kétnyelvű terület gazdasági szereplőitől várják. A levél tartalmát illetően Göncz László nemzetiségi parlamenti képviselő az illetékes tárcavezetőhöz, Boštjan Želišhez írt levelében kifejti, az eljárást inkorrektnek tartja, különösen azért, mert a kisebbségek képviselői az elmúlt hónapokban többször tárgyaltak az említett hivatal képviselőivel és közösen törekedtek a jobb megoldás megtalálása érdekében. A képviselő szerint a levél tartalma pontosan mutatja, hogy az egész területen eddig miért volt pangás, illetve azt, hogy az erre vonatkozó alkotmányi rendelkezést egyszerűen figyelmen kívül hagyják. A képviselő magyarázatában kifejti, a községeken belül működő nemzetiségi bizottságokban a kisebbségek nem tudják érvényesíteni érdekeiket, ezek a bizottságok inkább formális jellegűek. A képviselő figyelmeztet arra is, hogy a kisebbségi gazdasági alap kérdését már több ízben megvilágította a parlament nemzetiségi bizottsága is, itt is azt állapították meg, hogy különösen az utóbbi évtizedben a területen pangás jellemző, a keretösszegek csökkennek, a kölcsönök évről évre veszítenek versenyképességükből. A kisebbségek viszont ezzel szemben úgy gondolják, a nemzeti önkormányzatok, a nemzetiségi csúcsszervezetek nem kezelhetők harmadosztályú partnerként, az állami kompetenciák átadását pedig az Alkotmány, illetve a törvények is biztosítják. A képviselő szerint a magyar kisebbségi önkormányzatok nem szeretnének mást, mint azt, hogy saját gazdasági alapjuk megteremtésének tényleges szereplői legyenek, tehát a tárgykörben tartalmi döntéseket, határozatokat hozhassanak. Az állam nem ad át kompetenciákat? NÉPÚJSÁG 2011. július 7. Kluraviriok Folyamatosan bővül az előrehozott választásokat sürgetők tábora Júniusban nemcsak a nyári meleg fokozódott, hanem a szlovéniai politikai élet hőfoka is. A népszavazások eredménye, amely főképpen a nyugdíjreform vonatkozásában különleges súllyal bírt, a jelenlegi szlovén kormánykoalíció szempontjából teljes kudarcot jelentett. Aligha férhet kétség ahhoz, hogy a népszavazásra „utasítható” tartalmak tekintetében távolról sincs minden rendben, és szükségszerű lenne ezzel kapcsolatosan az erre vonatkozó alkotmányi rendelkezések módosítása. Hiányzik azonban ehhez az Országgyűlésben a kétharmados többség. A kialakult helyzet következtében folyamatosan bővül az előrehozott választásokat sürgetők tábora. Az elképzeléstől maga Pahor kormányfő, a jelenlegi legnagyobb parlamenti párt elnöke sem zárkózik már el, azonban ezzel kapcsolatosan rendszeresen hangoztatja, hogy arra csak pontosan kiszámítható módon kerülhet sor. Arra azonban már nincs semmilyen garancia, hogy a következő hetek, hónapok forgatókönyve a megtizedelt kormány szándékaival összhangban zajlik majd... Az Országgyűlés júniusi plenáris ülésének egyik kulcsfontosságú kérdése a családtörvénykönyv elfogadása volt. Különböző civilszervezetek tiltakozása ellenére e fontos jogszabály támogatást kapott és az Államtanács sem szavazott vétót ellene. A folyamat azonban ezúttal sem zárult le a törvényalkotó testület székházában, mert civilkezdeményezésre erőteljes aláírásgyűjtés indult a törvény népszavazáson történő megmérettetésére. Az eddigi tapasztalatok alapján aligha várható, hogy a népszerűtlen kormány által beterjesztett törvény általános társadalmi támogatást nyerjen. A júniusi ülésszak keretében első olvasatban tárgyaltuk a közszolgálati tevékenységről szóló törvény javaslatát. Nemzetiségi szempontból - egyebek mellett - javasoltuk, hogy a jogszabály rendelkezései keretében a nemzeti önkormányzati közösségek hatáskörét következetesen kell rendezni, az említett nemzetiségi szervezetek esetében gyakran jelentkező társalapítói státust a jelenleginél pontosabban szükséges szabályozni. A választási törvény módosításához nem volt meg a szükséges kétharmados többség, ami sajnos azt jelenti, hogy a nemzetiségi országgyűlési képviselők megválasztására vonatkozó Borda-rendszer általunk javasolt megváltoztatására sem kerülhet sor. Mindenképpen eredménynek tekinthető, hogy a bizonytalan politikai helyzet ellenére, az általános nemzetiségi törvény elfogadása érdekében további aktivitások folynak. A törvény szövegét készítő, operatív munkacsoport a törvény munkaszövegén erőteljesen dolgozik, így mégis van arra esély, hogy az ősz folyamán a tervezet elkészüljön. Az Országgyűlés nemzetiségi képviselőcsoportja ezt továbbra is az egyik legfontosabb feladatának tekinti. Végezetül még arról szólunk, hogy a Muravidék gazdasági fellendítését szorgalmazó törvény megvalósítása első évének beszámolóját tárgyalta az Országgyűlés illetékes bizottsága. Megállapítható, hogy eredmények és hiányosságok egyaránt tapasztalhatók, ezért fontos lett volna, hogy e témáról plenáris ülésen is tárgyaljunk. A koalíció képviselői - ezúttal a kilépett pártokból delegáltak is - más véleményen voltak... 3