Népújság, 2015. július-december (59. évfolyam, 26-52. szám)

2015-07-02 / 26. szám

ráíryt. Határozottabb Európára lesz szükség Európa közvéleményét az elmúlt hetekben egyértelműen két téma érdekelte és osztotta meg: a görög csődközeli helyzet, illetve a menekültostrom, amely több irányból közelíti meg az öreg kontinenst. A görögök, akik egyébként erőteljesen vannak sújtva a már szinte népvándorlásnak nevezhető, Afrikából és Ázsiából Európába áradó menekülthullámmal, újra az utcákra vonultak, hogy ezúttal éppen az ellenkezőjét követeljék, mint a néhány hónappal ezelőtti választási megmozdulásokon, vagyis most már a megszorítások mellett teszik le voksukat. Igencsak konfúziós helyzet, amelyet elvileg a hétvégére bejelentett nép­szavazás zár majd le. Ha az Unió által felkínált ajánlat ellen szavaznak, akkor biztos a csőd; több mint valószínű a drachma újbóli bevezetése, a drasztikus életszínvonal-csökkenés és az újrakezdés, amelyhez hasonlót a görögök már öt alkalommal élhettek át az 1822-ben önállósult hazájukban. Ha az uniós ajánlatot elfogadják, valószínűleg ugyanez a lehetőség vár a hellénekre, csak jóval konszolidáltabb, rendezettebb módon. Emellett nem haragítják magukra hitelezőiket sem, megtartják az Unió stabilitását, habár hosszúéves, eddigiekhez hasonló stagnáló életmód vár rájuk. Nem lesz könnyű választaniuk. Nem különb a helyzet a menekültáradattal sújtott orszá­gokban sem, itt is igencsak nehezen lehet helyesen dönteni. A menekültekkel ugyanis mindig szimpatizál a közvélemény, végül is nem jókedvükből indultak gyalogosan néhány ezer kilométeres útjukra. Másrészt most már olyan tömegesen ér­keznek, hogy félelmeket is ébresztenek, miszerint alapjaiban változtathatják meg az európai értékrendet, életstílust, nem beszélve a terrorizmus veszélyeiről. Igencsak fontos probléma mindkettő, melyen csak súlyos­bít az európai döntésképtelenség hihetetlen mértéke, pedig az egyre bonyolódó világban ezekkel a kérdésekkel mindenképpen kezdeni kell valamit! Tomka Tibor Igazgató: Tomka Tibor, Felelős szerkesztő: Király M. Jutka Szerkesztőség: Bence Lajos, Solane Nad Klára Állandó külmunkatárs: Abraham Klaudia, Lektor: Böröcz Nándor, Technikai szerkesztő: Meszelics László, Szerkesztőségi titkár: Dunjko Vesna Kiadja a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet - Lendva Szerkesztőség: 9220 Lendva, Fő u. 124., tel: 02/ 5776 -180, telefax: 02 / 5776-191, Email: info@nepujsag.net Web: www.nepujsag.net Ára: 1,10 EUR, Előfizetési díj: egész évre 30,00 EUR, külföldre: 80,00 EUR, tengerentúlra: 100,00 EUR Folyószámla: 012596030354008 Arad Republike Slovenije za javna plačila, enota Murska Sobota A Népújság azon nyomtatási termékek közé tartozik, D­ amelyek után 9,5%os Áfát kell fizetni. SB A Népújság az SzK Nemzetiségi é v Bethlen Gábor Hivatala támogatásával jelenik meg. mt­j .Alap Nyomdai munkálatok: Schwarz d.o.o. Hirfema*znéla-1^ 2 Az Államiság Napja Lendván A nemzetiség is a függő Lendván június 24-én, a Szlovén Államiság Napja előestéjén a Színház- és Hangversenyteremben szervezett megemlé­kezéssel tisztelegtek az ünnep előtt. Az ünnepi szónok Hajós Ferenc, Szlovénia első magyar nagykövete volt. Király M. Jutka jutka.kiraly@nepujsag.net Szlovénia 1991. június 25-én kiáltotta ki önálló­ságát és vált függetlenné Jugoszláviától. A 24 évvel ezelőtti események még mindig élőek, jelentősé­gük felülmúlhatatlan a kis nemzet történelmében. A megemlékezések