Népújság, 2015. július-december (59. évfolyam, 26-52. szám)

2015-12-03 / 48. szám

Felmelegedés - mikor jó és mikor nem? A szóról elsőként legtöbbször az éghajlati felmelegedés jut eszünkbe, ami semmi jót nem jelent. A széndioxid-ki­­bocsájtást, az üvegházhatást nem sikerült olyan mértékben csökkenteni, mint ahogy tervezték a világ vezetői. A globális felmelegedés folytatódik, a szárazság, a hőhullámok, a viharok egyre gyakoribb jelenségnek számítanak. Ha nem intézke­dünk ma - vagyis már tegnap mondják a párizsi éghajlati konferencián egybegyűlt szakavatottak és politikusok, komoly veszélybe kerülhet a Kék Bolygó, a Földünk! De így az év utolsó havában, decemberben, a jótékony­kodás idején a felmelegedés kifejezésnek más értelmezésé helyezem előtérbe. Egy fontos témában mintha enyhülés lenne észlelhető, ez pedig a minimálbérek újraértelmezése. Mert úgy igazából - bár ezt a politikai porondon nem mutatják ki - a munkaadók is jól tudják, hogy a tőke-, pénz-, költség- és egyéb kalkulációk mellett a mai minimálbér összege és ennek stimulációs hatása alacsony. Főleg így, a szakszervezetek által követelt jutalmazások nélkül. A minimálbér mellett dolgozók­nak - ezek száma 36.398 - a mostani törvényi szabályozás szerint nem jár a kedvezőtlen munkaidő után járó jutalmazás, illetve az éjjeli műszakra, a vasárnapra és az ünnepnapra szóló jutalék. A minimálbér jelenlegi összege bruttó 790,73 euró, azaz nettó 604,36 euró. A szakszervezeti követelés nem az összeg újragondolására vonatkozik, hanem a minimálbér­hez is járó, a fent említett juttatások elszámolása. A 36 ezer minimálbér mellett dolgozó közül 1,1, illetve 1,3 százaléknak járna az éjjeli műszak vagy a vasárnapi munka után járó jutalék, ami óránként 1,58, illetve 1,56 euró. A kormány és a koalíció némi megfontolás után támogatta a szakszervezet kezdeményezését, illetve 74 szavazattal - egy ellenszavazat nélkül - támogatta az országgyűlés is. A munkaadók a nem­tetszésüket a szociális egyezménytől való visszalépésükkel fejezték ki, de még megvárják az Államtanács döntését. Ha pozitív lesz, akkor- képletesen - a felmelegedés jó hatással lesz. Szolarics Nad Klára Igazgató: Tomka Tibor, Felelős szerkesztő: Király M. Jutka Szerkesztőség: Bence Lajos, Solario Nad Klára Állandó külmunkatárs: Abraham Klaudia, Lektor: Böröcz Nándor, Technikai szerkesztő: Meszelics László, Szerkesztőségi titkár: Dunjko Vesna Kiadja a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet - Lendva Szerkesztőség: 9220 Lendva, Fő u. 124., tel: 02/ 5776 -180, telefax: 02 / 5776-191, E-mail: info@nepujsag.net Web: www.nepujsag.net Ára: 1,10 EUR, Előfizetési díj: egész évre 30,00 EUR, külföldre: 80,00 EUR, tengerentúlra: 100,00 EUR Folyószámla: 012596030354008 Arad Republike Slovenije za javna plačila, enota Murska Sobota A Népújság azon nyomtatási termékek közé tartozik,­­­ amelyek után 9,5%-os áfát kell fizetni.­­ A Népújság az SzK Nemzetiségi Bethlen Gábor Hivatala támogatásával jelenik meg. Nyomdai munkálatok: Schwarz d.o.o.m­ti) Hirfelhasználó^,^^ 2 Šalovci községi nemzeti közösség Vannak lehetőségek a­­ A Šalovci Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség múlt szerdai ülésén a tanács határozatot fogadott el az egye­temisták támogatásáról, értekeztek pályázati lehetőségekről és a legkisebbekről sem feledkeztek meg, így a Mikulás-nap részleteit is megbeszélték. Abraham Klaudia____________eS klaudia.abraham@nepuisaa.net