Népújság, 2015. január-június (59. évfolyam, 1-25. szám)

2015-01-08 / 1. szám

Interjú Laj Ferenc országgyűlési képviselő A munkahelyek megtartása nem az Laj Ferenc új arc a muravidéki országgyűlési képviselők között, aki a júliusi választásokon Miro Cerar Pártjának listáján nyerte el a választópolgárok bizalmát. Jelenleg négy bizottságnak a tagja, köztük a nemzetiséginek is, amit presztízseredménynek is tart, a legkeményebb munka viszont a pénzügyi bizottság­ban folyik, de tevékeny a gazdasági és a mezőgazdasági bizottság is. Emellett Laj a muravidéki képviselők klubjának aktuális elnöke is. A képviselővel a kormány első 100 napja után a 2015-ös év küszöbén beszélgettünk. Szolarics Nad Klára_________eS klara.solaric@nepujsag.nfi­ _ ||­­ Az emberek nagy re­ményeket fűztek az új kor­mányhoz, most viszont az az érzés uralkodik el, hogy a változások lassan zajla­nak, hiányolják az olyan konkrétumokat, melyek végre stabilizálnák az ál­talános helyzetet, különö­sen a gazdaságot. Milyen év elé nézünk? - Tudni kell, hogy az államháztartás nagyon rossz állapotban van, még mindig nagyon nehéz a helyzet. Az EU pénzügyi rendszerének utasításait be kell tartani, a költség­­vetési hiányt mindenkép­pen 3 százalék alá kell vinni. Mi 2,8-ra tervezzük - ez irányban tárgyalunk a pénzügyi bizottságban is - azért, mert így stabilitá­lát jelentett volna, ha nem módosítjuk az állami költ­ségvetést. Akkor a hiány 5 százalékot tett volna ki. Készül a 2015-ös költség­­vetés átcsoportosítása is, a hiányt - mint mondtam - a GDP 2,8 százalékára kívánjuk levinni. - S a bankok? Milyen fejezet következik ezek szanálásában? - Az elfogadott helyzet­javítási törvény értelmében a jövőben nem a költség­­vetésből, az adófizetők pénzéből kerül sor a ban­kok szanálására, hanem egy külön alapból, amit saját maguk hoznak létre, elkötelezettségük szerint­­ a mértéket a Nemzeti Bank rendeli el­­, éspedig a betétek értékének mintegy 3 százalékának befizetésé­vel. A pénzalapot a Nem­zeti Bank kezeli, és le is adózási rendszert is, meg­látjuk, mennyire nyitnak ennek nyomán. Továbbá gond az is, hogy az állam tulajdonában lévő bankok nincsenek arra kénysze­rülve, hogy piaci elvek szerint működjenek, hogy a gazdálkodásuk minél magasabb tőkehozamot termeljen. Ezért kevésbé nyitnak a gazdaság felé, inkább a pénzt - méghozzá rengeteg pénzt - kint, az országon kívül tartják. Ez nem jó. Személy szerint én sem vagyok megelégedve a bankok szanálásával, a folyamatok lezárása után nem eléggé kapcsolódtak be a gazdaság vérkeringé­sébe, s nem viszonozták azt, amit az adófizetők fizettek az érdekükben. - Külön a Muravidékre vonatkozó, a fejlesztést serkentő törvény van ha­tályban. Hogy értékeli ennek megvalósítását? - A gazdasági bizott­ságban tárgyaltuk az el­múlt időszakra vonatkozó beszámolót, valamint a gazdasági minisztérium­ban is, bevonva az RRA Mura Fejlesztési Ügynök­séget mint a törvényi elő­írások lebonyolítóját. A beszámoló elfogadását támogattam, a gyakorlati nehézségek ellenére is. A kormánynak javasoltuk, hogy a 2014-2015-ből fenn­maradt mintegy 18 millió euró a folyó költségvetésbe kerüljön. Már januárban megtárgyaljuk a muravi­déki képviselőkkel és az RRA Mura Ügynökség igaz­gatójával, hogy valójában mely projektek volnának a stratégiai fontosságúak, amelyekre a pályázati tá­mogatásoknál, a feltételek meghatározásánál kiemel­ten oda kell figyelni. Mivel 2015-ben kifut a törvény, olyan javaslatot tettem a kormány elé, hogy a 2015-ben jóváhagyott pro­jektek finanszírozása még 2016-ban és 2017-ben is lehetséges legyen. Ennél alkalmazható lenne az EU strukturális és kohéziós alapjának finanszírozá­sa. Ezzel időt nyernénk, hiszen a sürgetett dolgok nem hoznak eredményt. - Sürgetni azonban több dolgot is kellene, köztük említsük meg a Ribnicai Alap sorsát... - A Ribnicai Alap kér­dése mindenképpen előt­tünk áll, meg kell oldani. Nemrégiben kaptunk új gazdasági minisztert, az alap pedig a minisztérium alá tartozik, mert a kérdés­kör csakis így kezelhető. A gazdasági szférából ér­kező Zdravko Počivalšek miniszter programja már a meghallgatáson elnyer­te a tetszésemet, hiszen magával hozta a reálszek­tor gondolkodási módját. A kormánynál és a­ kor­mányfőnél érvényesíteni próbálom majd, hogy a Ribnicai Alap és a mura­vidéki gazdaság kérdése­iben, ügyeiben egy külön meghatalmazást, pozíciót kapjak, hogy e területen bármikor közben tudjak járni. Ha ez nem lesz meg, akkor nem tudom, mihez tudok kezdeni. - Nem éppen az ilyen konkrétumok hiánya mi­att nem szolgálja a célját az alap?­­ De igen, és én már „A kormánynál és a kormányfőnél érvénye­síteni próbálom majd, hogy a Ribnicai Alap és a muravidéki gazdaság kérdéseiben, ügyeiben egy külön meghatalmazást, pozí­ciót kapjak. ’a­lódik a pénzrendszerünk, a bankrendszerünk. Az irányelvek betartását az Európai Bizottság évente többször ellenőrzi, s ha negatív a véleményezés, akkor csökkennek a pénz­források, a hitelfelvételi lehetőségek. Ezért fontos, hogy az állami költség­­vetést kézben tartsuk, a dolgok ne csússzanak el. Az ország, a gazdaság, a bankok számára katasztró­vezényli a szükséges folya­matokat. Tehát: a bankok­nak saját maguknak kell megoldani a problémát. Ez nagyon fontos. A bankok szanálásával több törvény foglalkozik azzal a céllal, hogy a bankok a szanálás után minél aktívabban kap­csolódjanak be a gazdaság finanszírozásába. Eddigi tapasztalatunk szerint a szanált bankok ezt nem tet­ték meg. Módosítottuk az­ t NÉPÚJSÁG 2015. január 8

Next