ország­szerte a történelmi napok felidézése, a válságos jelen elemzése és a felelősség­teljesebb jövő tervezése jegyében zajlottak. Anton Balažek, Lendva község polgármestere is kiemel­te köszöntőjében a fele­lősségteljes állampolgári magatartást és az ember viszonyulását országá­hoz. Legyen az ország kicsi vagy nagy­­ fontos az, milyen a viszonyunk hozzá, ez a közös nevezője mindennek - emelte ki. Ünnepi beszédet Hajós Fe­renc, Szlovénia első buda­pesti nagykövete, Lendva község díszpolgára mon­dott. „ Az önállósághoz és függetlenséghez vezető út, tudjuk jól, nem volt könnyű” - hangsúlyozta. Majd felidézve a történel­mi eseményeket, kiemelte, hogy a lakosság egysége a legteljesebben a népszava­zás alkalmával került kife­jezésre. „A népszavazás­kor elnöke voltam Lendva szavazóbizottságának, és gyakran emlékezem, mi­lyen feszült érdeklődéssel kísértük az eredményeket Lendván és egész Szlo­véniában. A részvétel 95 százalékos volt, hihetet­lenül magas szám, és a választásokra jogosultak 88,5 százaléka szavazott Szlovénia függetlensége mellett. A lendvai és a köz­­társasági eredmények kö­zött alig voltak eltérések, és amit még külön szeret­nék hangsúlyozni, hogy a túlnyomóan magyar lakta településeken is azonos eredmények, itt-ott még jobbak is születtek, amit üzenetként is lehet értel­mezni, miszerint a magyar nemzeti közösség meg volt elégedve jogával és helyzetével Szlovéniában. Az ilyen eredmények nem­csak belpolitikai, hanem nemzetközi szempontból is kiemelkedően jelentős­ e. NÉPÚJSÁG 2015. július 2 A Lenti-Lendva tömegközlekedés kérdése a magyar Országgyűlésben Szávay István, magyar országgyűlési képviselő, a Jobbik Magyarországért Mozgalom alelnöke, a Jobbik Nemzetpo­litikai Kabinet elnöke képviselői kérdést intézett dr. Seszták Miklóshoz, a nemzeti fejlesztési miniszterhez azzal kapcsolato­san, hogy mikor létesül végre Lenti (Ré­­dics) és Lendva között tömegközlekedés­re és/vagy áruszállításra alkalmas vasúti kapcsolat, s vannak-e e célra elkészített tanulmányok, elvégzett egyeztetések, illetve tervezi-e a kormány a Zalaeger­­szeg-Rédics buszjárat Lendváig történő esetleges meghosszabbítását. Dr. Seszták Miklós miniszter válaszá­ból kitűnik, hogy a Rédics-Lendva vasúti összeköttetés újraállítása évekkel ezelőtt helyi, regionális kezdeményezésként me­rült fel. Azóta a magyar-szlovén kétoldalú találkozókon több alkalommal is szóba került, hogy a meglévő Mediterrán vasúti korridorra eső Bajánsenye - Hodos vas­útvonal mellett megfontolandó egy má­sodik magyar-szlovén vasúti kapcsolat kiépítése is. Ez a Zalaegerszeg-Rédics­­országhatár-Lendva-Beltinci irányban történne, csatlakozva a Mediterrán vasúti korridorhoz. Jelenleg azonban a meglévő vasúti kapcsolat kapacitása nagymértékben kihasználatlan, ezért új vasútvonal megvalósítását a magyar és a szlovén fél sem tartja időszerűnek. Szlovéniában a Rédics-Lendva vasúti kapcsolat megvalósításában szakmai előfeltételként szerepel a Lendva-Beltinci közötti szakasz megépítése, ami nélkül nem jöhetne létre kapcsolódás a szlové­niai hálózathoz. A Zalaegerszeg-Rédics buszjárat Lendváig történő meghosszabbítását érintő válasz szerint az autóbuszos kon­cesszióval rendelkező Északnyugat-ma­gyarországi Közlekedési Központ Zrt. (ill. elődje a Zala Volán Zrt.) Lenti és Lendva között nem indított járatokat, mert nem volt kellő érdeklődés a menetrendszerinti járatok igénybevételére. Szolarics Nad Klára

Next