Népújság, 2015. január-június (59. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-08 / 1. szám
Interjú Laj Ferenc országgyűlési képviselő A munkahelyek megtartása nem az Laj Ferenc új arc a muravidéki országgyűlési képviselők között, aki a júliusi választásokon Miro Cerar Pártjának listáján nyerte el a választópolgárok bizalmát. Jelenleg négy bizottságnak a tagja, köztük a nemzetiséginek is, amit presztízseredménynek is tart, a legkeményebb munka viszont a pénzügyi bizottságban folyik, de tevékeny a gazdasági és a mezőgazdasági bizottság is. Emellett Laj a muravidéki képviselők klubjának aktuális elnöke is. A képviselővel a kormány első 100 napja után a 2015-ös év küszöbén beszélgettünk. Szolarics Nad Klára_________eS klara.solaric@nepujsag.nfi _ || Az emberek nagy reményeket fűztek az új kormányhoz, most viszont az az érzés uralkodik el, hogy a változások lassan zajlanak, hiányolják az olyan konkrétumokat, melyek végre stabilizálnák az általános helyzetet, különösen a gazdaságot. Milyen év elé nézünk? - Tudni kell, hogy az államháztartás nagyon rossz állapotban van, még mindig nagyon nehéz a helyzet. Az EU pénzügyi rendszerének utasításait be kell tartani, a költségvetési hiányt mindenképpen 3 százalék alá kell vinni. Mi 2,8-ra tervezzük - ez irányban tárgyalunk a pénzügyi bizottságban is - azért, mert így stabilitálát jelentett volna, ha nem módosítjuk az állami költségvetést. Akkor a hiány 5 százalékot tett volna ki. Készül a 2015-ös költségvetés átcsoportosítása is, a hiányt - mint mondtam - a GDP 2,8 százalékára kívánjuk levinni. - S a bankok? Milyen fejezet következik ezek szanálásában? - Az elfogadott helyzetjavítási törvény értelmében a jövőben nem a költségvetésből, az adófizetők pénzéből kerül sor a bankok szanálására, hanem egy külön alapból, amit saját maguk hoznak létre, elkötelezettségük szerint a mértéket a Nemzeti Bank rendeli el, éspedig a betétek értékének mintegy 3 százalékának befizetésével. A pénzalapot a Nemzeti Bank kezeli, és le is adózási rendszert is, meglátjuk, mennyire nyitnak ennek nyomán. Továbbá gond az is, hogy az állam tulajdonában lévő bankok nincsenek arra kényszerülve, hogy piaci elvek szerint működjenek, hogy a gazdálkodásuk minél magasabb tőkehozamot termeljen. Ezért kevésbé nyitnak a gazdaság felé, inkább a pénzt - méghozzá rengeteg pénzt - kint, az országon kívül tartják. Ez nem jó. Személy szerint én sem vagyok megelégedve a bankok szanálásával, a folyamatok lezárása után nem eléggé kapcsolódtak be a gazdaság vérkeringésébe, s nem viszonozták azt, amit az adófizetők fizettek az érdekükben. - Külön a Muravidékre vonatkozó, a fejlesztést serkentő törvény van hatályban. Hogy értékeli ennek megvalósítását? - A gazdasági bizottságban tárgyaltuk az elmúlt időszakra vonatkozó beszámolót, valamint a gazdasági minisztériumban is, bevonva az RRA Mura Fejlesztési Ügynökséget mint a törvényi előírások lebonyolítóját. A beszámoló elfogadását támogattam, a gyakorlati nehézségek ellenére is. A kormánynak javasoltuk, hogy a 2014-2015-ből fennmaradt mintegy 18 millió euró a folyó költségvetésbe kerüljön. Már januárban megtárgyaljuk a muravidéki képviselőkkel és az RRA Mura Ügynökség igazgatójával, hogy valójában mely projektek volnának a stratégiai fontosságúak, amelyekre a pályázati támogatásoknál, a feltételek meghatározásánál kiemelten oda kell figyelni. Mivel 2015-ben kifut a törvény, olyan javaslatot tettem a kormány elé, hogy a 2015-ben jóváhagyott projektek finanszírozása még 2016-ban és 2017-ben is lehetséges legyen. Ennél alkalmazható lenne az EU strukturális és kohéziós alapjának finanszírozása. Ezzel időt nyernénk, hiszen a sürgetett dolgok nem hoznak eredményt. - Sürgetni azonban több dolgot is kellene, köztük említsük meg a Ribnicai Alap sorsát... - A Ribnicai Alap kérdése mindenképpen előttünk áll, meg kell oldani. Nemrégiben kaptunk új gazdasági minisztert, az alap pedig a minisztérium alá tartozik, mert a kérdéskör csakis így kezelhető. A gazdasági szférából érkező Zdravko Počivalšek miniszter programja már a meghallgatáson elnyerte a tetszésemet, hiszen magával hozta a reálszektor gondolkodási módját. A kormánynál és a kormányfőnél érvényesíteni próbálom majd, hogy a Ribnicai Alap és a muravidéki gazdaság kérdéseiben, ügyeiben egy külön meghatalmazást, pozíciót kapjak, hogy e területen bármikor közben tudjak járni. Ha ez nem lesz meg, akkor nem tudom, mihez tudok kezdeni. - Nem éppen az ilyen konkrétumok hiánya miatt nem szolgálja a célját az alap? De igen, és én már „A kormánynál és a kormányfőnél érvényesíteni próbálom majd, hogy a Ribnicai Alap és a muravidéki gazdaság kérdéseiben, ügyeiben egy külön meghatalmazást, pozíciót kapjak. ’alódik a pénzrendszerünk, a bankrendszerünk. Az irányelvek betartását az Európai Bizottság évente többször ellenőrzi, s ha negatív a véleményezés, akkor csökkennek a pénzforrások, a hitelfelvételi lehetőségek. Ezért fontos, hogy az állami költségvetést kézben tartsuk, a dolgok ne csússzanak el. Az ország, a gazdaság, a bankok számára katasztróvezényli a szükséges folyamatokat. Tehát: a bankoknak saját maguknak kell megoldani a problémát. Ez nagyon fontos. A bankok szanálásával több törvény foglalkozik azzal a céllal, hogy a bankok a szanálás után minél aktívabban kapcsolódjanak be a gazdaság finanszírozásába. Eddigi tapasztalatunk szerint a szanált bankok ezt nem tették meg. Módosítottuk az t NÉPÚJSÁG 2015. január 8