M Az egyetemisták részére meghirdetett ösztöndíj-kie­gészítő támogatásban tavaly hét diák részesült (50 euró havonta), s idén újra heten pályáztak. Pocak Majda tanácstag, a pályázati bi­zottság tagjának beszámo­lója szerint minden pályázó eleget tesz a feltételeknek. A tanácstagok megszavazták ugyan a 2015/16-os tanévre is a havi 50 eurós támogatást (a költségvetésben 4200 eurót terveztek erre a cél­ra), de egyetértettek abban, hogy jövőre változtatni kell a szabályzaton, hiszen a szerződésben foglaltakat nem tartja be minden diák. Az idei ösztöndíjasok: Végi Kalamar Alex, Végi Kalamar Alex, Végi Kalamar Nuša, Jakosa Aleš, Svetec Kimi, Laviščak Melani és Sever Samanta. Orbán Dušan javaslata az volt, hogy a jövőben az a diák, aki közreműkö­dik a magyar nemzetiségi eseményekben, nagyobb összegben, aki pedig nem tesz eleget a szerződésben foglaltaknak, kevesebb tá­mogatásban részesüljön. A tanácstag felhozta szintén a jövőre nézve azt is, hogy nem elég az egyetemis­ták ösztönzése, valamilyen formában azok a diákok is támogatást érdemelnek, akik a Lendvai Kétnyel­vű Középiskolát látogat­ják - jövőre lesz ilyen diák Domonkosfán. A tanács egyetértett a javaslatokkal, a megvalósítást pedig a jövő évre tűzték ki. Dobronak községi magyar nemzeti közösség A Dobronak Községi Magyar Önkormányzati Nemzeti Közös­ség Tanácsa hétfői ülésén megtárgyalta a közösség 2016-os költségvetésének javaslatát 109 ezer euró értékben és - bíz­va a kormányrendelet elfogadásában, mely a községek és a nemzeti közösségek közti 30:70 százalékos pénzfelosztási arányt irányozza elő - elutasította Dobronak község 101 ezer eurós összegben jelzett utalását. Király M. Jutka_______________ jutka.kiraly@nepujsaa.net____H A nemzetiségi önkor­mányzat 2016-ban az állami költségvetésből 106 ezer eu­­róra számít, míg a Bethlen Gábor Alaptól 3 ezer euró pályázati pénz bevételét tervezik. A tételek pontos felosztását még nem ha­tározták meg, de jövőre is támogatásban részesítik az egyetemistákat (erre 9 ezer eurót terveznek). Az úgyne­vezett ösztöndíj-kiegészítőt viszont új formában szeret­nék alkalmazni (például szemináriumi dolgozatok elkészítésének finanszí­rozása). A költségvetés tárgyalása kapcsán még elhangzott (Kovács Atti­la), hogy a csúcsszervezet költségvetéséből túl kevés pénz érkezik Dobronak­­ra, hogy növelni kellene a programok támogatását (Bácsi László), valamint az a javaslat (Szolarics N. Klára), hogy a község a nemzetiségi önkormányza­tot is informálja a kétnyelvű ügyvitelre kapott eszközök felhasználásáról. Kiegészített napirendi pont keretében egyhangú határozatot hoztak arról, hogy felhívják a községet, a kétnyelvű területen 2016 januárjától kétnyelvű víz­számlákat állítson ki. A fel­hívásukat bírósági döntésre alapozzák, hiszen egy dob­ronaki polgár és a község pere során a bíróság ilyen értelemben hozott döntést. A továbbiakban hosszas, érzelmi és jogi lépéseket (vádemelés) is feszegető vita alakult ki a dobronaki Ne­­pomuki Szent János-szobor hiányos és hosszan húzódó felújításáról (évekig nem került rá a magyar felirat), illetve a szakrális építészeti örökség (út menti keresztek) megőrzéséről. A műemlé­kek tulajdonjogát jogozó, hosszantartó tárgyalás után olyan döntés született, hogy felhívják a községet, mond­jon le elővételi jogáról (a Ne­­pomuki Szent János-szobor esetében) és tulajdonáról a magyar kulturális örök- NÉPÚJSÁG 2015. december 3

Next