Népújság, 2013. január-június (57. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-04 / 1. szám
árak csökkentése pedig éppen azoknál a szolgáltatásoknál következett be, amelyeket ritkábban, általában pénzhiányban nem szenvedő ügyfelek vesznek igénybe. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a legnagyobb és a legkisebb bevételekkel rendelkező közjegyzői irodák között 26-szoros a különbség, illetve azt, hogy az összbevétel körülbelül 15 százaléka marad a közjegyzőknek. A minisztérium szerint az említett lépéssel kiegyenlítődnének a bevételek a nagyvárosi és a kisvárosi közjegyzők között is, a közjegyzői érdekképviselet szerint pedig ennek éppen fordított lesz a hatása, különösképpen azért is, mert az említettek mellett megszűnt a közjegyzők helyhez kötött illetékessége is. Véleményük szerint az eddigi közjegyzői közszolgálat így szinte teljesen kommerciális vizekre evez, és jóformán bármelyik ügyvéd folytathatna közjegyzői tevékenységeket is - az ügyvédi körök eddig egyébként nem mutatnak túl nagy érdeklődést a szolgáltatások átvállalására. Véleményük szerint a törvénymódosítással mindegyik nagyobb ingatlanügynökség, ügyvédi iroda vagy éppen bank akár saját közjegyzőt alkalmazhatna, az ügyfeleket ehhez irányítaná, és már nem beszélhetnénk önálló, független jogi szakemberekről, s így mindenképpen csökkenne a közjegyző presztízse is. A kisvárosi közjegyzőségek erősödése vagy hanyatlása várható a törvénymódosítástól? KerekPerec-bemutató Pártosfalván A KerekPerec színes magazin legújabb számát szerkesztőségünk még karácsony előtt Pártosfalván mutatta be az olvasóknak. A nemzeti közösség üléstermében ünnepi hangulatban találkoztunk olvasóinkkal, ismertetve a KerekPerec tartalmát és a mögötte rejlő újságírói munkát, valamint a terveket a kiadvánnyal kapcsolatban, mely a jövőben előreláthatólag magyar-szlovén változatban jelenne meg. Goricskói olvasóinkat leginkább az újságíró tapasztalatai a terepen, a magazinban bemutatott képeslapok világa, az őrségi riport érdekelte. A bemutató kellemes, kötetlen társalgással zárult. A KerekPerec legújabb számát Goricskón Pártosfalván, Hodoson és Domonkosfán a nemzeti közösségek irodájában, valamint a Lendva-vidéken a szokásos helyeken kaphatják meg ingyenesen előfizetőink. kint Olvasóink érdeklődéssel lapozzák a muravidéki színes magazin legújabb számát. NÉPÚJSÁG 2012. január 4 Nemzetiség A fellázadt lakosság ereje hatott néhány fontos döntésre Decemberben - a rendszeres plenáris ülés mellett - néhány rendkívüli ülésre is sor került az Országgyűlésben, ami elég jól érzékelteti a jelenlegi politikai légkör feszültségét. A tárgyalótermekben zajló tartalmi vitákat, és főképpen a költségvetéssel, az aktuális szociális és oktatáspolitikai állapottal kapcsolatos döntéseket a leghatványozottabban az utcákon állandósult tüntetések befolyásolták. Nem férhet kétség ahhoz, hogy a „hangulat" meghatározó volt az úgynevezett nyugdíjreformot egyengető törvény, valamint a költségvetés keretében módosított felsőoktatási támogatás és a diákétkeztetés vonatkozásában. A törvények elfogadását jelentős egységre törekvés jellemezte, ami az elmúlt hónapok súlyos pártpolitikai ellentéteihez képest pozitív jelenségként értékelhető. A kialakult politikai légkör nem csak a szűkebben értelmezett politikai szereplők - az Országgyűlés és a kormány - magatartására hatott, hanem a szakszervezetek és más érdekközösségek döntéseire is. Ezért kerülhetett sor olyan eseményekre is, mint a költségvetés kivitelezésére vonatkozó törvény körüli hercehurca. Az említett törvény hatálybalépésével kapcsolatosan - amely egyebek mellett a közszféra pénzelésére, a nemzetiségi programokra stb. is közvetlen hatással van - az egyik szakszervezet népszavazást kezdeményezett, aminek létjogosultságáról az Országgyűlés kikérte az Alkotmánybíróság véleményét. Az országgyűlési határozat azonban néhány órával az elfogadása után érvényét veszítette, mert a szakszervezet visszavonta kezdeményezését. Az említett esetet és számos egyéb politikai jellegű megnyilvánulást is befolyásolta az Alkotmánybíróság nagy többséggel elfogadott határozata, amellyel az állami vagyon kezelésére létrehozott úgynevezett holdingról és a bankok szanálásáról rendelkező, sokat vitatott törvények népszavazáson kezdeményezett elvetését megakadályozta. A döntés esetleges politikai motívumait nyilván lehet boncolgatni, ugyanis az új megoldások tartalmi következményeiről csak feltételezéseink vannak (az eddigi helyzet azonban inkább negatív, mint pozitív előjelekkel illethető), azonban a taláros testület magyarázata, amely az intézményrendszer zökkenőmentes működésének a biztosítására vonatkozik, véleményem szerint nehezen cáfolható. Hogy mindez már valamennyire egy esetleges politikai paradigmaváltás előjelének tekinthető-e, nehéz lenne megjósolni. Ahhoz azonban nem fér kétség, hogy - bár talán kívülről sokan másképpen gondolják - a kialakult társadalmi helyzet ellen fellázadt lakosság ereje közvetlenül hatott néhány fontos országgyűlési döntésre, másrészt komoly figyelmeztetetést jelent a leginkább pártpolitikai érdekből marakodók számára. A magyar nemzetiség szempontjából - számos operatív teendő és egyeztetés mellett - a legfontosabb parlamenti eseménynek a Nemzetiségi Bizottság ülése tekinthető. Az ülésen „összegeztük" az elmúlt év legfontosabb, még megvalósításra váró határozatait, és ismételten erélyesen felszólítottuk a kormányt és más illetékes állami szerveket, hogy a legrövidebb időn belül törekedjenek a feladatok elvégzésére. Közös álláspontunk volt, hogy a készülő nemzetiségi törvény igényel még némi szakmai egyeztetést, ezért úgy határoztunk, hogy március végéig kell a munkaszöveget véglegesíteni, így a törvény végső elfogadására még a nyár előtt sor kerülhet. Mivel az őshonos nemzetiségek gazdasági alapjának megteremtése rendkívül lassan zajlik, ismételten hatékonyabb és őszintébb hozzáállást követeltünk. A kétnyelvű ügykezelés terén is konkrét javaslatokról határoztunk, egyebek mellett felszólítottuk az Igazságügyi és Közigazgatási Minisztériumot, hogy koordinálja a kétnyelvű űrlapok elkészítését, a káderképzést, valamint a törvényi rendelkezések következetesebb megvalósítását. 3